Az igazságszolgáltatás célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül szakszerűen elbírálják a pereket. A Polgári Perrendtartás (Pp.) alapelvi rendelkezése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy érvényesítse a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogát. A per befejezésének ésszerű időtartama természetesen csak a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Általános zsinórmérték nincs. Nem hivatkozhat azonban a per ésszerű időn belüli befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. A mulasztások szankcionálása a per egész tartama során meghatározó jelentőségű, hiszen valahogy gátat kell szabni az időhúzásnak.
A mulasztásról általában
A perben általános jelleggel érvényesül az a szabály, hogy a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. (Ez alól a törvény azonban esetenként kivételeket enged.) A mulasztás következményei – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha azonban a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.
Nem tekinthető mulasztásnak, ha valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta a felet a perbeli cselekmény teljesítésében. Az elháríthatatlanságnak objektívnek kell lennie.
Határidő elmulasztása
A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Nem feltétlenül jelent tehát mulasztást, ha a beadvány a határidő lejárta után érkezik meg a bírósághoz. Jelentőséggel csak az bír, hogy a küldeményt mikor adták postára. Adott esetben igen fontos lehet, hogy a fél bizonyítani tudja a postára adás idejét (például akkor, amikor a borítékon olvashatatlan a postai bélyegző. Éppen ezért érdemes rászánni azt a néhány forintot, és legalább ajánlott küldeményként feladni a beadványt.
A legbiztosabb persze az, ha tértivevényes küldeményt adunk postára, hiszen akkor azt is igazolni tudjuk, hogy a bírósághoz megérkezett a küldemény.
Problémák a mellékletekkel
Murphy törvénykönyvéből tudjuk, hogy ami elveszhet, az el is veszik. Még a bíróságon is előfordulhat, hogy valamilyen okból nem kerül a bíró elé hiánytalanul mindaz, amit benyújtottunk. Emiatt lehetőleg kerülni kell az olyan beadvány postára adását, amelyhez mellékleteket csatoltunk, vagy amelyen nagyobb összegű illetéket róttunk le. A legbiztosabb módja annak, hogy határidőben benyújtottuk a szükséges okiratokat, az, ha személyesen adjuk le a beadványt a bíróságon. Erre a bíróságok az ügyfélfogadási időben lehetőséget adnak. A beadás során a beadvány másolatán érdemes igazoltatnunk az átvétel tényét és időpontját.
A keresetlevél elutasítása
A mulasztásnak már a per megindításakor súlyos következményei vannak. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül (vagyis érdemi vizsgálat és tárgyalás nélkül) elutasítja, ha megállapítható, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, s ezt a felperes elmulasztotta.
Ugyancsak a keresetlevél érdemi vizsgálat nélküli elutasításával jár, ha valamely jogszabály határidőt állapít meg a keresetindításra (például a közigazgatási pereknél), s ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. (Az elévülés nem tartozik ebbe a körbe, az elévült követelésről a bíróságnak érdemben kell határoznia.)
A bíróság akkor is idézés kibocsátása nélkül utasítja el a keresetlevelet, ha a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe.
Ugyanezzel jár, ha a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el.
Ügyvédi mulasztás
A keresetlevél elutasítása a jogkövetkezménye annak is, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza
– az eljáró bíróságot;
– a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
– az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
– azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
– a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),
valamint ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket.
A per megszüntetése
Amennyiben valamilyen okból mégsem kerül sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, a bíróság a pert megszünteti, ha
– megállapítható, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie, s ezt a felperes elmulasztotta,
– valamely jogszabály határidőt állapít meg a keresetindításra, s ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja,
– a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe.
A bíróság akkor is a megszünteti pert, ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták,
– a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott (Ez alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni; ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott – vagyis érdemi védekezést terjesztett elő –, ilyen kérelemmel csak akkor élhet, ha a biztosítékadási kötelezettség csak később következett be, vagy az alperes arról csak később szerezhetett tudomást.);
– a felperes az első tárgyalást elmulasztotta.
A tárgyalás elmulasztása
Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy szabályszerűen idézték-e a tárgyalásra. Igenlő esetben a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az idézés nem volt szabályszerű, a mulasztás jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni, s a tárgyalást el kell halasztani. Ha azonban fél a per folyamán külföldre távozott, és a per vitelére belföldön lakó meghatalmazottat nem rendelt, vele szemben a mulasztás következményeit akkor is alkalmazni kell, ha a tárgyalásra megidézhető nem volt. Amennyiben a tárgyaláson meg nem jelent fél idézésére vonatkozó úgynevezett kézbesítési bizonyítvány (magyarul: tértivevény) a tárgyalásig nem érkezett vissza, a bíróság vétív visszaérkezése után határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell-e tekinteni, és alkalmazni kell-e a mulasztás jogkövetkezményeit.
A képviselet igazolásának elmulasztása
Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő nem igazolja a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását, a bíróság megfelelő határidő kitűzésével felhívja a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt, illetőleg az annak leteltét követő tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást a "képviselt" fél nem hagyta jóvá, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni, s a hiány pótlására eredménytelenül felhívott személyt a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni.
Az első tárgyalás elmulasztása
Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.
Olyan esetben, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nem volt helye, de a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a bíróság az eljárást megszünteti, amennyiben az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő. (Ez az egyetlen eset, amikor a mulasztás kedvező következményekkel jár a mulasztóra nézve.)
Bírósági meghagyás
Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. (Nincs helye bírósági meghagyásnak, ha a per megszüntetésének lenne helye.)
A bírósági meghagyás tartalmazza a bíróság és az ügyszám megjelölését, a döntést, az eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezést, továbbá – ha ennek helye van – az előzetes végrehajthatóság kimondását, az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetést, végül utal arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell.
Közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.
A folyatólagos tárgyalás elmulasztása
Ha a folytatólagos tárgyalást – az ellentmondás folytán kitűzött és az alperes által elmulasztott tárgyalás kivételével – a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelen levő ellenfél, illetőleg a távol levő felperes megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet. Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit előkészítő iratban, vagy pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki.
A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állna.
Az eljárás szünetelése
Az eljárás szünetel, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távol levő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
A fellebbezési tárgyalás elmulasztása
A fellebbezési tárgyalás megtartását, a fellebbezés elbírálását nem gátolja, ha a szabályszerűen megidézettek nem jelentek meg a másodfokú tárgyaláson. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A bíróság azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel – a másodfokú eljárás során egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével – a tárgyalást elhalaszthatja.
A perújítási tárgyalás elmulasztása
Ha a perújító fél a perújítási eljárás során tartott első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja. Az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.
A határozat kiegészítése végett tartott tárgyalás elmulasztása
Az ítélet kiegészítése iránti kérelemről a bíróság tárgyalás alapján határoz. A feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja, és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Mulasztás a bizonyítási eljárás során
A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Hivatalból csak akkor van helye bizonyításnak, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Emiatt a bizonyítási indítványok elmulasztása, a bizonyítékok bemutatásának mellőzése a per kimenetele szempontjából igen súlyos következményekkel jár arra a félre, akit a bizonyítás terhel. A bíróság csak kivételes esetekben jár utána a dolgoknak, rendesen a felek által elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg a döntését az ügyben.
Amennyiben valamely bizonyítási cselekményt nem a tárgyaláson folytatnak le, a bizonyításnak nem akadálya, hogy a kellően értesített felek nem jelentek meg. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb költségeket előlegezi.
A pertárs mulasztásaA Pp. lehetőséget ad arra, hogy több felperes együtt indítson pert, illetőleg több alperest együtt pereljenek. Ilyenkor úgynevezett pertársaságról van szó, amelynek feltétele, hogy * a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség legyen, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedjen, vagy * a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból eredjenek, avagy * a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból eredjenek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható legyen. (Ebben az esetben nem jöhet létre pertársaság, ha az illetékesség csak a Pp. 40. §-ának valamely rendelkezése miatt illetékes mindegyik alperesre.) * Amennyiben a pertársaság azon alapul, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, úgy bármelyik pertárs perbeli cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve hogy mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. Az ilyen, úgynevezett egységes pertársaságban tehát elég, ha az egyik pertárs eleget tesz a perbeli kötelezettségének, a másik mulasztása úgymond büntetlenül marad. * A pertársaság másik két esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára. Ilyenkor a mulasztás következményei csak a mulasztó félre terjednek ki. |
Mulasztás az ítélet kijavítása során
Amennyiben a bíróságnak az ítélet kijavítása tárgyában kell határoznia, s emiatt meghallgatja a feleket, a meghallgatásra kitűzött határnap – írásbeli meghallgatás esetében a határidő – elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja, s e mulasztás miatt igazolásnak helye nincs.
A fellebbezés elutasítása
Ha a fellebbezés elkésett, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére nem, vagy hiányosan adja be, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.
Az úgynevezett kis perértékű ügyekben (a helyi bíróság első fokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot nem haladja meg, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát) az elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított hatvan nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
A kifogási határidő elmulasztása
A másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan végzés ellen, amely ellen az első fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a végzés közlésétől számított 8 napon belül az érdekelt kifogással élhet. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott az érdekelt tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
A felülvizsgálati határidő elmulasztása
A felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Pénzbírság, perköltségviselésA bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője rendeltetésszerűen gyakorolják a jogaikat, és hogy eleget tegyenek perbeli kötelességeiknek. A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is. A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg, és ezáltal a per befejezését késlelteti. Ugyancsak pénzbírságnak van helye azzal a féllel (képviselővel) szemben, aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz. A perben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer forint, de nem lehet magasabb a per tárgyának értékénél. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók. * Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. |
A mulasztás következményeinek orvoslása
Hiánypótlás
Amennyiben a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett visszaadja a félnek a beadványt, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
Ha az illeték lerovására kötelezett felet sem illetékfeljegyzési jog, sem illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, őt azzal a figyelmeztetéssel hívják fel az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. (Az ügyvédi képviselet esetén más szabályok érvényesülnek!)
Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be.
A mulasztás igazolása
A mulasztás attól függetlenül jár jogkövetkezményekkel, hogy a mulasztás felróható volt-e a félnek, vagy sem. Az, hogy valaki önhibájából, avagy önhibáján kívül mulasztott-e, a mulasztás jogkövetkezményeinek orvoslása, közelebbről az igazolás során jut jelentőséghez.
Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon – hibáján kívül – nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. Nincs helye igazolásnak, ha:
– az igazolást a törvény kizárja;
– a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár;
– a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.
Végrehajtási igényperben az igénylő igazolással nem élhet. A keresetindítási határidő elmulasztását kivéve a sajtó-helyreigazítási perben sincs helye igazolásnak.
Igazolási kérelem
Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését.
Az igazolási kérelem elbírálása
Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt. A fellebbezési határidő elmulasztása miatt beterjesztett igazolási kérelmet a másodfokú bíróság bírálja el.
Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő – határidő elmulasztása esetében – az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.
Az igazolási kérelem elbírálása előtt a bíróság meghallgathatja a feleket. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.
Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.
Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen ezzel szemben fellebbezésnek van helye.
Az igazolás eredménye
Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határoz a bíróság.
Ellentmondás
A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban ellentmondással élhet a meghagyást kibocsátó bíróságnál. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. (Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz.)
A bírósági meghagyás ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan tűzik ki. Az alperest azonban pernyertességétől függetlenül marasztalják az elmulasztott első tárgyalás költségében. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet.
Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye.
A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása
Amennyiben a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt szabályszerűen újra benyújtja a keresetlevelet, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. Ebben az esetben a keresetlevelet minden szempontból olyannak kell tekinteni, mintha már eredetileg is megfelelően terjesztették volna elő. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a keresetindításra meghatározott idő alatt van csak mód, s a határidő a keresetlevél elutasítását követően már esetleg letelt.
A harmincnapos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A törvény nemcsak az érdemi vizsgálat nélkül elutasított keresetlevélnél, hanem a per megszüntetésének bizonyos eseteiben is lehetőséget ad a mulasztás orvoslására. Amennyiben ugyanis a bíróság azért szüntette meg a pert, mert a keresetlevelet már eredetileg idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, vagy mert a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták, illetve mert a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása miatt szintén nincs helye igazolásnak.
A határidők számításaA perbeli kötelezettségek teljesítése során fontos, hogy tisztában legyünk a határidők számításának szabályaival. A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. * A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. * A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő – meghosszabbítással együtt – negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. Ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie (a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat) |