Kifizetői és munkáltatói feladatok

Az adóhatósággal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség az adókötelezettség része ugyanúgy, mint a nyilvántartás vezetése, a bizonylat kiállítása és megőrzése vagy az adó megállapítása.

Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre

Az állami adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség terheli

– a kifizetőt,

– a munkáltatót,

– a biztosítóintézeteket,

– a földhivatalt, valamint az illetékhivatalt,

– a pénzintézetet,

– a vámhivatalt és a jegyzőt,

– a társadalombiztosítási szervet,

– a megyei (fővárosi) munkaügyi központot,

– az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervet,

– a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítóját, továbbá

– a magánnyugdíjpénztárakat.

A fenti, tételes felsorolás általános jellegű, ami azt jelenti, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség többféle minőségben is terhelheti a kötelezettet (például munkáltatói, kifizetői, bizonyos kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség is terhelheti egyidejűleg).

Emellett az adatszolgáltatási határidők sem azonosak, így az egyes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél ezeket külön is megemlítjük.

Abban az esetben, ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje a gazdasági évet követő év március 31. napja, akkor mágneses adathordozón történő teljesítés esetén ez a határidő április 20-a. Ettől eltérő határidőig teljesítendő adatszolgáltatások teljesítési határideje a papíralapú adatszolgáltatásoknál és a mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetében azonos.

Bizonylatkiállítási és -átadási kötelezettség

Amennyiben a kifizetést magánszemély részére teljesítik, úgy a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és a pénzmozgás alkalmával a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg az adó összege.

A bizonylat átadása, összevont igazolás

Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, légkésőbb az adóévet követő január 31-éig. Ilyenkor, az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímeit azonban az összevont igazolásban is a törvényben és a tájékoztatóban meghatározott jövedelemfajtánként, külön-külön kell megadni.

Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói igazolás a személyi jövedelemadó-bevalláshoz), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározott, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha annak adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, de a nyomtatványt magát és elnevezését nem lehet felhasználni, mivel a nyomtatvány adattartalma nem teljes körű.

Kifizetések egyéb jogviszonyokban

A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély

– bedolgozói jogviszonyban,

– munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban, valamint

– gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy szakcsoportban főfoglalkozású viszonyban áll.

Kifizető Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató az a jogi személy, egyéni vállalkozó, illetve egyéb szervezet (például a társasház, társasüdülő, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, szakcsoport stb.), amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (például hitelintézet) útján fizet ki. * Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, avagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. * A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, illetőleg a kötvényt kibocsátotta. * Az osztalék tekintetében az az adózó minősül kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében pedig kifizető a megbízott (bizományos). * Az olyan külföldről származó bevételnél, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott, kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, a kifizetés teljesítésére terjed ki. * A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni. * Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást ténylegesen kifizette a jogosult részére. * Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. * A hatóságok, a nyomozó hatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek akkor, ha a kifizetés letétből történik.

A magánszemély nyilatkozata

A magánszemély 2003. január 15-ig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának (társaságának) arról, hogy az adót a munkáltató (a társaság) állapítsa meg és számolja el. Amennyiben a magánszemély a munkáltatói (társasági) adó megállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot, nyilatkozik a családi kedvezményhez kapcsolódóan annak érvényesítéséről, esetleges megosztásáról, magzat esetén a várandósság tényéről is, a lakáscélúhitel-törlesztés kedvezményének megosztásáról, illetőleg az ingatlan bérbeadásából származó bevételével kapcsolatos adózási mód választásáról.

A jövedelmek igazolása

Azoknak a magánszemélyeknek, akik nyilatkozatuk alapján adóbevallást tesznek, a munkáltató 2002. január 31-ig jövedelemigazolást ad ki. Az igazolás kiadását a másolati példányon a dolgozóval alá kell íratni. Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó jövedelmeket is. Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltatóhoz arról kell nyilatkoznia, hogy adóbevallásra kötelezett.

Az igazolásra jogosultak

A munkáltató annak a magánszemélynek adhatja ki az előzőekben említett igazolást, aki 2002. december 31-én nála munkaviszonyban állt. Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonyuk még a bevallási időszakban megszűnt, és még nem álltak új munkaviszonyba, adóbevallást kell adniuk. Ilyenkor az éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg.

Az igazolás alakja

Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat formai és tartalmi feltételeinek. A munkáltatói igazolást cégszerű aláírással kell ellátni.

Az igazolás tartalma

Az igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2002-ben kifizetett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, valamint az adóelőleg levonásával figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni a külön adózó jövedelmeket is.

Az igazolást a nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani.

A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljeskörűen kell feltüntetni, az adóazonosító jellel együtt.

Munkaviszonyból származó bérjövedelem

Bérnek számít a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem. Itt kell szerepeltetni a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó, belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére adatot szolgáltatott. A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (táppénz, gyermekgondozási díj) ugyancsak bérjövedelemnek minősül, emellett bérjövedelem a jutalom, a prémium, továbbá a szociális és a beiskolázási segély is.

Munkaviszonyból származó jövedelemnek számít az előző naptári évre (azaz 2002-re) vonatkozó bevétel – például a 13. havi illetmény – és az adóköteles társadalombiztosítási ellátás is, ha azt 2003. január 15-éig fizetik ki.

A bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járó jutalom összegét is. Itt kell igazolni a munkáltató által a magánszemélynek megtérített bérleti díjat, a természetbeni juttatás (ruházat, üdülési hozzájárulás) pénzbeni megváltásaként kifizetett összeget. A természetben nyújtott üdülés adóköteles részét nem kell megjelölni, figyelemmel arra, hogy az után az adót a munkáltató megfizette.

Végül a természetben adott munkabér munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti összegét is itt kell igazolni.

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésnek csak az számít, amelyet az szja-törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére – kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében – adnak. A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolására általában bizonylat alapján van lehetőség, erre azonban adóbevallásában csak a magánszemély jogosult.

Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül a munkáltató nevére kiállított bizonylattal kellett igazolnia a magánszemélynek a munkáltatója részére, feltéve hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.

A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha munkában töltött napokra számolva a lakás és munkahely közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett, az ezt meghaladó térítés a magányszemély munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül, így azt értelemszerűen a bérjövedelmeknél kell feltüntetni.

Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak összege nem haladja meg az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató által számla alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét. Ha az előzőeknél magasabb összeget fizetnek ki üzemanyag-megtakarítás címén, a különbözet bérjövedelemnek minősül akkor, ha azt munkaviszonyban állónak fizetik ki.

Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés, napidíj összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg. A kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, amellyel szemben a költségek érvényesítésére az általános szabályok szerint van lehetőség.

Nem kell igazolni a törvény szerint a kiküldetési rendelvény alapján a sajátgépkocsi-használatra figyelemmel kifizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű-normaköltséget.

Családi kedvezmény A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak az a személy minősül, * akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve * aki a várandósság időszakában van (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig), * aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, továbbá * aki rokkantsági járadékban részesül. * A jogosultság feltétele * A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult. A várandós nő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül döntésük szerint egyikük érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezek az előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyre is. * A kedvezmény mértéke * Egy eltartott esetén havi 3000 forint, két eltartott esetén havi 4000 forint, három vagy több eltartott esetén havi 10 000 forint kedvezmény érvényesítésére van lehetőség. Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, melyet az adóelőleg levonásával érvényesített a munkáltató. * Az érvényesítés szabályai * A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a munkáltatói igazolásban feltüntesse az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig. A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Az a hónap, amelyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a nevelési ellátásra, nem számít bele ebbe az időszakba. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó, valamint a magzatok számát is, ha ikerterhességről van szó. A saját jogán nevelési ellátásra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatójánál, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a munkáltatóhoz, akkor az adóévben kizárólag ő érvényesítheti a családi kedvezményt, és az év végén csak arra van lehetősége, hogy házastársával megossza a kedvezményt. * Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A kedvezményt annál a házastársnál kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén a nyilatkoztában kéri. Így az a házastárs érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Ebben az esetben a családi kedvezmény nem érvényesített részét annak a munkáltatónak kell igazolnia, aki részére a dolgozó a kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozott. A családi kedvezmény nem érvényesített részét a nevelési ellátásra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastárs is érvényesítheti. Erre a magánszemélynek csak akkor van lehetősége, ha nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezményt megosztja az egyébként arra jogosult házastársával. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a házastárs nevét, adóazonosító jelét, valamint aláírását is. * A munkáltatói elszámolás részét képező táblában nemcsak a családi kedvezmény megosztásakor, hanem a családi kedvezmény érvényesítésekor is fel kell tüntetni az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. * A kedvezmény megosztása * Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Ezért szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani, erre a lehetőségre célszerű a dolgozó figyelmét felhívni. * A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de azt elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, hogy ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.

Külszolgálatért kapott jövedelem

Abban az esetben, ha a munkáltató 2002-ben külföldön foglalkoztatta a munkavállalót, és a munkavállaló erre tekintettel térítést kapott, akkor a kapott összeget és annak adóköteles részét ebbe a sorba kell beírnia (a külszolgálatért kapott jövedelem rovatban kell feltüntetnie).

A külföldi pénznemben kapott jövedelem forintra történő átszámításnál a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes (MNB által közzétett) hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznem esetében pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámítás során alkalmazni.

A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részét úgy lehet kiszámítani, hogy a teljes összeget annak 30 százalékával kell csökkenteni. Ügyelni kell arra, hogy a levonás nem haladhatja meg a külszolgálatban töltött idő egész napjaira számított napi 10 USA-dollárnak megfelelő összeget. Ha az l napra kifizetett összeg 10 USA-dollárnak felel meg, akkor abból 7 USD-nak megfelelő összeg adóköteles, mivel a 30 százalékos korlát erre is vonatkozik. Ha a kiküldetés időtartama egybefüggően meghaladja a 90 napot, a kiküldöttel együtt nem saját jogon külföldön tartózkodó házastársa és kiskorú gyermeke után a 91. naptól naponta és személyenként 3 USA-dollárnak megfelelő további összeget vonhat le igazolás nélkül az e címen kapott bevételből. Az összes levonás azonban ebben az esetben sem lehet több a bevétel 30 százalékánál.

A napok számításánál a törtnapokat is figyelembe lehet venni, mégpedig olyan módon, hogy összeadjuk az ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (légi és vízi utazás esetén az indulás előtti és az érkezés utáni egy-egy órát is figyelembe véve), majd napi 24 órával számolva megállapítjuk az egész napok számát. Ha a maradék órák száma eléri a 8 órát, akkor ezt is egész napként kell figyelembe venni. Ha az órák száma ennél kevesebb, akkor azt figyelmen kívül kell hagyni.

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetést, illetőleg a külszolgálatot elszámolták.

A külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg nem képezi a bevétel részét.

Egyéb bérjövedelem

A más bérjövedelem rovatban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetni, amelyeket nem a munkaviszonnyal kapcsolatosan fizettek ugyan ki, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény bérnek minősíti.

Ilyennek minősülnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló törvény alapján folyósított járadékok, a pályakezdők munkanélküli-segélye, az átképzési, képzési támogatás, a nem munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási ellátás (táppénz, gyed stb.).

Mindezeken túlmenően itt kell feltüntetni a megyei egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összegét akkor, ha azt a magánszemély munkaviszonyára tekintettel folyósították, de a munkáltatójának a kifizetésről a megyei egészségbiztosítási pénztár nem szolgáltatott adatot.

Ha a magánszemély 2002-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés vagy felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést kapott, de azt nem a munkáltató fizette ki, akkor azt szintén a más bérjövedelem sorban kell szerepeltetni.

Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, helyi képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket.

A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díját is itt kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.

Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelmet akkor, ha annak összegét a társaság a költségei között számolta el. Ide kell beírnia a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett olyan összegeket is, amelyeket a társaság a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki (étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások stb.). A társaság tagjának tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, amely után a 44 százalékos személyi jövedelemadót a társaságnak kell megfizetni, ezért ezt a jövedelmet nem kell az igazoláson feltüntetni.

Más, nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

A nem önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell a más, nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés sorába írni. A költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatóak el – a költségtérítés mértékéig -, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.

Végkielégítés

Ha a magánszemély munkaviszonya 2002-ben megszűnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összege 2002. évre jutó részét kell figyelembe venni a végkielégítés sor összegében.

A kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszüntetésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra a végkielégítés vonatkozik.

Szellemi tevékenység bevétele

Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társaság) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett bevételt.

Abban az esetben, ha az adózó a szellemi tevékenységből származó bevételeivel szemben nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a bevétel 10 százalékát vonhatja le költségként.

A magánszemély a szellemi tevékenységből származó adóköteles jövedelme 25 százalékával, de legfeljebb 50 ezer forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját.

Más önálló tevékenységből származó bevétel

Ez a sor szolgál a munkáltató által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek igazolására.

Az igazolásnak ez a sora a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az egy szerződésből származó, 5000 forintot meg nem haladó kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik.

Külföldi kiküldetésért kapott összeg

Ebben a sorban a társaság által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben költségelszámolásnak van helye.

Egyéb jogcímen kapott jövedelem

Az egyéb jogcímen kapott jövedelmek ugyan az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek körébe. Az ilyen bevételekkel szemben nem lehet költségeket elszámolni, azaz a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

A munkáltató által kifizetett jövedelmet pótló kártérítések, kapott ösztöndíjak, a nem munkáltató által kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére szolgál ez a sor.

Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, illetőleg elengedett tartozás összegét is. Nem kell feltüntetni a magánszemélytől az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átvállalt adótartozás összegét abban az esetben, ha a munkáltató (társaság) az átvállalt, megfizetett adó összegét természetbeni juttatásnak tekinti, és az erre vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettséget, azaz megfizeti a 44 százalékos mértékű személyi jövedelemadót.

Az előzőeken kívül itt kell feltüntetni a kifizető által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet is, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.

Lakáscélú befizetés A pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú szerződés alapján felvett hitel adósaként 2002-ben az igazoltan megfizetett tőke, kamat és járulékos költség 40 százalékát adókedvezményként érvényesítheti a magánszemély, azzal, hogy az adóévben ezen a címen legfeljebb 240 000 forint levonására jogosult. A kedvezményt a hitelszerződésben adósként megnevezett magánszemély veheti igénybe, és amennyiben több adóstárs van, akár megosztva is. Az adókedvezmény azonban szerződésenként együttesen ilyenkor sem haladhatja meg a 240 000 forintot. * A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 40 százaléka, de legfeljebb az adóévben 240 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitelt * belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez, u belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez, * belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez vette fel a magánszemély, illetve * ha azt a magánszemély a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel. * Ingatlanbővítés * A meglevő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez. Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénye venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel nem jogosítja a magánszemélyt kedvezményre, ha a munkáltatót a személyi jövedelemadó-törvény szerint nem terheli adófizetési kötelezettség (például nem kell a kamatkülönbözet utáni adót megfizetnie).

Belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényeinek elidegenítéséből származó jövedelem

A részvény elidegenítésére vonatkozó sorban akkor szerepelhet adat, ha

– a munkáltató egyben értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság is, és

– a munkáltató brókercég közreműködött a munkavállaló tulajdonát képező, belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényének vételében és eladásában.

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben a munkáltató nem jogosult értékpapír-forgalmazási tevékenység folytatására, akkor az általa kifizetett árfolyamnyereség összegét nem itt, hanem az árfolyamnyereség soron kell szerepeltetnie.

Árfolyamnyereség

Az értékpapír eladásából származó jövedelmet az árfolyamnyereség rovatban kell feltüntetni. Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Polgári Törvénykönyv vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelemként az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek a szerzésre fordított összeget meghaladó részét kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a járulékos ügyleti költségekkel. Megszerzésre fordított összegnek pedig a megszerzést igazoló bizonylatban feltüntetett értéket kell tekinteni. A megszerzésre fordított összegbe be kell számítani az értékpapír vételekor megfizetett járulékos ügyleti költséget is.

Osztalék

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás magánszemély tagjának, tulajdonosának a részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. A jegyzett tőke emelésével a társas vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa által értékpapír formájában, vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része is osztaléknak minősül, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Ez után az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

Osztaléknak kell tekinteni a fentieken túl a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek azt a részét is, amelyet a társas vállalkozás a jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából juttat.

A kifizetett osztalék adóját mindig az osztalékmegállapítás évében érvényes adómértékek szerint kell meghatározni.

Levont adóelőleg

Ez a sor az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál. Külön sorban kell feltüntetni a levont forrásadó összegét. Itt szerepel az elkülönülten adózó jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolása. Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget is, amelyet az adott évben kifizetett osztalékelőleg osztalékká vált részének megállapított adójából ténylegesen beszedtek, levontak, illetőleg amelyet a magánszemély a kifizető felé befizetett.

Az igazolásban nem kell szerepeltetni az 5000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély nyilatkozata szerint a kifizető a jövedelem után megállapította, és le is vonta a 40 százalékos kulccsal számított adót.

Adójóváírás

Az adójóváírás sorában kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján figyelembe vett adójóváírást. Az adójóváírás jogosultsági hónaponként jár, mégpedig azokra a hónapokra, amelyekre az adóévben a magánszemélyt bér illette meg. Az egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Abban az esetben, ha a magánszemély bevallásköteles éves összes jövedelme a jogosultsági határt elérte, ezt a kedvezményt csak korlátozottan érvényesítheti.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 400 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan-bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. * Az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan a magánszemély – legalább egymást követő négy adóévben – választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül. * Abban az esetben, ha a magánszemély a 2000. évben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmére az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta, úgy erről kell nyilatkoznia, hiszen az előző évi választása legalább négy adóévre szól. Amennyiben a munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak, úgy külön adózó jövedelemként, illetve ha a magánszemély összevonás alá eső jövedelemként kíván adózni e jövedelme után, és a 10 százalékos költséghányadot kéri alkalmazni, az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell az ingatlan-bérbeadást az év végi elszámolásban figyelembe venni. Erről az adóalanyt nyilatkoztatni kell. * Az év közben 20 százalékos kulccsal levont adót, ha külön adózó jövedelemként adózik a magánszemély, levont forrásadóként, míg ha összevonás alá eső jövedelemként adózik a magánszemély, levont adóelőlegként kell elszámolni