Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Görögország példája számunkra az utóbbi időben különösen felértékelődött. Az egyre erőteljesebb kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok mellett sok hasznos tapasztalatot szerezhetünk arról az útról, amelyet az ország a több mint 20 évvel ezelőtti uniós csatlakozástól megtett, hiszen területének nagysága, népessége és a belépéskori gazdasági felkészültsége hasonló volt a mienkhez. Még akkor is, ha a két ország gazdasági struktúrája sok tekintetben eltér egymástól.
LINK="#0000ff">

Görögország: szövetséges az Unióban

Érdemes tanulságként és okulásként elemezni: milyen hatással voltak Görögországra a belépéssel szükségképpen együtt járó változások, változtatások. Miben segített, és hol okozott nehézségeket, problémákat az európai gondolkodás és gyakorlat átültetése a nemzeti hagyományokba? Az elmúlt években görög részről a csatlakozás előtt számos kérdésben segítséget kaptunk; az illetékes görög minisztérium például több alkalommal szemináriumot is szervezett a magyar kormányzati tisztviselők részére. Gazdasági-politikai felkészültségünket a görögök kedvezően ítélik meg, többször kinyilvánították, hogy Magyarországot az egyik leginkább érett tagjelöltnek tartják. Az egyes tárgyalási fejezetek vitáiban, egyeztetéseiben tapasztalhattuk, hogy Athén több fontos kérdésben – például a szabad munkaerő-áramlásban – számunkra kedvezően foglalt állást. Hamarosan a görög elnökség szervezésében kerülhet sor – 2003. április 16-án – Athénban a tíz új tagállammal az uniós csatlakozási szerződés aláírására.

Görögország a legjobban támogatott ország az Európai Unióban (EU), különböző címeken évente mintegy 4 milliárd euróhoz jut a közös kasszából, és nem titkolja: arra számít, hogy az olyan közepes nagyságú tagállamok felvételével, mint amilyen Magyarország, erősítheti pozícióját, magyarán jövendő szövetségest is lát bennünk.

Felzárkózik a gazdaság

Ha az ország gazdasági teljesítményét bemutató statisztikákat alaposabban megvizsgáljuk, felfedezhetünk néhány szembetűnő ellentmondást. Görögország a Tizenötök listáján a gazdasági fejlettséget illetően még mindig az utolsó helyen áll: az egy főre jutó GDP értéke például alig haladja meg az évi 14 000 eurót, miközben az EU átlaga 20 000 euró fölött van. A gazdaság prosperálását viszont jelzi, hogy ez az érték öt évvel ezelőtt még mindössze 10 400 euró volt – körülbelül annyi, mint a jelenlegi magyar mutató -, azóta viszont évente átlagosan mintegy 800 euróval nőtt a fejenkénti nemzeti össztermék. Ez az ütem bármely ország dicséretére válhat: a gazdasági növekedés csaknem háromszorosa az EU átlagának. Az utóbbi öt év alatt egyszer sem volt 3,5 százalék alatt, sőt 2000-ben és 2001-ben egyaránt elérte a 4,1-4,1 százalékot, és a 2002. évi előzetes adatok is ehhez hasonló bővülést prognosztizáltak.

Mi hozta, és mi hozza lendületbe a görög gazdaságot, az évek óta kétségtelenül kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezetben, különös tekintettel arra, hogy az ország importja csaknem két és félszeresen meghaladja az export értékét? A választ az ország gazdaságát alaposan ismerő szakember, Szatmári János, az athéni magyar kereskedelmi szolgálat vezetője adja meg:

A görög gazdaságra jellemző nagy külkereskedelmi hiányt egyéb bevételek, így elsősorban a szolgáltatások – amelyek között a legjelentősebb a hajózás – egyenlítik ki. A statisztikákban "láthatatlan bevételként" több mint 27 milliárd euró szerepel, amiből több mint 10 milliárd a turizmusból származik. Igaz, a "láthatatlan kiadások" értéke is eléri a 15 milliárd eurót. A szolgáltatások egyenlege pedig mintegy 12 milliárdos aktívummal zár.

Mindent összevetve: a 2002-es költségvetés az államháztartás javulását irányozta elő, immáron pozitív előjellel, a GDP-hez viszonyított 0,8 százalékos aránnyal, amit az előrejelzések szerint sikerült megközelíteni. Az adósságállomány is valamelyest csökkent, az előző évi – GDP-hez mért – több mint 100 százalékról 97 százalék alá. Ez azonban még mindig messze van a Monetáris Unió által megkívánt 60 százaléktól.

A gazdasági mutatókat nézve természetesen nem elhanyagolható az infláció mértéke: az öt év előtti 4,8 százalékról még nem sikerült 3 százalék alá szorítani, és ugyanez mondható el a munkanélküliségi rátáról, amely kitartóan 10-11 százalék között mozog.

A Magyar Köztársaság Kereskedelmi Szolgálata

8. Dorileou Str. 3rd Floor

Athen GR 11521 Görögország

Telefon: 30-210/640-1194

Fax: 30-210/640-1197

E-mail: itdathen@otenet.gr

Nőtt a magyar aktívum

A görög gazdaság szerkezetéből adódóan a kivitelből viszonylag kis aránnyal részesedik az ipar és nagyobbal a mezőgazdaság, elsősorban déligyümölcseivel és a dohánnyal. Számottevő viszont a színesfém és a különböző textilipari termékek kivitele. Ez jellemző kétoldalú kapcsolatainkra is: az agrárium behozatalunkban meghaladja a 30 százalékot.

A kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról – bár teljes adatok még nem állnak rendelkezésre – az már megállapítható, hogy a 2001-es év mintegy 190 millió eurós forgalma a múlt évben dinamikusan tovább bővült, és várhatóan eléri a 210 millió eurót. A kereskedelmi mérleg számunkra minden eddiginél nagyobb aktívumot mutat. 2002 első tíz hónapjában kivitelünk 8,9 százalékkal bővült, miközben a behozatal is 13,1 százalékkal gyarapodott. A 123 millió euró exporttal szemben éppen feleannyi, 56,3 millió eurós import állt. Legfontosabb exportcikkeink a személygépkocsik, a televíziókészülékek, a mobiltelefonok, újabban megjelentek a vasúti kocsik, és ismét adunk el autóbuszokat. Az export kétharmadát kitevő gép- és berendezéskivitel tavaly tovább bővült, nőtt a feldolgozott termékek eladása, ezen belül emelkedett a vegyi és műanyag, a fa, a papíripari alapanyagok és késztermékek exportja, ám visszaesett a hengerelt áru és jelentősen csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel – tájékoztat dr. Poór Csabáné, a Külügyminisztérium külgazdasági főosztályának vezető főtanácsosa. Importunkban viszont az utóbbi árucsoport súlya tovább nőtt, a feldolgozott termékek között több vegyi és műanyagot, papírt és hengerelt terméket vásároltunk a görögöktől, ám visszaesett a gépek és berendezések beszerzése.

Az elmúlt években növekedett a többletünk: a négy évvel ezelőtti, mintegy 20 millió euróval szemben tavaly már meghaladta a 70 millió eurót. A görög fél szinte minden hivatalos találkozón felveti a kereskedelem kiegyensúlyozatlanságát, annak ellenére, hogy a passzívum aránya jóval kisebb, mint Görögország teljes forgalmában, ahol a szaldó jó két és félszeres hiányt mutat. Nem beszélve arról, hogy ezekben az adatokban nem szerepel a turizmus, az évi mintegy 250 ezer magyar, aki megközelítőleg annyi pénzt költ el Görögországban, mint amennyi a passzívum a kétoldalú forgalomban.

tudni érdemes

Nem árt, ha a görög intézményrendszert legalább általánosságban ismerjük. A külgazdaság – akárcsak nálunk – a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik. Külön tárca foglalkozik a két fontos tartomány, Trákia és Macedónia ügyeivel. Észak-Görögországban önálló Ipari és Export Szövetség működik, tevékenysége döntően a Balkán térségébe irányuló áru- és tőkekivitellel kapcsolatos. A befektetésösztönzéssel önálló állami vállalat (ELKE) foglalkozik, ez a cég felelős az olimpiai beruházásokért is. A kereskedelemfejlesztés a HEPO állami vállalat hatáskörébe tartozik. Görögországban a szakmai szövetségeknek nagy a tekintélyük. Kötelező a kamarai tagság.

Nyitott piac

Görögország évi több mint 35 milliárd eurós importjában az alig 150 milliós magyar összeg még mindig elenyésző, a teljes behozatal fél százalékát sem teszi ki. Márpedig a belső fogyasztás – mint a gazdaság első számú mozgatója – továbbra is lendületesen bővül, s ennek arányában növelnie kell az országnak behozatalát is.

Görögország tartósan jó piacnak számít, itt gyakorlatilag mindent el lehet adni, csak meg kell találni a megfelelő partnert, s miután abszolút nyitott gazdaságról van szó, árban és minőségben versenyezni kell – mondja a kereskedelmi szolgálat vezetője. A görög gazdaságra és benne a kereskedelemre is a nemzeti tőke a jellemző. A görögök kitűnő üzletemberek, több ezer éves tradícióval – érdekesség, hogy például a tokaji borral a XVII. században valójában ők kezdtek el kereskedni. Mindenütt jelen vannak, a föld szinte minden pontján megtalálhatók a görög kolóniák, amelyek részt vesznek a világméretű kereskedelemben.

A görög piac nyitott, nem monopolizált, tehát bőven van választási lehetőség, ha a magyar üzletember partnert keres, csakhogy minden eredményért meg kell küzdeni. Ennek ellenére több száz magyar vállalkozó vesz már részt a kétoldalú kereskedelemben, és a példák alapján nem is sikertelenül. A néhány nagy magyarországi székhelyű szállító – Suzuki, Siemens, Electrolux – mellett a kis üzletek a jellemzőek, a néhány százezer eurós tételek dominálnak. Görögországban magasabb az életszínvonal, mint nálunk, nagyobb a vásárlóerő is. Az uniós tagság elnyerése további könnyítéseket hoz majd cégeink számára. Igaz, az ipari termékek gyakorlatilag teljes egészében, az agrárcikkek pedig minimális vámtétellel jutnak már most is a görög piacra. Ajánlatos azonban az itteni üzleti tárgyalásokra alaposan felkészülni, mert a görög nagyon jó és türelmes kereskedő. "Kibeszéli", kivárja a legjobb ajánlatot. Az ismeretség ebben a térségben különösen nagy előny, igen hasznos kiállításokon, szakmai bemutatókon részt venni, személyes kontaktust teremteni, mert az első egy-két jó üzlet alapja lehet a hosszú távú együttműködésnek – hangoztatják a piacot jól ismerő szakemberek.

Ami igaz, az igaz, tavaly nem beszélhettünk kiemelkedő részvételről, bár néhány görög kiállításon hivatalosan is megjelentünk. Az idén viszont felértékelődik a görög reláció: kiemelten jelenünk meg az idei I. kategóriás thesszaloniki kiállításon, és több II. kategóriás rendezvényen is ott lesznek cégeink – tájékoztat Simon Orsolya, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. projektmenedzsere.

Lassú privatizáció

Egyre nagyobb szerepet kap Görögországban is a privatizáció. Ezt bizonyítja, hogy ilyen tranzakciókból több mint 4 milliárd euró bevételhez jutott az államháztartás. A jelentősebb privatizációs tételek között találjuk a Nemzeti Távközlési Vállalat (OTE) egy részét, számos turisztikai objektumot és az Ipari és Fejlesztési Bankot (ETBA). Kétségtelen azonban, hogy több más magánosításra kijelölt társaságnál vontatottan halad az állami vagyon értékesítése és az ezzel együtt járó strukturális átalakulás. Az elképzelésekkel ellentétben nem jött létre például a két nagy kereskedelmi bank, a National Bank of Greece és az Alpha Bank fúziója, késik az Olympic Airways, a Hellenic Petroleum, az Elektromos Művek (DEI), két kikötő és más állami társaság privatizációja.

100 milliós befektetés

A befektetéseket illetően elmondhatjuk: annak ellenére, hogy Görögország alapvetően tőkeimportőr, számottevő a tőkekivitele is, elsősorban a Balkánra. Több mint 600 millió dollárral szálltak be a görög cégek román, bolgár és jugoszláv befektetésekbe. Legintenzívebben az állami telefontársaság (OTE) vesz részt a vezetékes hálózatok fejlesztésében és a mobilszolgáltatások kiépítésében, és egyre erőteljesebb a görög bankok balkáni jelenléte is. A magánszektor a fémfeldolgozó ágazatokban, a rézbányászatban, a könnyű- és az élelmiszer-ipari beruházásokon keresztül nyer mind nagyobb teret a Balkánon.

A magyarországi görög tőkebefektetések is meghaladják már a 100 millió eurót. A legjelentősebb befektető a Zeritis-csoport, amely már a privatizáció kezdeti időszakában több lépésben megvásárolta a Piszkei és a Szentendrei Papírgyárat, 2000-ben pedig többségi részesedést szerzett a Budafoki Papírgyárban. A Zeritis eddig befektetett tőkéje eléri a 45 millió eurót. Öt-hat millió euró befektetéssel hozta létre folyékonyszappan-gyártó üzemét, a MAN Trading Kft.-t a Papoutsanis cég. Négymillió eurót invesztált a görög befektető az Olympos Top gyümölcslégyártó társaságba, és újabban ingatlanforgalmazó és építőipari céget is alapított Magyarországon. A nagyobb befektetések közé tartozik a Maillis csomagolóanyag-gyártó és csomagolási rendszereket forgalmazó cég magyarországi invesztíciója. A Danubiapack néven működő vállalat jól kiépített raktárbázist tart fenn Budapesten. Eddigi befektetéseinek értéke 4,5 millió euró, és további bővítésekre van kilátás. A vállalat részvényeit a görög tőzsdén is jegyzik, a cég újabban Ausztriában is terjeszkedik.

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb befektetése az egyik legnagyobb görög magántársaság, az Intracom nevéhez fűződik: 4,6 millió euróért megvásárolta a Fornax informatikai cég részvényeinek többségét. Az Aloumil görög cég alumínium- és nyílászáróüzemet létesített, körülbelül 12 millió euró tőkével. GENKO néven alapított magyarországi vállalatot az elektromos háztartási gépeket forgalmazó Fourlis társaság, amely elsősorban a General Electric úgynevezett fehér áruit (mosó- és mosogatógép, hűtőszekrény stb.) forgalmazza Magyarországon. Amennyiben a cég tervei valóra válnak, üzlethálózatot épít ki nálunk. A European Dynamics – amerikai-görög vállalatán keresztül – közös vállalatot alapított Magyarországon a Radiant céggel üvegszáloptikás telekommunikációs hálózat kiépítésére, ami körülbelül 3 millió euró értékű befektetés.

Ez a dinamizmus korántsem jellemzi a magyarok görögországi tőkebefektetéseit. Egyelőre a Medicoré az egyetlen jelentősebb vállalkozás. A Panmed nevű vegyesvállalat a görög egészségügyi minisztériummal kötött megállapodást röntgengépek, fogászati, műtéti és laboratóriumi berendezések szervizelésére és röntgengépek felújítására. A három évre szóló szerződés azonban lejárt, jelenleg az üzlet megmentéséért folynak a tárgyalások. Egyelőre tehát csekély a magyar befektetők aktivitása, kivétel talán a turisztika, ott is elsősorban a panziók iránt van érdeklődés.

A magyar-görög kereskedelmi forgalom alakulása (M euró)

 

Kivitel

Behozatal

2000

2001

2002. I-X.

2000

2001

2002. I-X.

Összesen

103,1

130,3

113

58,4

62,8

56,3

Élelmiszer, ital

14,0

14,3

7,7

17,3

23,8

23,0

Nyersanyagok

1,3

1,8

2,3

2,2

2,1

1,7

Energiahordozók

0,8

0,7

0,5

0,2

0,3

0,2

Feldolgozott termékek

39,0

35,2

36,0

30,8

29,6

28,2

Gépek, gépi berendezések

48,0

78,3

66,5

7,9

7,1

3,2

Forrás: GKM, ITDH 

Görögökkel a Balkánra

Persze nem könnyű egy magyar befektetőnek – még ha a pénze meg is van hozzá – eligazodni a görög üzleti életben. Az ország gazdag, mieinktől sokban eltérő hagyományai, szokásai mellett egy sor európai uniós jogszabállyal is tisztában kell lenni. Néhány szolgáltatási ágazatban – a belső légi, tengeri, áru- és utasforgalomban – 2004-ig még derogáció van érvényben, az állami beszerzések itt kizárólag versenytárgyaláson dőlnek el. Az üzleti nyelv döntően az angol, bár boldogulni lehet a némettel is, aki pedig görögül képes tárgyalni, annak már félig nyert ügye van.

A fizetési feltételekre érvényes, hogy minden partner addig megy el, ameddig hagyják. A halasztott fizetési igény viszont – amit gyakran kérnek a partnerek – már sok üzlet létrejöttét megakadályozta. Tapasztalt üzletemberek vallják, hogy a pénzügyi biztosítékok megszerzése sok esetben nehezebb, mint az üzleti feltételek egyeztetése. Éppen ezért nem ajánlják az úgynevezett nyitva szállítást. A bankrendszer európai színvonalú, jól működik, tranzakciók indítása előtt azonban célszerű kikérni és figyelembe venni az itthoni bank tanácsát is. Érdemes felhívni a figyelmet a jól működő görög jogi és pénzügyi tanácsadó cégekre, mert elsősorban ezek teremthetnek kapcsolatot az állami szektorral, és segíthetnek az EU-pályázatokon. Természetesen díjazásuk a nemzetközi normáknak megfelelő.

Ami a további lehetőségeket illeti: a 2004-ben Athénben megrendezendő olimpiai játékok sok új üzletet kínálnak a magyar vállalatoknak is. Erre elsősorban az építőipar szakterületein van lehetőség, mivel a munkát korábban felvállaló görög cégek egyre nagyobb kapacitáshiánnyal küzdenek. A megbízásokat lényegében már elosztották egymás között, így elsősorban beszállítói, illetve alvállalkozói tevékenységről lehet szó. Becslések szerint több mint 10 milliárd eurót ruháznak be, s nem véletlenül állítják a bennfentesek, hogy ez az olimpia mindenekelőtt a vállalkozók olimpiája lesz. Jórészt a játékokhoz kapcsolódóan korszerűsítik a vasúti pályákat és a járműparkot. Ez utóbbi területen már sikerrel jártak a magyar cégek: a görög állami vasutak 60 millió euró értékben adott megbízást a Dunakeszi Bombardier cégnek 79 darab vasúti kocsi felújítására – a munkálatok a görögországi Volosz gyárában magyar szakemberek művezetésével már elkezdődtek. Ezenkívül öt különböző típusban 185 darab modern vasúti személyszállító kocsit gyártatnak Dunakeszin a görögök. Az első 16 járművet 2003-ban elküldjük. A tömegközlekedésben is van keresnivalónk, az athéni metró bővítése legalább annyi lehetőséget kínál, mint a mini és a midi kategóriájú autóbuszok iránti kereslet. Nem véletlen, hogy autóbuszgyártó cégeink közös képviseletet nyitottak a görög fővárosban. Körvonalazódnak Görögország külön balkáni újjáépítési tervével kapcsolatosan is a lehetőségek; számítani lehet rá, hogy beszállítóként, alvállalkozóként cégeinket is bevonják a hosszú évekre nyúló akciókba. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok mellett tehát érdemes ezek után a lehetőségek után érdeklődni, ajánlkozni partnereinknél.

öt prioritás

Öt prioritást fogalmazott meg Görögország féléves EU-elnöksége idejére, bár Athén számára valójában a Ciprus újraegyesítése körüli bábáskodás lesz a legfontosabb. Az ország 1981-es csatlakozása óta negyedszer kerül az Unió kormányrúdjához, s ezúttal sokkal kedvezőbb előjelekkel, mint korábban. Az 1983-as, 1988-as és 1994-es elnökségekre ugyanis erősen rányomta a bélyegét a mindháromszor miniszterelnöki posztot betöltő Andreasz Papandreu virulens Nyugat-ellenessége. A jelenlegi kormányfő, Kosztasz Szimitisz elődjénél sokkal jobb kapcsolatokat ápol az említett országokkal, ráadásul az eurózónába való bekerülés görög "atyjaként" komoly tekintély övezi az Unióban. * A prioritásokat illetően a görög kormány öt területet jelölt meg. Ezek: 1. A bővítés megvalósítása, az új tagok integrálódásának megkönnyítése. 2. Az Unió versenyképességének javítása, érvényre juttatva többek között a kisvállalkozásokról szóló Európai Charta előírásait. 3. Az illegális bevándorlásra vonatkozó uniós döntések átültetése a gyakorlatba. 4. Európa jövőjének "megrajzolása", ennek szellemében a következő kormányközi konferencia előkészítése. 5. A külkapcsolatok terén a Balkánhoz, a Közel-Kelethez és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok újragondolása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!