Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény
A helyi adókról szóló törvény kiegészült "Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény" alcímmel, és természetesen az arra vonatkozó rendelkezésekkel. Az új szabályozás szerint az önkormányzat a vállalkozók számára rendeletben jogosult adómentesség, illetve adókedvezmény megállapítására.
Korlátozott jogosultság
Ez a jogosultság azonban törvényileg behatárolt, ugyanis az adómentesség, illetve adókedvezmény csak meghatározott vállalkozói kört illethet meg, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok rendeletalkotásuk során ehhez a törvényi korlátozáshoz kötöttek.
Adóalapnagysággal kapcsolatos szűkítés
Kit is illet meg ezek után az önkormányzat által adható kedvezmény? Kizárólag azt a vállalkozót, akinek a helyi adókról szóló törvény 39. §-ának (1) bekezdése, 39/A §-a, illetve 39/B §-a alapján számított (úgynevezett vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Az önkormányzat azonban jogosult arra, hogy az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapösszeget határozzon meg.
A diszkrimináció tilalma
Lényeges az is, hogy az önkormányzatok által rendeletben meghatározott adómentesség, illetőleg adókedvezmény terjedelmének valamennyi – az előzőekben meghatározott feltételeknek megfelelő – vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
Hatálybalépés
Az önkormányzat által nyújtható adómentességre, adókedvezményre vonatkozó rendelkezések 2003. január 1-jétől hatályosak, azonban az önkormányzat 2003. március 31-ig hozhatja meg a határozott időtartamú adókedvezményeket, adómentességeket biztosító rendelkezéseit.
Az önkormányzatok adómegállapítási jogának korlátjai
Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozó előírások [az adóalany egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezhető; a vagyoni típusú adók körében az adó egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozható meg; az önkormányzat bevezetett adó mértékeként nem állapítható meg több az adómaximumnál; a kerületi önkormányzat a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig, a fővárosi közgyűlés az általa a helyi adókról szóló törvény 1. §-ának (3) bekezdése alapján bevezetett adót a kerületi képviselő-testületek többségi véleményének beszerzéséig nem működtetheti] kiegészültek az alábbi rendelkezéssel.
Az önkormányzatok adómegállapítási jogát a továbbiakban az is korlátozza, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nincs lehetőség a helyi adókról szóló törvény 6. §-ának d) pontja alkalmazására (azaz az önkormányzatnak nincs joga arra, hogy a törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse). A vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó, továbbá a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának korrigált forgalmi érték szerinti megállapítása esetén adónemenként csak egyféle adómérték megállapítására van lehetőség. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján van lehetőség az úgynevezett differenciált adómérték megállapítására.
Mentességek
Állattartásra, növénytermesztésre szolgáló épület
A korábbi – az állattartásra, növénytermesztésre szolgáló épület mentességére vonatkozó – rendelkezés gyakorlati értelmezésében az egyes önkormányzati adóhatóságok sokszor nem voltak azonos állásponton. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a módosítás ebben a vonatkozásban lényegében pontosította az adómentes épületek fogalmát. Ennek megfelelően az az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület, illetőleg az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (például istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) mentes az adó alól, amelyet az adóalany rendeltetésszerűen az állattartási, növénytermelési tevékenységéhez kapcsolódóan használ.
A "vendégéjszaka" adómentessége
A helyi adóról szóló törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. A módosítás ebben a körben pontosította, hogy az előzőekben utalt adókötelezettség alól mentes (egyebek mellett)
– a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján,
– hatóság vagy bíróság intézkedése folytán,
– a szakképzés keretében,
– a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy
– a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkező, vagy a helyi adókról szóló törvény 37. §-ának (2) bekezdése szerinti, azaz ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy e vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából
az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.
Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
– piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, továbbá
– építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de a 6 hónapot nem haladja meg. Abban az esetben, ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
Változó fogalommeghatározások a helyi adóban
Tulajdonos
Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki (amely) az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést benyújtották a földhivatalhoz – és a benyújtás tényét a földhivatal széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, ha pedig a tulajdonszerzés egyéb módon jött létre, úgy arra a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Korrigált átlagos statisztikai állományi létszám
A korrigált átlagos statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez című kiadvány 1999. január 1-jén érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatra rendszeresen, haszonszerzési céllal vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot.
Vállalkozó
Vállalkozó a helyi adókról szóló törvény értelmezésében a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben meghaladja a 400 000 forintot,
– a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, avagy végelszámolás alatt áll, valamint
– az egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás, avagy végelszámolás alatt áll.