Autófinanszírozás

Vezet a devizahitel és a lízing

A lízingpiac dinamikusan bővült 2002-ben. A rendelkezésre álló adatok szerint szeptember végéig 450 milliárd forintot helyeztek ki a cégek. A nettó finanszírozott eszközérték alapján mért növekedés az első háromnegyed évben már elérte az előző, teljes év összegét. A lízingszövetség adatai szerint a piac első három helyezettje több mint 110 milliárdnyi finanszírozást nyújtott 2002 első felében. A legtöbbet a CIB Lízing-csoport teljesítette, a második-harmadik helyen pedig közel hasonló teljesítménnyel az OTP Bankhoz tartozó Merkantil-csoport és a K&H Lízing osztozott. A 2001. évi teljesítményhez képest feljött a HVB Leasing, a többi szereplő azonban nagyjából megtartotta a helyét.

A piaci koncentráció 2000 óta gyorsul, s a lízingszövetség felmérése szerint az első öt legnagyobb társaság két év alatt majd' 30 százalékról 40-50 százalék közé növelte piaci részesedést. A tíz legnagyobb társaság az összes eszköznek több mint háromnegyedét birtokolja. A domináns lízingcégek évek óta a banki tulajdonban levő társaságok, ezeknek ugyanis komoly előnyt jelent az anyabank által nyújtott finanszírozás.

Javuló jövedelmezőség

A lízingpiac dinamikus bővülése alapvetően a gépjárműlízing felfutásának köszönhető. Az utóbbi időszakban a lízingelt eszközökön belül 80 százalékra nőtt a gépjárművek aránya. A nettó finanszírozott új eszközérték 2001-ben – a Merkantil-csoport nélkül is – 569 milliárd forintot ért el, csaknem 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Eközben a lízingszerződések száma 30 százalékkal nőtt, és 2001 végére elérte a 105 300 darabot. Az e konstrukcióval foglalkozó pénzügyi vállalkozások összesített kihelyezései 461 milliárd forintot tettek ki a 2001-es év egészében, ami a teljes banki hitelállomány 9 százaléka volt.

A lízingelő vállalkozások jövedelmezősége a 2001-es év adatai szerint nagyon kedvező volt: az adózás előtti eredmény majdnem megháromszorozódott, mintegy 5 milliárd forintot tett ki. E cégek átlagos eszközjövedelmezősége jobb a bankokénál, ami annak köszönhető, hogy a lízingfinanszírozás kamatmarzsa nagyobb, mint a vállalati bankhiteleké, miközben a forrásokat piaci áron szerzik be. Az MKB elemzése szerint a lízingcégek forrásainak több mint 80 százaléka a bankoktól származik, s ezen belül is 62 százalékos részaránnyal a deviza dominál. A forint tartós erősödése miatt ugyanis az ügyfelek egyre vonzóbbnak tartják a devizaalapú finanszírozást. A forint és devizakamatok között még mindig legalább 4 százalékpont a különbség, amiért cserébe az ügyfelek felvállalják az árfolyamkockázatot. Bár a lízingtársaságok egy része hangoztatja, hogy csak az adósodjon el devizaalapon, akinek a bevételei is részben külföldi pénzben folynak be, érvelésüket aligha hallják meg azok, akiknek devizaalapú hitele leértékelődött a forint erősödése következtében, így az eredetileg számítottnál kevesebbet kellett törleszteniük. A devizaalapú hitelekkel korábban már kedvező tapasztalatokat szerzett ügyfelek tehát következő autójuknál is kitartanak majd az eurókamatok mellett.

Jutalékháború

Új piaci jelenség a használt autók finanszírozásának előretörése. A lízingtársaságok számára ugyanis az eredetvizsgálat és a törzskönyv bevezetése biztonságosabbá tette ezt az üzletágat is. A statisztikák szerint – mivel a vásárlók egyre nagyobb hitelösszegekkel hajlandók eladósodni – nő az egy gépkocsira jutó finanszírozási érték is. Míg a 90-es években az üzletkötések 80 százalékára a készpénzes fizetés volt jellemző, addig ma már az újonnan forgalomba kerülő gépkocsik 65 százalékát hitelből finanszírozzák – állapítja meg a banki elemzés.

Az éles versenyben kulcsszereplővé léptek elő a kereskedők, akiket a lízingcégek egyre magasabb jutalékokkal próbálnak magukhoz kötni. A jutalékháború következtében ugrásszerűen nőtt a közvetítői díj: a korábbi 3 százalék helyett tavaly már 8 százaléknál magasabb mértékről is születtek megállapodások. A jutalékok felsrófolásának végül is az ügyfél issza meg a levét, hiszen a magas közvetítői díjak miatt nem lehet olcsóbbá tenni a finanszírozást akkor sem, ha azt a piaci kamatszint lehetővé tenné. Az eredmény a már említett alacsonyabb kamatozású devizaalapú finanszírozás általánossá válása, ami azonban csak időlegesen könnyíthet a gépkocsivásárlók terhein.

Termelőeszközök a sor végén

A gépjármű-finanszírozás mellett jó növekedési kilátásokkal bír a gépek, berendezések lízingje is, bár ennek nagysága szorosan összefügg a gazdaság állapotával. A gyors fejlődés ellenére a termelőeszközök lízingelése még jócskán elmarad az EU országaiban általános 30 százalékos aránytól – állapítja meg Sallós István, az MKB elemzője. Az elmaradás elsősorban a számítástechnikai eszközöknél figyelhető meg. Géplízingben jelentős szerepe van a Budapest Banknak és a Raiffeisen Banknak, a CIB lízingcégének, továbbá a Merkantil és a Lombard Lízingnek.

Nagy lehetőségekkel kecsegtet az ingatlanlízing is, ahol csak néhány jelentős piaci szereplő található, így a HVB Leasing, a CIB Lízing és az Immorent, de 2002-ben piacra lépett a Merkantil ezzel foglalkozó részlege is. Tavaly a féléves finanszírozott eszközérték az előző évinek több mint duplájára nőtt, és a 25 milliárd forintot is meghaladta a kihelyezés értéke.

Svájci frank vagy euró?

Az év eleji autófinanszírozási ajánlatok lényegében ugyanazokat a feltételeket tartalmazzák, mint egy éve, sőt sok olyan hitel- vagy lízingajánlat is él, amelyik 2001 tavasza óta nem változott. A piacvezető lízingcégek és autósbankok ajánlatai aránylag kiegyenlítődtek, egy-két százalékpont többnyire az eltérés az összevethető kamatok, illetve a teljes hiteldíjmutatók között. A finanszírozási formák között a legolcsóbb a devizaalapú hitel, ezen belül is a svájcifrank-alapú, ahol önerőtől és futamidőtől függően 9 százalékos teljes hiteldíjmutatóval is találni ajánlatot. A svájci frankban eladósodó autóvásárlók azonban nagyobb árfolyamkockázatot viselnek, mint az euróhitelt választók. Ez utóbbiak az euróhoz kötött forint folyamatos erősödése miatt kevesebbet törlesztettek tavaly és az azt megelőző egy-két évben is.

Megváltozott erősorrend

A múlt évben kissé átrendeződött a lízingcégek, ezen belül a gépjármű-finanszírozók sorrendje. A két éve hihetetlen iramban fejlődő CIB Lízing az összes kihelyezést tekintve átvette a vezetést a Merkantil-csoporttól, s a gépjármű-finanszírozásban is megszorongatta a már évek óta első helyezett OTP-csoporttagot. Amiben a Merkantil továbbra is piacvezető, az az egyedi autófinanszírozás. Az elsők között van továbbra is az MKB-Euroleasing és a K&H Lízing. A tavalyi év utolsó negyedében a kereskedők között palotaforradalmat kirobbantó Postabank Leasing hitellevél-kondíciói ugyan 1-2 százalékkal a legjobb ajánlat alá kínáltak, de lapzártakor kapott értesüléseink szerint a jutalékfizetés rendszerének bevezetése miatt a kondíciók várhatóan változnak az idén, így ezeket még nem tartalmazza táblázatunk.

Az új gépjárműre nyújtott svájcifrank-alapú finanszírozások teljes hiteldíjmutatója (THM) az MKB-Eurocreditnél 40 százalékos önerő befizetése esetén 10,56 százaléknál kezdődik, és a legkisebb 20 százalékos önerő s egyéves futamidő esetén 13,36 százaléknál végződik.

A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) által a törzsügyfeleinek ajánlott kedvezményes hitel legalacsonyabb THM-je 9,45 százalék a teljes gépkocsiár 40 százalékos minimális kezdő befizetése és 5 éves futamidő választása esetén. A legmagasabb THM ennél a finanszírozásnál 20 százalékos önerő befizetésére és 12 hónapos futamidőre kötött szerződésnél 12,95 százalék.

A K&H Lízingnél a svájcifrank-alapú személygépjármű-finanszírozási ajánlatok THM-je önerőtől és futamidőtől függően 7,23 százaléktól 25,51 százalékig tart.

Mint az adatokból látszik, a svájcifrankban nyújtott hitel kamatai a legolcsóbbak, az euróalapú finanszírozás kissé drágább, ugyanakkor kisebb az árfolyamkockázat, sőt az utóbbi években a forinterősödés miatt még jelentős nyereséget is hozott. A jövőre nézve nehéz megjósolni, miként alakul a forint-euró árfolyam, de a szakértők többsége egészen az uniós csatlakozás 2004-re várható időpontjáig erős forintot jósol. Rövid távra tehát kicsiny az árfolyamkockázat, miközben vonzóak a kamatok, illetve alacsonyak a hitel összes költségét tartalmazó teljes hiteldíjmutatók.

A K&H Lízingnél is létezik euróalapú finanszírozás, amelynek teljes hiteldíjmutatója 8,95 százaléknál kezdődik és 27,57 százalékig nyúlik, a vállalt önerőtől és a futamidőtől függően. Értelemszerűen a legalacsonyabb hiteldíjat a legnagyobb önerő vállalása esetén lehet megkapni.

Drága forint

Szemben a devizaalapú hitelekkel, a forintos autófinanszírozás ma drága mulatságnak tekinthető. Bár a fedezetként felajánlott autó elvileg jóval olcsóbbá kellene hogy tegye ezt a kölcsönt vagy lízinget a szokványos fogyasztási hiteleknél, mégis van olyan finanszírozó, amelyik THM-je a legkockázatosabb árukölcsönök hiteldíjának szintjén áll. A CIB Lízingnél 72 hónapra adott 2 milliós hitelnél 20 százalékos önerő befizetése mellett 18,95 százalékos THM-et adnak meg, a K&H Lízingnél 15,73 és 35,68 százalék közöttiek a megadott THM-ek. Forintban a legkedvezőbb ajánlatot új gépkocsi esetében a Merkantil Bank adja: 20 százalékos önerőnél 14,99 százalékot. Nem csoda, ha mostanában kis túlzással "csak tévedésből" választanak forintfinanszírozást az autót vásárlók, miközben a forintban kapott fizetések mellett ez lenne az ésszerű. Az erős forint természetes módon rendezte át a prioritásokat, s nehéz lenne az ügyfelet az árfolyamkockázat rémével ijesztgetni, amikor ismerősei elmondása, de sokszor saját tapasztalata is azt mutatja, az utóbbi években az járt jól, aki devizában adósodott el. A különféle finanszírozások terhei közötti különbség leolvasható az egyik bank törlesztőtáblázatából. Eszerint a svájcifrank-alapú hitel esetében 6 évre felvett 2 milliós hitelnél az önerőt jelentő 500 ezer forintos kezdőrészlet befizetése mellett 36 928 forintos, euróhitelnél 37 956 forintos, forinthitelnél pedig 45 026 forintos havi részlettel kell számolni az autót vásárlónak.

Autóeladási rekord volt tavaly

Minden bizonnyal a finanszírozási lehetőségek bővülésének is betudható, hogy minden eddiginél több autót vásároltunk az elmúlt évben. Az egyre inkább előretörő francia márkák mellett hagyományosan az Opel és a Suzuki a legkeresettebb. Az eladott új gépkocsik száma meghaladta a 170 ezret, ami 15 százalékos növekedésnek felel meg. Az idén valamivel kisebb, 10 százalékos piacbővülésre számítanak a márkakereskedők. A távolabbi jövőt illetően is derűlátók az eladók, szerintük 2004-ben 200 ezer új autó talál gazdára. A vásárlók számára már kevesebb a jó hír, a felvehető hitelek, illetve a lízingfinanszírozás feltételei ugyanis szinte semmit nem változtak tavaly. Az előrejelzések szerint a kamatok és a teljes hiteldíjmutatók az idén sem mozdulnak el látványosan lefelé, holott a piaci kamatszint csökkent. A bebetonozott árak mégsem annyira zavaróak, mivel a vevők a részletre vásárlásnál a forintnál 8-10 százalékponttal alacsonyabb kamatszintű euró- és svájcifrank-alapú hiteleket és lízinget választják.

Rekordmértékű bővülés volt tavaly az új autók piacán, a 2001. évi 148 ezer darab után 170 ezret adtak el, ami jócskán meghaladja az várakozásokat. Az új autók eladási listáját továbbra is a Suzuki vezeti, az egy évvel korábbi 29 ezer helyett 35-36 ezret adtak el belőle tavaly. Az ezüstérmes Opelek is csúcsra jártak, 25 ezer kelt el belőlük, ami több mint ezer darabbal haladta meg a 2001. évit. Mögöttük törnek előre a francia márkák, elsősorban a Renault, amely már két éve megelőzte a korábbi bronzérmes Volkswagent, valamint a Peugeot, amely igyekszik felzárkózni negyediknek. A francia kocsik népszerűsége elsősorban azzal magyarázható, hogy felszereltségükhöz és tudásukhoz képest nem drágák, ráadásul minőségük is javult az utóbbi években. Az autókat nagyobbrészt részletre vásárolták meg a vevők, 60-70 százalékukhoz igényeltek hitel- vagy lízingfinanszírozást. Így remek évet zártak az autófinanszírozással foglalkozó cégek is. Kihelyezéseik 15-70 százalékkal nőttek, attól függően, hogy melyik mekkora bázisról indult.

A kiválasztás buktatói

A legjobb hitel- vagy lízingfinanszírozás kiválasztása a vevőnek nem kis erőpróba. Személyes tapasztalat is megerősíti, hogy elmúlt az az idő, amikor az autószalonokban kirakták a különféle finanszírozók ajánlatait. Az állványokról sok helyen hiányoznak a törlesztési táblázatok, csak a kereskedő előtti monitorról lehet kinyomtatni azokat. Elég rámenősnek kell ahhoz lenni, hogy ne egy, a díler által legjobbnak ítélt ajánlattal távozzunk, hanem különböző cégek legalább 2-3 törlesztési tábláját is hazavihessük.

Ezután se higgyük azonban egy percig sem, hogy objektív alapon hasonlíthatjuk össze a különféle kondíciókat. Erre csak akkor lenne mód, ha a finanszírozóktól közvetlenül kérnénk ajánlatokat. A kereskedésekben ugyanis az autófinanszírozóktól kapott számítási modellek alapján többnyire egy kiválasztott gépkocsira (esetleg vételárra), valamint egy előre meghatározott saját erő és hitelfutamidő alapján számolják ki a havi törlesztést. A számítás során a kereskedő úgy alakíthatja az ajánlatot, hogy annak a cégnek a hitelét vagy lízingjét tünteti fel a legkedvezőbb színben, amelytől ő a legmagasabb jutalékot kapja. A kétféle, azaz a kereskedőtől és a finanszírozótól közvetlenül beszerzett ajánlatok árkülönbségét mutatja, hogy például az Opel esetében a forinthitelt a GMAC Hungary Bank 18,51 százalékos teljes hiteldíjmutatóval, a kereskedő viszont 19,09 százalékos THM-mel ajánlotta még tavaly. Markáns különbséget lehetett felfedezni a Postabank Leasing forint THM-je és az ugyancsak postabankos finanszírozást ajánló kereskedő THM-je között: 4,4-9 százalékkal tért el egymástól a két mutató.

A nagy különbségek és az ajánlatok összehasonlításának megnehezítése egyaránt a kereskedőknek fizetett jutalékok felsrófolására vezethető vissza. Valóságos jutalékháború dúlt az utóbbi két évben a finanszírozók között, egymásra licitálva kínálnak mind magasabb jutalékot a kereskedőknek a piaci térnyerés reményében. Amennyiben ugyanis ők fizetik a legtöbbet, bízhatnak abban, hogy a kereskedő is az ő ajánlatukat adja tovább az autóvásárlónak. A kezdetben 2-4 százalékos jutalékok helyett tavaly már a 6-8, sőt a 10 százalékos jutalék sem volt ritka. Az emelkedő jutalékok kiütötték a piaci kamatcsökkentés hatását, hiszen a drágább piacszerzést meg kell fizetnie valakinek, s ez többnyire a sor végén álló ügyfél. Számára mindent összevetve nem lettek olcsóbbak tavaly sem a hitelek, sem a lízing, ráadásul a kamatok már több mint két éve bebetonozódtak több finanszírozónál is. Eközben az infláció 10-ről 5 százalék alá zuhant, s a jegybank is csökkentett néhányszor alapkamatot, ha nem is annyit, amennyit sokak szerint kellett volna. S akkor még nem is beszéltünk az erősödő forint miatt csökkenő importárról, ami az autók esetében alig éreztette hatását. Illetve, ha mégis, sokszor arra használják a kereskedők az olcsóbb beszerzési árat, hogy árkedvezményt vagy plusz technikai felszerelést ajánljanak a számukra kedvező finanszírozást választó ügyfélnek. Így végül is az autót vásárló nem jár rosszul, csak éppen nem nyer annyit, amennyit nyerhetne egy csökkenő árú autóval párosuló kedvező finanszírozáson.

Több banki hátterű finanszírozó is próbálkozik azonban azzal, hogy az anyabank nagy lakossági ügyfélkörére támaszkodva közvetlenül hitelezze az autóvásárlókat. Így tesz például az MKB-Euroleasing, amely igyekszik kedvezményes hitelt kínálni a meglevő ügyfeleknek autóvásárlásukhoz. Hasonló próbálkozások figyelhetők meg az Erste Banknál és a Postabanknál, de az így kihelyezett hitelek még csak elenyésző részét képezik a kereskedőnél kapott finanszírozásnak.

Közvetlen ajánlatok

A közvetlen ügyfélkapcsolatok igényét jelezték azok a hirdetések is, amikor a finanszírozó maga ajánlja kamat- (THM-) akcióját, mint például a Merkantil Bank tette még tavaly. Ez az akció más szempontból is érdekes volt. A pénzintézet kísérletet tett arra, hogy egy vonzó (a reklám szerint "a béka feneke alá" nyomott) kamattal ismét a forinthitelek irányába terelje az alacsony kamatok miatt egyre inkább a kockázatosabb, devizaalapú hitelek felé fordult ügyfeleket. Az éves kihelyezések alakulását tekintve viszont nem mondható túl sikeresnek az akció. A Merkantilnak is meg kellett hajolnia a devizaalapú hitelek hihetetlen népszerűsége előtt. Az év folyamán, az előző esztendőkhöz képest is tovább erősödő forint egyértelműen jó üzletté tette a devizában való eladósodást. A különböző finanszírozási formák között átvették a vezetést a devizaalapú hitelek, sőt lassan már teljesen kiszorítják a forintos kölcsönöket. Mint egy körkérdésre a vezető lízingcégek elmondták: tavaly 70-90 százalék volt az euró- és svájcifrank-alapú hitelek aránya az összes új kihelyezésen belül. Ahogy egy hitelező mondta, azok az ügyfelek, akik már egyszer jól jártak a devizahitellel, mert az erősödő nemzeti valuta a devizában fennálló adósságukat leértékelte, az újabb autót is erre veszik. Gyorsan rá lehet beszélni a devizakölcsönre azt is, aki még nem próbálta, hiszen kamata akár 8-10 százalékponttal is olcsóbb lehet a többnyire 20 százalék körüli forinthitelnél, miközben az árfolyamkockázat nem érzékelhető.

Ennél olcsóbban csak akkor lehet autót venni részletre vagy lízingre, ha az importőr is támogatja az akciót. Ebben az esetben a forintfinanszírozás is jóval olcsóbb, devizaalapú hitelt pedig akár 10 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval is fel lehet venni. Tavaly az egyik márkacég lehengerlően alacsony, 5,01-s mutatóval ajánlott finanszírozást. Igaz, ehhez az olcsó hitelhez ki kellett fizetni a gépkocsi árának felét, s a kölcsönt két év alatt vissza kell fizetni.