Külpiaci rejtelmek

Görögország: szövetséges az Unióban

Érdemes tanulságként és okulásként elemezni: milyen hatással voltak Görögországra a belépéssel szükségképpen együtt járó változások, változtatások. Miben segített, és hol okozott nehézségeket, problémákat az európai gondolkodás és gyakorlat átültetése a nemzeti hagyományokba? Az elmúlt években görög részről a csatlakozás előtt számos kérdésben segítséget kaptunk; az illetékes görög minisztérium például több alkalommal szemináriumot is szervezett a magyar kormányzati tisztviselők részére. Gazdasági-politikai felkészültségünket a görögök kedvezően ítélik meg, többször kinyilvánították, hogy Magyarországot az egyik leginkább érett tagjelöltnek tartják. Az egyes tárgyalási fejezetek vitáiban, egyeztetéseiben tapasztalhattuk, hogy Athén több fontos kérdésben – például a szabad munkaerő-áramlásban – számunkra kedvezően foglalt állást. Hamarosan a görög elnökség szervezésében kerülhet sor – 2003. április 16-án – Athénban a tíz új tagállammal az uniós csatlakozási szerződés aláírására.

Görögország a legjobban támogatott ország az Európai Unióban (EU), különböző címeken évente mintegy 4 milliárd euróhoz jut a közös kasszából, és nem titkolja: arra számít, hogy az olyan közepes nagyságú tagállamok felvételével, mint amilyen Magyarország, erősítheti pozícióját, magyarán jövendő szövetségest is lát bennünk.

Felzárkózik a gazdaság

Ha az ország gazdasági teljesítményét bemutató statisztikákat alaposabban megvizsgáljuk, felfedezhetünk néhány szembetűnő ellentmondást. Görögország a Tizenötök listáján a gazdasági fejlettséget illetően még mindig az utolsó helyen áll: az egy főre jutó GDP értéke például alig haladja meg az évi 14 000 eurót, miközben az EU átlaga 20 000 euró fölött van. A gazdaság prosperálását viszont jelzi, hogy ez az érték öt évvel ezelőtt még mindössze 10 400 euró volt – körülbelül annyi, mint a jelenlegi magyar mutató –, azóta viszont évente átlagosan mintegy 800 euróval nőtt a fejenkénti nemzeti össztermék. Ez az ütem bármely ország dicséretére válhat: a gazdasági növekedés csaknem háromszorosa az EU átlagának. Az utóbbi öt év alatt egyszer sem volt 3,5 százalék alatt, sőt 2000-ben és 2001-ben egyaránt elérte a 4,1-4,1 százalékot, és a 2002. évi előzetes adatok is ehhez hasonló bővülést prognosztizáltak.

Mi hozta, és mi hozza lendületbe a görög gazdaságot, az évek óta kétségtelenül kedvezőtlenül alakuló nemzetközi környezetben, különös tekintettel arra, hogy az ország importja csaknem két és félszeresen meghaladja az export értékét? A választ az ország gazdaságát alaposan ismerő szakember, Szatmári János, az athéni magyar kereskedelmi szolgálat vezetője adja meg:

A görög gazdaságra jellemző nagy külkereskedelmi hiányt egyéb bevételek, így elsősorban a szolgáltatások – amelyek között a legjelentősebb a hajózás – egyenlítik ki. A statisztikákban "láthatatlan bevételként" több mint 27 milliárd euró szerepel, amiből több mint 10 milliárd a turizmusból származik. Igaz, a "láthatatlan kiadások" értéke is eléri a 15 milliárd eurót. A szolgáltatások egyenlege pedig mintegy 12 milliárdos aktívummal zár.

Mindent összevetve: a 2002-es költségvetés az államháztartás javulását irányozta elő, immáron pozitív előjellel, a GDP-hez viszonyított 0,8 százalékos aránnyal, amit az előrejelzések szerint sikerült megközelíteni. Az adósságállomány is valamelyest csökkent, az előző évi – GDP-hez mért – több mint 100 százalékról 97 százalék alá. Ez azonban még mindig messze van a Monetáris Unió által megkívánt 60 százaléktól.

A gazdasági mutatókat nézve természetesen nem elhanyagolható az infláció mértéke: az öt év előtti 4,8 százalékról még nem sikerült 3 százalék alá szorítani, és ugyanez mondható el a munkanélküliségi rátáról, amely kitartóan 10-11 százalék között mozog.

Nőtt a magyar aktívum

A görög gazdaság szerkezetéből adódóan a kivitelből viszonylag kis aránnyal részesedik az ipar és nagyobbal a mezőgazdaság, elsősorban déligyümölcseivel és a dohánnyal. Számottevő viszont a színesfém és a különböző textilipari termékek kivitele. Ez jellemző kétoldalú kapcsolatainkra is: az agrárium behozatalunkban meghaladja a 30 százalékot.

A kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról – bár teljes adatok még nem állnak rendelkezésre – az már megállapítható, hogy a 2001-es év mintegy 190 millió eurós forgalma a múlt évben dinamikusan tovább bővült, és várhatóan eléri a 210 millió eurót. A kereskedelmi mérleg számunkra minden eddiginél nagyobb aktívumot mutat. 2002 első tíz hónapjában kivitelünk 8,9 százalékkal bővült, miközben a behozatal is 13,1 százalékkal gyarapodott. A 123 millió euró exporttal szemben éppen feleannyi, 56,3 millió eurós import állt. Legfontosabb exportcikkeink a személygépkocsik, a televíziókészülékek, a mobiltelefonok, újabban megjelentek a vasúti kocsik, és ismét adunk el autóbuszokat. Az export kétharmadát kitevő gép- és berendezéskivitel tavaly tovább bővült, nőtt a feldolgozott termékek eladása, ezen belül emelkedett a vegyi és műanyag, a fa, a papíripari alapanyagok és késztermékek exportja, ám visszaesett a hengerelt áru és jelentősen csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel – tájékoztat dr. Poór Csabáné, a Külügyminisztérium külgazdasági főosztályának vezető főtanácsosa. Importunkban viszont az utóbbi árucsoport súlya tovább nőtt, a feldolgozott termékek között több vegyi és műanyagot, papírt és hengerelt terméket vásároltunk a görögöktől, ám visszaesett a gépek és berendezések beszerzése.

Az elmúlt években növekedett a többletünk: a négy évvel ezelőtti, mintegy 20 millió euróval szemben tavaly már meghaladta a 70 millió eurót. A görög fél szinte minden hivatalos találkozón felveti a kereskedelem kiegyensúlyozatlanságát, annak ellenére, hogy a passzívum aránya jóval kisebb, mint Görögország teljes forgalmában, ahol a szaldó jó két és félszeres hiányt mutat. Nem beszélve arról, hogy ezekben az adatokban nem szerepel a turizmus, az évi mintegy 250 ezer magyar, aki megközelítőleg annyi pénzt költ el Görögországban, mint amennyi a passzívum a kétoldalú forgalomban.

Nyitott piac

Görögország évi több mint 35 milliárd eurós importjában az alig 150 milliós magyar összeg még mindig elenyésző, a teljes behozatal fél százalékát sem teszi ki. Márpedig a belső fogyasztás – mint a gazdaság első számú mozgatója – továbbra is lendületesen bővül, s ennek arányában növelnie kell az országnak behozatalát is.

Görögország tartósan jó piacnak számít, itt gyakorlatilag mindent el lehet adni, csak meg kell találni a megfelelő partnert, s miután abszolút nyitott gazdaságról van szó, árban és minőségben versenyezni kell – mondja a kereskedelmi szolgálat vezetője. A görög gazdaságra és benne a kereskedelemre is a nemzeti tőke a jellemző. A görögök kitűnő üzletemberek, több ezer éves tradícióval – érdekesség, hogy például a tokaji borral a XVII. században valójában ők kezdtek el kereskedni. Mindenütt jelen vannak, a föld szinte minden pontján megtalálhatók a görög kolóniák, amelyek részt vesznek a világméretű kereskedelemben.

A görög piac nyitott, nem monopolizált, tehát bőven van választási lehetőség, ha a magyar üzletember partnert keres, csakhogy minden eredményért meg kell küzdeni. Ennek ellenére több száz magyar vállalkozó vesz már részt a kétoldalú kereskedelemben, és a példák alapján nem is sikertelenül. A néhány nagy magyarországi székhelyű szállító – Suzuki, Siemens, Electrolux – mellett a kis üzletek a jellemzőek, a néhány százezer eurós tételek dominálnak. Görögországban magasabb az életszínvonal, mint nálunk, nagyobb a vásárlóerő is. Az uniós tagság elnyerése további könnyítéseket hoz majd cégeink számára. Igaz, az ipari termékek gyakorlatilag teljes egészében, az agrárcikkek pedig minimális vámtétellel jutnak már most is a görög piacra. Ajánlatos azonban az itteni üzleti tárgyalásokra alaposan felkészülni, mert a görög nagyon jó és türelmes kereskedő. "Kibeszéli", kivárja a legjobb ajánlatot. Az ismeretség ebben a térségben különösen nagy előny, igen hasznos kiállításokon, szakmai bemutatókon részt venni, személyes kontaktust teremteni, mert az első egy-két jó üzlet alapja lehet a hosszú távú együttműködésnek – hangoztatják a piacot jól ismerő szakemberek.

Ami igaz, az igaz, tavaly nem beszélhettünk kiemelkedő részvételről, bár néhány görög kiállításon hivatalosan is megjelentünk. Az idén viszont felértékelődik a görög reláció: kiemelten jelenünk meg az idei I. kategóriás thesszaloniki kiállításon, és több II. kategóriás rendezvényen is ott lesznek cégeink – tájékoztat Simon Orsolya, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. projektmenedzsere.

100 milliós befektetés

A befektetéseket illetően elmondhatjuk: annak ellenére, hogy Görögország alapvetően tőkeimportőr, számottevő a tőkekivitele is, elsősorban a Balkánra. Több mint 600 millió dollárral szálltak be a görög cégek román, bolgár és jugoszláv befektetésekbe. Legintenzívebben az állami telefontársaság (OTE) vesz részt a vezetékes hálózatok fejlesztésében és a mobilszolgáltatások kiépítésében, és egyre erőteljesebb a görög bankok balkáni jelenléte is. A magánszektor a fémfeldolgozó ágazatokban, a rézbányászatban, a könnyű- és az élelmiszer-ipari beruházásokon keresztül nyer mind nagyobb teret a Balkánon.

A magyarországi görög tőkebefektetések is meghaladják már a 100 millió eurót. A legjelentősebb befektető a Zeritis-csoport, amely már a privatizáció kezdeti időszakában több lépésben megvásárolta a Piszkei és a Szentendrei Papírgyárat, 2000-ben pedig többségi részesedést szerzett a Budafoki Papírgyárban. A Zeritis eddig befektetett tőkéje eléri a 45 millió eurót. Öt-hat millió euró befektetéssel hozta létre folyékonyszappan-gyártó üzemét, a MAN Trading Kft.-t a Papoutsanis cég. Négymillió eurót invesztált a görög befektető az Olympos Top gyümölcslégyártó társaságba, és újabban ingatlanforgalmazó és építőipari céget is alapított Magyarországon. A nagyobb befektetések közé tartozik a Maillis csomagolóanyag-gyártó és csomagolási rendszereket forgalmazó cég magyarországi invesztíciója. A Danubiapack néven működő vállalat jól kiépített raktárbázist tart fenn Budapesten. Eddigi befektetéseinek értéke 4,5 millió euró, és további bővítésekre van kilátás. A vállalat részvényeit a görög tőzsdén is jegyzik, a cég újabban Ausztriában is terjeszkedik.

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb befektetése az egyik legnagyobb görög magántársaság, az Intracom nevéhez fűződik: 4,6 millió euróért megvásárolta a Fornax informatikai cég részvényeinek többségét. Az Aloumil görög cég alumínium- és nyílászáróüzemet létesített, körülbelül 12 millió euró tőkével. GENKO néven alapított magyarországi vállalatot az elektromos háztartási gépeket forgalmazó Fourlis társaság, amely elsősorban a General Electric úgynevezett fehér áruit (mosó- és mosogatógép, hűtőszekrény stb.) forgalmazza Magyarországon. Amennyiben a cég tervei valóra válnak, üzlethálózatot épít ki nálunk. A European Dynamics – amerikai-görög vállalatán keresztül – közös vállalatot alapított Magyarországon a Radiant céggel üvegszáloptikás telekommunikációs hálózat kiépítésére, ami körülbelül 3 millió euró értékű befektetés.

Ez a dinamizmus korántsem jellemzi a magyarok görögországi tőkebefektetéseit. Egyelőre a Medicoré az egyetlen jelentősebb vállalkozás. A Panmed nevű vegyesvállalat a görög egészségügyi minisztériummal kötött megállapodást röntgengépek, fogászati, műtéti és laboratóriumi berendezések szervizelésére és röntgengépek felújítására. A három évre szóló szerződés azonban lejárt, jelenleg az üzlet megmentéséért folynak a tárgyalások. Egyelőre tehát csekély a magyar befektetők aktivitása, kivétel talán a turisztika, ott is elsősorban a panziók iránt van érdeklődés.

Görögökkel a Balkánra

Persze nem könnyű egy magyar befektetőnek – még ha a pénze meg is van hozzá – eligazodni a görög üzleti életben. Az ország gazdag, mieinktől sokban eltérő hagyományai, szokásai mellett egy sor európai uniós jogszabállyal is tisztában kell lenni. Néhány szolgáltatási ágazatban – a belső légi, tengeri, áru- és utasforgalomban – 2004-ig még derogáció van érvényben, az állami beszerzések itt kizárólag versenytárgyaláson dőlnek el. Az üzleti nyelv döntően az angol, bár boldogulni lehet a némettel is, aki pedig görögül képes tárgyalni, annak már félig nyert ügye van.

A fizetési feltételekre érvényes, hogy minden partner addig megy el, ameddig hagyják. A halasztott fizetési igény viszont – amit gyakran kérnek a partnerek – már sok üzlet létrejöttét megakadályozta. Tapasztalt üzletemberek vallják, hogy a pénzügyi biztosítékok megszerzése sok esetben nehezebb, mint az üzleti feltételek egyeztetése. Éppen ezért nem ajánlják az úgynevezett nyitva szállítást. A bankrendszer európai színvonalú, jól működik, tranzakciók indítása előtt azonban célszerű kikérni és figyelembe venni az itthoni bank tanácsát is. Érdemes felhívni a figyelmet a jól működő görög jogi és pénzügyi tanácsadó cégekre, mert elsősorban ezek teremthetnek kapcsolatot az állami szektorral, és segíthetnek az EU-pályázatokon. Természetesen díjazásuk a nemzetközi normáknak megfelelő.

Ami a további lehetőségeket illeti: a 2004-ben Athénben megrendezendő olimpiai játékok sok új üzletet kínálnak a magyar vállalatoknak is. Erre elsősorban az építőipar szakterületein van lehetőség, mivel a munkát korábban felvállaló görög cégek egyre nagyobb kapacitáshiánnyal küzdenek. A megbízásokat lényegében már elosztották egymás között, így elsősorban beszállítói, illetve alvállalkozói tevékenységről lehet szó. Becslések szerint több mint 10 milliárd eurót ruháznak be, s nem véletlenül állítják a bennfentesek, hogy ez az olimpia mindenekelőtt a vállalkozók olimpiája lesz. Jórészt a játékokhoz kapcsolódóan korszerűsítik a vasúti pályákat és a járműparkot. Ez utóbbi területen már sikerrel jártak a magyar cégek: a görög állami vasutak 60 millió euró értékben adott megbízást a Dunakeszi Bombardier cégnek 79 darab vasúti kocsi felújítására – a munkálatok a görögországi Volosz gyárában magyar szakemberek művezetésével már elkezdődtek. Ezenkívül öt különböző típusban 185 darab modern vasúti személyszállító kocsit gyártatnak Dunakeszin a görögök. Az első 16 járművet 2003-ban elküldjük. A tömegközlekedésben is van keresnivalónk, az athéni metró bővítése legalább annyi lehetőséget kínál, mint a mini és a midi kategóriájú autóbuszok iránti kereslet. Nem véletlen, hogy autóbuszgyártó cégeink közös képviseletet nyitottak a görög fővárosban. Körvonalazódnak Görögország külön balkáni újjáépítési tervével kapcsolatosan is a lehetőségek; számítani lehet rá, hogy beszállítóként, alvállalkozóként cégeinket is bevonják a hosszú évekre nyúló akciókba. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatok mellett tehát érdemes ezek után a lehetőségek után érdeklődni, ajánlkozni partnereinknél.