Befektetésösztönzés

A kisebb cégek még várhatnak

A Smart Hungary, azaz Okos Magyarország befektetésösztönző program célja az, hogy a hazánkba áramló működő tőke mennyisége az idén várható másfél milliárd euróról legalább 3 milliárdra növekedjék – legalábbis kormányzati berkekben ebben reménykednek. Bíznak benne, hogy már az év végén meglódul a befektetési kedv, amelynek jótékony hatása a jövő év elején már a statisztikákban is megmutatkozik. Kérdés persze: a külföldi befektetők számára sikerül-e a kormányzatnak a 10 éves normatív adókedvezmény helyett hasonló preferenciát nyújtania, sőt még olyan új intézkedéseket bevezetnie, amelyek a jelenleginél sokkal vonzóbb befektetési terepet kínálnak. Önmagában az adókedvezmény ugyanis nem elsődleges, az adózási szempontok általában a 4-5. helyen szerepelnek, amikor a multinacionális vállalatok telephelyet választanak. A 18 százalékos társaságiadó-kulcs ugyanakkor igen vonzó, különösen, ha még az érvényesíthető adókedvezményeket is figyelembe vesszük: így a gazdálkodó szervezetek átlagos adóterhelése évek óta csupán 12 százalék körül van.

Erős a verseny

A májusban felállt Medgyessy-kormány elsődleges fontosságúnak tartja a külföldi befektetések növelését, azt, hogy az ösztönző programnak köszönhetően mértékük elérje majd a GDP 10 százalékát. Erre már csak azért is szükség lenne, mert míg korábban Magyarország élenjárt a kelet-közép-európai országok között a beáramló működő tőkét tekintve, az utóbbi időszakban a helyzet megváltozott. Szakértők szerint ennek külső és belső okai egyaránt vannak: a külső okok között említhető, hogy nálunk a tömeges privatizáció szakasza már rég lezárult, míg más országokban éppen mostanában zajlik. Ráadásul a régióbeli versenytársaink egyre vonzóbb terepet kínálnak a befektetési lehetőséget kereső tőke számára. A belső okok között pedig – szakértők szerint – az is szerepel, hogy az előző kormány néhány, nem igazán piacbarát intézkedése elbizonytalanította a befektetőket, s mivel a stabilitás a tőke számára az egyik legfontosabb tényező, inkább más országokban telepedett le. Közrejátszott a beáramló tőke csökkenésében a jelentősen emelkedő bérek miatti termelésiköltség-növekedés és a forint erőteljes felértékelődése is.

Ugyanakkor az is tény, hogy miközben tavaly harminc éve nem látott mértékben zsugorodott a működőtőke-áramlás a világban, addig a térségünkben ezzel ellentétes folyamat zajlott: éppen hogy nőtt a tőkebeáramlás. Magyarország pedig egyenesen éllovas volt 2001-ben: a régiónkban egyedüliként – a versenytársakat megelőzve – sikerült a tőkebeáramlást növelnie, s az egy főre vetített tőkebeáramlás tekintetében még mindig vezetünk. Tavaly az előző évihez képest 51 százalékkal kisebb működőtőke-beáramlást regisztráltak világszerte, összesen 735 milliárd dollárnyit. Főleg a fejlett országokba áramló tőke mennyisége esett vissza, mégpedig 59 százalékkal az előző évihez képest. A közép-európai régiónak viszont – ha kismértékben is, de mégis 2 százalékkal – növekedett a tőkevonzó képessége. Ráadásul – bármi is zajlik a versenytársainknál – mégis csak egyedül a Magyarországra érkezett működő tőke mennyisége haladta meg az előző évit. A hazai tőkebevonás többsége társult befektetések eredménye volt, tehát annak köszönhető, hogy a betelepedett – autóipari és elektronikai – gyártók nemzetközi beszállítói is termelőkapacitásokat hoztak itt létre.

Intézkedéscsomagok

A befektetésösztönző program lényegében három fontos intézkedéscsomagra bontható: először is 2003. január elsejétől nálunk is az uniós irányelveknek megfelelő befektetési adókedvezményeket vezetnek be, másrészt meghatározott célokat – telephely-létesítés, infrastruktúra-fejlesztés, munkahelyteremtés – közvetlenül támogatnak, a csomag harmadik része pedig arra öszpontosít, hogy megkönnyítse a vállalkozók "életét", tehát hogy leépítse a bürokráciát, egyszerűsítse a hatósági eljárásokat.

A magyar kormány többéves "huzavona" után megegyezett az Európai Unióval: 2003. január elsejétől már nem szerezhetnek jogot a nagyberuházások a jelenlegi adókedvezményekre, hanem helyette az uniós előírásoknak megfelelő fejlesztési adókedvezményt vezetik be. Az Orbán-kormány – az ország tőkevonzó képességét szem előtt tartva – évekig küzdött Brüsszellel a nagyvállalatoknak biztosított beruházási adókedvezmény ügyében. Az uniós szakértők ugyanis azt szerették volna elérni, hogy Magyarország már a csatlakozás előtt ne csak átvegye, hanem végre is hajtsa a közösség versenyjogi szabályait. A magyar szakértők viszont – a hazai multinacionális vállalatokkal karöltve – azért próbáltak lobbizni Brüsszelben, hogy ezek a szabályok csak az uniós tagság napjától lépjenek hatályba. A – mondhatni – patthelyzetet a Medgyessy-kormány igyekszik mindenki számára megnyugtató módon rendezni: vagyis hogy a multik is jól járjanak, s persze Brüszszel haragja is elszálljon, ráadásul Magyarország se veszítse el a külföldi befektetők bizalmát.

Alkotmányellenes lenne az elvonás

S hogy igen nagy feszültség alakult ki e kérdésben a két tárgyaló delegáció között, az nem véletlen. A költségvetési bevételekért általában mindig "foggal-körömmel" harcoló pénzügyi kormányzat ugyanis nem teljesen előzmények nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a csatlakozásig normatív alapon járjon a társaságiadó-kedvezmény, s ha ezt valaki még az uniós tagság előtt megszerzi, attól az el nem vehető. A multinacionális vállalatok beadványára ugyanis az Alkotmánybíróság még egy 1996-ban hozott határozatában megtiltotta a vegyesvállalati adókedvezmények megnyirbálását. Az AB szerint ugyanis a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése, illetve megvonása a jogállamiság követelménye alapján általában alkotmányellenes. Ugyanakkor a taláros testület határozatában azt is rögzítette, hogy a hosszú időre szóló kedvezmények szigorú, előre meghirdetett feltételek mellett megvonhatók. Ez utóbbi, igen fontos elvet figyelembe véve igyekszik most a kormányzat a már megszerzett adókedvezményeket is EU-konform-má átalakítani a csatlakozás után. Azt ugyanis az adókedvezménnyel rendelkező multinacionális vállalatok már korábban is kifejtették: elfogadják, ha valamilyen módon – például közvetlen támogatás formájában – kompenzálják őket az elvesztett adókedvezmény miatt. Összesen egyébként évi 100-150 milliárd forint adókedvezményről van szó, amellyel idejövetelük során a multik feltétlenül számoltak, tehát annak kompenzáció nélküli megszüntetéséről szó sem lehet – hangzik a nagyvállalatok álláspontja, s ebben a kérdésben a kormány sincs – és nem is lehet – más véleményen. Ugyanakkor az unió az ellen tiltakozik leginkább, hogy a már megszerzett, 10 éves adókedvezményeket 2011-ig, tehát az uniós tagságunk után is érvényesíthessék a multinacionális vállalatok. (Lapzártánk idején még nem dőlt el, hogy miben állapodik meg a kormány az EU szakértőivel a 2011-ig megszerzett adókedvezményeket illetően.)

Az uniós normák átvétele

A problémát az okozta Brüsszel és Budapest között, hogy a nálunk hatályos beruházási adókedvezmények az uniós szabályok szerint működési támogatásnak minősíthetők, ami viszont összeegyeztethetetlen a versennyel. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közösségi jog nem tiltja az adókedvezményt, mint az állami támogatás egyik formáját, azonban az erre vonatkozó szabályok eltérnek a magyar előírásoktól. Az Európai Unió tagállamaiban az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján regionális térképet készítenek, s a térségek besorolása dönti el, hogy hol, mekkora adókedvezmény adható. Vagyis a régió fejlettsége határozza meg az adókedvezmény mértékét. Lényeges eltérés a hazai szabályoktól, hogy az EU-tagállamokban lényegében ismeretlen fogalom a normatív adókedvezmény. Ott ehelyett pályáznak a kedvezményekre, s egyedileg döntenek odaítélésükről. Az Unió legszegényebb térségeiben – ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát – a nagyobb cégek számára maximum a befektetés összköltségének 50 százaléka lehet az adókedvezmény. A fejlettebb régiókban ennél alacsonyabb kulcsokat alkalmazhatnak a tagállamok és a helyi hatóságok. A kis- és középvállalkozásoknál engedékenyebb a szabályozás: az adókedvezmény felső szintje esetükben magasabb, mint a nagyobb cégeknél.

Beruházás helyett fejlesztés

A tervek szerint tehát már 2003. január elsejétől megszűnik a beruházási adókedvezményekre való jogszerzés lehetősége, helyette viszont bevezetik a fejlesztési adókedvezményt. A kormány számításai szerint az új típusú kedvezménynek köszönhetően már 2004-ben 60 milliárd forintnyi megtakarítást érhetnek el a vállalkozások. Az új ajánlatnak vannak előnyei, de hátrányai is: ez utóbbiak közé sorolható, hogy a jelenlegi normatív kedvezménnyel ellentétben egyedi elbírálás alapján ítéli meg a kormány, amely a lobbizás terepén nyit új ösvényeket. Bár a törvény azt is tartalmazza majd, hogy ha a vállalkozás az adókedvezményre vonatkozó feltételeket teljesíti, akkor a kormány nem mérlegelhet.

Egyes szakértők szerint a normatív adókedvezmény hatályon kívül helyezése nem nagy érvágás a vállalkozóknak, már csak azért sem, mert az első 3-4 évben egyébként is veszteségesek szoktak lenni az új beruházások, tehát adókedvezmény nélkül sem kellene adót fizetniük. Ugyanakkor a természetben nyújtott támogatások – például a vállalkozás indulásához szükséges telek, épület biztosítása, közművesítése, az infrastruktúra fejlesztése – akár értékesebbek is lehetnek a beruházók számára, mint a későbbi adókedvezmény.

A fejlesztési adókedvezmény hátránya az is, hogy odaítélése jóval bürokratikusabb lesz, mint a jelenlegi beruházásié. Arra ugyanis pályázni kell, mégpedig nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program alapján. S hogy ez utóbbi kategória mit is jelent valójában, azt a kormány mondja meg a társaságiadó-törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében.

Ugyancsak a hátrányok között említhető, hogy nem 10, hanem maximum 5 adóévben érvényesíthető. Megszűnik a nagyberuházóknak az a mai lehetősége is, hogy egyetlen beruházáshoz lényegében annyi állami támogatást "kapartak össze", annyi helyről, ahányról tudtak: a jövőben kormányrendelet fogja meghatározni, hogy az összes beruházási értékhez képest mekkora lehet az állami támogatás aránya. Ezt a hányadot ágazatonként határozzák meg, az úgynevezett érzékeny ágazatoknál sajátos százalékos arányokat és sajátos feltételeket rögzítenek. Az új típusú kedvezmény előnye viszont, hogy lényegében minden ágazatban érvényesíthető – ellentétben a jelenlegivel, amely csupán a termék-előállítást preferálja –, viszont az érzékeny ágazatoknál nagyon szigorú feltételek alapján lehet csak hozzájutni.

Adómentes fejlesztési tartalék

Új eleme a befektetések ösztönzésének az adómentes fejlesztésitartalék-képzés lehetősége: e szerint a vállalkozások adóévenként nyereségük 25 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig fejlesztési tartalékot képezhetnek adózás előtti eredményükből. A lekötött összeget a lekötés évében és az azt követő 4 évben kell a vállalkozónak – kizárólag – beruházásra fordítani. Ha azonban ezt mégsem teszi meg, akkor a határidő letelte után az általános – 18 százalékos – társaságiadó-kulcs szerint le kell adóznia, ráadásul még önellenőrzési pótlékot is fizetnie kell. Szakértők szerint az új rendelkezés a kis- és középvállalkozások számára nyújt majd kedvező lehetőséget a beruházásra. Az érintett vállalkozók egyébként örömmel fogadták az intézkedést, hiszen eddig lényegében kimaradtak abból a körből, amelyiknek a beruházásait az adórendszeren keresztül ösztönözték.

Az adószabályok módosítása révén egyéb módon is igyekszik a kormány kedvezőbb gazdálkodási feltételeket teremteni: így például a kutatás-fejlesztési támogatás érdekében azt javasolják, hogy a költségvetési szervnek K+F tevékenységre adott támogatás minősüljön adománynak. Ennek megfelelően a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti nyereség 20 százalékáig érvényesíthető lenne az adóalap-kedvezmény. Az informatikai eszközök gyorsabb elterjedését szolgálja majd a gyorsított ütemű értékcsökkenés. A számítástechnikai eszközök beszerzési értékét várhatóan 50 százalékos leírási kulcs mellett számolhatják el költségként. S hogy ne csak a munkahelyi, hanem az otthoni internetezést is támogassa a kormányzat, ezért adómentes lesz a munkáltató által biztosított számítógép-használat és internet-hozzáférés is, illetve az is, ha két év használat után a munkáltató térítés nélkül átadja a dolgozójának a számítógépet. Kedvező változás az is, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat megillető, maximum 30 millió forintos adóalap-kedvezmény a jövő évtől kiterjed a szellemi termékekre (szoftverekre) és az ingatlanfelújításra is.

A befektetések ösztönzésére tervezett adójellegű intézkedések között szerepel a tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése is. A jelenlegi havi 4500 forint/fő eho összege már jövő januártól 3450 forintra mérséklődik, 2005-től pedig véglegesen megszűnik.

Költségvetési támogatások

A befektetésösztönző eszközök második csoportját a közvetlen költségvetési támogatások teszik ki. Ebben az esetben nem a be nem fizetett adókkal ösztönöznének, hanem meghatározott célokra adnának központi támogatást. Így például a szakképzett munkaerő növelése érdekében szubvenciót kapnának azok a vállalkozások, amelyek ilyen célokra áldoznak, vagy azok is, amelyek részt vállalnak a foglalkoztatás bővítésében. Támogatást adnának emellett telephely kialakítására, valamint az infrastruktúra fejlesztésére is.

Ugyanakkor a kormány azzal is tisztában van, hogy – az adórendszerbeni ösztönzők és a közvetlen támogatások mellett – az is nagyon fontos, hogy vállalkozóbarát gazdálkodási környezet alakuljon ki. Éppen ezért a befektetésösztönzési csomag harmadik része olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a befektetések engedélyezése során a hatósági eljárások egyszerűsítését, a bürokrácia leépítését célozzák. Az ugyanis sem az állami bevételeket, sem az állami kiadásokat nem befolyásolja, ha egyszerűsödik a jogi-pénzügyi szabályozási rendszer, ha gyorsul a hatósági ügyintézés, ha mérséklődik az adminisztrációs teher, s általában is megszűnnek a vállalkozások működését nehezítő, felesleges előírások.

Vállalkozók javaslatai

A kormány helyzetét megkönnyítendő a vállalkozói érdekképviseletek, kamarák is igyekeztek segíteni a befektetésösztönző csomag összeállításában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) még az ősz elején vaskos javaslatcsomagot juttatott el a kormányhoz, hogy már az őszi jogalkotási dömping során vegyék figyelembe terveiket, s építsék be a januártól hatályba lépő változások közé. A kamara szakértői is azon a véleményen vannak, hogy a növekedés ösztönzését, a beruházási kereslet növekedését, a fejlesztési források képződését markánsan az adó- és támogatási rendszeren keresztül lehet elősegíteni. Ugyanakkor fontosnak tartják a bürokrácia leépítését is. Éppen ezért javasolták a kormánynak a közigazgatásban a párhuzamos tevékenységek megszüntetését, a valódi egyablakos ügyintézés kialakítását. Véleményük szerint szükség lenne az adatszolgáltatások, a nyilvántartások, nyomtatványok és űrlapok összehangolására, egységesítésére éppúgy, mint az azonos tartalmú adatszolgáltatás egy helyre és egyszer való teljesítésére.

Sok nehézséget okoz a vállalkozóknak, hogy az adók és járulékok, a támogatások, valamint a számvitel szabályozásában sokszor ugyanazok a fogalmak mást-mást jelentenek, vagyis egységesen meghatározott és értelmezett kategóriákra lenne szükség. Az MKIK szakértői szerint nagy terhet raknak a vállalkozókra az adó- és járulékrendszeren kívüli kötelezettségek – így például az eljárási és szerzési illetékek, illetve díjak –, amelyeknek a felülvizsgálata nem halasztható tovább. Mint ahogy a személygépkocsi-használat adózási szabályainak felülvizsgálata és az áfabevallás és -visszaigénylés rendszerének rugalmasabbá tétele sem kerülhető el – a kamara szerint.

Szűkül az önkormányzatok mozgástere

Az uniós csatlakozás miatt az önkormányzatok számára is befejeződik az a korszak, amikor egyedi megállapodásokkal, adómentességekkel a településre csábíthatták a nagybefektetőket. Így véglegesen lezárul az az időszak, amikor a helyi önkormányzatok egymásra "licitálva" ajánlottak föl egyre nagyobb adókedvezményt néhány évre az oda települő vállalkozásoknak, annak reményében, hogy a későbbiekben busásan megtérül a nagyvonalúságuk. A már januártól hatályba lépő változások nyomán ugyanis a helyi önkormányzatok csak a 2,5 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak adhatnak adókedvezményt. Ráadásul már ez év december 31-éig kötelesek lesznek hatályon kívül helyezni azokat az önkormányzati határozatokat, amelyekben az adókedvezményt, illetve az adómentességet határozatlan időre megadták a vállalkozásoknak. Némi türelmi időt kapnak azok, akiknek határozott időre szólt a kedvezményük: ezek a lejáratukig, de legkésőbb 2007 végéig érvényben maradhatnak.

Az uniós szabályok szerint az elfogadhatatlan versenyelőnyöket tehát az önkormányzati szinten is fel kell számolni, éppen ezért vélhetően új megoldásokat kell keresniük a befektetők letelepítésében éllovas helységeknek. Az a lehetőségük továbbra is megmaradna – ennek alapján mégis lehetne differenciálni az egyes önkormányzatok között –, hogy ne a törvényben meghatározott maximális értéket állapítsák meg. Tehát a jövőben az lehet vonzó a befektetők szemében, ha az iparűzési adót nem a nettó árbevétel 2 százalékában, hanem például csupán 1,8 százalékában határozzák meg. Ugyanakkor az egyes adónemeken belül már nem lehet differenciálni, így egyetlen adómértéket kell meghatározni az iparűzési adónál, illetve a vállalkozók kommunális, építmény- és telekadójánál.

A befektetések ösztönzése tehát lehet kiemelt cél a magyar gazdaságpolitikában, ám az Unió kapujában már némileg "meg van kötve a magyar kormány keze", csak olyan eszközöket, intézkedéseket vezethet be, amelyek összhangban vannak az uniós előírásokkal.