Újabb "saláta" törvény
A költségvetési törvény módosítása – azon túl, hogy tartalmazza az egy főre megállapított hallgatói normatíva összegét, az egyetemi tanári munkakör garantált illetményét, a nyugdíjasok egyszeri, 19 000 forintos juttatását – több, egymástól független terület szabályait is érinti. Az adózás körében megváltoztak például az adójóváírás és a családi kedvezmény szabályai is. (A személyi jövedelemadóval kapcsolatos új rendelkezésekkel lapunk Mozgástér rovatában részletesen foglalkozunk, a 34-36. oldalakon.)
A 2002. évi XXIII. törvény módosította
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt,
– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt,
– az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényt,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt,
– a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt,
– a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényt,
– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényt,
– a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt,
– a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt,
– a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényt,
– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt.
Jövedéki adó
A legtöbb jövedékiadó-változás a borra vonatkozó szabályokat – ezen belül is az egyszerűsített adóraktár engedélyesét, a pincekönyvet, az adóbevallást, a bor szállítását, értékesítését, tárolását – érintette.
A borkísérő okmányt – vagyis a vámhivatal által kiadott szigorú számadású bizonylatot – ezentúl csak a szőlőbor szállításakor kell alkalmazni, a törvény ugyanis kivette a bizonylatolási kötelezettség alól a szőlő szállítását. Fontos változás, hogy 2002. augusztus 1. óta nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki a saját szőlőjéből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből 1000 literben állít elő szőlőbort. Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a személynek sem, aki a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végzi, amennyiben a mobil palackozó birtoklását, továbbá alkalmanként a bor palackozását a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelenti, és vezeti erről a nyilvántartást, valamint rendelkezik a palackozáshoz szükséges szakhatósági engedélyekkel.
Változtak az egyszerűsített adóraktári engedély szabályai is. Az új szabályok szerint a pincekönyv adatai alapján, tárgyidőszakonként meg kell állapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. Tárgyidőszak alatt a december 1-jétől július 31-éig, illetve augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított és értékesített szőlőborról – kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben – tárgyidőszakonként mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének kevesebb lett az adóbevallással kapcsolatos teendője is, hiszen ezentúl negyedévenként nem, hanem csak évente egyszer, a gazdasági évet követő december 15-éig kell adóbevallást tennie.
Új rendelkezések vonatkoznak a bor szállítására és a szabad forgalomba bocsátására is. Az egyszerűsített adóraktár engedélyese és a boradóraktár engedélyese a szőlőbort – kivéve a külön jogszabály szerint engedélyezett termelői borkimérésben értékesített szőlőbort – kizárólag 2 litert meg nem haladó (palackos) és kannás kiszerelésben bocsáthatja szabad forgalomba. A termelői borkimérésben hordós szőlőbor is értékesíthető helyben fogyasztásra vagy – kannában (göngyölegben) – elvitelre kimérve. Az egyéb bort kizárólag palackos kiszerelésben lehet szabad forgalomba bocsátani. A bort hordós és kannás kiszerelésben szállítani és értékesíteni kizárólag hivatalos zár alkalmazásával lehet, kivéve, ha a hordós és kannás bort úgy bocsátják szabad forgalomba – termelői borkimérés keretében –, hogy azt helyben el is fogyasztják.
A kizárólag szőlőbor forgalmazásával, exportálásával vagy importálásával foglalkozó személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez 1 millió forint jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Mentesül a biztosítéknyújtás és a raktárhelyiség feltétele alól
– az a szőlőtermelő, aki a saját termésű szőlőjéből bérfeldolgozásban előállított szőlőborát továbbforgalmazók részére értékesíti,
– az a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkező személy, aki a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzint és alkoholterméket forgalmaz.
Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme kizárólag az üzlet helye szerint illetékes település jegyzője által kiadott működési engedély birtokában lehetséges, ha
– a működési engedély olyan kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari, illetve kereskedelmi szálláshely üzletkörre szól, amelyben a jogszabály jövedéki termékek forgalmazását megengedi, és
– a nem jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét üzlethelyiségben, illetve a mozgóbolti értékesítés esetén a törvényben foglaltak szerint folytatja.
Az üzlethelyiség raktárában, továbbá – a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével – az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban (a szőlőbort bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában is) lehet tárolni, értékesíteni.
A mulasztási bírság alsó mértékét eltörölték, így 2002. augusztus 1-jétől legfeljebb 500 ezer (az egyszerűsített adóraktárak esetében legfeljebb 50 ezer) forint mulasztási bírságot lehet kivetni.
Termőföld
Az új szabályok szerint elővásárlási jog illeti meg:
– a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
– a helyben lakó szomszédot;
– a helyben lakót;
– a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó között az elővásárlási jog a következőképpen alakul: elsőséget élvez a családi gazdálkodó, őt követi a nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetve az egyéni mezőgazdasági vállalkozó, ha pedig jogi személyről, vagy jogi személy nélküli más szervezetről van szó, akkor annak a helyben lakó természetes személy tagja, vagy helyben lakó részvényese jön a sorban. (Az elővásárlási jogról részletesen olvashatnak Mozgástér rovatunkban, a 42-46. oldalon.)
A módosítás szabályozza az úgynevezett szívességi földhasználatot is. A földtörvény alkalmazása során csak az minősül szívességi földhasználatnak, ha a tulajdonos ingyenesen közeli hozzátartozójának engedi át a termőföldet vagy a tanya használatát. Ez azonban nem érinti azoknak a szerződéseknek az érvényességét, amelyekben a tulajdonos nem hozzátartozónak engedi át ingyenesen a termőföld vagy a tanya használatát.
Ptk.-változások
Az elővásárlási jog szabályainak változása miatt módosítani kellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt is. Eszerint a külön jogszabályokban (ilyen a termőföldről szóló törvény is) más személy részére biztosított elővásárlási jog – ha törvény kivételt nem tesz – megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát. Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához pedig ezentúl írásban kell a szerződést megkötni, és jogszabály a szerződés érvényességéhez akár hatósági jóváhagyást is előírhat. Mezőgazdasági földterületet alhaszonbérbe adni nem lehet, az ilyen szerződés semmis.
Alkalmi munka
Kedvezőbb szabályok vonatkoznak azokra a munkáltatókra is, akik alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatnak munkanélkülieket. Ekkor csökkentett értékű közteherjegyet kell leróniuk. A közteherjegy értékét, az ellátási alap sávjait megtalálhatjuk a törvény mellékletében. Változtak az alkalmi munkások foglalkoztatása során kifizetett munkadíj, közteherjegy és az ellátási alap sávjai is, ezeket szintén a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 2002. július 27-én már hatályba lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/100. szám)
Nemzeti Földalap
Módosította az Országgyűlés a Nemzeti Földalapról szóló törvényt. Az új szabályok szerint a Nemzeti Földalap felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a magyar állam nevében – az őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását ezentúl nem a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság, hanem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján látja el. Az NFA működését az öttagú Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság ellenőrzi. Az ellenőrző bizottság
– egy tagját az elsősorban egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
– egy tagját az elsősorban a társas mezőgazdasági vállalkozások érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
– egy tagját az erdőgazdálkodók érdekképviseletét ellátó országos érdek-képviseleti szervezetek,
– egy tagját az országos önkormányzati szövetségek,
– egy tagját pedig a Magyar Agrárkamara javaslatára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága
választja, illetve menti fel.
A Nemzeti Földalapba kerül a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével:
– az állam elővásárlási jogának gyakorlásával vásárolt földrészlet,
– a piacbefolyásolási szándékkal, illetőleg rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú, revitalizációs céllal vásárolt földrészlet,
– adásvétel vagy csere által állami tulajdonba kerülő, hasznosítatlan állapotú földrészlet,
– az állam részére ajándékba adott vagy vételre felajánlott földrészlet,
– az e törvény alapján járadékfizetési kötelezettséggel vásárolt földrészlet,
– a jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett termőföld, továbbá a kisajátítás folytán állami tulajdonba kerülő termőföld, ha a Nemzeti Földalap a kisajátítást kérő,
– minden olyan termőföld, amely jelzálogbanki hitelezés fedezetéül szolgál, és amelyet az adós szerződésszegése miatt a jelzálogbank a hitel törlesztése érdekében, ellenérték fejében átad.
A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázatot az NFA hirdeti meg. A pályázati felhívást, valamint azoknak a földrészleteknek a jegyzékét, amelyeket értékesítenek, illetve haszonbérbe adnak, az NFA hivatali helyiségében, internetes honlapján, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatnál kell közzétenni. A szerződés csak a közzétételtől számított harmincadik napot követően köthető meg. Új szabály a törvényben a 3 – legfeljebb 5 tagú – helyi birtokhasznosítási bizottság.
A törvény augusztus 1-jén már életbe lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/100. szám)
A gazdasági miniszter feladatai
Megszületett a gazdasági és közlekedési miniszter feladatairól szóló kormányrendelet. A miniszter feladata különösen – többek között –, hogy kidolgozza a gazdaságfejlesztés és a közlekedéspolitika cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a reálgazdaság fejlesztésére vonatkozó feladatokat, kialakítsa a horizontális támogató programokat, a befektetésösztönzés, a piacszabályozás elveit, közreműködjön a kereskedelemfejlesztés elveinek kidolgozásában. A miniszter fontos szerepet tölt be az EU-csatlakozáshoz szükséges felkészítésben is.
(Magyar Közlöny, 2002/106. szám)
Jogegységi határozatok
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa két új – érdekes és sok embert érintő – jogegységi határozatot is hozott. Az egyik a jogról való lemondást – az 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – vizsgálta (2/2002. Polgári jogegységi határozat), míg a másik a magánszemély kötvényen alapuló kártérítési követelésének besorolásáról szól. Ez utóbbi a felszámolt Realbank Rt. 30 ezer hitelezőjét is érinti.
Joglemondó nyilatkozat
A 2/2002. Polgári jogegységi határozat szerint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. §-ának (2) bekezdésében foglalt – az államháztartás alrendszereinek követeléseiről való – lemondás tilalma nem akadálya annak, hogy az önkormányzat valamely vitás vagyoni követelése tárgyában egyezséget kössön. Ha a felek megállapodásukban valamely joglemondó nyilatkozatuk hatályosulását a szerződés határidőben való teljesítéséhez kötik, ez olyan felfüggesztő feltételnek minősül, amely megvalósulásának hiányában a jogról való lemondás nem lép hatályba.
Az állami vállalatok átalakulása folytán, az önkormányzatokat megillető járandóság (üzletrész, részvény) kifizetésével kapcsolatban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.), valamint az önkormányzatok között "blankettaszerződések" jöttek létre. A szerződésekben rögzítették, hogy az ÁPV Rt. a részvényeket természetben nem tudja kiadni az önkormányzatnak. Meghatározták azt az összeget, amely az önkormányzatokat az üzletrészek, illetve a részvények helyett megilleti.
A későbbiekben a szerződés szerinti pénzösszeget határidőben vagy késedelmesen ugyan, de kifizették. Ettől függetlenül az önkormányzatok különböző jogcímeken pert indítottak az ÁPV Rt. ellen. Keresetükben igényelték az állami vállalatok átalakulásától a társasági részesedések értékesítése után befolyt összeg kifizetéséig számított tőkésített késedelmi kamat és annak az önkormányzat részére történt teljesítésétől számított késedelmi kamat megfizetését.
A különböző perekben hozott jogerős ítéletekben a bíróságok másként értékelték az önkormányzat által tett joglemondó nyilatkozatokat, illetve az ÁPV Rt. adósi késedelmének jogkövetkezményét.
A gazdasági élet résztvevőinek vagyoni viszonyait szabályozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) a jogról való lemondás fogalmát nem határozza meg. A joglemondásról a Ptk. 207. §-ának (3) bekezdése annyit mond, hogy ha valaki a jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A Ptk. 240. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak.
A jogegységi tanács álláspontja szerint jogról való lemondásnak az minősül, ha a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond.
Ezekben a szerződésekben azonban a felek az önkormányzatot kétségkívül megillető – a tulajdonosi részesedés helyébe lépő – pénzbeli ellenérték bizonytalan összegét határozták meg kölcsönös megegyezéssel. Ez a Ptk. 240. §-ának (3) bekezdése hatálya alá tartozó megegyezés nem vonható az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe. Az önkormányzatot megillető, összegében bizonytalan, vitás vagyoni követelés meghatározásának, kifizetése időpontjának egyezséggel történő rendezése, nem ütközik az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltakba. Az önkormányzat nincs elzárva tehát attól, hogy vitás vagyoni követelése tárgyában egyezséget kössön.
Kötvényen alapuló kártérítési követelés
A magánszemély kötvényen alapuló kártérítési követelésének besorolásáról szóló 3/2002. Polgári jogegységi határozat alapján a felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend meghatározásakor kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. A Realbank Rt. és a hozzá kapcsolódó cégek felszámolási eljárásaiban 30 ezer olyan hitelező van, akik igényének besorolására a döntés kihatással lehet.
A kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni.
Méltánytalan helyzethez vezetne, ha a bírói gyakorlat bizonytalansága folytán magánszemélyek kötvényből eredő kártérítési követelése eltérő kielégítési sorrend szerint nyerne besorolást, az egyik felszámolási eljárásban a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a másik felszámolási eljárásban a Cstv. 57. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján.
A legfelsőbb bírák szerint a magánszemély a kötvénnyel ugyan nem szerez jogot arra, hogy a kibocsátó döntéseit befolyásolja, befektetésével azonban a vagyoni haszonhoz jutás érdekében önként gazdasági kockázatot vállal. Az önkéntes kockázatvállalás miatt a jogalkotó a kötvényvásárló – mint befektető – kötvényen alapuló követelését kiemelte a magánszemély privilegizált sorrendben kielégítésre kerülő követeléseinek csoportjából.
Ha magánszemély a kötvényesi helyzetéből eredően például akár a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint, akár a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján, akár a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése, illetve 339. §-ának (1) bekezdése alapján érvényesít kártérítési követelést a kibocsátóval, a forgalmazóval vagy az ezekért helytállni köteles bankholdinggal szemben, azt kötvényen alapulónak kell tekinteni, és ebből következően a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell besorolni.
A besorolás szempontjából ugyanis kötvényen alapulónak minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvényjogviszony másik alanyával, avagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben lehet érvényesíteni.
(Magyar Közlöny, 2002/100. szám)
Egészségügy
Elhalasztották az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény végrehajtásáról rendelkező egyes kormányrendeletek alkalmazását. A 163/2002. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján ugyanis a feladatellátási szerződések és a feladatátvállalási szerződések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2002. (III. 29.) Korm. rendelet előírásai 2002. március 31. helyett csak 2003. március 1-jétől alkalmazhatók. Az egyetemi klinikai központ alapításával, működésével, megszüntetésével, valamint az egyetem és az egyetemi klinikai központ együttműködésével kapcsolatos részletszabályokról szóló 116/2002. (V. 15.) Korm. rendelet előírásai szintén csak 2003. március 1-jétől élnek.
(Magyar Közlöny, 2002/102. szám)
Vasút
A 10/2002. (VII. 26.) GKM rendelet módosította az Országos Vasúti Szabályzat kiadásáról szóló 28/1994. (X. 28.) KHVM rendeletet. Az új szabályok 2002. augusztus 3-án léptek hatályba.
A kormány rendelettel kihirdette a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodást (SZMGSZ). A megállapodás szabályozza a részt vevő országok vasútjai között a közvetlen nemzetközi vasúti áruforgalmat. A megállapodásban lefektették a vasút fuvarozási kötelezettségeit, a fuvarozásból kizárt tárgyakat, a különleges feltételek mellett fuvarozható tárgyakat. Külön fejezet szól a fuvarozási szerződésekről, annak megkötéséről, módosításáról és a szerződés végrehajtásáról. Érdemes odafigyelni a fuvarozási határidőkre is. Az ötödik fejezet kizárólag a vasút felelősségét taglalja. A rendelet 2002. augusztus 15-én hatályba lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/102., 105. szám)
Vámáru
Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet új fejezettel, nevezetesen a vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzésével egészült ki. Eszerint, ha a külföldről érkező áru nem rendelkezik a hazai termékbiztonsági előírásoknak megfelelő okmányokkal, engedélyekkel, vagy hiányzik róla az előírt megfelelőségi jelölés, akkor a vámhatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot. A hatóság a megkeresésnek köteles az árunyilatkozat elfogadásától számított 3 munkanapon, gyorsan romló vámáru és életmentő készítmények esetében pedig 24 órán belül eleget tenni. Ha az okmányhiányos vámáru nem felel meg a hazai előírásoknak, akkor a piacfelügyeleti hatóság az áru belföldi forgalomba hozatalát megtiltja.
A rendelet csak 2003. január 1-jén fog hatályba lépni.
(Magyar Közlöny, 2002/104. szám)
Bírósági ügyvitel
2003. július 1-jétől megváltoznak a bírósági ügyvitel szabályai. Az új BÜSZ tartalmazza például a tanú védelmének ügyviteli szabályait.
(Magyar Közlöny, 2002/103. szám)
Élelmiszerkönyv
2002. augusztus 10-étől megint megváltozott a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet melléklete.
(Magyar Közlöny, 2002/104. szám)
Cukorrépa, kristálycukor
Intervenciós ár
Az 59/2002. (VII. 26.) FVM rendelet szerint a 16 százalék cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ 17045:2002 szabványban előírt minőségi követelményeknek megfelelő cukorrépa első értékesítéskori alsó intervenciós ára 7900 forint/tonna, felső intervenciós ára pedig 10 100 forint/tonna.
Az 50 kg-os kiszerelésű, belföldi értékesítésű és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak (MÉ 1-3-73/437) megfelelő normál kristálycukor gyártelepi paritáson számított első értékesítésekori
– alsó intervenciós ára: 132 000 forint/tonna,
– felső intervenciós ára: 169 000 forint/tonna.
A rendelet augusztus 3-án lépett hatályba, azonban 2003. június 30-án már hatályát is veszti.
Irányár
A cukorrépa, valamint a kristálycukor 2002. és 2003. évi irányáráról szóló 60/2002. (VII. 26.) FVM rendelet hatálya azokra a termelőkre terjed ki, akik ipari feldolgozás céljára cukorrépát (vámtarifaszám: 1212 91) termesztenek, valamint azokra a cukoripari társaságokra, amelyek kristálycukrot (vámtarifaszám: 1701 99) állítanak elő, és tagjai a Cukor Terméktanácsnak. A 16 százalék cukortartalmú, utánfejelt és az MSZ 17045:2002 szabványban előírt minőségi követelményeknek megfelelő cukorrépa első értékesítésekori irányára: 8800 forint/tonna.
Az 50 kg-os kiszerelésű, belföldi értékesítésű és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak (MÉ 1-3-73/437) megfelelő normál kristálycukor gyártelepi paritáson számított első értékesítésekori irányára: 147 000 forint/tonna. Az irányár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
A rendelet augusztus 3-án lépett hatályba, azonban 2003. június 30-án már hatályát veszti.
(Magyar Közlöny, 2002/102. szám)
Takarmánykukorica
Irányár
A 2002. évi termésű takarmánykukorica irányáráról szóló 66/2002. (VIII. 12.) FVM rendelet alapján az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2002. évi termésű, MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeknek megfelelő takarmánykukorica (vtsz: 1005 90 00 00) első értékesítésekori irányára 24 000 forint/tonna. Az irányár magába foglalja a termelő telephelyétől számított 70 km-en belüli helyre szállított takarmánykukorica szállítási költségét is. Amennyiben a szállítási távolság ennél hosszabb, akkor a 70 km-t meghaladó távolságra eső szállítási költségről a felvásárlást lebonyolító szervezet külön megállapodást köt.
Intervenciós ár
A 2002. évi termésű takarmánykukorica alsó és felső intervenciós áráról szóló 67/2002. (VIII. 12.) FVM rendelet alapján az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2002. évi termésű, MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeknek megfelelő takarmánykukorica (vtsz.: 1005 90 00 00) első értékesítésekori
– alsó intervenciós ára 21 000 forint/tonna,
– felső intervenciós ára 27 000 forint/tonna.
Mindkét rendelet augusztus 20-án lépett életbe, de jövőre, 2003. július 1-jén már hatályát is veszti.
(Magyar Közlöny, 2002/107. szám)
Takarmányok importja
Új rendelet született a takarmányok importjáról. A Magyar Takarmánykódex szerinti takarmány-alapanyag, a H jelzéssel ellátott takarmány-adalékanyag, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzétett, engedélyezetett takarmány-alapanyag és takarmány-adalékanyag kereskedelmi célú behozatalakor a vámkezelés elvégzéséhez az importőrnek be kell nyújtania a rendelet szerinti nyilatkozatot is. A szabályok augusztus 10-től már élnek.
(Magyar Közlöny, 2002/104. szám)
Állategészségügy
Szaporítás
Új rendelet született az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi követelményeiről [61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet].
Sertéspestis
Augusztus 31-től kell alkalmazni a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendeletet.
Száj- és körömfájás
Augusztus 30-tól új rendelet szabályozza a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre vonatkozó tennivalókat. Az erről szóló 71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet az uniós csatlakozásunkat szolgálja.
Gümőkór
A szarvasmarha-állományok gümőkórmentességének ellenőrzése állami feladat, amit az állat-egészségügyi hatóság a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás útján lát el. A gümőkór elleni védekezésről szóló 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet 2002. augusztus 9-én már hatályba lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/103., 106., 109. szám)
Baromfihús
A friss baromfihús előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozza a 70/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet. Az ilyen tevékenységet végző létesítmény működését az FVM engedélyezi, és állatorvosi EU-ellenőrzési szám kijelölése mellett nyilvántartásba veszi.
(Magyar Közlöny, 2002/108.)
Exporttámogatás a búzának
A 74/2002. (VIII. 15.) FVM- KüM- PM együttes rendelet szerint tonnánként 1500 forint támogatást lehet igényelni a 2002. szeptember 15-ig exportált hazai termelésű búzára. A támogatási keretet, illetőleg annak kimerülését az Agrárintervenciós Központ honlapján (www.aik.hu) teszik közzé. Az egy alkalommal pályázható maximális mennyiség 10 ezer tonna. A támogatás az Európai Unió tagállamaiba exportált búzára nem vonatkozik.
(Magyar Közlöny, 2002/108.)
Támogatás a SAPARD-tervhez
A 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet szabályozza a SAPARD-tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásának feltételeit. A pályázat útján igényelhető támogatást a kedvezményezettek forintban vehetik igénybe. Ugyanazon beruházáshoz csak egyszer jár a támogatás. A pályázati felhívásokat a támogatások lebonyolítását végző SAPARD Hivatal három országos és a megyei napilapokban teszi közzé.
(Magyar Közlöny, 2002/108.)