A joghatóság azt jelenti, hogy melyik ország bírósága járhat el a vitás kérdésben. A magyar bíróság fő szabályként eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van.
Több alperes együttes perlésekor a magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek.
A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Amennyiben a magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is.
Szerződéses viták
Szerződéssel összefüggő jogvitáknál eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. Ebből a szempontból teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben ilyenként kikötöttek. Kikötés hiányában teljesítési hely
– áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni;
– olyan szerződésnél, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni;
– egyéb szerződéseknél az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz.
Károkozásból eredő viták
Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.
Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében a magyar bíróság akkor is eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik.
Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Károsodás veszélye miatt érvényesített igényeknél a magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van.
Külföldi vállalkozás elleni perek
Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.
Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos.
Joghatóság a végrehajtás alá vonható vagyon alapján
Olyan alperes ellen, aki belföldön sem lakóhellyel, sem szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.
Joghatóság fogyasztói szerződésből eredő jogvitákra
A fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél
– belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy
– belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.
Joghatóság munkaszerződésből származó jogvitákra
Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha
– a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve
– a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt.
Kizárólagos joghatóság
Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el
– belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;
– magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;
– a magyar állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve ha a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a magyar államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében a külföldi államot sem illeti meg mentesség a magyar joghatóság alól;
– külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott;
– belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;
– belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;
– belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;
– jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;
– belföldi végrehajtást érintő eljárásban.
A magyar joghatóság kizárása
Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság
– külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;
– nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;
– külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;
– külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;
– külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;
– jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;
– külföldi végrehajtást érintő eljárásban,
– külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban (a kivételekre lásd keretes írásunkat!);
– Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott.
Kikötött joghatóság
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek írásban, szóban (írásbeli megerősítéssel), olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak. A nemzetközi kereskedelemben olyan formában is helye van az ilyen kikötésnek, amely megfelel azoknak a kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
A felek kifejezett eltérő megállapodásának hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja a joghatóságát.
Érvénytelen a kikötés, ha a felek olyan ügyek valamelyikében kötik ki a külföldi bíróság joghatóságát, amelyre az Nmj. szerint a magyar bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal. Természetesen ennek a fordítottja is igaz, így nem érvényes az a kikötés sem, amely olyan ügyben köti ki a magyar bíróság joghatóságát, amelyre az Nmj. szerint a magyar bíróság joghatósága kizárt.
Fogyasztói szerződés, munkaszerződés
Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés nem eredményezheti, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék. Az ilyen kikötés nem zárhatja ki, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságai előtt, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert.
A jogvita felmerülését követően tett kikötésnél az említett korlátozások nem érvényesülnek.
Perbe bocsátkozás
A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz, vagyis perbe bocsátkozik. Természetesen nem lehet alkalmazni ezt a szabályt, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt.
Eljárás külföldi állam, hatóság ellenKülföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya * a külföldi államnak (külföldi állami szervnek) polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, amennyiben a szerződés teljesítési helye belföldön van; kivéve ha a másik szerződő fél valamely más állam vagy annak szerve; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) és magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve hogy a munkavégzés helye belföldön van, illetve utoljára belföldön volt; kivéve ha a munkavállaló a munkáltató külföldi államnak állampolgára; * a külföldi állammal (külföldi állami szervvel) szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény, feltéve hogy a károkozó esemény belföldön következett be, és a károsult annak időpontjában belföldön tartózkodott; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog vagy kötelezettség; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya; * olyan belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, illetőleg megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam (külföldi állami szerv). * A külföldi állammal szemben hozott marasztaló határozat alapján nem vezethető végrehajtás az állam belföldön fellelhető olyan vagyona terhére, amely az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek működését szolgálja |