Pénzügyek hálójában

Elektronikus banki szolgáltatások

Bár újabban enyhe pesszimizmus övezi az internetes szolgáltatásokat, a felmérések szerint érezhetően nő az igény irántuk, és az effajta értékesítés elkerülhetetlen része lesz a pénzügyi szolgáltatók életének. A nyugati országokban (elsősorban Észak-Amerikában és Észak-Európában) már valóban igazzá vált az az internetes guruk által alkalmazott hasonlat, amely szerint az internet a legnagyobb cégek életében olyan, mint a mosdó... Semelyik cégvezető nem büszkélkedik azzal, hogy milyen jól használható, mennyire modern vécék vannak a cégnél, senki nem írja bele az éves jelentésébe, hogy mennyit is költött a mellékhelyiségek fejlesztésére, ha azonban ezek nincsenek rendben, azt hamar észreveszik az ügyfelek, és nagyon kellemetlen tud lenni. A jóslatok szerint a pénzügyi szolgáltatók számára is hamarosan ilyen kötelező alap lesz, hogy ügyfeleik az interneten keresztül is kommunikálni tudjanak a céggel.

Magyarországon az internetes fejlesztések legbizakodóbb korszaka (az amerikai dotcom-boom első évei) egybeesett a Budapesti Értéktőzsde fénykorával, ráadásul a brókercégek eleve rugalmasabbak voltak, mint a hatalmas és konzervatív bankok, így itthon először a brókercégek léptek, és kínálták sorra internet brokering megoldásaikat. Őket követték az óvatosan, ám annál biztosabb alapokon fejlesztő bankok, illetve egyelőre inkább csak elvétve, de már megjelentek a biztosítók portáljain is az információközlő honlapokon túl a megbízásadást is lehetővé tevő szolgáltatások. A pénzügyi szféra többi szegmense egyelőre inkább kivár. Meg lehet említeni a befektetési alapokat is, illetve a nyugdíjpénztárakat, ám utóbbiak internetes megjelenése gyakorlatilag kizárólag információközlésre szorítkozik.

Kezdetektől a máig

A szolgáltatók kínálata összességében szűkös, ami részben keresleti korlátokra vezethető vissza. Magyarországon a PC-ellátottság alacsony, a lakosság körében az internet-előfizetések száma nem éri el a kritikus határt az EU-országokhoz képest (igaz, a lemaradás csökken), a távközlési díjak magasak, és ezen a piaci liberalizáció sem segített, sőt...

A bankok, brókercégek, biztosítók így egyelőre kevés potenciális ügyféllel találkozhatnak, nem elég széles a nethozzáféréssel is rendelkező középosztály, a modern technikai eszközök, az internethasználat sokszor éppen a kisebb pénzűek (diákok) körében divatos, nem pedig a pénzintézetek számára vonzóbb, magas jövedelmű ügyfelek körében. (Igaz, a "hozzászoktatás" miatt a diákok is vonzóak lehetnek a bankoknak.) Az ügyfelek körében mentális, gondolkodásbeli korlátok is vannak, a honi technikai ismeretek magasak, mégis nagy a bizalmatlanság. Erre példa az a felmérés, amely szerint a bankszámlával rendelkező befektetők csak közel 15 százalékát érdekli aktívan az internet, és nullához közelít azok részaránya, akik bármilyen vásárlást lebonyolítottak már neten.

Elektronikus pénzügyek

Valamennyi elektronikus pénzügyi szolgáltatásról elmondható, hogy a netes megjelenésnek több szintje lehet, hiszen az internet alkalmas információk átadására, marketingre, az ügyfelekkel való interaktív kommunikációra, a kliensek egyedi tájékoztatására, de fejlettebb verzióiban termékek, szolgáltatások értékesítésére is.

A pénzügyi szolgáltatók (a kereskedelmi bankok, brókercégek és biztosítók) döntő többsége jelen van az interneten, ám ma még nagyobbik részük csak egyszerű honlapot üzemeltet, ezekből megtudhatjuk az adott pénzügyi cég elérhetőségeit, megtekinthetjük, hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat kínálnak. Általában kicsit részletesebb leírások is elérhetőek a pénzügyi termékek kondícióiról, a tarifákról.

Valamivel fejlettebb megoldás, és a legtöbb bank él is ezzel a lehetőséggel, amikor elektronikus levelezésre (e-mail küldésére) is mód nyílik a honlap megfelelő felületére kattintva. Az adott bank ügyfélszolgálatával kialakított kapcsolat révén célzott, speciális információkat is kérhetünk.

Természetesen a legfejlettebb megoldások azok, ahol a személyes ügyintézés is kiváltható az internettel. Itt is a bankok az élenjárók, bár a brókercégek megközelítik őket, a biztosítóknál viszont még kevés a netes megoldás, úgy látszik, a biztosításértékesítés jelentős része továbbra is az ügynökökön keresztül zajlik.

Banki funkciók

A legelterjedtebb banki funkciók szerint lekérdezhetjük számlaegyenlegünket, megtudhatjuk számlatörténetünket, visszaigazoltathatjuk telefonon vagy interneten tranzakcióinkat, sőt megbízásokat is adhatunk valamely, jellemzően nem túl bonyolult ügyletre (döntően átutalásra), illetve olykor a banki portálokon keresztül is vásárolhatunk pénzügyi termékeket, így kötvényt, részvényt vagy befektetési jegyet. A banki elektronikus megoldásoknál érdemes külön is kitérni egy másik eszközre, a mobiltelefonra, amely szintén lehet internetalapú. Magyarországon is van már működő, úgynevezett wap (wireless application protocoll) banki megoldás, de lehet pusztán sms (rövid szöveges üzenet) bázisú, vagyis csak a mobilhálózatot és nem az internetet kihasználó a szolgáltatás. Ez utóbbi talán az egyik legpraktikusabb elektronikus megoldás, hiszen amennyiben bankunktól minden alkalommal szöveges üzenetben kérünk értesítést bankegyenlegünk változásáról, még a helyszínen lefülelhetjük a dupla lehúzásokat, vagy azonnal értesülünk a nem általunk kezdeményezett tranzakciókról.

A fejlettebb megoldások közé tartozik a rendszeres átutalások elrendelése. Meghatározhatjuk, hogy bizonyos összeghatár felett a számlán megjelenő készpénzt kedvezőbb kamatozású konstrukcióba, pénzpiaci alapba fektesse a bank, illetve természetesen kérhetünk tájékoztatást a pénzintézet új kezdeményezéseiről, termékeiről.

A mobiltelefonos (interneten kívüli) változatok mellett még egy speciális elektronikus megoldás létezik a honi banki piacon (igaz, fokozott biztonságossága mellett is kiveszőben van, és az újabb fejlesztések már sohasem ilyenek), ez az úgynevezett külön betárcsázásos módszerrel működő "Home-banking", amikor a kapcsolat egy azonosító lemez segítségével történik, és nem valamely internetszolgáltatón (ISP) keresztül.

A kapcsolatteremtés feltételei

Ahhoz, hogy klasszikus (internetszolgáltatón keresztül elérhető) internet banking ügyféllé váljunk, több, ám összességében sem túl megterhelő lépést kell tenni. Be kell szerezni egy modemmel is ellátott személyi számítógépet (PC), telefon- és internet-előfizetéssel kell rendelkezni. Csak zárójelben megjegyzendő, hogy a magánszemélyek egy része úgy alakított internet banking kapcsolatot, hogy munkahelyéről, internetkávéházakból jelentkezett be (természetesen az ügyféllé váláshoz nem feltétel a saját eszköztár, biztonsági szempontból azért hasznos lehet a saját eszköz).

A pénzügyi szolgáltatóval ily módon akkor lehet kapcsolatba lépni, ha előzetesen szerződünk vele. Ehhez (továbbra is a banki példánál maradva) vagy már létező banki folyószámla szükséges, vagy a szerződés során nyitni kell egyet.

A szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen szolgáltatást kívánunk majd igénybe venni. A bank ezek után felhasználónevet és jelszót ad át, valamint alá kell írni az internetes bankolás veszélyeire figyelmeztető kockázatfeltáró nyilatkozatot. Pár órán belül életre kel a szerződés, és igénybe vehetők a szolgáltatások.

Az internet banking kapcsolat elindulásánál egyes bankok egyszeri regisztrációs díjat számolnak fel, ez vagy elenyésző összeg, vagy sokszor marketingmegfontolásokból ingyenes. A további díjak természetesen bankonként és ügyletenként különbözőek, de általános tapasztalat, hogy az internetes díjak jellemzően azonosak, vagy alacsonyabbak, mint az azonos ügylet fiókon keresztüli, személyes ügyintézése.

Jellemzően legalább egyszer személyesen is el kell fáradnunk a bankba, hogy megkössük a szerződést, van azonban már otthonról intézhető, teljesen netes megoldás is – a neten kitöltött nyomtatványokat a bank utólag postai úton elküldi (így a szerződések papíralapúakká is válnak). A már törvény által szabályozott digitális aláírás gyakorlati elterjedésével a jövőben a papír akár teljesen kiküszöbölhető lesz.

A honi internet banking piac

A magyarországi internetes banki ügyfelek száma mintegy 150 ezerre tehető, a legnagyobb lakossági bank, az OTP Bank erős dominanciájával. A vállalatok között akár kedvezőnek is tekinthető az ügyfélarány, sokan már évek óta sikeresen használnak elektronikus banki szolgáltatásokat. A lakossági szférában a felmérések szerint az internet banking ügyfelek jellemzően a magasabban képzett 25-40 év közötti férfiak közül kerülnek ki.

A piacra lépést az Inter-Európa Bank kezdte 1998-ban, amikor megjelent BankoNet nevű rendszerével, őt az OTP Bank követte, amely óriási mérete ellenére sem volt az újítások terén lomha, az 1999-ben indult webes fejlesztés azóta is folyamatosan bővül. Gyakorlatilag az OTP-vel egy időben jelent meg a piacon a Raiffeisen, majd egy évre rá a Citibank CitiDirect szolgáltatása. Hozzájuk képest később indult, ám éppen az újabb fejlesztések miatt a wap, illetve a biztonságot illetően fejlettebb szolgáltatással lépett piacra a CIB és a K&H Bank, a legújabb szereplő pedig a Volksbank. Nem hagyományos kereskedelmi banki tevékenysége folytán némileg máshová sorolható az amúgy szintén az elsők között fejlesztő HBW Express Takarékszövetkezet, amely rendszerét NetBank néven üzemelteti. (A ma elérhető internet banking szolgáltatókról táblázatunk tájékoztat.) Az egyes szolgáltatások részletes bemutatása helyett röviden annyit lehet elmondani, hogy valamennyi hazai szolgáltató kínál számlaegyenleg-lekérdezési és számlatörténet-visszakeresési funkciót. Átutalást mindenhonnan lehet indítani, betétműveletet egy kivétellel mindegyik kínál, jóval megosztottabbak azonban az értékpapír-műveletek tekintetében, sms-lekérdezésre, állampapír-tranzakcióra, automatikus sms-értesítés kérésre is csak fele vállalkozik, míg wap-os tranzakciót jelenleg csak egy bank kínál. A megfelelő honlapokon pontos tájékoztatást nyerhetünk arról, mit és mennyiért kínálnak a bankok.

Internet brokering

Az internet brokering ötletét a tőkepiac népszerűvé válása alapozta meg a hetvenes évek Észak-Amerikájában. Sokan kezdtek el tőzsdézni, és a magas brókerjutalékokkal szemben kialakult egy trend, amely szerint az úgynevezett diszkontbrókercégek minimálisra szorították le jutalékaikat, igaz, nem is adtak a megbízások teljesítésén túl olyan pluszszolgáltatásokat, mint az elemzés, tanácsadás. Belőlük fejlődtek ki a szintén csak gépiesen teljesítő internet brokering cégek, természetesen az áron túl itt is hatalmas előny a gyorsaság, a kényelem. A honi internet brokering lehetőségeket, vagyis az egész elektronikus értékpapírpiac helyzetét nagyban befolyásolta eddig is, és bizonyára befolyásolja a jövőben is, hogy miként teljesít a hazai tőkepiac. Mintegy négy éve a honi tőzsdevilág még virágzott, rengeteg nyereséges brókercég harcolt az ügyfelekért, és gondolkodott a versenyelőny mikéntjéről. Ez volt a netes rendszerek fejlesztésének a fénykora. Az internet brokering rendszerek kiépítésének megtérüléseit akkor sem lehetett biztosan látni, de az érdeklődés a mostaninál mindenképpen nagyobb volt, sőt mint azóta látni, a ténylegesen benne rejlő üzleti lehetőséget is meghaladta.

Gyakorlatilag minden meghatározó és a piacon megmaradni szándékozó szereplő hozzákezdett az internetes kereskedési lehetőség kialakításához. Ma szinte már lehetetlen őket számba venni, annyian (például az úttörő Procent Befektetési Rt.) tűntek el a piacról. A BÉT-en az új kibocsátók hiánya, a nemzetközi problémák, a külföldi befektetők érdektelensége, az alacsony forgalmak mind azt eredményezik, hogy a brókercégek azonos fix költségek mellett kevés bevételhez jutnak, és nehéz helyzetük miatt sorra vonulnak ki a piacról. A tőzsde sajnos egyáltalán nem attraktív. A brókervilág netes fejlődésében talán egyedül az hozhat némi fellendülést, hogy a bankrendszer mindinkább a német típusú univerzális mintát veszi fel. Azok a bankok, amelyek egyrészt egyik főosztályuknak olvasztják be a korábban birtokolt brókercégeket, másrészt eddig még nem léptek piacra internet banking megoldással, a jövőben bizonyára kialakítják a maguk netes szolgáltatását, amiben azután az értékpapír-szegmens is helyet kap.

Magyarországon mindenesetre még nincs piaci terük a Németországban és még inkább az Egyesült Államokban elterjedt úgynevezett "only internet brokering"-nek, vagyis a pusztán a világhálón aktív brókercégeknek. (Valójában üzleti sikereik után némelyek kialakították fiókhálózatukat is.) Pedig az only internetnek vannak olyan előnyei, mint a lényegesen alacsonyabb működési költségek (igaz, a kezdeti beruházás legkevesebb 150-200 millió forintot emészt fel), amelyek ráadásul nem is érzékenyek a forgalom esetleges hirtelen elapadására, avagy felfutására. A kis működési rezsivel üzemelő rendszert könnyebb hónapokon át "parkoltatni", mint egy állandóan működő, számos irodát fenntartani köteles, banki hátterű, hagyományos módon működő brókercéget. Előny lehet még a nagyobb specializáció, szakértelem.

Itthon viszont nagyon kicsi a potenciális piac, csupán a forgalmidíj-bevételből megélni kívánó virtuális brókercég nem bírja kitermelni a működési költségeit, és egyes, drága elemeken (például biztonság) nem tud spórolni.

A megbízóknak érdemes tudni, hogy a hazai piac szolgáltatói nem teljesen on-line módon dolgoznak, de azért a mai technikai színvonal mellett legkésőbb 1-2 percen belül a tőzsde kereskedési rendszerébe jutnak a megbízások. Ennek a kis késedelemnek az az oka, hogy a tőzsde kereskedési rendszere (az MMTS) és ennek brókercégeknél elhelyezett termináljai zárt egységet alkotnak, nincsenek közvetlen kapcsolatban a brókercégek egyéb rendszereivel, ahová befuthatnak a megbízások a netes ügyfelektől.

Mód nyílna a teljesen on-line megoldásra egy úgynevezett K2 kapcsolati kiszolgálómodul révén, de az újabb pár milliós fejlesztésekre jelenleg nem áldoznak a szolgáltatók.

Brokering piac

Sokan bíznak a nemzetközi részvényekkel való internetes kereskedés magas hozamában, ám valószínűleg érdemes megvárni a hazai brókercégek ilyen szolgáltatásának beindulását. A külföldi brókercégekkel neten üzletelni technikailag megoldható, de erősen korlátozottak a hazai ügyfelek érdekérvényesítési lehetőségei, ha esetleg problémák adódnak.

A hazai összügyfélszám tíz-húszezres, az aktív internetes ügyfelek száma még alacsonyabb. Táblázatunkból kiderül, hogy immár kevés a piaci szereplő. Egy-két éve még hosszú listát lehetett összeállítani a netbrókerrendszerekből, de különböző okok miatt ez igencsak leapadt. Volt, amelyik beolvadt anyabankjába (a www.otpbroker.hu-ra kattintva már az anyabanki honlapra jutunk el), volt, amelyik nagy fejlesztéssel kelet-közép-európai rendszert vezetett be, majd pillanatok alatt be is zárt (www. caibon.com), de a legtöbben végül letettek a beígért fejlesztésről, vagy egyszerűen beolvadtak, megszűntek: Dunainvest, Microbróker és így tovább. Szolgáltatásában, ügyfélszámában a Concorde Direct és az Inter-Európa Bankhoz kötődő, bár külön imidzzsel üzemelő eBroker emelkedik ki.

A netes szolgáltatást is nyújtó brókerházak jutalékbevételeik 7-9 százalékát szerzik a netről. A fejlesztések gyakorlatilag lekerültek a napirendről. Az ügyfelek választását a brókercégek renoméja mellett az internetes megbízásoknál leginkább a tarifacsomagok befolyásolhatják. A két meghatározó paraméter a tranzakciónkénti fix díj, illetve a kötés értékétől függő változó díj, amely egy százalékos kulcs.

Természetesen ebben a rendszerben jól kell tájékozódni és magunkat elhelyezni, ha választani akarunk. Milyen sűrűn, jellemzően mekkora értékre adunk megbízást? Ha gyakran üzletelünk, meg kell azon szolgáltatókat találnunk, amelyek alacsony fix díjjal operálnak (a kötésenként vett ezer forint vagy kisebb összeg már alacsonynak számít). A nagyobb forgalmat generáló ügyfelek számára viszont érdemes az alacsony változó jutalékot megtalálni. Főleg a passzívabb ügyfeleknek érdemes azt is alaposan áttekinteni, hogy vannak-e egyéb díjak, például havi előfizetési díj, negyedéves számlavezetési díj, készenléti díj és így tovább.

Biztosítók

A biztosítói piac – ellentétben a brókercégekkel – egyáltalán nincsen krízisben Magyarországon, egészséges, magas nyereséghányaddal dolgozó szolgáltatók versenyeznek, mégis eddig az internetes fejlesztések nem kerültek bele a legfontosabb versenyfaktorok közé. Valahogy a hazai biztosítási piac résztvevői még nem igazán szeretik kihasználni az internetet, bár az utóbbi években a honlapok szembetűnően fejlődnek, de igazi interaktív webes jelenléttel csak néhányan büszkélkedhetnek. Közülük az Allianz Hungária Biztosító és az ÁB-Aegon emelkedik ki. A gyengébbeknél inkább digitális reklámfelületekről beszélhetünk, már az a biztosító is a jobbak közé tartozik, amelyik az elérhetőségeit nívósan adja meg. Az erősebbeknél azért egy-két fejlett weboldalt is találunk. Az első tapasztalatok azonban Magyarországon még azt mutatják, hogy a legoptimistábbak várakozásaival ellentétben egyelőre nem igazán megy az on-line értékesítés, viszont nagy előny, ha bizonyos idegőrlő tennivalók a neten is elérhetők. Ilyen, ha személyes megjelenés nélkül kárbejelentését lehet tenni. Ennek külön előnye, hogy akár a hivatalos munkaidőn túl, külföldről is megtehető. A profibb biztosítók honlapjáról különböző nyomtatványok is letölthetők, majd kinyomtatás után kitölthetők, feldolgozhatók. Igazolásokat lehet on-line igényelni, és azért arra is van példa, hogy az on-line kapcsolatfelvétel eredményez üzletkötést. Az értékesítést gátolja, hogy a digitális aláírás gyakorlati megjelenése hiányában inkább csak szerződéskötést lehet kezdeményezni, az off-line rész azonban teljesen nem küszöbölhető ki. Vagyis az ügyfél által kitöltött űrlapokat általában ki kell nyomtatni, majd postai úton eljuttatni a biztosítóhoz. Az már jobb esetnek számít, ha az on-line kitöltött formanyomtatványt a biztosító dolgozza fel és küldi el ügyfelének, de ezek egyike sem igazi elektronikus pénzügyi szolgáltatás, csak annak egy erősen butított változata. Összességében a biztosítók is érzik, hogy a netes jelenlét elengedhetetlen, de egyelőre inkább kiadásokkal jár, ugyanakkor érezhetően az internet is integrálódik az ügyfelek elérését szolgáló többi elektronikus és hagyományos csatornába.

A jövő elektronikus pénzügyi szolgáltatásai

Amikor Magyarországon az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jövőjéről beszélünk, nyilvánvaló, hogy a következő években a Nyugaton már ma is látható fejlettségi szinthez fogunk közelíteni. Ez bizonyára így is lesz, ugyanakkor a rendkívül gyors ütemben fejlődő szegmensben a lemaradók speciális előnye, hogy bizonyos fejlettségi szinteket ki is lehet hagyni, és a kevésbé sikeresnek bizonyuló szolgáltatási modelleket át lehet ugrani.

Amiben a jövővel foglalkozó guruk egyetértenek, hogy a fejlődés legfőbb paramétere a gyorsaság és az egyszerűség lesz. Vagyis az korántsem biztos, hogy az internetes bankolás újabb és újabb, mind szofisztikáltabb termékekkel, szolgáltatással bővül, az azonban valószínű, hogy mind egyszerűbb lesz a netes intézkedés.

Van azonban ezen általános megállapításon kívül is néhány olyan trend, amire mindenképpen oda kell figyelni, és amely alapvetően meghatározhatja a honi és nemzetközi fejlesztéseket:

– A fentiek megvalósításához integráció, integráció és integráció szükséges. Az egyszerűség legfontosabb feltétele, hogy az ügyfél egy portálon össze tudja hasonlítani a különböző pénzügyi termékeket, azonosítás után megint csak egy közös felületről ellenőrizhesse a brókercégnél, banknál, nyugdíjpénztárnál a pozícióióját. Sokan azt tippelik, hogy a legfontosabb elektronikus szolgáltatók már nem maguk a bankok vagy a brókercégek lesznek, hanem azok a pénzügyi netáruházak, hipermarketek, amelyek elsősorban összegyűjtik, de legtöbb esetben valamiképpen össze is hasonlítják a piacon fellelhető konstrukciókat, díjakat.

– Az integráció egy újabb szintje lehet a nemzetköziesedés. A hazai lakossági megtakarításokban mind nagyobb hányadot képviselnek a külföldi befektetések, a nagyobb portfóliókba már sokan válogatnak be nemzetközi részvényeket, kötvényeket. A net segítségével és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése után ezek a befektetési instrumentumok is gombnyomással elérhetőek. A globalizáció segítségével megnyílnak az értékesítési lehetőségek valamennyi Magyarországon fizikailag nem jelen levő bank és brókercégek termékei előtt is.

– Bár említettük, hogy a termékválaszték bővülése nem egyértelmű, azért bizonyára a trend az lesz, hogy a sztenderdizálható, de ma még személyes ügyintézést igénylő termékek közül mind többet lehet a pénzügyi hipermarketekben elérni. Igazán nincs akadálya a neten a személyre szabott termékek értékesítésének, a bankkal kommunikálni is lehet, a bank visszakérdezhet, ám a szabványosítható termékek közül a bonyolultabbak is mindenképpen a hálóra kerülnek. A digitális aláírás elterjedése segítheti a bank szempontjából magasabb kockázatot megtestesítő termékek, így például a személyes hitelek értékesítését.

– Általában is az elektronikus pénzügyi szolgáltatások nagy előnyének szokták nevezni a verseny támogatását. Ez bizonyára hatványozottan igaz lesz a jövőben. Ma még mindig egyfajta pluszszolgáltatásnak gondoljuk az elektronikus elérhetőséget, a későbbiekben azonban ez lesz a kötelező alap. Ha az ügyfelek tudják, hogy minden fellelhető a neten, bizonyára a jobb kiszolgálás öntudatosabb partnereket is teremt, akikben erősebb lesz a hajlam a hibázó szolgáltató elhagyására. Gyakoribb lesz az elvándorlás, a gyors és többszöri bank-, biztosító- vagy brókerváltás (mindinkább igaz lesz az e-commerce klasszikus alapfigyelmeztetése: az interneten a versenytársad éppen csak egy kattintásra van...).

– A digitális aláírás révén biztosabbá és egyszerűbbé váló ügyfél-azonosítás támogathatja a kockázatosabb termék- és szolgáltatásértékesítést. Nő az azonosíthatóság, csökken annak valószínűsége, hogy az ügyfél láthatatlanná válik, a szolgáltatások köre is szélesedhet, valamint az internetre merészkedők száma nőhet. Még a legkonzervatívabb szolgáltatók is meghallhatják az idő szavát, ha komolyabb garanciákat látnak a számukra gyakorlatilag nélkülözhetetlen biztonsággal kapcsolatban. A digitális aláírás ugyanis nem pusztán egy szignó, amellyel azonosítani lehet a partnerünket, de olyan pótlólagos információk is segíthetik a szolgáltató munkáját, mint a levelezés sérthetetlensége, a levél feladásának pontos időpontja (ez nagyon lényeges lehet az esetleges vitákban), illetve természetesen a forrás valódisága.

Fejlesztési lehetőségek

Valószínűleg a PC-ellátottság a kulcsa a többi szűk keresztmetszetnek is, hiszen ettől függ, hogy kialakul-e internetes kultúra, megfelelő gyakorlatot szerez-e a felhasználó, a tapasztalat megerősíti-e a bizalmat a hálón keresztüli üzletkötéshez és kereskedéshez.

Nyugaton ugyan nem vált be igazán, de az egyik potenciális modell az internetszolgáltatókkal közös akció. Például a későbbi szolgáltatás díjainak reményében az internet elterjedését segítené, ha az ISP-k finanszíroznák az előfizetőknél felállítandó gépeket, vagy hatékony megoldás lenne az is, ha számítógép, előfizetés és telefondíj-kedvezmény kínálatának kombinálásával csábítanák a felhasználókat.

A potenciális ügyfélkör bővítésére a bankok, a brókercégek, a biztosítók és az internetszolgáltatók közös ajánlattal is előrukkolhatnának: például a kereskedési időszakban a partnerbrókercég honlapján töltött idő alatt nem ketyeg az óra, vagyis az nem fogyasztja az internet-előfizetésnél megváltott havi 10 vagy 30 órás keretet. A fejlődésben nagy segítség lehet a kormány támogatása, például a számítástechnikai termékek áfájának eltörlése.

Mivel a fejlesztések sok pénzt emésztettek fel, a szolgáltatók a gyenge megtérüléseket látva már alig költenek marketingre, ami szintén lassítja az internetes bankolás elterjedését.