Meddig vagyunk kötve szerződéses ajánlatunkhoz?

Mi minősül ajánlatnak?

A Ptk. főszabályként fogalmazza meg, hogy aki ajánlatot tesz a szerződés megkötésére, ehhez az ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Amennyiben a másik fél elfogadja az ajánlatot, a szerződés létrejön közöttük. A szerződéskötésre bármelyik szerződő fél tehet ajánlatot, de nem minden szerződéskötésre vonatkozó kijelentés minősül ajánlatnak. Ahhoz, hogy egy közlés ajánlatnak minősüljön, legalább a törvény által lényegesnek minősített szerződéses elemeket tartalmaznia kell, és egyértelműen ki kell derülnie belőle az ügyletkötésre irányuló szándéknak is.

A lényeges elemeket az egyes szerződéstípusoknál egyrészt maga a jogszabály rögzíti, másrészt a felek határozzák meg. A felek, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározása, valamint a teljesítés ideje és módja mindenképpen a szerződés lényeges elemének tekinthető. Az, hogy valaki tájékoztatást kér egy szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, még nem jelenti azt, hogy a feltételek ismeretében szerződni is kíván. Ehhez hasonlóan nem tekinthető ajánlatnak az sem, ha a reklám – legyen az nyomtatott vagy televíziós reklám – tartalmazza a fogyasztóval kötendő szerződés lényeges elemeit is.

A joggyakorlat szerint nem minősül ajánlatnak a szerződéskötést megelőző tárgyalásokon, levelezésekben a szerződés egyes feltételeire tett nyilatkozat sem. Az más kérdés, hogy amennyiben a tárgyalások eredményeként nem jön létre a felek között szerződés, és ebből a jóhiszeműen eljáró félnek kára származik, kártérítési igénnyel élhet.

Az ajánlattétel formája

Az ajánlat formája a megkötendő szerződés alakiságaihoz igazodik. Tehát szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással is tehető az ügyletkötésre vonatkozó ajánlat, s ugyanez vonatkozik az ajánlat elfogadására. Amennyiben azonban a szerződés érvényességéhez a jogszabály írásbeli alakot kíván meg, az ajánlatot is csak írásban lehet érvényesen megtenni.

Ingatlan-adásvétel: kötelező írásbeliség

A Ptk. szerint az ingatlan-adásvételi szerződés érvényességének egyik feltétele az írásbeliség. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntése kimondja, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződéskötésre vonatkozó ajánlat csak akkor eredményez ajánlati kötöttséget, ha azt írásban tették, s csak az írásban elfogadott ajánlat eredményeképpen jön létre a szerződés. Gyakran előfordul, hogy a felek szóban megállapodnak, majd az egyik fél írásba foglalja és aláírja a szerződést, s eljuttatja a másik félhez. Ez az írásba foglalt megállapodástervezet tartalmilag ajánlatnak minősül, s írásban kell elfogadni ahhoz, hogy létrejöjjön a szerződés.

Az ajánlati kötöttség időtartama

Akkor a legkönnyebb eldönteni, hogy meddig van kötve ajánlatához az ajánlattevő fél, ha a kötöttség idejét ő maga határozza meg. Természetesen annak sincsen akadálya, hogy meghosszabbítsa a kötöttségét, a másik fél ajánlati kötöttségének meghosszabbítására azonban nincs lehetőség. Fontos szabály, hogy amennyiben az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlati kötöttség idején túl érkezik az ajánlattevőhöz, az ajánlattevőnek értesítenie kell a másik felet arról, hogy az ajánlati kötöttség lejárt, s így már nem jön létre köztük szerződés. Ellenkező esetben az ajánlatnak megfelelő tartalommal szerződnek.

Amennyiben az ajánlattevő nem határozza meg a kötöttség időtartamát, akkor

– a jelen lévő vagy a telefonvonal másik végén hallgató félnek nyomban válaszolnia kell az ajánlatra;

– a távol levő félnek tett ajánlathoz való kötöttsége annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – rendes körülmények között várhatta a válasz megérkezését.

Tekintettel arra, hogy az ajánlatra ugyanolyan formában kell nyilatkozni, mint amilyen formában azt kapta a fél, az ajánlat eljuttatásához és visszaküldéséhez szükséges idő viszonylagos pontossággal meghatározható. Ilyenkor egyrészt a szolgáltatás jellegének (mennyire bonyolult), másrészt a küldés módjának van jelentősége (levél, távirat, fax, futárposta... stb.), s nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a válasz egyszemélyi, vagy esetleg testületi döntést igényel.

Ajánlati felhívás

Azoknál a szerződéseknél, ahol a kötelezettet szerződéskötési kötelezettség terheli (például a közüzemi szolgáltatót a lakossági fogyasztóval, a gépkocsi üzembentartóját a kötelező felelősségbiztosítás megkötése tekintetében), a jogosult – a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével – felhívhatja ajánlattételre a kötelezettet. A kötelezettnek a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie. Amennyiben az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ilyenkor a hiányok pótlásától számít az ajánlattételi határidő. Ez az ajánlati felhívás – tekintettel a szerződések jellegére – a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a szolgáltató vagy a biztosító ügyfélszolgálati irodájában az ügyfél kitölti a megfelelő formanyomtatványokat.

Az ajánlat és elfogadás hatálya, a szerződés létrejötte

Az, hogy mikor jön létre a szerződés, az ajánlattétel és az elfogadás formájától függ. Az a szerződéses nyilatkozat, amit szóban tettek, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá, míg az írásban, táviraton vagy faxon tett nyilatkozat hatályosságához az kell, hogy megérkezzen a másik félhez. A fentiekből következően, a jelenlévők között elhangzott ajánlatra nyomban válaszolni kell, s az elfogadó nyilatkozat megtételével létre is jön közöttük a szerződés. A távollévő felek között pedig akkor jön létre a szerződés, amikor az ajánlattevő kézhez veszi az elfogadó nyilatkozatot. Amennyiben a válasz az eredeti ajánlattól eltérő tartalmú, az új ajánlatnak minősül.

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre. * Általános szerződési feltételeket főként az úgynevezett blankettaszerződéseknél (például biztosítási szerződések, hitelszerződések, közüzemi szerződések, utazási szerződések) alkalmaznak, amikor az előre elkészített formanyomtatványt csak a konkrét esetre alkalmazandó speciális feltételekkel egészítik ki. Az ilyen szerződéseknél a szolgáltatást igénybe vevő szerződő félnek (a fogyasztónak) nincs lehetősége a feltételek alakítására, nem ritka, hogy azok megismerésére sem. Kétséges lehet ilyenkor, hogy a tényleges megegyezés hiányában az érintett feltételek a szerződés részét képezik-e vagy sem. A Ptk. szerint a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a felek kölcsönösen és egybehangzóan írásban, szóban vagy ráutaló magatartással (ráutaló magatartás, ha például a feltételezett megrendelő átveszi a neki küldött árut) kinyilvánítsák az akaratukat. Fontos továbbá, hogy a felek a szerződés lényeges, illetve bármelyikük által lényegesnek minősített kérdéseiben (például ár, teljesítési idő, a teljesítés módja) megegyezzenek. Az általános szerződési feltételek a fentiek teljesülése esetén is csak akkor válnak a konkrét szerződés részévé, ha a másik fél ezek tartalmát megismerte, és kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. * A fogyasztók védelmében iktatták be a jogalkotók a Ptk.-ba azt a szabályt, amely szerint külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől vagy valamely, korábban a felek között alkalmazott kikötéstől. Az ilyen feltétel kizárólag akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

Az ajánlat visszavonása

Főszabály szerint a még nem hatályosult nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonásnak ezért a távol lévő felek közötti szerződéskötésnél van jelentősége, hiszen a visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell megérkeznie a másik félhez. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződéskötésnél a jogszabály kiemeli, hogy az ellenszolgáltatást (például: vételár, díj) vállaló fél a szerződés létrejöttéig bármikor visszavonja a nyilatkozatát, ilyenkor azonban a másik fél költségeit meg kell térítenie.

Amennyiben a szerződés létrejöttéhez hatósági jóváhagyás, vagy harmadik személy nyilatkozata szükséges, ennek megérkeztéig a felek kötve vannak szerződéses nyilatkozataikhoz (nem módosíthatják és nem is vonhatják vissza), de a szerződés csak a jóváhagyás vagy nyilatkozat megérkezését követően jön létre közöttük, a megkötés időpontjára visszaható hatállyal. Bármelyik fél szabadul a kötöttség alól, ha a nyilatkozattételre, illetve az engedély megszerzésére elegendő határidőt biztosít, de az eredménytelenül telik el. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az idő múlásával már nem áll érdekében a szerződéskötés valamelyik félnek. Ez nem jelenti azt, hogy az engedély vagy hozzájárulás megszerzésére biztosított határidő alatt a feleknek nem kellene együttműködniük.

Vételi ajánlat közlése közös tulajdonú ingatlan értékesítésekor Közös tulajdonú ingatlan értékesítésekor a tulajdonostársaknak a kívülálló vevőket megelőzően elővásárlási joguk van, ezért különös jelentősége van annak, hogy a kívülről érkező ajánlatokat megismerhessék. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 9. számú állásfoglalása foglalja össze, hogy milyen formában kell közölni az ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal, s mi a teendő, ha valamelyik tulajdonostárs élni kíván elővásárlási jogával. Fontos szabály, hogy csak arra az ajánlatra vonatkozik a közlési kötelezettség, amelyet az eladó elfogadott. Amennyiben az elfogadott ajánlat szerint a tulajdonostárs és a kívülálló vevő írásba foglalta a szerződést, az ajánlatot a szerződés megküldésével is lehet közölni. * A következő lényeges előírás, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell, azaz a megkötendő szerződés minden lényeges elemét tartalmaznia kell, hiszen az elővásárlásra jogosultak csak a feltételek ismeretében tudnak dönteni az ajánlatról. * Különös jelentőséggel bír az az előírás is, hogy valós tartalma szerint kell közölni az ajánlatot, ugyanis ha kiderül, hogy a tulajdonostárs azért közölt a ténylegesnél magasabb vételárat vagy előnytelenebb feltételeket, hogy megakadályozza az elővásárlási jog gyakorlását, a sérelmet szenvedett tulajdonostárs a tudomásszerzéstől számítva akkor is gyakorolhatja az elővásárlási jogot, ha a korábbi ajánlatra nemet mondott. * Valamennyi tulajdonostárssal közölni kell a vételi ajánlatot, ez csak akkor mellőzhető, ha valamelyik elővásárlásra jogosult ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más körülmények miatt (például külföldön tartózkodik) a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Szintén mellőzni lehet a közlést, ha túl sok tulajdonosa van az ingatlannak. * Az ajánlat közlésekor a tulajdonostárs a körülmények által indokolt határidőt köteles megadni a nyilatkozattételre. Az elővásárlásra jogosult vagy teljes terjedelmében elfogadja az ajánlatot, vagy nem gyakorolja az elővásárlás jogát. Amennyiben pedig a megadott határidő alatt semmilyen nyilatkozatot nem tesz, az eladó tulajdonostárs az ajánlatnak megfelelő vagy a vevőre terhesebb feltételekkel is megkötheti a kívülálló harmadik személlyel az adásvételi szerződést.

Speciális szerződések

Az utóbbi években elterjedt új vásárlási technikák, illetve fogyasztói csoportosulások, vásárlói klubok olyan speciális jogi szabályozást igényeltek, amelyek megvédik a fogyasztókat az esetleges visszaélésektől, és az általános szabályozáshoz képest nagyobb mozgásteret engednek a szerződéses ajánlat megfontolására, illetve az esetleges visszalépésre.

Szerződéskötés távol lévő felek között

A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet szabályozza a "távollévők között" megkötött szerződéseket. A jogszabály szerint távollevők között kötött szerződésnek minősül a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó által – a gazdálkodó szervezet áruértékesítő vagy szolgáltató tevékenységi körében – kötött szerződés (fogyasztói szerződés), ha az kizárólag távközlő eszköz használata útján jön létre.

A távközlő eszközök a felek távollétében is alkalmasak a szerződési nyilatkozatok megtételére. Ilyenek például

– a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél,

– a sajtóban közzétett és megrendelőlappal is ellátott hirdetés,

– a katalógus,

– a telefon, az automata készülék, a rádió- és a videotelefon, a videotext,

– az elektronikus levél (e-mail) és egyéb webfelület,

– a fax és a televízió.

A jogszabály a szerződéskötés sajátos módszeréhez, a felek személyes találkozása nélküli ügyletkötéshez fűz jogi garanciákat. Néhány szerződéstípust azonban kivon a szabályozási kör alól, így nem tartoznak a hatálya alá a pénzügyi, biztosítási szolgáltatással kapcsolatos szerződések, az automatákból való vásárlások, az építési szerződések, az ingatlanra vonatkozó jogok megszerzésére irányuló szerződések (kivéve a bérleti szerződést), az árverésen kötött szerződések.

Tájékoztatási kötelezettség

Tekintettel arra, hogy a felek között nem jön létre személyes kontaktus, a jogszabály tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyekről a gazdálkodó szervezet előzetesen köteles tájékoztatni a fogyasztókat. Ezek a következők:

– a gazdálkodó szervezet neve, székhelye, nyilvántartásba vételi száma, adószáma, telefonszáma,

– a dolog, illetve a szolgáltatás lényeges tulajdonságai,

– az ellenszolgáltatás, ideértve a kapcsolódó terheket (adó, vám) és fizetési kötelezettséget is,

– a szállítás költségei,

– a fizetés módja, a teljesítés, szállítás egyéb feltételei,

– a fogyasztó elállási joga,

– a távközlő eszköz használatának díja, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg,

– az ajánlati kötöttség ideje,

– folyamatos szolgáltatásnál a szerződés legrövidebb időtartama.

A tájékoztatásnak közérthetően, pontosan és egyértelműen, illetve az igénybe vett távközlési eszköznek megfelelő módon kell eleget tenni.

Az előzetes – a használt kommunikációs technika szerinti formában közölt – tájékoztatást a szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a szerződéskötésekor írásban is meg kell ismételni.

Az esetleges jogvita során a gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy eleget tett tájékoztatási kötelezettségeinek, betartotta a határidőkre vonatkozó előírásokat, illetve beszerezte a fogyasztó hozzájárulását ahhoz, hogy a szerződéskötéshez faxot vagy automata hívókészüléket használjon.

Rendelés nélküli áruküldés

Az utóbbi években nálunk is elterjedtek az olyan üzleti módszerek, amikor a gazdálkodó szervezetek rendelés nélkül küldtek árut vagy teljesítettek szolgáltatást a fogyasztónak, de az "ajándékként" küldött termékért később mégis fizetni kellett. Ezek megakadályozására a jogszabály előírja, hogy ha a gazdálkodó szervezet rendelés nélkül küld árut vagy teljesít szolgáltatást, nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, és akkor sem vélelmezhető, hogy a fogyasztó utólagosan elfogadta az ajánlatot, ha nem tiltakozik a teljesítés ellen.

Üdülőhasználati jog

Az üdülési jog megszerzésére irányuló szerződéses konstrukciók ("timeshare" rendszer) a 90-es években kezdtek elterjedni Magyarországon (előzményként a nyolcvanas években már működött néhány hazai üdülőszövetkezet), s ügynökeik egyre erőszakosabban próbálták értékesíteni a floridai, kaliforniai, spanyolországi stb. üdülőhasználati jogokat. A hazai jogi szabályozás a fogyasztók érdekeinek védelmében megalkotta a 20/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről.

Az üdülőhasználati jog megszerzésére irányuló szerződés olyan szerződés, illetve egymással összefüggő több szerződés, amelynek alapján a fogyasztó ellenérték fejében legalább három évre jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára. A használati jog lehet közös tulajdon, haszonélvezet vagy bérlet. A szerződés keletkeztethet társasági részesedést, szövetkezeti, egyesületi tagságot is. A szerződés alapján az értékesítő köteles átruházni a fogyasztóra a használati jogot, a fogyasztó pedig köteles ellenértéket fizetni, ami megegyezik a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenszolgáltatás teljes összegével.

Tájékoztatási kötelezettség

A jogszabály tételesen felsorolja, hogy a szerződéskötést megelőző írásbeli ajánlatában az értékesítő miről köteles tájékoztatni a vásárlót. Eszerint a tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelmű, közérthető és főszabályként magyar nyelvű leírást kell adni többek között a következőkről:

– az értékesítő, illetve az ingatlantulajdonos cégnevéről, székhelyéről, nyilvántartási számáról, valamint az értékesítés alapjául szolgáló jogviszonyról,

– a használati jog pontos tartalmáról, továbbá annak megszerzéséhez az ingatlan fekvése szerinti állam által előírt feltételekről,

– az ingatlan felszereltségéről, állapotáról, megközelíthetőségéről,

– a használatbavételi, illetve építési engedélyekről,

– az építési munkálatok állásáról,

– a kiegészítő szolgáltatásokról, a közművek, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó alapszolgáltatások igénybevételének feltételeiről,

– a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértékről,

– a használati joggal való rendelkezés feltételeiről,

– az elállás jogáról, annak feltételeiről, és arról, hogy az elállási idő lejárta előtt a fogyasztótól semmilyen fizetés nem követelhető, illetve nem fogadható el.

Speciális szabály, hogy a tájékoztató mellett a megkötendő szerződés egy példányát is át kell adni a szerződő félnek. Vita esetén az értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy az írásbeli tájékoztatót az előírt nyelven, a szerződés egy példányával, valamint az ingatlan fekvése szerinti hivatalos fordítással együtt átadta a fogyasztónak, valamint hogy a tájékoztatóban szereplő, de a szerződésből kimaradó feltételeket írásban közölte a fogyasztóval.

A fogyasztó elállási joga

Tekintettel arra, hogy az értékesítők sok esetben megtévesztő szerződéseket kötöttek a vásárlókkal, a törvényi szabályozás fokozott védelmet biztosít az ügyfeleknek. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy elfogadták az értékesítő szerződéskötésre irányuló ajánlatát, és írásban meg is erősítették, vagy akár már a szerződést is aláírták, lehetőségük van indokolás nélkül elállni a szerződéstől. Ezzel a lehetőséggel a szerződés megkötésétől és egy példányának átvételétől számított 15 napig lehet élni. Az értékesítő pedig az elállási idő elteltéig semmilyen jogcímen nem fogadhat el, illetve követelhet fizetést a fogyasztótól. Az elállási idő 30 napra növekszik, ha az értékesítő a szerződéskötést megelőzően nem, vagy nem a rendelet által előírt nyelven bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az írásbeli tájékoztatót. Az elállást írásban kell közölni az értékesítővel.

Vásárlói klubok

Jövőre lép hatályba a fogyasztói csoportokat, vásárlói klubokat szabályozó kormányrendelet [186/2001. (X. 11.) Korm. rend.]. A vásárlói klubok jellemzője, hogy a tagok által havi rendszerességgel fizetett törlesztőrészletekből a csoport a futamidő által meghatározott, szerződésben rögzített számú árucikket vásárol, amelyhez a tagok sorsolás vagy licitálás alapján jutnak hozzá. Az árucikkek jellemzően tartós fogyasztási cikkek, vagy ingatlanok, amelyek közül havonta meghatározott mennyiséget kisorsolnak, illetve licitálásra bocsátanak. Licitálni a hátralévő részletekkel lehet, s az kaphatja meg az árut, aki több részlet egyszeri megfizetését vállalja.

A szerződés alapján a fogyasztó köteles a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek az ott meghatározott időközönként eleget tenni, valamint a részvételi szabályzat szerint vállalt egyéb kötelezettségeit teljesíteni. Amennyiben pedig a feltételek (részvételi szabályzat) ismeretében, a szerződés aláírásától számított 15 napon belül visszavonja részvételi szándékát, illetve a későbbiekben fel kívánja mondani a szerződést, ezt írásban kell bejelentenie a szervezőnek.

Ajánlattétel, az ajánlat visszavonása

A szerződés a fogyasztó írásbeli szerződéses ajánlata alapján, a szervező ajánlatot elfogadó nyilatkozatával jön létre. A szerződéses ajánlat megtételét megelőzően ismertetni kell a fogyasztóval a részvételi szabályzatot. A fogyasztói csoportról szóló nyomtatott vagy elektronikus reklámnak legalább a hirdetési felület 5 százalékát elérő nagyságban tartalmaznia kell, hogy a hirdetés fogyasztói csoport szervezésére irányul. Emellett arra is utalni kell, hogy a fogyasztó a szerződés részleteiről és feltételeiről további tájékoztatást kérhet az ügyfélszolgálati irodán.

Miután a fogyasztó aláírta és átvette a részvételi szabályzatot és a szerződéses ajánlatot, még 15 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, ajánlatát mégis visszavonja. A részvételi szabályzatban erre a jogra külön fel kell hívni a fogyasztók figyelmét. Az ajánlat visszavonását írásban kell közölni a szervezővel, mégpedig a szerződésben megjelölt székhelyre vagy ügyfélszolgálati irodába címezve.

A szervező az ajánlat visszavonására nyitva álló határidő lejárta előtt semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el a fogyasztótól fizetést – az egyszeri regisztrációs díj kivételével. Amennyiben pedig a fogyasztó visszavonja ajánlatát, a regisztrációs díj ezer forintot meghaladó részét vissza kell fizetni neki.

Ajánlati kötöttség az elektronikus kereskedelemben Az elektronikus kereskedelem speciális jellegére tekintettel külön törvény (2001. évi CVIII. tv.) szabályozza az interneten kötött szerződéseket. Ezeket a követelményeket akkor is be kell tartani, ha a szerződés teljesítése már nem elektronikus úton történik, hanem például postai utánvéttel szállítják az interneten megrendelt árut. * A törvény megköveteli a szolgáltatóktól, hogy mielőtt elküldik a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatukat, a felhasználó számára lehetővé tegyék, hogy az megismerhesse az adott szolgáltatásra vagy termékkörre vonatkozó általános szerződési feltételekkel. Ezért az általános szerződési feltételeket úgy kell a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni, hogy nemcsak lehívni, hanem tárolni is tudják. * Még a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a szolgáltatónak a felhasználókat * azokról a technikai lépésekről, amelyeket az elektronikus szerződéskötéshez meg kell tenni, * arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglaltnak fog-e minősülni, iktatja-e azt a szolgáltató és később hozzáférhetővé teszi-e, * azokról a lehetőségekről, technikai eszközökről, amelyekkel még a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően kijavíthatók az esetleges hibák. Ha a szolgáltató nem tudja biztosítani, hogy a felhasználó még a kitöltött szerződéses ajánlat visszaküldése előtt ki tudja javítani az elrontott nyomtatványt, a felhasználó nyilatkozata nem minősül ajánlatnak. * A szolgáltató 48 órán belül köteles írásban (e-mailen) visszaigazolni, hogy megkapta a vásárló ajánlatát. Amennyiben az előírt időn belül nem érkezik meg a visszaigazolás a felhasználóhoz, ajánlati kötöttsége megszűnik, azaz nem köteles megvásárolni a megrendelt árut, vagy igénybe venni a szolgáltatást. Mind az ajánlat, mind pedig a visszaigazolás akkor tekinthető megérkezettnek, amikor a másik fél számára hozzáférhetővé válik