Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank közleménye alapján november 19-étől a jegybanki alapkamat 9,00 százalék.
(A közlemény lapzártánkig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.)
Eva
December 20-áig kell eldönteniük a vállalkozásoknak, hogy belépnek-e az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá, vagy maradnak az eddigi adózási rend mellett. Lapunk Mozgástér rovatában kimerítő részletességgel ismertetjük a 2002. évi XLIII. törvény előírásait.
(Magyar Közlöny, 2002/141. szám)
Adók, járulékok jövőre
Kihirdették az elvonási rendszert érintő jövő évi változásokat tartalmazó törvénymódosításokat. Januári számunkban tételesen sorra vesszük az új előírásokat, itt csak megemlítjük, hogy a 2002. évi XLII. törvényben foglalt módosítások a fő adónemeken kívül érintik az adózás rendjét, a vámszabályokat, az illetékeket, a fogyasztóiár-kiegészítést, a jövedéki adót, a helyi adókat, a gépjárműadót, a számviteli törvényt, a társadalombiztosítási szabályokat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat, illetve a magánnyugdíjpénztárakat.
(Magyar Közlöny, 2002/141. szám)
Fogyasztóvédelem
Jogharmonizációs célú módosításon esett át a Polgári Törvénykönyv, illetve több, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabály. A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat lesz, az uniós csatlakozásunkat követően. A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban a késedelmi kamat a fent említett jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A változásokról szóló 2002. évi XXXVI. törvény rendelkezéseinek nagy része jövőre, illetve az uniós csatlakozásunkkor lép hatályba.
A témával a közeljövőben részletesen foglalkozunk.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 2003-ra
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet hatálya kiterjed a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyekre azok gazdasági tevékenységére vonatkozóan. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a módosított, az új és a szünetelő adatgyűjtéseket. A rendelet hatálya alá tartozók 2003. évre – mint tárgyidőszakra – vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a változatlan, a módosított és az új adatgyűjtéseket egységes szerkezetben a 2. számú melléklet tartalmazza. A mellékletek a Statisztikai Közlönyben jelennek meg.
(Magyar Közlöny, 2002/136. szám)
Fejlesztési adókedvezmény
November 16-ai hatállyal módosult a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet. A 242/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint a kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha
– az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozása,
– az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,
– a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,
– a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás,
– az adózó a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte el.
Az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, a rendeletben előírt tartalommal és a rendelet mellékletében előírt formában kell elkészíteni.
(Magyar Közlöny, 2002/142. szám)
Támogatás a munkavédelmi bírság felhasználására
November 27-étől a munkavédelmi jellegű pénzbírságok fele többek közt nyilvános pályáztatás útján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használható fel. E célok közé tartozik például
– a munkaeszközök és védőeszközök, technológiák munkavédelmi célú kutatása, fejlesztése;
– a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzését szolgáló tájékoztatás, továbbá a munkavédelmi célú ismeretterjesztés, képzés, továbbképzés, kutatás;
– az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak való megfelelés megteremtése, a vállalkozások és a munkavédelemben érintett társadalmi szervezetek ez irányú felkészítése.
A támogatás a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok és az egyéni vállalkozók részére nyújtható vissza nem térítendő juttatásként, vagy ha a pályázó a támogatott tevékenység eredményét üzletszerűen hasznosítja, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott, kamatmentesen visszatérítendő juttatásként.
A pályázati támogatás részletes feltételeit az 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Foglalkozás-egészségügy
A jövőben egészségkárosító kockázatnak minősül, ha a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél – 1:105 szintűnél – nagyobb kockázatot jelez. A 12/2002. (XI. 16.) ESzCsM rendelet szerint ha a rákkeltő anyag alkalmazása nem igényli a szabad teret, akkor a rákkeltőt előállítani, illetőleg felhasználni csak olyan munkahelyen szabad, ahol a munkáltató olyan építményt biztosít, amely az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek megfelel.
A rákkeltő anyag felhasználása esetén a munkáltató köteles arra is, hogy elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal megelőzze az egészségkárosodást azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aeroszol vagy por formájában rákkeltő anyaggal érintkezésbe kerülhet. A munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is gondoskodnia kell az egészséget károsító hatások megelőzéséről. A munkáltatónak egyéni védelmi intézkedéseket kell hoznia, továbbá egyéni védőeszközöket kell alkalmaznia, ha a rákkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal nem szorítható az eltűrhető szintre – 1:105 kockázat –, vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében nem szorítható határérték alá.
A munkáltató valamennyi olyan tevékenység során, amelynek következtében a munkavállalót rákkeltő anyag okozta egészségkárosodás érheti, köteles elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani, így a fekete-fehér rendszerű – a külön jogszabály szerinti "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő – öltöző-mosdó-zuhanyozót, WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül; kizárólag kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító (pl. műanyag, a pormentességet biztosító) ruhavédő is alkalmazható.
(Magyar Közlöny, 2002/142. szám)
Turisztikai Célelőirányzat
Megjelent a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának részletes szabályait tartalmazó jogszabály. A 14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet szerint a célelőirányzat felhasználási és támogatási jogcímei a következők:
– a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása;
– a turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása;
– az idegenforgalmi, illetőleg az idegenforgalom szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatása;
– a turisztikaiszakember-képzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása;
– szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatása;
– az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi programokban, valamint az Európai Közösséggel társult viszonyban lévő országok számára is megnyitott programokban való részvétel biztosítása;
– a turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatása;
– a turizmussal összefüggő marketing- és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozása bel- és külföldön;
– az országos és nemzetközi szempontból jelentős rendezvények támogatása;
– regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetése és fejlesztése;
– a Magyar Turizmus Rt., az Országos Idegenforgalmi Bizottság működési költségeinek, valamint a pályázatkezelő és -ellenőrző szervezetek szerződésben meghatározott költségeinek fedezése;
– jogszabályban vagy a kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtása.
A támogatási formák a következők:
– a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás),
– fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő kamattámogatás (vissza nem térítendő kamattámogatás), és
– a pályázó működési támogatásának nem minősülő, a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (visszatérítendő támogatás).
A november 24-ét megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni.
(Magyar Közlöny, 2002/142. szám)
Találmányok, szabadalmak
Nagy terjedelmű módosításon esett át a szabadalmi törvény. Újdonság, hogy a jövőben úgynevezett biológiai találmány is szabadalmaztatható. A változások nagy része a Magyarország uniós csatlakozásával összefüggő jogharmonizációs igényeket elégíti ki. A témával a közeljövőben behatóbban foglalkozunk, ezért itt csak jelezzük, hogy a 2002. évi XXXIX. törvény szerint például az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik. A törvény részletesen szabályozza az európai szabadalmi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Postai díjak
November 15-étől a szabványlevél helyi díja 35, a távolsági díja 40 forint lesz. Az egyéb levelekért 100 grammig 60, illetve 65, 350 grammig pedig 83, illetve 87 forintot kell fizetni, aszerint, hogy helyi vagy távolsági kézbesítésről van szó. A levelezőlap, a képes levelezőlap díja egységesen 32 forint. A címzett reklámküldeményért 35, 60, 83, illetve 100 forintot kell fizetni a méretnek (kicsi, közepes, nagy, extra) megfelelően.
A postai szolgáltatások legmagasabb hatósági árairól szóló 4/2002. (XI. 12.) IHM rendelet szerint helyi díjat kell alkalmazni, ha a küldeményt ugyanannak a helységnek a közigazgatási határán belül kell kézbesíteni, amelynek területén feladták. A fenntartott szolgáltatások körébe tartozó küldemények feladásával és kézbesítésével összefüggő nyomtatványokért és egyéb kezelési kellékekért – a postai értékcikkek kivételével – külön díj nem számítható fel.
Szabványlevélnek minősül az a levélküldemény, amelynek
– tömege legfeljebb 30 gramm;
– 114 x 162 mm vagy 110 x 220 mm méretű borítékja van (az eltérés 10 mm-nél nagyobb nem lehet);
– a borítékján a zárószárny folyamatos ragasztással le van zárva, és a tartalom a borítékot teljesen kitölti (a tartalom hossza, illetőleg szélessége legfeljebb 5 mm-rel lehet kisebb a borítéknál).
További feltétel, hogy a küldemény összenyomott állapotban is sima felületet adjon, s ne tartalmazzon olyan merev tárgyat, mely a küldemény hajlékonyságát – és ezáltal a gépi feldolgozást – akadályozza.
Címzett reklámküldemény
Címzett reklámküldeménynek minősül a kizárólag hirdetés, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, a meghatározott címzetti körnek szóló küldemény, mely a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével azonos tartalommal rendelkezik.
Meghatározott címzetti körnek történő feladásnak tekintendő a feladás helyének megfelelő településen belül kézbesítendő küldemények esetében egyidejűleg legalább 500 darab, a feladás helyének megfelelő településen kívül kézbesítendő küldemények esetében egyidejűleg legalább 1000 darab küldemény. A címzett reklámküldemény csak postai szolgáltatóhelyen adható fel. Feladás csak postai feladójegyzék kíséretében történhet. Belföldi forgalomban a küldemény címiratának bal oldalán "DM" feliratnak szerepelnie kell.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Építésügy
Az 1998. január 1-jéig – azaz az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor – a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell a megyei jogú városok, a városok, a főváros, valamint a fővárosi kerületek esetében legfeljebb 2003. december 31-ig, egyebekben 2004. december 31-ig. Erről a 2002. évi XXXVIII. törvény rendelkezett.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Ítélőtáblák
A bírósági fórumrendszer új elemén, az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető- és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet. A 2002. évi XXXVII. törvény szerint a megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben – ha törvény a fellebbezést megengedi – a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 2002/139. szám)
Területfejlesztés
November 10-étől módosult a területfejlesztési célelőirányzat felhasználására, a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulásra, illetve a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználására vonatkozó kormányrendelet.
A 233/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a támogatható célokat, a támogatások intenzitásának felső határait, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékét.
(Magyar Közlöny, 2002/136. szám)
Hőtermelő berendezések
Az épületek helyiségeinek fűtésére, valamint használati melegvíz-ellátására szolgáló új hőtermelő berendezésekre, és azok vezetékhálózatának szigetelésére terjed ki a hőtermelő berendezések és vezetékhálózataik energiahatékonysági követelményeiről és a tanúsítás módjáról szóló 20/2002. (XI. 7.) GKM rendelet. A 2003. február 5-étől hatályos jogszabály szerint elvégzendő hatásfok-ellenőrzés vizsgálati útmutatóját a rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2002/136. szám)
Magyar Energia Hivatal
Új díjszabása van november 13-ától a Magyar Energia Hivatalnak. A 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet szerint. A Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozó
– engedély kiadására,
– a kiadott engedélye módosítására, érvényessége meghosszabbítására, az engedély visszavonására, az engedélyesnek az engedélyköteles tevékenysége folytatásához szükséges eszközökkel való rendelkezés előzetes vizsgálatára,
– a jogszabályokban előírt szabályzatok, a korlátozási sorrend jóváhagyására, módosítására, létesítmény megszüntetésére
irányuló kérelmének elbírálásáért a rendelet mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Ugyancsak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az engedélyes
– szétválásának, más társasági formába történő átalakulásának, más gazdasági társasággal való egyesülésének, az alaptőkéje vagy törzstőkéje legalább egynegyed résszel történő leszállításának jóváhagyása,
– a 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányada egy személy vagy tulajdonosi csoport részére történő megszerzésének jóváhagyása,
– egy vagy több személy, illetve együttesen fellépő tulajdonosi csoport közvetlen vagy közvetett módon történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítás megszerzésének és az ehhez fűződő jogok gyakorlásának jóváhagyása
iránti kérelem elbírálásáért.
Az igazgatási szolgáltatási díjat nem lehet visszaigényelni akkor sem, ha a hivatal a kérelmet elutasította vagy az eljárást megszüntette. Ismételten benyújtott kérelem esetén a díjat ismételten meg kell fizetni.
A hivatal határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem díja az első fokú eljárás megindításakor fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének 50 százaléka. A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ha a gazdasági és közlekedési miniszter által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az engedélyes hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
Az igazgatási szolgáltatási és felügyeleti díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2002/135. szám)
Vízszennyezési határértékek
2003. január 1-jétől hatályos az a jogszabály, amely az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről rendelkezik. A 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet nem terjed ki a halastavi és intenzív haltermelés céljait szolgáló természetes vagy mesterséges tavak vizére.
Az illetékes környezetvédelmi hatóság – a vízügyi hatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi/Megyei Intézetei egyetértésével – 2004. január 1-jéig elvégzi a felszíni ivóvízbázisok vízminőségi jellemzőkből adódó szükséges kezelési módszerek szerinti besorolását. A fenti határidő utáni további felszíni ivóvízbázisnak szánt vizeket a hatóság a bejelentéstől számított 1 éves időtartamon belül sorolja be.
Amennyiben az ellenőrzés során megállapítható, hogy a víz szennyezettsége túllépte a határértéket, akkor a hatóság a vízszennyezés okainak lehetséges megszüntetésére és a vízszennyezettségi határértékek biztosítására a hatóság a következő intézkedéseket teszi:
– megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,
– vizsgálatokat végez a határérték-túllépések okainak megállapítására és a vízszennyezést okozó azonosítására,
– a további vízszennyezés megakadályozására a vízszennyezést okozó kibocsátót szennyezéscsökkentési intézkedési terv készítésére kötelezi, és annak végrehajtását határozatban elrendeli.
Rendkívüli vízszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóság
– megállapítja a felszíni ivóvízbázis szennyezettségének mértékét,
– elvégzi a kárelhárításhoz szükséges vízszennyezettségi vizsgálatokat, és felügyeli az illetékes vízügyi igazgatóság által végzett kárelhárítás lefolytatását,
– intézkedéseket tesz a rendkívüli vízszennyezést okozó azonosítására és a rendkívüli vízszennyezés okának megállapítására,
– rendkívüli vízszennyezési bírságot szab ki.
(Magyar Közlöny, 2002/135. szám)
Kettős adóztatás elkerülése
Az Országgyűlés megerősítette a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal, valamint a macedón kormánnyal a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött egyezményeket, amelyek a jövedelem- és a vagyonadók területét érintik. A jugoszláv egyezmény november 7-étől, míg a macedón november 11-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2002/136., 139. szám)
ENAR
November 13-ától hatályos az a rendelet, amely az uniós követelményeknek megfelelően szabályozza a szarvasmarhafajok egyedeinek jelölését, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét. Az ENAR a szarvasmarhafajok egyedeinek azonosítási és nyilvántartási rendszere, ami magában foglalja a tenyészetek nyilvántartását és az állatok nyomon követését, továbbá alapját képezi az érintett szakterületek (állategészségügy, állattenyésztés, piacszabályozás stb.) nyilvántartási rendszerének. A rendszer november 13-ától megfelel az uniós követelményeknek. Az erről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet szerint a tenyészetek létesítéséhez a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájárulása szükséges. A szarvasmarhát mindkét fülében azonos módon elhelyezett páros füljelzővel kell jelölni. Ha az állat egyik füléből a füljelző kiesik, vagy olyan mértékű károsodás éri, hogy a felirata már nem olvasható, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettől 48 órán belül meg kell rendelni a pótlását, illetve cseréjét. A füljelző csak egyszer használható.
A megjelölt szarvasmarha adatairól kiállított ENAR-bejelentőlapot az országos adatbázisnak haladéktalanul meg kell küldeni. A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az állattartó köteles állomány-nyilvántartást vezetni a telepen tartott szarvasmarhákról, és azt naprakészen tartani, az új tenyészet létesítését vagy a tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet adataiban bekövetkezett változásokat az ENAR-felelős útján tíz munkanapon belül az állomásnak bejelenteni.
Ha megállapítható, hogy adott tenyészetben egy vagy több állat nem felel meg a jelölés előírásainak, továbbá ha elmulasztották az országos adatbázisban történő nyilvántartásra, az igazolólap alkalmazására és az állomány-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, az ellenőrzést végző hatóság a tenyészet egészére forgalmi korlátozást rendel el. Ha az állattartó igazolja, hogy a hiányosságokat pótolta, a forgalmi korlátozást fel kell oldani. Ha az állattartó nem tudja bizonyítani az állat azonosságát, akkor az állat-egészségügyi hatóság intézkedik a szarvasmarha két napon belüli, állami kártalanítás nélküli leöletése iránt.
(Magyar Közlöny, 2002/135. szám)
Élelmiszer-higiénia
A magyar gazdaság EU-konformmá tételét szolgálja, hogy új rendelet szabályozza a friss hús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit. A november 13-ától hatályos 100/2002. (XI. 5.) FVM rendelet kiterjed a szarvasmarhafélék, a sertés, a juh, a kecske és a háziállatként tartott egypatás állatok közfogyasztásra szánt friss húsa, valamint az aprított (darált) hús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai feltételekre. Nem tárgya viszont a rendeletnek a friss hús kiskereskedelemben, vagy a fogyasztók részére közvetlen értékesítést végző forgalmazóhelyeken történő darabolása és tárolása.
(Magyar Közlöny, 2002/135. szám)
Magyar Élelmiszerkönyv
November 15-étől módosultak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai. A konkrét követelmények és azok kötelező alkalmazási időpontjai a 102/2002. (XI. 7.) FVM rendelet mellékletében találhatók.
(Magyar Közlöny, 2002/136. szám)
Mezőgazdasági termelők adósságrendezése
Az aszálykárral sújtott mezőgazdasági termelők az éven belüli lejáratú hiteleik adósságrendezési programjának keretében vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak, mégpedig 25,01-35,00 százalék közötti hozamkiesés esetén a hozamkiesés 20 százalékának, 35,01 százalék feletti hozamkiesés esetén a hozamkiesés 32 százalékának megfelelő mértékben. A 243/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet szerint termelői hitelek esetében az igénylőnek a banki igazolással egyidejűleg megállapodást kell kötnie az érintett hitelintézet(ek)kel, hogy az igénybe vehető támogatást mely, a támogatás igénylésének időpontjában fennálló hitelének törlesztésére fordítja.
(Magyar Közlöny, 2002/142. szám)
Kárenyhítés a felhőszakadás miatt
Támogatást kapnak a károsult mezőgazdasági termelők a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyékben 2002. augusztus 9-én bekövetkezett esőzések következtében keletkezett károk mérsékléséhez. Támogatásban a 103/2002. (XI. 16.) FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási területén gazdálkodó károsultak részesülhetnek, akiket az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok a kárbejelentő lapja alapján nyilvántartásba vettek. A támogatásban részesíthető káreseményeket és az azok után igénybe vehető támogatásokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A káresemények után igénybe vehető támogatás összege a kár értékének 50 százaléka, amely nem lehet magasabb a 2. számú mellékletben meghatározott összegnél.
(Magyar Közlöny, 2002/142. szám)
Lakástámogatások
A december 1-jétől megkötött szerződésekre kell alkalmazni a lakáscélú állami támogatások módosításáról szóló 229/2002. (XI. 7.) Korm. rendeletet. A lakásépítési kedvezmény az új lakásnál az első gyermek után 500 ezer, a második és harmadik gyermek után gyermekenként egymillió-százezer, a negyedik gyermek után 500 ezer, minden további gyermek esetében pedig 200 ezer forint. A lakásbővítésre az első gyermek után 250 ezer, a második és harmadik gyermek után gyermekenként 550 ezer, a negyedik gyermek után 250 ezer, minden további gyermek után pedig 100 ezer forint jár.
Ismét hozzájuthatnak kedvezményhez azok is, akiknek gyermekük még nincs, de vállalják, hogy záros határidőn belül lesz.
(Magyar Közlöny, 2002/136. szám)
Nyugdíjemelés
December l-jétől – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – l százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű szociális ellátások, illetve a baleseti járadék.
(Magyar Közlöny, 2002/134. szám)
Családi pótlék
November 8-ától nevelési ellátás alatt a családi pótlékot kell érteni. Annak a jogosultnak, akinek november 7-én még iskoláztatási támogatást folyósítottak, az ellátást – az egyéb feltételek fennállása esetén – a továbbiakban családi pótlékként folyósítják.
2002. szeptember 1-jére visszamenőlegesen egygyermekes család esetén 4 600 forintra, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 5400 forintra, kétgyermekes család esetén gyermekenként 5600 forintra, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 6500 forintra, három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 7100 forintra, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 7600 forintra, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetén 12 600 forintra emelkedik a családi pótlék összege.
A közoktatási intézményben tanuló gyermek után a családi pótlék
– a gyermek 20. életévének betöltéséig,
– a 2003. január 1. és augusztus 31. közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig, amely alatt a gyermek betölti a 21. életévét;
– a 2003. szeptember 1. és 2004. augusztus 31. közötti időszak alatt annak a tanévnek a végéig, amely alatt a gyermek betölti a 22. életévét;
– 2004. szeptember 1-jétől pedig annak a tanévnek a végéig jár, amelynek ideje alatt a gyermek betölti a 23. életévét.
(Magyar Közlöny, 2002/135. szám)