Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2002. december 17-étől 8,50 százalék.

(A jegybanki alapkamat csökkentéséről szóló MNB-közleményt tartalmazó Magyar Közlöny lapzártánkig nem jelent meg.)

Társaságiadó-kedvezmény

Új rendelet vonatkozik arra az adózóra, amely az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 29/D §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogcímen a 2003-ban vagy azt követően kezdődő adóévi adóalap utáni adóból adókedvezményt kíván igénybe venni. A 34/2002. (XI. 26.) PM rendelet melléklete tartalmazza, hogy az adózónak mely adatokat kell bejelentenie a Pénzügyminisztériumhoz. A bejelentéshez csatolni kell a 2003-2006-ra vonatkozó részletes fejlesztési tervet, amely bemutatja a bejelentett adatok alátámasztására szolgáló célokat és körülményeket.

A munkavállalók általános, illetve speciális képzésének költségeként kizárólag a következők vehetők figyelembe:

– az igénybe vett szaktanácsadói munka költsége, az oktatók személyi jellegű ráfordítása;

– az oktatók és a képzésben részesülők utazási költsége;

– a képzés céljából vásárolt vagy előállított – tárgyi eszköznek, immateriális jószágnak nem minősülő – eszköz (kiadvány, segédeszköz) számla (bizonylat) szerinti értéke, saját előállítás esetén közvetlen önköltsége;

– a képzéshez használt eszköznek a képzés időtartamára elszámolt értékcsökkenése;

– a képzésben részesülők személyi jellegű ráfordítása, de legfeljebb az előzőekben felsorolt költségek együttes összege.

A munkavállalók képzésére felmerült költségből a munkavállaló munkakörében

– közvetlenül nem alkalmazható (más munkaterületen és más vállalkozásnál széles körben felhasználható) tudás megszerzését szolgáló elméleti és gyakorlati oktatás általános képzésnek minősül,

– közvetlenül alkalmazható (más munkaterületen és más vállalkozásnál korlátozottan hasznosítható) tudás megszerzését szolgáló elméleti és gyakorlati oktatás speciális képzésnek minősül.

(Magyar Közlöny, 2002/145. szám)

Cégeljárás, cégjegyzék

Január 1-jétől a cég tevékenységi köreit a KSH által kiadott hatályos nómenklatúra szerint kell felsorolni, a TEÁOR-szám után feltüntetve a KSH-közleményben szereplő évszámot (annak utolsó két számjegyét) is. A tevékenységre vonatkozó cégjegyzékrovatban első helyen továbbra is a cég főtevékenységének kell szerepelnie. Azoknak a 2002. december 31-éig a cégjegyzékbe már bejegyzett TEÁOR-számoknak a helyébe, amelyek a TEÁOR '98 és a TEÁOR '03 közötti eltéréseket és azok megfeleltetéseit tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a TEÁOR '03-nak megfelelő TEÁOR-számmá, január 1-jén a TEÁOR '03 szerinti szám kerül automatikusan a cégjegyzékbe. A TEÁOR '98 és TEÁOR '03 nómenklatúra értelmében azonos TEÁOR-számok alatt feltüntetett tevékenységi körök esetében a "03" évszám-jelölést tüntetik fel automatikusan. A TEÁOR '03-ra történő áttérés következtében szükséges KSH-számjelváltozást a KSH közli a cégbírósággal, és a változás bejegyzésére automatikusan, a törvény erejénél fogva kerül sor. Azoknak a tevékenységi köröknek, illetve TEÁOR-számoknak a TEÁOR '03-nak megfelelő módosítását azonban, amelyek a vonatkozó KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatók át, a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai első változásakor, de legkésőbb 2004. március 31-ig. A cégjegyzékváltozások közzétételi kötelezettséget egyik esetben sem keletkeztetnek.

Az erről szóló 23/2002. (XII. 13.) IM rendelet melléklete szerinti nyilatkozat váltja fel az adózás módjáról szóló eddigi nyilatkozatot. Ugyancsak a rendelet mellékletében található a cég tevékenységi körére vonatkozó bejegyzési kérelemre szolgáló nyomtatvány mintája is.

(Magyar Közlöny, 2002/155. szám)

Munka- és egészségvédelem

Módosult a munkahelyek kémiai biztonságát szabályozó rendelet. A 13/2002. (XI. 28.) ESzCsM-FMM együttes rendelet szerint a jövőben egészségkárosító kockázatnak minősül, ha a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni. (NOEL- No Observed Effect Level – nem észlelt hatásszint.)

(Magyar Közlöny, 2002/146. szám)

Szakképzési hozzájárulás

Megjelent az Oktatási Minisztérium tájékoztatója arról, milyen nyomtatványokat kell kitölteniük a szakképzési hozzájárulásra kötelezett foglalkoztatóknak. Aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, illetve az, akinél a bruttó kötelezettség, valamint a kötelezettségcsökkentő tételek egyenlegeként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettség áll fenn, annak a hozzájárulást a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetnie a Munkaerő-piaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett MPA Fejlesztési és képzési alaprész lebonyolítása 10032000-00282345-70000007 számú számlájára.

A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteknek a 2002. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükről az Oktatási Minisztériumhoz nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük. Kötelezettségük befizetését az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061 számlájára kell teljesíteniük.

Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága a tévesen közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap Fejlesztési és képzési alaprész pénzügyi lebonyolítási számlájára fizetett 2002. évre vonatkozó befizetéseket kérelemre visszafizeti. A kérelembe a befizető azonosítását szolgáló adatokon (pontos név, cím, adószám, pénzforgalmi jelzőszám) kívül feltétlenül fel kell tüntetni azt, hogy a visszafizetés a 2002. évi hozzájárulási kötelezettség téves befizetése miatt vált szükségessé, továbbá a befizetés dátumát és annak a számlának a számát, amelyre a befizetés történt. A kérelem mellékleteként kérjük csatolni a befizetést igazoló bankkivonat másolatát.

(Magyar Közlöny, 2002/145. szám)

Foglalkoztatás, támogatások

Január 1-jétől nem nyújtható támogatás a munkaerő-kölcsönzés keretében megvalósított foglalkoztatáshoz, valamint ahhoz sem, amikor a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál végez munkát azért, mert a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. E munkavégzések időtartama nem számít bele a foglalkoztatások bővítését szolgáló támogatásokkal kapcsolatban a foglalkoztatási törvényben (Flt.) előírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába.

A 6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet szerint nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontja alapján a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve, hogy a bírság összege, illetve több bírság esetén a bírságok együttes összege elérte az ötszázezer forintot.

A 256/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint január 1-jétől változott a munkatapasztlat-szerzés támogatása is. A jövőben, ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja a vállalkozásoknak adható állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimális) támogatás mértékét, a támogatás foglalkoztatási támogatásnak minősül, és megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdőnek legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott, de minimális támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell.

2003-tól nem nyújtható csoportos személyszállítási támogatás a szállítási ágazatba tartozó, valamint az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet ellátó munkaadónak.

A 2002. évi LIII. törvény több szempontból módosította

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,

– a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt,

– a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvényt,

– a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt,

– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt,

– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt,

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, valamint

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, illetve

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt.

(A foglalkoztatással kapcsolatos fenti törvénymódosításokkal februári számunkban részletesen fogllakozunk.)

(Magyar Közlöny, 2002/146., 155. szám)

Vállalkozási célelőirányzat

A célelőirányzatok forrásaiból a jövőben természetbeni hozzájárulásként telek vagy ingatlan, illetve közvetlen vissza nem térítendő támogatásból telek vagy ingatlan, továbbá faktoringszolgáltatásért fizetett faktoringdíj-támogatás nyújtható.

A 23/2002. (XI. 26.) GKM rendelet szerint az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás sajátforrás-szükséglete – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – a program vagy projekt teljes költségének legalább 25%-a.

Fejlesztési célú támogatás esetén – ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik – a beruházásnak a megkezdésétől számított két éven belül, 3 milliárd forint támogatási összeg felett 3 éven belül, 6 milliárd forint támogatási összeg felett 4 éven belül meg kell valósulnia. A beruházásnak a megvalósítás szerződésben rögzített üzembe helyezési határidejétől számított öt évig fenn kell maradnia. Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt esetén a vállalkozás üzleti tervének öt éven belüli, ingatlanberuházás esetén (pl. iparipark-infrastruktúra) tíz éven belüli, regionális központ esetén nyolc éven belüli megtérülést kell biztosítania.

Beruházásösztönzési Célelőirányzat

A Beruházásösztönzési Célelőirányzat támogatási jogcímei:

– a működőtőke-befektetések ösztönzése;

– a vállalatközi együttműködés, a beszállítóipar fejlesztése;

– minőség- és környezetirányítási rendszerek, valamint információvédelmi rendszerek bevezetése, tanúsíttatása;

-innovációs képesség erősítése a vállalati szektor korszerűsítése érdekében;

– a regionális vállalati központok kialakítása;

– környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termékeinek, termelésének és szolgáltatásának növelése, versenyképességének fokozása;

– a vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása érdekében fejlett infrastruktúrával rendelkező telephelyek megvásárlása vissza nem térítendő támogatással, tőkejuttatással, telephelyek természetbeni átadása, kialakítása, lízingelése és bérbeadása, telephelyi külső infrastruktúra kiépítése;

– az alkalmazkodóképesség és vállalkozási készségek fejlesztése érdekében felnőtt dolgozók képzése, átképzése, részképzése;

– a vállalati szektor korszerűsítése érdekében a vállalati menedzsment fejlesztése;

– a vállalkozások technológiai szakmakultúrájának fejlesztése;

– technológiai korszerűsítés;

– pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás;

– pro-aktív beruházásösztönzés csekély összegű támogatással;

– innovációs centrumok, transzferközpontok, technológiai inkubátorházak létrehozása és fejlesztése, innovációs és technológiai transzfer szolgáltatásaik technikai és szakmai feltételeinek megteremtése, az ipari parkokban és közvetlen környezetükben működő vállalkozások innovációs igényeit szolgáló fejlesztések megvalósítása;

– ipari parkok fejlesztése és szolgáltatásainak bővítése; a vállalkozások – így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók – beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok infrastruktúrájának, bérbe adható építményei rekonstrukciójának, illetve beruházásainak megvalósítása; az együttműködést szolgáló informatikai és szolgáltatási hálózatok létrehozása, fejlesztése; az ipari parkok befektetéseinek ösztönzését, betelepítését segítő marketingtevékenységek, valamint az ipari parkok működését segítő menedzserképzés megvalósítása;

– logisztikai központok kialakítása és szolgáltatásainak fejlesztése, a vállalkozások – így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók – logisztikai tevékenységét segítő logisztikai szolgáltató központok és kapacitások létrehozása;

– beszállítói integrátor;

– termékláncklaszter kialakítása érdekében kutatásfejlesztés támogatása;

– termékláncklaszter kialakítása érdekében kedvezményezett vállalkozások támogatása;

– Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitáció ipari alprogramja;

– részvétel a délszláv újjáépítésben (nem piacképes kockázatok biztosítása az OECD előírásai alapján a Mehib Rt. útján);

– a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések szennyvízkezelése és csatornahálózatának fejlesztése;

– a klaszterek előkészítését és menedzselését biztosító szervezetek létrehozását szolgáló fejlesztések megvalósítása;

– tőzsdei bevezetés feltételeinek való megfelelés előmozdítása.

Energiatakarékossági és energiahatékonysági programok

A Beruházásösztönzési Célelőirányzat, valamint az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Előirányzat keretében az energiatakarékossági és energiahatékonysági programok támogatási jogcímei:

– lakossági energiamegtakarítás támogatása lakossági pályázók részére;

– lakossági energiamegtakarítás támogatása vállalkozók részére;

– önkormányzati és költségvetési intézmények energiafelhasználását csökkentő beruházások támogatása;

– közvilágítás korszerűsítésének támogatása;

– távhőellátás primer oldali korszerűsítésének támogatása;

– megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása önkormányzatok és magánszemélyek részére;

– megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása vállalkozások részére;

– energiatakarékossági szemlélet kialakításának, energiatakarékos közlekedésszervezés megvalósításának a támogatása;

– veszteségfeltáró vizsgálatok támogatása önkormányzatok részére;

– veszteségfeltáró vizsgálatok támogatása vállalkozások részére;

– kis- és középvállalkozások energiamegtakarító beruházásainak támogatása;

– vállalkozói alapon megvalósuló "harmadik feles" energiamegtakarítási konstrukciók támogatása.

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat támogatási jogcímei:

– a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a kis- és középvállalkozások versenyképességének és foglalkoztatási képességének javítása;

– a kis- és középvállalkozások beszállítói kapcsolatainak kialakulását, megerősödését és bővülését eredményező fejlesztések megvalósítása;

– a vállalkozások közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés, valamint a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi közös vállalkozások alapításában való részvétel elősegítése;

– a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, valamint a vállalkozások önállóan, egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásainak támogatása, a kutatási eredmények átvételéhez és gyakorlatba átültetéséhez szükséges feltételek megteremtése;

– a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, valamint a piacon történő megjelenést elősegítő programok megvalósítása;

– a vállalkozások indításához szükséges feltételek megteremtése és az ehhez segítséget nyújtó vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése;

– a vállalkozások környezetvédelmi, örökségvédelmi kötelezettségeinek teljesítése;

– a jogszabályi környezetnek az európai uniós csatlakozás miatti változásaiból származó kötelezettségek teljesítésének elősegítése;

– a vállalkozások működési hatékonyságának növelése;

– a vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása;

– tőzsdei bevezetés feltételeinek való megfelelés előmozdítása.

(Magyar Közlöny, 2002/145. szám)

Felvonók, mozgólépcsők

Tavaly december 1-jétől a kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat az üzemeltető megbízása alapján, naptári évenként

– 10 évesnél nem régebbi, illetve felújított berendezés esetén egy (fővizsgálat), egyébként két alkalommal (félévenként fővizsgálat vagy ellenőrző vizsgálat) akkreditált szervezet ellenőreivel,

– további két alkalommal félévenként – a karbantartás megfelelőségének műszaki biztonsági felülvizsgálatát -, önálló vagy egy gazdasági társaság keretében működő felvonó- és mozgólépcső-ellenőrrel kell elvégeztetni.

A felvonók, illetve mozgólépcsők rendszeres karbantartását a gyártó gépkönyvben rögzített utasításai, ennek hiányában az érvényes nemzeti szabványok útmutatásai alapján kell elvégezni.

A felvonóknak, illetve a mozgólépcsőknek legalább a létesítésük, felszerelésük időpontjában érvényes nemzeti szabványok, műszaki előírások biztonsági követelményeinek meg kell felelniük. Az egyes alkatrészek, részegységek cseréje esetén – ha azok eltérőek az eredetitől – a beépítés időpontjában érvényes műszaki előírásokat kell alkalmazni.

Személyszállításra is alkalmas felvonók felújításánál, átalakításánál figyelembe kell venni a 246/2002. (XI. 28.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében foglalt, a felvonók biztonságát növelő ajánlásokat.

(Magyar Közlöny, 2002/146. szám)

Gőz és meleg víz ára

2002. december 1-jétől változott a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz ára. A 24/2002. (XI. 29.) GKM rendeletben közzétett árak (díjak) a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabbra változtatják.

(Magyar Közlöny, 2002/147. szám)

Földgázdíjak

A 25/2002. (XI. 29.) GKM rendelet szerint a fogyasztó a lekötött legnagyobb órai teljesítményére vonatkozó joghatályos nyilatkozatát a szerződési időszakot legalább 70 naptári nappal megelőzően köteles megtenni. Ennek elmulasztása esetén a gázszolgáltató az előző szerződési időszakra lekötött teljesítményt érvényes lekötött teljesítménynek tekintheti mindaddig, amíg a fogyasztó a nyilatkozatát megteszi. Ilyen késedelem esetén a fogyasztó – a korábbi szerződési időszakra érvényes lekötött teljesítményre számított teljesítménydíjon felül – köteles a gázszolgáltató részére pótdíjként megfizetni a késedelem időtartama alatt figyelembe vett teljesítmény éves teljesítménydíjának 1/8760 részét a késedelem minden napjára. A pótdíjszámlát a gázszolgáltató a teljesítménydíj-számlával együtt jogosult kiállítani a fogyasztó számára, aki a pótdíjszámlát a teljesítményszámlával együtt köteles kiegyenlíteni.

Azok a teljesítménydíjas vagy alapdíjas szezonális fogyasztók, amelyeknek legnagyobb órai teljesítmény-igénybevétele nem a téli fogyasztási időszakra esik, a lekötött teljesítmény szerinti legnagyobb teljesítménydíjat vagy a téli fogyasztási időszakban elfogyasztott földgázmennyiség elszámolását szolgáló gázmérők névleges összteljesítménye szerinti legnagyobb alapdíjat csak a téli fogyasztási időszak azon napjaira kötelesek megfizetni, amelyeken a gázszolgáltatást ténylegesen igénybe vették.

Amennyiben a teljesítménydíjas vagy alapdíjas szezonális fogyasztók a téli fogyasztási időszakban november 30. után is vételeznek földgázt, a gázszolgáltató jogosult a téli időszakban igénybe vett legnagyobb teljesítmény után a teljesítménydíjat, vagy a téli fogyasztási időszakban elfogyasztott földgázmennyiség elszámolását szolgáló gázmérők névleges összteljesítménye szerinti alapdíjat egész évre érvényesíteni.

(Magyar Közlöny, 2002/147. szám)

Vám

Január 1-jétől változott a kereskedelmi vámtarifa. Az új tételeket 22/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet tartalmazza.

Megjelent az idei GATT kedvezményes vámkontingensekről szóló jogszabály is. A 23/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendeletben foglaltakat a 2003. január 1-jét követő vámkezeléseknél 2003. december 31-ig kell alkalmazni.

Ugyancsak január 1-jétől hatályos a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről szóló 24/2002. (XI. 30.) KüM-PM együttes rendelet.

(Magyar Közlöny, 2002/148. szám)

Nehéz tehergépkocsik

Új szabály, hogy január 1-jétől a nehéz tehergépkocsik munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, szeptember 1-jétől június 14-éig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig nem közlekedhetnek. A nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsikra az adott nap 8 órától 22 óráig vonatkozik a közlekedési tilalom. Ha a munkaszüneti nap szombat vagy vasárnap előtti, illetve vasárnap utáni napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni.

Kivételt képeznek a közlekedési korlátozás alól

– a nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsik a november 4. és március 1. közötti időszakban,

– az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,

– a lakossági költöztetéshez használt,

– a betonkeverő felépítményű (kevert betont szállító) és betonszivattyúval felszerelt,

– a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó szállításokat végző tehergépkocsik.

A tilalom alól a gazdasági és közlekedési miniszter egyedi elbírálás alapján, rendkívül indokolt esetben meghatározott időre, de legfeljebb egy naptári évre felmentést adhat, illetőleg veszélyhelyzetben e rendelkezés végrehajtását átmenetileg felfüggesztheti. A teljes naptári évre vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell a gazdasági és közlekedési miniszter részére benyújtani. (Az idén január 1-jén érvényben lévő, visszavonásig érvényes felmentések december 31-én érvényüket veszítik.)

(Magyar Közlöny, 2002/150. szám)

Felnőttképzés

Változtak a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjai. Az intézményakkreditációs teljes eljárás 400 000 forintba, az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás 300 000 forintba, a programakkreditációs eljárás pedig programonként 90 000 forintba kerül. Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephellyel rendelkezik, a mellékletben meghatározott díj kétszeresét kell fizetnie. A díjról – amelyet a kérelem benyújtását megelőzően kell befizetni az NFI 10032000-00285582-00000000 számú bankszámlájára – a befizető 15 munkanapon belül számlát kap. A 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet szerint az akkreditációs eljárás díjai az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. Ha a kérelmező a helyszíni látogatást megelőzően visszavonja a kérelmét, részére az eljárási díj 60 százalékát vissza kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2002/151. szám)

Zárjegyek

A zárjegyfelhasználó igényei szerinti zárjegyek, illetve zár- és ellenőrzőjegyek előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését a 16. számú vámhivatal végzi. Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége a 40/2002. (XII. 6.) PM rendelet 1. számú melléklete szerinti kiszerelési egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet. Az adóraktári zárjegyfelhasználó havonta nyújthat be zárjegymegrendelést, a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat. Amennyiben az alkoholtermék adóraktár-engedélyese több időpontban kívánja a havonta megrendelt zárjegyeket átvenni, a megrendeléséhez – a kért időpontonként – külön-külön kell megrendelőlapokat kiállítania. A zárjegyek átadásának-átvételének helye a zárjegyet előállító nyomda telephelye.

A megrendelőlap formanyomtatványa a jövedéki ügyben eljáró vámhivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kijelölt nyomtatványforgalmazóknál szerezhető be. Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy rendelhet meg, amely (aki) a jövedéki termék előállítására jogosító adóraktári engedéllyel vagy a jövedéki termék importálására jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik.

A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját az első zárjegymegrendelés alkalmával köteles a 16. számú vámhivatalnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről. Az átvételre jogosult személyében bekövetkezett változást haladéktalanul be kell jelenteni.

Az alkoholtermék palackozásakor a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön. A borpárlat esetében a zár- és ellenőrzőjegyet részben a palack kapszula által nem takart nyakrészére, részben a kapszulára körberagasztva kell felhelyezni. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérő más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a 16. számú vámhivatal által előzetesen jóváhagyott módon kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni. A mondottaktól eltérő zárjegyfelhelyezést indokolt esetben (különleges palackforma vagy zárási mód) a 16. számú vámhivatal külön engedélyezi.

Az adóraktárizárjegy-felhasználónak olyan zárjegynyilvántartást kell kialakítania, amelynek alapján a zárjegykészlet választékonkénti változásai és az esetleges zárjegyhiány naponta megállapítható. A több adóraktárban történő zárjegyfelhasználás esetén adóraktáranként is kell zárjegynyilvántartást vezetni, és a zárjegyelszámolást elvégezni. A nyilvántartást a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatallal jóvá kell hagyatni, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal hitelesíttetni kell, s folyamatosan kell vezetni. (A jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.)

Hivatalos zár

Január 1-jétől új rendelet vonatkozik a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazására, valamint elszámolására. A 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet szerint a hivatalos zár a hordóra, illetve kannára felhelyezett – a vámhatóság engedélyével előállított – olyan eszköz, amely annak megsérülése vagy eltávolítása nélkül meggátolja a tárolt, szállított bor jellegének, minőségének, valamint mennyiségének megváltoztatását, el van látva egyedi azonosító jellel és sorszámmal, valamint hamisítás elleni védelmi elemekkel, nem papír alapú eszköz esetében egyedi azonosító jelet és sorszámot tartalmazó, el nem távolítható, át nem javítható feliratozással rendelkezik.

Az adóraktár engedélyese az átvett hivatalos zárak típusonkénti mennyiségét, egyedi azonosító jelét és sorszámtartományát az átvételt követő 5 munkanapon belül köteles – a telephelyek szerinti bontásban – a vámhatóságnak írásban bejelenteni. A bejelentésben meg kell adni a hivatalos zár előállítójának nevét és adószámát.

Az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a termék azonosítására szolgáló rovatban, vagy az okmányhoz csatolt mellékleten fel kell tüntetni az alkalmazott hivatalos zár egyedi azonosító jelét és sorszámát. Abban az esetben, ha a hordós borra nem a kitároló, hanem a betároló adóraktár engedélyesének hivatalos zára kerül, a borkísérő okmányon, illetve a termékkísérő okmányon a hivatalos zár sorszáma mellett jelezni kell, hogy az a betároló adóraktár (vevő/címzett) hivatalos zárának a sorszáma.

A korábbi szabályok szerinti hivatalos zár előállítójától március 31-ig beszerzett hivatalos zárat június 30-ig lehet alkalmazni. A kannás és egyéb csomagolású borok zárjegyét legkésőbb 2003. június 30-ig hivatalos zárként lehet alkalmazni, amennyiben a bort eddig szabad forgalomba bocsátják. Ha a kanna űrtartalma eltér a zárjegyen feltüntetett űrtartalomtól, az űrtartalom megjelölést a zárjegyen megváltoztathatatlan módon áthúzással vagy felülbélyegzéssel az adóraktár engedélyesének érvénytelenítenie kell.

(Magyar Közlöny, 2002/151. szám)

A jegybanki alapkamat változásai

Időszak

Mértéke, %

Hivatkozás

1996. VII. 16.-1996. VIII. 31.

25,50

3/1996. (MK 59.) MNB közlemény

1996. IX. 1.-1996. IX. 30.

24,50

4/1996. (MK 75.) MNB közlemény

1996. X. 1.-1997. I. 15.

23,00

5/1996. (MK 75.) MNB közlemény

1997. I. 16.-1997. II. 28.

22,50

1/1997. (MK 4.) MNB közlemény

1997. III. 1.-1997. VI. 30.

21,50

2/1997. (MK 19.) MNB közlemény

1997. VII. 1.-1997. IX. 14.

21,00

3/1997. (MK 57.) MNB közlemény

1997. IX. 15.-1998. I. 31.

20,50

4/1997. (MK 80.) MNB közlemény

1998. II. 1.-1998. IV. 7.

20,00

1/1998. (MK 5.) MNB közlemény

1998. IV. 8.-1998. V. 31.

19,50

2/1998. (MK 30.) MNB közlemény

1998. VI. 1.-1998. VII. 31.

19,00

3/1998. (MK 45.) MNB közlemény

1998. VIII. 1.-1998. XII. 14.

18,00

4/1998. (MK 69.) MNB közlemény

1998. XII. 15.-1999. I. 31.

17,00

5/1998. (MK 112.) MNB közlemény

1999. II. 1.-1999. V. 31.

16,00

1/1999. (MK 4.) MNB közlemény

1999. VI. 1.-1999. XI. 14.

15,50

2/1999. (MK 45.) MNB közlemény

1999. XI. 15.-1999. XII. 21.

15,00

3/1999. (MK 99.) MNB közlemény

1999. XII. 22.-2000. I. 19.

14,50

4/1999. (MK 119.) MNB közlemény

2000. I. 20.-2000. II. 29.

13,00

1/2000. (MK 6.) MNB közlemény

2000. III. 1.-2000. IV. 2.

12,00

2/2000. (MK 15.) MNB közlemény

2000. IV. 3.-2001. VII. 12.

11,00

3/2000. (MK 29.) MNB közlemény

2001. VII. 13.-2001. IX. 9.

11,25

1/2001. (MK 82.) MNB közlemény

2001. IX. 10.-2001. X. 24.

11,00

2/2001. (MK 100.) MNB közlemény

2001. X. 25.-2001. XI. 12.

10,75

3/2001. (MK 119.) MNB közlemény

2001. XI. 13.-2001. XII.10.

10,25

4/2001. (MK 125) MNB közlemény

2001. XII. 11.-2002. I. 7.

9,75

5/2001. (MK 141.) MNB közlemény

2002. I. 8.-2002. I. 21.

9,50

1/2002. (MK 2.) MNB közlemény

2002. I. 22.-2002. II. 18.

9,00

2/2002. (MK 9.) MNB közlemény

2002. II. 19.-2002. V. 21.

8,50

3/2002. (MK 24.) MNB közlemény

2002. V. 22.-2002. VII. 8.

9,00

5/2002. (MK 72.) MNB közlemény

2002. VII. 9.-2002. XI. 18.

9,50

6/2002. (MK 57.) MNB közlemény

2002. XI. 19.-2002. XII. 16.

9,00

7/2002. (MK 144.) MNBközlemény

2002. XII. 17-től

8,50

(Lapzártánkig a Magyar Közlönyben nem jelent meg.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!