Nem kell a luxus

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)

Hiába nő évek óta a nyugat-európai átlagot meghaladóan hazánk gazdasága, a jelek szerint az autókölcsönzés továbbra is luxusnak számít. Különösen a koros amerikai limuzinoktól tartózkodnak, idegenkednek a magyar megrendelők, de a piaci torta folytonos zsugorodását tapasztaló hagyományos gépkocsikölcsönzők is elmondhatnák: láttak már jobb időket.

Bár újgazdag fiatalok esküvőjén, egy-egy világsztár budapesti látogatásán fel-feltűnnek azok az autócsodák, amelyek után a tengerentúlon talán meg se fordulnak a járókelők, nálunk azonban már csak 7-8 méteres hosszuk miatt is figyelmet keltenek. Érdekes módon mégsem a sokszor több kocsiból összeépített járgányok számítanak luxusnak, hanem a jól felszerelt S osztályú Mercedesek, Audik, BMW-k, netán Jaguárok. A 30-40 millió forintot kóstáló járművek azonban idehaza sohasem hoznák be az árukat, nemhiába nem kínálja autóparkjában senki sem. Maradnak tehát az öreg amerikai batárok, amelyeket a meglehetősen vegyes összetételű vendégkörnek napi néhányszor tízezer forintért, esetleg óránként 6-8 ezer forintért számítanak meg a bérbeadók.

Az érdektelenség azt mutatja, az amerikai ízlésvilág nálunk nemigen kelendő. Az ennél kézzelfoghatóbb "luxusról" viszont egy olyan testőr- és bérautó-vállalkozás gondoskodik, amely elsősorban a kormánynak dolgozik. A cég egyik feladata "luxus" autókkal kiszolgálni az idelátogató külföldi politikusokat, bár a kényelmi színvonal ez esetben finoman szólva is maximált: a hétköznapi életben már-már átlagosnak tekintett Audi A6-osokon kívül magasabb kategóriájú járművekre ugyanis rendszerint nem ad megrendelést az állam. Miután nagyszámú, bérelhető minőségi autóval idehaza egyetlen kölcsönző sem rendelkezik, ha nagy ritkán mégis valódi luxusra van szükség (ez történt például a NATO-országok külügyminisztereinek budapesti tanácskozásakor), a 15-20 járművet többnyire külföldről igyekeznek beszerezni, esetleg besegít a Mercedes és a Saab hazai képviselete is.

Irányváltás előtt

Betegeskedik a hagyományos autókölcsönzői piac is. Másfél éve, amióta reálértékben 12 százalékkal csökkent a használt autók ára, alig rúgnak labdába a bérbe adó cégek. Az amerikai terrorcselekmények további forgalomcsökkenést eredményeztek, több, hazánkban tevékenykedő külföldi érdekeltségű cég felmondta bérleti szerződését. Az IBM kivonulásával pedig a legnagyobb partnerüket vesztették el a vállalkozások; az amerikai vállalat heti 50-60 bérautó igénybevételével a toplista élén állt évek óta. A forint folyamatos erősödése szintén sokat ront a helyzeten, a kölcsönzői szakma forgalma csak emiatt 1-1,5 százalékkal csökken évente.

A nálunk dolgozó, nagy nemzetközi kölcsönzők sem lehetnek elégedettek: a Budget amerikai anyacége éppen nemrégiben kért csődvédelmet a várható gazdasági összeomlás ellen, és európai hálózatának piaci részesedése is egyre kisebb. Az Avis, a Herz és a Sixt forgalma ugyancsak megsínyli a bérautók iránti érdeklődés hiányát. Magyarországon szintén valamennyi cég gondokkal küszködik, néhány kis, névtelen magyar vállalkozás üzletpolitikája azonban csak tovább ront a helyzetükön. Akad olyan társaság, amelyiknek állítólag egy vidéki tanyán van a központja, ez azonban nem befolyásolja abban, hogy az elfogadható ár harmadáért, feléért kínálja szolgáltatásait.

A legnagyobb hazai, de német tulajdonú kölcsönző az EUrent. A januártól az Europcar nemzetközi lánc tagjaként működő vállalat 730 autóval jelenleg a legnagyobb forgalmat bonyolítja le. Második a Herz, a harmadik helyen pedig a Budget, a Sixt és az Avis váltja egymást. Korábban 4000 bérautó volt a piacon, ma 3500 kocsit kínálnak a cégek; a szövetségbe tömörült 21 nagyobb vállalkozás éves forgalma 5-6 milliárd forint.

A jelenlegi tendenciák azt mutatják, mielőbb irányt kell váltaniuk a kölcsönzésből élőknek. Figyelmük azokra a jól menő konkurensekre irányul, amelyek úgynevezett flottamenedzseléssel foglalkoznak. A több, különböző kategóriájú gépkocsiból álló parkot hosszú távra bérbe adó vállalatok kockázata sokkal kisebb, hiszen nem naponta változnak az ügyfeleik (a kihasználtságuk ezért 99 százalékos!), a tartósan kalkulálható bevétel következtében pedig bérleti díjaik is lényegesen olcsóbbak, mint az alig 70-75 százalékos kihasználtsággal dolgozó autókölcsönzőké.

Haraszti Géza, az EUrent magyarországi igazgatója

Véleménye szerint kellemetlenül érinti a nagyobb, főleg külföldi tulajdonú szolgáltatókat, hogy sok apró, hazai vállalkozás elképesztően alacsony árakkal bombázza az ügyfeleket. Mint mondja, józan ésszel fel sem fogható, miképpen kalkulálható ki a 30 ezer forintos heti autóbérleti díj teljes szolgáltatással; nem volna meglepő, ha az ilyen, többnyire kanadai lapokban megjelentetett "üzleti" ajánlat mögött szimpla adómegkerülés állna. * Nem használ a piacon dolgozó cégeknek a továbbra is gyenge magyarországi fizetési hajlam sem. A bérautólopás, illetve a bérbe vett jármű visszaadásának megtagadása a GPS műholdas nyomkövető rendszer alkalmazásának általánossá válásával gyakorlatilag már nem kockázati tényező. A törzskönyv bevezetése szintén megnehezítette az eltulajdonított kocsik legalizálását. A díjfizetési hajlandósággal azonban még mindig baj van, időnként egy-egy vállalat akár 15 millió forintos tartozást is felhalmozhat

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!