Módozatok a nyereségre

A hazai biztosítási piac

A hazai biztosítási piac ma már sokszereplős. Az idén az első félévben az Allianz folytatta menetelését, az élen állva a piac 29,24 százalékát birtokolja. A második stabilan a Generali-Providencia. Az OTP-Garancia viszont az egyszeri díjas életbiztosítások állományának dinamikus bővülése okán két helyet előreugorva, 11,61 százalékos piaci részesedéssel a harmadik lett, míg az ÁB-Aegon – amely az életbiztosítások terén visszaesett – 11,31 százalékkal a negyedik helyre szorult. Az egyesülés után Credit Suisse névre átkeresztelt Winterthur közben meghökkentően visszaesett, térvesztése 42 százalékos.

A biztosítási szektorra – az említett egyesülés ellenére – még mindig inkább a koncentráció oldódása, semmint annak ellenkezője igaz. Az élboly egyesített piacrészesedése ugyanis folyamatosan apad, és az elmúlt években több új szereplő is porondra lépett. Ilyen az Erste Sparkassen Biztosító Rt., valamint az Agrupación Funeurópa Biztosító Rt., amely alapvetően a Magyarországon újszerűnek számító temetkezési biztosításokkal foglalkozik. A várhatóan az utolsó negyedévben induló Cardif biztosítók pedig három nagyobb területen: a személyi hitelek és hitelkártyák, a gépjármű-finanszírozás, valamint az áruhitelezés biztosításával törnének be a piacra.

A francia BNP Paribas pénzügyi konglomerátumhoz tartozó Cardif SA France a Cardif Életbiztosító, illetve a Cardif Biztosító Magyarország Rt. közvetlen tulajdonosa. A Cardif Életbiztosító 350 millió, a Cardif Biztosító (ennek vezérigazgatója Dimitri Lansu, aki mindkét társaságnál egyben biztosításmatematikus is) 320 millió forint jegyzett tőkével alakult; az előbbi haláleseti, az utóbbi baleset, betegség, illetve foglalkoztatással összefüggő kockázatok művelésére jogosult.

A Cardif-cégek biztosításai olyan szolgáltatásokat is kínálnak, mint a hitel részletfizetésének átvállalása tartós rokkantság vagy munkanélkülivé válás esetén. A tágabb kockázati kör miatt ezen termékek díja is magasabb, mint a jelenlegi hitelbiztosításoké. Az azonban már a bankok ügyfélpolitikájától függ, hogy a magasabb díjat áthárítják-e az ügyfelekre. Lehetséges, hogy a pénzintézeteknél ez választható szolgáltatás lesz, amely egyébként nemcsak a bankot, hanem a hitelfelvevőt is védi.

Vonakodó vállalkozók A vállalatok 91 százaléka a következő két évben nem kíván új biztosítást kötni, így a piac csak kismértékben növekedhet – derül ki a GfK Hungária Piackutató Kft. felméréséből. Az új szerződések többnyire a vagyon- és a felelősségbiztosítás, ezen belül a gépjármű-biztosítás körébe tartozhatnak. A vonakodást indokolhatja, hogy a megkérdezett cégvezetők úgy vélték, aránytalanul magasak a társaságok által kért díjak, és túl sokáig tartanak a káreseményekkel kapcsolatos biztosítói döntések. A GfK elemzéséből kiderül, hogy csaknem valamennyi gazdálkodó szervezetnek van valamilyen biztosítása, legtöbbjüknek azonban csak gépjárműre. Egyéb biztosítást viszonylag kevés cég köt. A mezőgazdasági vállalkozások az átlaghoz képest több, a kereskedelemben működők viszont kevesebb biztosítási szolgáltatást vesznek igénybe.

Az új társaságok nem építenek ki saját ügynöki hálózatot, kizárólag pénzügyi intézmények segítségével értékesítik majd termékeiket. Ez tökéletesen megfelel a biztosítási szektorban újonnan kialakult trendnek. A hazai társaságok ugyanis az elmúlt egy-két évben egyszeriben megjelentek módozataikkal a bankfiókokban. Ma már a hitelintézetek is sorra alapítják a (természetesen szorosan hozzájuk kötődő) biztosítókat.

Ezen a téren úttörőnek számított az OTP-csoport. Az OTP-Garancia Biztosító 1996-ban kezdte meg működését. A pénzintézeti értékesítési csatorna olyan jól bevált, hogy a cég tavaly már a teljes életbiztosítási díjbevételének kétharmadát, mintegy 15 milliárd forintot az anyabanki eladásoknak köszönhette. Ez egyébként azt jelentette, hogy 2001-ben az OTP tudhatta magáénak a teljes hazai életbiztosítási piac 8 százalékát, a korábbi 2-5 százalékhoz képest.

Ilyen áttöréssel ugyan más egyelőre nem dicsekedhet, de egyre többen kerestek maguknak az olcsóbb eladási csatornához banki partnert. Az Allianz Hungária hosszabb ideje együttműködik a takarékszövetkezetekkel. Az ÁB-Aegon módozatai ma már megtalálhatók a Raiffeisen Bank fiókjaiban, és hasonló konstrukcióról tárgyalnak a Citibankkal is. A Generali-Providencia (amely 2001-ben 400 millió forint díjbevételt köszönhetett a hitelintézeti eladásoknak) e két bank mellett a közelmúltban állapodott meg a Budapest Bankkal, az Erstével és a Postabankkal is.

Az egy helyen elérhető teljes körű pénzügyi szolgáltatás (a banki, biztosítási módozatok mellett befektetési, lízing- és nyugdíjpénztári termékek) bevezetésével persze a társaságok nyugati példát követnek. A jelenség oka pedig egyértelműen a jövedelemtermelő képesség javításának igénye. A fejlett országokban ugyanis mind erőteljesebb költségracionalizálásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi szféra intézményei legalább megpróbálják korábbi profitjukat elérni. Nálunk – a bankokhoz hasonlóan – kevésbé érzékelhetők ezek a bajok, a biztosítók is dinamikusan tudnak ugyanis fejlődni. A piac még közel sem nevezhető telítettnek.

Hasznos honlapok A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjairól több címen is lehet tájékozódni az interneten. Hasznos információkkal szolgálhat (ezen a téren is) például a Mabisz honlapja. Biztosítási díjakról (egyelőre még csak a lakásoknál) közöl összehasonlító elemzést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (www.pszaf.hu). A leghasznosabb portál azonban alighanem mindenkinek a www.netrisk.hu. Utóbbinál ugyanis szinte az összes biztosítási módozatnál megkereshetjük a számunkra legkedvezőbb ajánlatot. Csupán a különböző paraméterek aprólékos beállításával kell bíbelődni. A végeredmény azonban megéri a fáradságot. A netrisk egyébként a biztosítás megkötésében is segít.

Megállt a bővülés

Köztudott, hogy az egész országban igencsak alulbiztosított mind a cégek, mind pedig a lakosság vagyona (ez egy-egy jelentősebb káreseménynél derül ki). Amennyiben az egy főre jutó biztosítási összeget vizsgáljuk, érdekes jelenséget figyelhetünk meg. Az életbiztosításokra költött forintok ugyanis a rendszerváltás után meredeken zuhantak. Az úgynevezett kisdíjas életbiztosítás (amelyet az Állami Biztosító kínált) ugyan egészen csekély szolgáltatást takart, de a szerény havi díj miatt szinte az egész lakosság a biztosító ügyfelének számított. A módozat piaci alapra helyezése után emelkedtek a tarifák, mégis több mint harmadával csökkent a fejenkénti életbiztosítási díjfizetés. Ebben az üzletágban azután igen dinamikus fejlődés indult, a bővülés 1995-ben az előző évhez képest majd ötven százalék volt. Az életbiztosításra fordított forintok azonban csak megközelítették az egyéb biztosításokra kiadott összegeket.

2001-ben az egy főre jutó díjfizetés az élet üzletágban visszaesett, és a másik (jellemzően vagyonbiztosítás) kategóriában is a régebben megszokottnál sokkal kisebb ütemű volt a fejlődés. A magyarországi biztosítótársaságoknál azonban az idén, 2001 első félévéhez képest (egyelőre ezt az időszakot tudjuk összehasonlítani) kifejezetten kedvező irányú változások következtek be. A tavalyi megtorpanás sem változtatott azon, hogy a biztosítók az inflációt messze meghaladó ütemben képesek bővülni. A szektorban bekövetkezett emelkedés azonban már elmaradt a GDP, illetve a lakossági jövedelem növekedési dinamikájától.

Teendők elpártoláskor A kormányhatározat szerint a biztosítóknak a megfelelő tájékoztatás érdekében ezentúl október 30-áig kell közzétenniük következő évi áraikat ügyfélszolgálati irodáikban, két országos napilapban és az interneten. Ezután az ügyfél november végéig dönthet: marad, vagy máshol köti meg biztosítását. Ha más céghez pártol, ezt november 30-áig kell bejelentenie régi biztosítójánál, új szerződésének megkötésére pedig december végéig kap időt. * A kormányrendelet további módosításokat is tartalmaz. Ha az ügyfél eladja vagy a forgalomból kivonja járművét, akkor azt 15 napon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Ekkor igazolást kap a megszűnésről. Ha az ügyfél egy éven belül a korábbival azonos kategóriájú járművet vásárol, ezen igazolás alapján tovább viheti bonusfokozatát. Akiknek azonban díjnemfizetés miatt maga a biztosító szünteti meg szerződését, azok ezt a lehetőséget elvesztik. Ha egy ügyfél a régi – bonusfokozatban lévő – mellé újabb autót is vásárol, azt A0 kategóriába sorolják a biztosítók, ám a régi autó későbbi eladása vagy forgalomból való kivonása után annak bonusfokozata átvihető az új járműre, ha közben nem okozott balesetet.

Az előző évben a társaságok gazdálkodását csökkenő aktivitás, lassuló bevételnövekedés és növekvő kárkifizetések jellemezték. 2001 első félévében az előző esztendő azonos időszakához képest a díjbevétel mindössze 8,4 százalékkal, a kárkifizetések és szolgáltatások ellenértéke viszont 28,1 százalékkal emelkedett.

A tavalyi kedvezőtlen – a szakértők által jelenleg szezonális hatásúnak minősített – trend főként annak volt köszönhető, hogy az ügyfelek elfordultak a befektetéshez kötött, főként egyszeri díjas (unit linked) biztosításoktól. Ez nem csupán az új szerződéskötések számának apadásában, hanem a meglévő ügyletek lezárásában is jelentkezett.

Az ügyfelek a hozamok mérséklődése miatt mondták le a befektetési életbiztosításokat. Amennyiben ez az érvelés (amit egyébként többen vitatnak) megfelel az igazságnak, a 2002-es esztendő végül talán mégsem hozhat majd igazán kiemelkedő jövedelmezőséget. Az első félévben ugyanis a pénz- és tőkepiaci folyamatok összességében sokkal kedvezőbben alakultak, mint az azóta eltelt időszakban. Ha a világgazdasági növekedés terén a következő hónapokban sem változik a jelenlegi – meglehetősen lehangoló – helyzet, akkor a befektetőkre igencsak rossz napok járnak majd. A biztosítók helyzetét hosszabb távon az is nehezíti, hogy a tapasztalat szerint az egyszeri díjas biztosítások lendülete csak a fejletlenebb országokban észlelhető. Az uniós csatlakozáshoz közeledve tehát valószínűleg visszaesik ez a terület. Márpedig a magyar biztosítóknál a növekedés és a nyereségtermelő képesség motorjai is éppen ezek a konstrukciók.

A Magyar Biztosítók Szövetségének első félévről készített jelentése szerint 2002 első hat hónapjában elsősorban az egyszeri díjas életbiztosítások növekedtek dinamikusan. A 99,9 milliárd forintos díjbevételből 22 milliárd származott ebből az üzletágból, míg a folyamatos díjfizetésű életbiztosítások 1,4 százalékkal visszaestek. Az első félévben egyébként összesen 20,1 százalékkal, 246,122 milliárd forintra nőtt a biztosítók díjbevétele.

A kárkifizetés mindössze 10,4 százalékkal emelkedett az első félévben, ennek összege 109,7 milliárd forintot tett ki, amiből az életbiztosítások 34,9 milliárddal, a nem élet üzletág pedig 74,8 milliárddal részesedett; utóbbin belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra fizettek ki a legtöbbet, 31,1 milliárd forintot.

Ha a különböző biztosítási üzletágakat nézzük, akkor a társaságok rangsorával kapcsolatban árnyaltabb képet kapunk. Az egyszeri díjas életbiztosítási termékeknél az idei első félévben az OTP-Garancia egyszerűen elsöprő fölényre tett szert a maga 56,4 százalékos részesedésével. A legnagyobb magyar bank biztosítójának előtörését jól mutatja, hogy a második helyezett Generali-Providencia (G-P) a piac alig több mint 21 százalékát mutathatta fel. A harmadik helyre szorult ING N-N pedig mindössze 5,5 százalékos részesedést tudott elérni. A folyamatos díjfizetésű módozatoknál azonban már az utóbbi cég vezet, a piac mintegy harmadát uralva. Az ÁB-Aegon még mindig elvisz innen is húsz százalékot.

A nem élet konstrukcióknál az Allianz a legmeghatározóbb szereplő (44,21 százalékos részesedés), ami elsősorban annak köszönhető, hogy ez a társaság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál egymaga nagyobb súlyt képvisel, mint az itt tevékenykedő összes többi cég.

AXA-beruházás Több mint 3,5 milliárd forintos beruházással közös informatikai rendszert alakít ki a bécsi AXA Konzern AG. A rendszer előkészület az EU-csatlakozással előálló új helyzetre, és a társaság jelentős versenyelőnyt remél tőle. A három év alatt megvalósuló, közös internetalapú kapcsolatra épülő rendszer bevezetése a csatlakozással és a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások elterjedésével elkerülhetetlen lesz, ám – állítják az AXA-nál – a biztosító versenytársai csak 2-4 év múlva terveznek hasonlókat. A rendszer lehetővé teszi, hogy például egy magyar, értékesítéssel foglalkozó pénzügyi tanácsadó egy laptop segítségével on-line kapcsolatba lépjen a térség többi cégével, azok termékeivel, s így a közös, euróalapú termékek értékesítésére is módja nyílik.

Liberalizált kötelező

A kormány – az uniós jogszabályokhoz igazodva – nemrégiben teljesen liberalizálta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (gfb). A biztosítók ezentúl szabadon dönthetnek, hol, milyen mértékben drágítják szolgáltatásaikat. A kormány azonban a díjverseny erősödését reméli az intézkedéstől, mivel az ügyfelek az egységes díjszabás korábbi megszüntetését követően mindinkább az olcsóbb tarifájú cégek felé vándoroltak – állt a Pénzügyminisztériumnak a döntés után kiadott sajtóközleményében.

A hatósági korlátozás egyébként az utóbbi években folyamatosan enyhült. Tavaly már csak az átlagos tarifaemelést határozta meg a pénzügyi tárca, azon belül viszont az egyes biztosítások ára többé-kevésbé szabadon változhatott. Így a díjtételekben mára jelentős különbségek alakultak ki. Sokan éppen ezért úgy vélték, hogy ez a szisztéma tulajdonképpen már maga a liberalizáció. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) azonban nem tartotta elegendőnek ezt az intézkedést, és az egész szakma nevében sürgette a – korábban ígért és a csatlakozást követően mindenképpen bekövetkező – teljes árfelszabadítást.

A korábbi megoldás bizonyos fokú korlátozottsága ellenére viszont valóban elkezdődött a piac átrendeződése. Az alacsony árat kínáló biztosítók piaci részesedése – a díjbevételek alapján – folyamatosan nőtt az utóbbi másfél évben.

A nyertesek közé tartozott a nonprofit alapon működő Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe). Jelenleg 64 ezer tagjuk van, és az indulás óta nyereségesek. Piaci részesedésük 2000-ben még egy százalék alatt volt, 2002 első félévében viszont már meghaladta a 3,3 százalékot. – A nyugat-európai viszontbiztosításokkal rendelkező egyesület történetében – nyilatkozta a társaság ügyvezető igazgatója, Kádas Rudolf – még nem volt példa százmillió forintot meghaladó kárkifizetésre, de nagy összegű kár esetén is helyt tud állni. (Az anyagi károk esetén a biztosítási limit 500 millió forint, míg személybiztosításkor személyenként 300 millió a kifizetések fölső határa.)

Egy lakosra jutó biztosítási díjak Magyarországon
	1991		1992		1993		1994		1995		1996		1997		1998		1999		2000		2001
Egy főre jutó biztosítási díj	5882		5667		7130		9123		11 635		14 985		19 218		24 113		29 519		38 245		41 185
Egy főre jutó életbiztosítási díj	1694		1132		1644		2350		3 466		4 733		6 278		8 755		11 898		17 687		17 186
Egy főre jutó nem életbiztosítási díj	4188		4535		5486		6773		8 169		10 252		12 940		15 357		17 621		20 558		22 868
	5882		5667		7130		9123		11 635		14 985		19 218		24 112		29 519		38 245		40 054
Egy főre jutó biztosítási díj változása (%)
		1992		1993		1994		1995		1996		1997		1998		1999		2000		2001
Élet		–33,18		45,23		42,94		47,49		36,56		32,64		39,46		35,90		48,66		–2,83
Nem élet		8,29		20,97		23,46		20,61		25,50		26,22		18,68		14,74		16,67		11,24
Forrás: Mabisz

Kádas Rudolf úgy véli, január elseje után átmeneti időszak következhet, majd a verseny hatására kialakulnak a valós piaci árak. Ez elsősorban Budapesten hozhat áremelkedést, hiszen itt a jelenlegi árak nem fedezik a biztosítók kiadásait. Általános vélekedés szerint azonban a liberalizáció következtében az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy az árak drasztikusan megugranak. Igaz, csökkenést sem igazán prognosztizál senki.

A meghatározó piaci részesedésű társaságoknál elengedhetetlennek tartják, hogy a liberalizáció után a pénzügyi felügyelet gátat vessen olyan biztosítók piacra lépésének, amelyek irreálisan alacsony áron kínálják szolgáltatásukat, akár saját fizetőképességüket is veszélyeztetve. A piacvezető Allianz Hungária Biztosító Rt.-nél egyébként a 2003-ra vonatkozó tarifákat még nem dolgozták ki, az eddigi hírek szerint azonban az áremelés itt várhatóan az infláció – azaz öt százalék – alatt marad. A Generali-Providenciánál sem számolnak díjcsökkentéssel. A G-P szakemberei nem félnek az esetleges dömpingártól, mivel úgy vélik: hosszú távon ma már senki nem engedheti meg, hogy valamelyik üzletága veszteséges legyen.

A biztosítók régóta panaszolják, hogy a gfb számukra csak veszteségeket termel. Elgondolkodtató viszont, hogy ennek ellenére az utóbbi néhány évben nemhogy csökkent, hanem nőtt az e szegmensben érdekelt társaságok száma. Tavaly szeptemberben jelent meg termékeivel az Európa Biztosító Rt., az idén pedig az Union Biztosító Rt. döntött úgy, hogy néhány hónapon belül piacra lép gépjármű-biztosításaival. A közeljövőben a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel is bővülhet a gfb-t kínáló társaságok száma.

A biztosítási ágak díjbevétele és a piaci részesedés társaságonként (ezer forintban)
	Összesen	Élet	Élet folyamatos díj	Élet egyszeri díj	Nem élet	Ebből gfb	Piaci részesedés	Díjbevétel2001. II. n.év	Növekedés 2002/2001
AHICO	4 751 186	2 028 749	2 014 586	14 163	2 722 437	–	1,93%	3 673 074	29,35%
Allianz Hungária	71 966 138	7 357 883	6 663 044	694 839	64 608 255	21 921 772	29,24%	59 633 598	20,68%
Arag	902	–	–	–	902	–	0,00%	n. a.	n. a.
Argosz	5 581 554	19 386	19 386	–	5 562 168	3 042 416	2,27%	4 025 021	38,67%
AXA	12 803 984	2 953 169	2 660 776	292 393	9 850 815	2 157 722	5,20%	10 729 300	19,34%
ÁB-Aegon	27 833 734	16 354 821	15 638 534	716 287	11 478 913	1 733 401	11,31%	27 485 843	1,27%
Credit Suisse	2 120 229	1 902 817	1 267 283	635 534	217 412	–	0,86%	3 700 578	–42,71%
Dimenzió	1 826 463	1 826 463	1 662 633	163 830	–	–	0,74%	n. a.	n. a.
Erste	214 037	214 037	55 542	158 495	–	–	0,09%	3 620	5812,62%
Európa	2 267 908	392 610	364 670	27 940	1 875 298	635 135	0,92%	1 086 287	108,78%
Európai Utazási Bizt.	530 419	–	–	–	530 419	–	0,22%	437 913	21,12%
Funeuropa	75 198	–	–	–	75 198	–	0,03%	52 323	43,72%
Generali-Providencia	43 566 619	14 294 063	9 613 421	4 680 642	29 272 556	8 289 844	17,70%	34 717 689	25,49%
Grawe	1 366 247	1 366 247	1 116 304	249 943	–	–	0,56%	931 853	46,62%
Hermes	554 551	–	–	–	554 551	–	0,23%	456 373	21,51%
ING N-N	27 282 073	27 282 073	26 061 943	1 220 130	–	–	11,08%	25 925 798	5,23%
KÖBE	1 432 918	–	–	–	1 432 918	1 416 464	0,58%	750 217	91,00%
MÉBIT	2 961 361	2 961 361	2 907 298	54 063	–	–	1,20%	3 096 498	–4,36%
MEHIB	83 604	–	–	–	83 604	–	0,03%	74 355	12,44%
OTP-Garancia	28 567 349	15 902 635	3 488 898	12 413 737	12 664 714	2 701 265	11,61%	18 459 355	54,76%
QBE-Atlasz	2 744 458	125 974	125 652	322	2 618 484	–	1,12%	2 226 568	23,26%
Signal	3 353 788	2 625 984	2 515 330	110 654	727 804	–	1,36%	2 703 827	24,04%
Union	2 676 675	2 363 590	1 774 812	588 778	313 085	–	1,09%	2 282 612	17,26%
Zürich	1 561 191	–	–	–	1 561 191	160 623	0,63%	915 836	70,47%
Összesen	246 122 586	99 971 862	77 950 112	22 021 750	146 150 724	42 058 642	100%	203 368 538	21,02%
[/tab*]

Casco: piaci ár

A casco iránt – amelynél a társaságok eddig is piaci árat alkalmazhattak, ráadásul nagy-nagy ráfizetésükről sokkal kevesebb szó esett – nem látszik ilyen nagynak a társaságok érdeklődése. A biztosítás megkötése előtt érdemes alaposan körülnézni, mert e konstrukciónál már most is igen jelentősek a díjkülönbségek. A társaságok ráadásul egyedi kikötéseket is alkalmaznak, sőt nem egy esetben egyszerűen nem hajlandóak vállalni a kockázatot.

A gépjárművet vezetők körét fontos például meghatározni az AXA Biztosítónál. Ez a társaság ugyanis eltérő díjat alkalmaz abban az esetben, ha a lehetséges vezetők köréből ki vannak zárva a 23 vagy 35 év alatti személyek. Amennyiben az ajánlaton meghatározottnál fiatalabb vezető okozta a kárt, a biztosító az önrészesedéssel csökkentett összegnek csak a 80 százalékát fizeti meg.

Egy új Fiat Punto havi casco biztosítási díja egyébként egy 30 éves budapesti lakosnál (aki 10 százalékos önrészt vállal, havonta fizet, és nem tud balesetmentes időszakot igazolni) minden extra nélkül mintegy 13 ezer forintba kerül az Európánál, 15 ezerbe az OTP-Garanciánál és 24,3 ezerbe a Generali-Providenciánál. Amennyiben az autó birtokosa vidéki városban lakik, és már betöltötte a 40. életévét, az OTP-Garanciánál kell a legkevesebbet, nem egész 8,5 ezret fizetnie. Még a G-P is beéri 16,2 ezer forinttal. Az előbbi paraméterek Skoda Fabiánál 5,6 ezer forintos havi díjat eredményeznek az OTP-Garanciánál és 6,7 ezer forintot az Európánál. Mellettük azonban ilyen esetben cascót csak az AXA-Colonia köt még.

Egy fiatal, a budai hegyvidéken lakó tulajdonában levő vadonatúj, háromezer köbcentis sportos Alfa Romeót (extrák nélkül – ami egyébként egy ilyen autónál szinte kizárt) kizárólag a G-P és az Európa hajlandó biztosítani. A havi díj ez esetben az előbbinél körülbelül 50 ezer, az utóbbinál pedig közel 66 ezer forint.

A kiemelten nagy értékű gépjárművek casco-szerződését egyébként tulajdonképpen mindenütt csak előzetes engedélyezési eljárás után lehet megkötni. Az engedély kiadásánál a biztosító vizsgálja az autó üzemben tartójának személyét (foglalkozás, társadalmi helyzet, lakóhely), a biztosítóhoz fűződő pillanatnyi, illetve a jövőben várható kapcsolatát. Legfőképpen pedig a kockázati szempontokat. Utóbbiak körébe tartoznak a káresemények, de a vezetési, használati és parkolási szokások is.

A casco esetében általános elvárás valamilyen riasztóberendezés beszereltetése, de a nagyobb érték itt is emeli a tarifát. Az Európa Biztosító kötelezővé teszi a rablásgátló berendezés felszerelését, és még ezek típusait (gyártóit) is előírja. Az Allianz az indításgátlót és a riasztót együttesen is megköveteli, de a riasztó mellé elfogad jeladót vagy műholdas követőrendszert (GPS) is, aminek beépítési költsége elérheti a 200 ezer forintot.

Jogvédelem – gyerekcipőben

A biztosítási paletta Magyarországon is mind szélesebbé válik. A néhány évvel ezelőtt még szinte kuriózumnak számító felelősségbiztosítások is mind elterjedtebbek (ebbe beleértve például azt a módozatot is, amikor a cégek saját menedzsereik hibáit "fedezik"), megjelentek a hitelbiztosítások és a jogvédelem is.

A jogvédelmi biztosítást a jelentős összegű kártérítéseket, illetékeket (óvadékot) kirovó bírói gyakorlat és a magas ügyvédi költségek hívták életre azokban az országokban, ahol ilyen jelenségek tapasztalhatók. Ebbe a kategóriába azonban hazánk még egyáltalán nem tartozik. A biztosításnak ez a területe tehát a határokon átnyúló szolgáltatás ellenére nálunk még gyerekcipőben jár. A társaságok viszont – nem először megelőzve korukat – már most elkezdték az ilyen típusú termékeket kínálni. Magyarországon jelenleg még csak kiegészítő biztosításként működik a jogvédelem. A módozat a teljes, 500 milliárd forintos magyar biztosítási piacon belül csak mintegy 60 milliós részt képvisel.

Az autóbiztosításokat (kötelező, casco) kínáló társaságok szinte mindegyike ajánl a gépjárművekhez kötődő jogvédelmi szolgáltatást is. Az Allianznál egyenesen on-line köthető ez a módozat (is). Külföldön igen hasznos lehet a társaságok által kínált védelem. A kinti baleseteknél ugyanis, ha a biztosított nem rendelkezik olyan jogerős rendőrségi vagy bírósági határozattal, amely teljes vétlenségét bizonyítja, vagy a károkozó érvényes kötelező felelősségbiztosításának megléte nincs tisztázva, a kár megtérítésére (megelőlegezésére) nincs azonnal lehetőség. Ebben az esetben nyújtja a biztosító a jogvédelmi szolgáltatást, melynek keretében vállalja a szerződő érdekeinek védelmét (segítségnyújtási szolgáltatás) és az érdekek érvényesítése során felmerülő költségek, kiadások átvállalását (költségviselési szolgáltatás).

Ennek keretén belül a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg mértékéig térítik meg a külföldi ügyvéd költségeit, az illetékek, szakértők, tolmácsok díját, eljárási költségeket. A megtérítés felső határa a biztosítási ajánlaton feltüntetett biztosítási összeg, amely minden egyes biztosítási esemény bekövetkezésekor rendelkezésre áll, egy éven belül akár többször is. A jogvédelmi szolgáltatást megelőzően vizsgálatot végez a biztosító a per várható – sikeres vagy sikertelen – kimeneteléről. Az összes körülményt megvizsgálja, mérlegeli, van-e esély a per megnyerésére. Ha megítélése szerint nincs, akkor a biztosító nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást.

Ha a biztosított külföldön közlekedési bűncselekményt vagy szabálysértést követ el, és emiatt eljárás indul ellene, a biztosító költségviselési szolgáltatást nyújt: a szerződésben foglalt biztosítási összeg erejéig, önrészesedés levonása nélkül megtéríti azokat a költségeket (ügyvédi, eljárási díjak, óvadék), amelyek az eljárás alá vont biztosított védelméhez szükségesek. Az ilyen esetekben kiszabott büntetés, illetve szabálysértési bírság összegét azonban nem téríti meg.

A kiegészítő kínálat mellett már tavaly az év végén piacra lépett egy jogvédelemre specializálódott társaság, az ARAG. A cég a világ egyik legnagyobb jogvédelmi biztosítója és Európa vezető sportbiztosítója, a 100 százalékos német tulajdonban álló ARAG csoport magyarországi leányvállalata. A konszern tavalyi díjbevétele 1,25 milliárd euró volt, szolgáltatásuk az Egyesült Államokban és Európa 14 országában érhető el.

A magyarországi vállalkozás, amely sportbiztosítással is foglalkozik, 2002-ben 30-50 millió forintos díjbevételt tervez, az öt évre szóló üzleti terv 2006-ra egymilliárddal számol. Az első fél év egyébként az ARAG-nak mintegy száz jogvédelmi szerződést és 800 sportbaleset-biztosítást hozott.

Az eredetileg 250 millió forint alaptőkével létrehozott társaság alaptőkéjét az idén – a sportbaleseti üzletág beindítása miatt – 320 millió forintra emelték. Időközben újabb döntés született az alaptőke 450 millió forintra emeléséről, s egy éven belül az összeg eléri majd a 700 millió forintot.

Második, specializálódott szereplőként nemrégiben kezdte meg működését a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító. A magyarországi társaság anyavállalata a D.A.S. International Rückversicherungs und Beteiligungs AG Európa piacvezetője e területen. Az anyavállalatnak hétmillió ügyfele van, és nyolcmillió kockázati biztosítást kezel. A 15 európai országban jelen lévő D.A.S. csoport 2001-ben mintegy egymilliárd euró bevételt ért el biztosítási díjakból. A D.A.S. egész Európára, illetve a földközi-tengeri országokra kiterjedően nyújt jogvédelmet a közlekedés, a család- és a cégjog területén.

A hazai vállalkozás – mint bejelentették – eleinte (alighanem a realitásokhoz alkalmazkodva) a közlekedéshez kötődő termékeket kínálja. A magyar leányvállalat vezérigazgatója, Szabó György elmondta, a gépjármű-jogvédelmi biztosítás kiterjed a kártérítésre, a büntetőjogi problémák megoldására, az adásvételi szerződésekre és a jogosítvánnyal kapcsolatos ügyekre is. Hozzátette: a biztosító nemcsak a jogvita megoldását segíti a gépjármű-tulajdonosok, illetve sofőrök számára, hanem átvállalja a költségeket is. Szükség esetén – például egy külföldön okozott balesetnél – akár az óvadékot is leteszi a biztosított helyett.

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Rt. még ebben az évben 4-5 millió forint díjbevételre és mintegy ezer ügyfélre számít. Egy átlagos közlekedési jogvédelmi biztosítás díja egyébként havonta 750-1000 forint.

Szerződés a neten

Jelenleg hat társaság és két alkuszcég ajánl valamilyen on-line lehetőséget, de világhálós jelenlétét minden biztosító kialakította már.

Az ügyfelek a biztosítókról koncentráltan is tájékozódhatnak a neten. A Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján – a www.biztosito.hu címen – a "Tagjaink" link alatt megtalálható az összes társaság, ráadásul úgy, hogy a névre kattintva tovább lehet lépni a megjelölt cég weblapjára.

A portálokat felkeresve azonban igencsak eltérő tájékoztatást, illetve netes szolgáltatásokat találunk. Még a közelmúlthoz képest is jelentős fejleménynek tekinthető viszont, hogy a biztosítók legalább honlapokkal rendelkeznek. Ezeken pedig többnyire legalább a szolgáltatások körét, sok helyen már a díjakat és a feltételeket is megtekinthetjük. Az sem ritka, hogy az illetékessel – ha biztosítást nem is köthetünk – legalább (e-mail, kontakt személy nevének és telefonszámának közlése) valamilyen kapcsolatba léphetünk.

A biztosítási díj interneten keresztüli azonnali kiegyenlítésére még nincs igazán lehetőség, és a papírmunkának is csak egy részétől szabadulunk meg. Az on-line lehetőséget ajánló társaságoknál jellemzően az történik, hogy a biztosításfajta és a konstrukció kiválasztása után ajánlatot kérhetünk a hálón, s ha minden rendben van, akkor az adatlap kitöltésével köttetik meg az alku. Ezt követően azonban már a postás hozza az aláírandó szerződést és a számlát. Akadnak viszont olyan on-line kötések, amelyeknél az adatlap elküldése után közvetlenül vagy az elkövetkezendő napokban "élesedik" az ügylet, azaz a kockázatviselés a szerződés tényleges aláírása előtt megkezdődik.

A legjobb helyzetben azok vannak, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szeretnének kötni. Nemcsak azért, mert ez az a módozat, amelyet a legtöbb társaság és a legrégebben kínál a neten. Azért is, mert a Magyar Biztosítók Szövetségének site-járól letölthető egy olyan program, amely az ezt a módozatot ajánló összes biztosító díjait kiszámíthatóvá (így azokat összehasonlíthatóvá) teszi. Ilyen számítási módszert egyébként saját konstrukcióira több – on-line lehetőséget amúgy nem kínáló – biztosító is elérhetővé tesz a hálón.

Interneten egyébként a legtöbb biztosításfajtát az Allianz Hungária ajánlja: gfb, élet-, lakás-, valamint kár- és jogvédelmi biztosítás is köthető on-line. A társaság ezek mellett lehetővé teszi az internetes kárbejelentést, igényelhető ilyen módon zöldkártya, díjigazolás vagy csekk is. Utóbbiakat szinte kivétel nélkül lehetővé teszi az on-line kötésekben egyébként még nem igazán jeleskedő AXA is. Kárbejelentést elfogad az interneten keresztül az Atlasz Biztosító is.

Az Aegon már több mint két éve hálóra lépett 3-5 évre köthető, befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) biztosításával, amelyhez baleseti kiegészítő is társul. A "netperselyt" követően azután – elsőként a magyar piacon – otthonbiztosítást is kínálni kezdett az interneten. (A kínálatba tartozik még a gfb is.) A jelentkezési lapon az ingatlan főbb paramétereit kell megadni. Az új lakásbiztosítási módozatnál a cég már az elektronikus jelentkezési lap kitöltését követő nap nulla órájától kezdve viseli a kockázatot. A felelősségvállalás a piacon megszokott eseményekre – például tűzre, betörésre, lopásra, felhőszakadásra – terjed ki. Az elektronikus ajánlatot tehát az Aegon érvényesnek fogadja el, de a szerződést (minden terméknél) postázzák, és azt aláírva vissza kell juttatni. A biztosító el is utasíthatja a szerződést, ha például olyan helyen található az ingatlan, amelyet túl kockázatosnak tart.

Házőrző elnevezéssel ajánl on-line köthető lakásbiztosítást a Generali-Providencia (G-P). Ez a társaság a többiek közül széles casco-palettájával tűnik ki. (Az euro és a cash néven futó autóbiztosításoknak több alvariációjuk is van.) A gfb persze itt is megtalálható, sőt elektronikus kárbejelentés is lehetséges. Ha már a különlegességeknél tartunk: az Aegon sajátossága, hogy egyetlenként díjkedvezményt is kínál azoknak, akik a szerződéskötést nála a neten kezdeményezik. A gfb-nél ez az engedmény akár tíz százalék is lehet. A kizárólag on-line lehetőségként létező netperselynél pedig állítólag a hasonló életbiztosítási termékekhez képest 20 százalékos az árelőny.

Az egykori Winterthur, május vége óta Credit Suisse Life (CSL) az egyetlen biztosítótársaság, amely – a TravelOnline.hu-val, illetve a Pannon GSM-mel együttműködve – WAP-on keresztül is nyújt szolgáltatást. A Credit Suisse Life abban is szokatlannak számíthat, hogy már meg is szüntetett egy on-line biztosítási lehetőséget. A társaság ugyanis tavaly nyáron lépett a hálóra baleset-, majd kicsit később utasbiztosítással is. A baleset-biztosítás viszont a cég szerint egyelőre nem vált be, mert itt nincs mód on-line fizetésre. Márpedig a CSL tapasztalata szerint az ügyfelek éppen ezt igényelnék.

A Travelon-line elnevezésű terméknél azonban a díjfizetés megoldható banki átutalással. A cég külön kiemeli e módszer biztonságát: a pénz a számlavezető banktól az Inter-Európa Bank internetes fizetési rendszerébe kerül.

On-line köthető utasbiztosítást – amely szakértők szerint interneten jellemzően jól értékesíthető – érdekes módon a CSL mellett csak az Európa Utazási Biztosító (EUB) ajánl. Az Atlasznál egyelőre csak a kárbejelentéshez (persze tulajdonképpen ez sem elhanyagolható lehetőség) használható a háló.

Biztosítási bróker: bizalmi állás

Speciális szerepet tölt be az on-line biztosítási piacon az NWB Biztosítási Alkusz Kft., amely a netrisk.hu weboldalt működteti. Ez a vállalkozás – állítólag – valamennyi társaság termékét közvetíteni tudja. A netrisk.hu oldalaira ellátogatva mindenesetre örömmel tapasztalhatjuk, hogy több biztosítási fajtánál is kényelmesen kiválaszthatjuk a legjobb ajánlatokat.

Ebben az esetben ráadásul még gyanúként sem merülhet fel, hogy a cég elsősorban (sőt, esetleg kizárólag) olyan ajánlatokat közvetít, amelyeknél számára a legnagyobb az elérhető jutalék. A biztosítási alkuszokat (biztosítási brókereket) ugyanis nagyon sokszor éri ez a vád. Néhányan azt gondolják, hogy éppen ez lehet az oka annak, hogy az alkuszi tevékenységnél előretörés helyett inkább mintha kisebb visszaszorulást érzékelnénk.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) legutóbbi országos találkozóján – amit a hagyományoknak megfelelően Balatonfüreden tartottak szeptember közepén – kiderült: tavaly a brókerek által kezelt díj több biztosítónál is csökkent. Ezek a vállalkozások adják azonban a biztosítási piac több mint tíz százalékát, az általuk kezelt díj 2001-ben meghaladta a 45 milliárd forintot. A piacon tevékenykedő alkuszok száma tavaly jelentősen megugrott, az előző évi 218-ról 317-re. 1998-ban egyébként 173 bejegyzett biztosítási bróker tevékenykedett. Ugyanakkor kissé aggasztó, hogy az FBAMSZ taglétszáma a kezdeti 76-ról csak 95-re gyarapodott: a többség tehát nem a szövetség (ami nyújthatna az ügyfelek számára valamiféle garanciát) keretei között tevékenykedik.

A biztosítási bróker pedig éppolyan bizalmi munkát lát el, mint a befektetési bróker, vagy akár az orvos vagy az ügyvéd. Az alkuszokkal kapcsolatban álló ügyfelek minden biztosításukat (autó, vagyon, élet, de akár jogvédelmi vagy felelősségbiztosítás legyen is az) egy kézben tudhatják. A biztosításokkal kapcsolatos gondjaikkal is őt kereshetik meg. Tény azonban, hogy az alkusz mindeközben csupán közvetít. Munkáját az minősíti, hogy szolgáltatását milyen színvonalon képes nyújtani. Ez azonban – más bizalmi viszonyokhoz hasonlóan – sokszor csak "lakva" derül ki...

A hagyományos életbiztosítások mellett a kilencvenes évek közepén jelentek meg az első olyan konstrukciók, melyek a haláleseti kifizetéseken túl megtakarítási formaként is működtek.

A unit linked sem csodafegyver

A befektetéshez kötött (unit linked) biztosítások akkoriban virágzásnak indultak. Ezeknek a termékeknek óriási sikerét az adókedvezmények, de persze az akkoriban igen kedvező befektetési környezet is megalapozta. Az idők azonban változtak, így a unit linked népszerűsége az utóbbi időben határozottan csökkent. A konstrukció mindazonáltal megkapaszkodott a piacon.

A befektetéshez kötött életbiztosítások alapját egy tartalékot felhalmozó (jellemzően vegyes) életbiztosítás adja, amely a futamidő végén az ügyfél – vagy a kedvezményezett – részére a befizetett díjak befektetéséből származó biztosítási összeget fizeti ki. A konstrukciók többsége a tartam végi kifizetésen túl általában választható összegű, halálesetre szóló biztosítást is magában foglal.

A unit linked módozatokat a hagyományos biztosításoktól a felhalmozott díjtartalék kezelése különbözteti meg. A klasszikus megtakarítási célú életbiztosítások esetében a társaság a befizetett díjtartalékot befekteti, az invesztícióra pedig garantált hozamot ad. Ez a szerződések hosszú lejárata miatt általában alacsony (3-4 százalék), a többletnyereség – amelynek normál esetben mindenképpen képződnie kell – többségét (általában több mint 80 százalékot) viszont a szerződő részére jóváírják.

A befektetéshez kötött életbiztosítások ezzel szemben lehetőséget adnak az ügyfél számára, hogy megtakarításait a biztosító által felkínált befektetési alapok valamelyikében – vagy akár az alapok között megosztva – helyezze el. Mivel ilyen esetekben a szerződő döntésén múlik a befektetések hozama, a biztosító semmilyen mértékű garanciát nem vállal az elért nyereségre, viszont jó döntések esetén magasabb hozam érhető el.

A unit linkednél (több más befektetési formához hasonlóan) is él az a paradoxon, hogy az elérhető hozam annak az ügyfélnek a döntésein múlik, aki pénzét éppen azért bízza másra, mert maga nem nagyon igazodik el a pénzügyekben. A biztosítókkal szerződők ugyanis a tartam során igény szerint átirányíthatják megtakarításaikat a felkínált (igencsak különböző) alapok között. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a magasabb hozam elérésének vágya – ami motiválhatja a befektetési alapok közötti mozgatást – komoly kockázatot rejt. A klasszikus életbiztosításoknál az ilyenfajta rizikó kizárt, mivel a biztosítási törvény szigorúan és részletesen előírja a biztosítóknak, hogy miként fektethetik be a rájuk bízott pénzt.

A vállalt kockázatot az sem igazán csökkenti, hogy a biztosító által kezelt alapokban kamatoztatott befektetéseket egyéni számlán, a nyomon követhetőség érdekében befektetési egységekben tartják nyilván. Ez a kezelési mód ugyan elvben lehetővé teszi, hogy az ügyfél napról napra figyelhesse megtakarításának értékalakulását, a biztosítási alapok árfolyamának mozgását, a piaci változások azonban így is csak utólag érzékelhetők.

Ez az életbiztosítás-fajta egyébként nagyon hasonlít a befektetési alapon keresztüli megtakarításra. A kettő között azonban lényeges különbség, hogy míg a befektetési alapokra aprólékos szabályok vonatkoznak, a biztosítók sokkal szabadabban kezelhetik a befektetők tőkéjét. A társaságoknak kedvező még, hogy az életbiztosításokat adókedvezményekkel ösztönzik.

A nem kizárólag állampapírokból álló befektetési alapoknál kamatmentes adóhitel vehető igénybe. A személyi jövedelemadó-törvény egy EU-szabványhoz kapcsolódva azonban mentességet nyújt a biztosítási célzatú befektetések jövedelemadója alól, valamint a legalább tízéves futamidejű biztosítások után a befizetett összeg 20 százalékáig, de legfeljebb 50 ezer forintig további, évente érvényesíthető adókedvezmény jár. (A pénzügyminisztérium jelenlegi terveiben szerepel ennek 30 százalékra emelése, hogy megegyezzen az önkéntes nyugdíjpénztárakéval.) Az adókedvezményekért cserébe viszont az állam előírta, hogy a biztosítók államkötvénybe fektessék a biztosítási összeget.

Annak érdekében, hogy minden lehetséges előnyt ötvözhessenek, találták ki a biztosítással védett értékpapír-alapú befektetéseket, az úgynevezett unit-linked termékeket. Két módon használhatók ezek a konstrukciók: biztosításokhoz közelebb álló, nagyobb tőkevédelmet nyújtó, illetve alacsonyabb biztosítási védelmű, csak az adóelőnyök kihasználását szolgáló módozatokban. A befektetéshez kötött életbiztosításoknak a lényege a következő: a tanácsadó cég egy biztosító és egy befektetési alapkezelő közös termékét közvetíti ki, ami két elemből áll, egy befektetési és egy biztosítási részből. A biztosító a befektetési részből befektetési jegyeket vásárol egy alapkezelőnél, valamint biztosítási szolgáltatást nyújt, amitől a konstrukció jogilag biztosítássá válik, így igénybe vehetők az adókedvezmények. Ennek a terméknek azonban a gyakorlatban már nincs sok köze a biztosításhoz, az életbiztosítási rész csupán egy befektetés magasabb hozamát szolgálja.

Azoknak, akik pénzüket a biztosítóknál szeretnék fialtatni, figyelniük kell arra is, hogy az adószabályok és a visszaváltás magasabb költsége miatt a unit linked alapokban történő megtakarítás elsősorban minimum 10 évre ajánlott. (Szemben a befektetési alapoknál jellemző 2-3 éves javasolt időtávval.) A hosszú időtartam persze jó lehet arra, hogy a különböző kedvezőtlen piaci hatások kiegyenlítődjenek. Nehéz azonban ezt annak a befektetőnek elmagyarázni, aki azt látja, hogy pénze időközben nemhogy gyarapodna, még apad is. Márpedig az utóbbi évben mindenképpen ez történt a portfóliójukban sok részvényt tartó alapoknál. Persze a unit linked csakúgy, mint általában a befektetési alapok, kínál alacsonyabb kockázatú megoldásokat (kötvények, pénzpiaci eszközök) is, így a tavalyi megtorpanást ismét – bár a korábbinál mindenképpen kisebb – fellendülés követhette az idén e biztosítások terén.

Néhány unit linked termék összehasonlítása
Költségek	Generali – Aranyszárny rendszeres díjas	Generali – Aranyszárny egyszeri díjas	Credit Suisse – Aranyeső rendszeres díjas	Credit Suisse – Aranyeső egyszeri díjas
Minimális egyszeri díj	Rendszeres díjfizetésű módozat	200 000 Ft	Rendszeres díjfizetésű módozat	250 000 Ft
Minimális havi díj	5000 Ft	Egyszeri díjfizetésű módozat	6000 Ft	Egyszeri díjfizetésű módozat
Minimális eseti díj	30 000 Ft		36 000 Ft	50 000 Ft
Átváltás költsége, első	Biztosítási évente az első két átváltás ingyenes		Biztosítási évente az első átváltás ingyenes
Átváltás költsége, többi	Az átváltott összeg 0,25%-a		Az átváltott összeg 0,2%-a
Átváltás költsége min./max.	300 Ft/2500 Ft	300 Ft/2000 Ft