A felszámolási eljárás befejezése

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, megküldi ezeket a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.

A felszámolási zárómérleg

A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező (kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében – a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel – mód lenne a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére).

Behajthatatlan követelések

A felszámolási zárómérleg egyebek mellett tartalmazza a be nem hajtott követeléseket. Ennek azért van jelentősége, mert ezek tekintetében a hitelezői követelések erejéig a polgári jog szabályai szerint engedményezésnek van helye. Az engedményezés lehetősége széles körű, például az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége is engedményezhető valamelyik hitelezőre (a visszaigénylés jogszerűsége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya, arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt).

Felosztott és fel nem osztható vagyon

A zárómérleg a felosztható és fel nem osztható vagyont is tartalmazza. Amikor a bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról dönt, és az adós felosztható vagyonában ingatlan is van, meg kell határoznia az egyes hitelezők tulajdonszerzésének arányát – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tulajdoni illetőségét -, és meg kell állapítania az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat is.

A zárómérleg visszaküldése a felszámolónak

Abban az esetben, ha a bíróság a felszámoló által készített zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot bármilyen okból módosítandónak, elfogadhatatlannak vagy teljesíthetetlennek tartja, a helyes eljárás az, ha a bíróság a mérleget és vagyonfelosztási javaslatot átdolgozás céljából, az indok megjelölésével visszaküldi a felszámolónak. A bíróság ugyanis a vagyonfelosztási javaslatot nem változtathatja meg, attól nem térhet el, mert a vagyonfelosztási javaslat készítése a felszámoló kizárólagos hatáskörébe tartozik, amelyért a felelősséget is a felszámoló vállalja.

Kifogás a zárómérleg adatai ellen

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. Szemben a kifogás benyújtására nyitva álló határidő általános szabályával, amely szerint a 8 napos határidő nem jogvesztő, a jelen esetben a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kifogás elutasítása ellen – szemben az általános szabályokkal – külön fellebbezésnek sincs helye, az elutasítás az eljárást lezáró végzés elleni fellebbezésben sérelmezhető.

Be nem hajtott követelések, értékesítetlen vagyontárgyak felosztása

Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított két év eltelte miatt került sor, és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa engedményezés útján sem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között – követelésük erejéig – a csődtörvényben foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja.

Zálogjoggal terhelt vagyontárgy

Abban az esetben, ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik.

Köztehermentesség

Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés – az egyszerűsített felszámolás esetét is ideértve – mentes az illeték és az általános forgalmi adó alól.

A fennmaradó vagyon felosztása

A csődtörvény az összes hitelezői követelés kiegyenlítése után maradó vagyon felosztására is tartalmaz rendelkezéseket, amelyek közül kiemeljük, hogy a kkt., bt., közös vállalat, kft., rt. és egyesülés felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A felszámolási eljárást lezáró döntés tartalma

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.

A felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!