Üzemanyagárak
A benzinár emelkedése miatt az APEH ismételten közzétette az elszámolható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély 2002. július 1. és szeptember 30. között a következő árakon számolja el az üzemanyagot, nem szükséges számlát beszereznie:
ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin 228 forint/liter
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 239 forint/liter
Keverék 228 forint/liter
Gázolaj 201 forint/liter
(Magyar Közlöny, 2002/96. szám)
Jegybanki alapkamat
A 6/2002. (MK 97.) MNB közlemény alapján a jegybanki alapkamat mértéke – 2002. július 9-étől – 9,50 százalék.
(Magyar Közlöny, 2002/97. szám)
Munkajogi változások
2002. szeptember 1-jétől hatályos a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása. A változások a munkavállalóknak kedveznek.
Szakszervezet
Az új szabályok alapján a munkáltató köteles a döntése előtt véleményeztetni a szakszervezettel a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. Eddig a munkáltatónak csak tájékoztatnia kellett a tervezett intézkedéseiről a szakszervezetet. A szakszervezetnek 15 napon belül kell közölnie az álláspontját a munkáltatóval. A tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez érkezésétől kell számítani. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel a szakszervezet egyetértene.
Megváltozott a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény mértéke is. Az új rendelkezések szerint a munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. A szakszervezet kérésére a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag – bruttó összegben – fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.
Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg, ennek azonban feltétele, hogy ezeknek a szakszervezeteknek a jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint a felét. Új szabály, hogy ha a kollektív szerződést e szabályok szerint több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés felmondása jogának gyakorlásában a szakszervezeteknek meg kell állapodniuk.
Tagdíj
A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat ezentúl – a munkavállaló írásbeli kérelmére – köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára átutalni.
Munkaszerződés-módosítás
A munkaszerződést az új szabályok szerint akkor is módosítani kell, ha a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye is megváltozik, és a változás következtében a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében – a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel – egy órával növekszik. Ha a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár, szintén módosítani kell a munkaszerződést.
Ekkor a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyeznie.
Átirányítás, kiküldetés, kirendelés, helyettesítés
Kedvezőbb szabályok vonatkoznak a munkavállaló átirányítására, kirendelésére, kiküldetésére is. Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kirendelés, kiküldetés időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. (A mostani szabályok szerint ez a díjazás a távolléti díjnál nem lehetett kevesebb.) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalónak a ténylegesen ellátott feladatok arányában jár a díjazás.
Újra bevezették a helyettesítési díjat. Eszerint ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett úgy dolgozik más munkakörben, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.
Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább a készenlét díjazására vonatkozó szabályokban meghatározott összeg kétszerese illeti meg.
Végkielégítés
A végkielégítésnek mértéke háromhavi átlagkereset összegével akkor is emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Az emelt összegű végkielégítést a munkaviszony megszüntetésekor a munkaviszonyra vonatkozó igazolásnak is tartalmaznia kell.
Éjszakai, délutáni műszak
A korábbi szabályokkal ellentétben nemcsak a 22 és 6 óra között legalább 2 óra munkavégzés tekinthető éjszakai munkának, hanem a huszonkét és hat óra közötti időszakban – bármennyi időn keresztül – teljesített munkavégzés.
Az új szabályok szerint a munkavállaló a délutáni műszakban – a több műszakos munkarend alapján – 14 és 22 óra között dolgozik.
Munkaidő
A legtöbb változás a munkaidőre vonatkozó szabályokat érintette. Nézzük sorra ezeket a szabályokat. A teljes munkaidő mértéke továbbra is napi nyolc óra, de bekerült a törvénybe, hogy a munkaidő mértéke hetente 40 óra lehet.
A teljes munkaidő mértéke – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója [Mt. 139. §-ának (2) bekezdése].
Garanciális jellegű szabály, hogy a munkavállaló heti két pihenőnapja közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret
Ha a munkavállalók munkaidejét munkaidőkeretben határozzák meg, akkor a fentiektől eltérő szabályokat kell alkalmazni. Eszerint a munkavállalónak – a munkaidő-beosztása alapján – a pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak szintén bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti két pihenőnap (az egyik vasárnap) helyett – a munkaidő-beosztása alapján – a munkavállalónak hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében,
amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti két pihenőnap (az egyik vasárnap) helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap kéthetente, illetve kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján
a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
Ha a pihenőnapokat összevontan adja ki a munkáltató, az időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Fontos azonban, hogy 6 nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
Ha a munkavállaló rendes munkaidőben dolgozik, vasárnap munka csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.
Vasárnapi munkavégzésre a munkavállalónak – az általános szabályok szerint – rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlékot kell fizetni.
(Magyar Közlöny, 2002/98. szám)
Ítélőtáblák
2003. július 1-jétől országosan 3 – Budapesten, Pécsett, Szegeden – ítélőtábla kezdi meg a működését. Az illetékességi területük a következő:
– a Fővárosi Ítélőtáblához kerül Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye,
– a Szegedi Ítélőtáblához kerül Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye,
– a Pécsi Ítélőtáblához pedig Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye.
2005-től elkezdi működését Debrecenben és Győrött is az ítélőtábla.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Vállalkozói igazolványok
A 2000. november 1. előtt kiadott vállalkozói igazolványokat 2003. február 15-ig kell kicserélni, a csere eddig az időpontig illetékmentes. Erről a 2002. évi XII. törvény, valamint a 144/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 2002/88. szám)
Devizaárfolyamok
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamairól szóló MNB-közlemény.
(Magyar Közlöny, 2002/88. szám)
Jövedéki adó
Megváltozott a jövedéki adóról szóló törvény, amely szerint emelkedett a jövedéki adója az ásványolajoknak és a cigarettának. Az új előírások 2002. július 1-jén már hatályba léptek.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt december 31-ei hatállyal megsemmisítette a jövedéki törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek felhatalmazták a vámhatóságot, hogy a jövedéki ügyekben lefoglalja, illetve megsemmisítse például az adózás alól elvont jövedéki terméket, vagy elkobozza a jövedéki termék szállítására használt járművet.
(Magyar Közlöny, 2002/90., 94. szám)
Gyógyszerészet
A 2002. évi XIV. törvény a gyógyszerészetet érintő egyes törvényeket módosította. E szerint megváltoztak a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény és a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény szabályai is.
(Magyar Közlöny, 2002/90. szám)
Zöldkártya
Elsősorban az európai uniós jogharmonizáció miatt július 1-jétől új, az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatára és ellenőrzésére. 2003. december 31-étől csak olyan szakember adhatja ki a zöldkártyát, aki megfelelő képzésben vett részt és sikeres vizsgát tett. Ugyancsak 2003. december 31-étől csak olyan szervezet végezhet környezetvédelmi felülvizsgálatot, amelyik rendelkezik a jogszabályban előírt gázelemző vagy füstölésmérő műszerrel.
A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szenynyezőanyag-tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a gyártó által, az általa kibocsátott műszaki dokumentációban (javítási kézikönyv, vizsgálati, beállítási utasítás stb.) előírt, tűrésmezővel együtt értelmezett érték. Dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás, illetve azzal külön jogszabály szerint egyenértékű előírások szerint a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző táblán feltüntetett adat. A gyártó által kibocsátott dokumentációban szereplő adatok helyett alkalmazható a KFF által elfogadott kiadványokban, adatbázisokban az adott típusra (változatra, kivitelre) megadott érték. A KFF a jóváhagyott adatforrások listáját évente közzéteszi a GKM hivatalos lapjában.
A területi közlekedési felügyelet kezdeményezheti a KFF-nél adott típusra (kivitelre, változatra, gyártási évjáratra), továbbá speciális gépkocsikra az előírttól eltérő határértékek megállapítását, ha a gyakorlati tapasztalat és szakértői vélemény igazolja a gyári dokumentációban, illetve a jóváhagyott adatbázisokban szereplő értékek betarthatatlanságát, vagy a típusra (kivitelre, változatra) a jóváhagyott adatbázisok nem tartalmazzák a felülvizsgálat során ellenőrizendő értékeket. Az új határértéket a KFF javaslata alapján a GKM a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg. A megállapított határértéket a KFF közlemény formájában a GKM hivatalos lapjában teszi közzé.
A kibocsátási határértékeket a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet melléklete tartalmazza. A július 1. előtt kiállított igazolólapok a lejártukig érvényesek. Az új követelményeknek csak ezt követően kell megfelelniük a gépkocsiknak. A kétütemű autók tulajdonosai további haladékot is kapnak, ugyanis az ilyen kocsikra előírt szénhidrogén-határértéket csak 2005. július 1-jétől kell betartani.
A rendelet külön mellékletben foglalkozik a hagyományos Otto-motoros, a szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, a dízelmotoros személygépkocsikkal. Nem mindegy az sem, hogy a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra milyen gázelemző műszereket alkalmaznak, ennek ismérveit megtalálhatjuk az 5. számú mellékletben. Részletes szabályok vonatkoznak az ún. zöldkártya tartalmára, formájára is.
(Magyar Közlöny, 2002/91. szám)
Országkockázat
Az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet és a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet melléklete – 2002. augusztus 16-ával – megváltozik. Az új országbesorolási listát a 26/2002. (VII. 17.) PM. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Vám
Július 9-én lépett hatályba az a pénzügyminiszteri rendelet, amely szerint a magyarországi exportőr vagy reexportőr írásbeli kérelmére a vámfelügyelet úgynevezett manipulációmentességi igazolást állít ki a Magyarországon vámfelügyelet alatt levő és változatlan állapotban kiszállított vámárukra.
(Magyar Közlöny, 2002/92. szám)
Vámtarifa Magyarázat
A Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet megint megváltozott. A módosítás érint több furgon típusú gépjárművet, több négykerekű (kétkerék-meghajtású és négykerék-meghajtású) terepjárót, és több két, illetve négykerék-meghajtású gépjárművet, illetve érinti a tíz- vagy tizenkét üléses gépjárművet is. A részletes szabályokat a 25/2002. (VII. 12.) PM rendeletben olvashatjuk, a szabályok már július 22-től élnek, rendelkezéseit az ezt követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2002/98. szám)
Vámkontingens
Megjelent az Európai Unió tagországaiból származó egyes alap mezőgazdasági termékekre vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről szóló új rendelet. A 15/2002. (VII. 17.) KüM-PM együttes rendelet július 20-án lépett életbe, de a rendelkezéseit 2002. július 1-je után már alkalmazni kellett.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Gázárak
Július 1-jétől megváltozott a gáz ára. Ennek megfelelően az 500 köbméternél nagyobb teljesítménylekötésú fogyasztók az első árkategóriában 488 Ft/MJ/h éves teljesítménydíjat kötelesek fizetni, ugyanez a második árkategóriában 550 Ft/MJ/h. A gázdíj az első árkategóriában 0,646, míg a második árkategóriában 1,045 Ft/MJ.
(Magyar Közlöny, 2002/88. szám)
Méltányossági nyugdíj
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásakor engedélyezheti, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt – a rá irányadó korhatárt – elérő vagy rokkant és az árva személy nyugellátást – kivételes nyugdíjemelést is – kapjon.
A méltányossági nyugdíjat kérelmezni kell. A kérelmet az igénylő lakhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), a vasutas biztosított esetében a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátást – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz az ehhez rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Az igazgatási szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A 2002. évi XV. törvény 2002. június 29-én már hatályba lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/91. szám)
Növényvédő szerek
Új rendelet született a növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól. A 156/2002. (VII. 11.) Korm. rendelet előírásai valamennyi növényvédő szer forgalmazójára – beleértve a kereskedelmi tevékenységet folytató növényvédőszer-gyártókat, -formálókat, -kiszerelőket, a külföldi gyártók hazai képviseletét, valamint a kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytatókat (ügynök, növényvédőszer-raktározásra szakosodott vállalkozók stb.), illetve a telepengedély alapján tevékenységet folytató raktárakat is – vonatkozik. Kereskedelmi forgalomba kizárólag engedélyezett növényvédő szer hozható. Az import növényvédő szer esetében, ha a belföldi forgalom számára vámkezelik, az importőrnek igazolnia kell, hogy az áru a növényvédő szer magyarországi engedélyokiratában megjelölt gyártótól származik. Ilyen igazolás lehet az áru magyarországi engedélyokiratában feltüntetett gyártó által kiállított, az árut kísérő számla, illetve igazolásként szolgál, ha a számlán az engedélyokirat szerinti gyártó fel van tüntetve.
Engedélyek
A növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazására szolgáló üzlet működési engedélyét, illetve a növényvédőszer-raktározási tevékenységre vonatkozó telepengedélyt az üzlet helye, illetve a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzője adja ki.
A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az üzlet helye szerint illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat szakhatósági állásfoglalását, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara illetékes területi szervezetének véleményét is.
A vállalkozói igazolvány vagy cégbejegyzés alapján ügynöki tevékenységet folytató személynek be kell jelentenie a tevékenységét a kamara illetékes területi szervezetéhez.
A növényvédő szerek raktározása
A raktárba belépni, növényvédő szert a raktárba be-, illetve onnan kivinni, ott bármilyen tevékenységet folytatni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával, a szükséges egyéni védőeszközök használatával szabad.
Az új szabályokat 2002. július 26-tól már alkalmazni kell.
(Magyar Közlöny, 2002/97. szám)
Fürdők
Megváltozott a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló rendelet. A korábbi, május 15-től szeptember 15-ig tartó fürdési idény kitolódott, így minden évben május 1-jétől szeptember 30-ig tart. 2002. július 22-től ott is lehet fürdeni, ahol a fürdés nem esik tiltó rendelkezés hatálya alá.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Elengedett agrártartozások
Azoknak a gazdálkodóknak, akik a 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, 4/1994. (I. 18.) FM rendelet, 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet alapján – 1993-1995. között – támogatást vettek igénybe, de vissza nem fizetették, nem kell visszatéríteniük a 2002. január 1-jén fennálló tőke- és késedelmikamat-tartozásukat. A részletes szabályok 160/2002. (VII. 17.) Korm. rendeletben találhatók.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Búza
Támogatás
A közraktárba letett 2002. évi termésű búzára közraktárjegy fedezete alapján pénzügyi intézménytől és közraktártól felvett éven belüli lejáratú hitelhez legfeljebb 6 hónapos időtartamra kamattámogatás, valamint a legfeljebb 6 hónapos közraktári tárolás idejének figyelembevételével tárolási támogatás igényelhető. A kamattámogatás és a tárolási támogatás csak együttesen vehető fel. Támogatást kérhetnek a növénytermesztők, az állattenyésztők, az állattartók, a vegyes gazdálkodást folytató termelők, a halászok, a takarmánygyártók, a malmok, az integrátorok, és az egyes termékek beszerzését, raktározását, értékesítését végző szervezetek. A takarmánygyártók és a malmok csak akkor kérhetnek támogatást, ha vállalják, hogy éves felhasználási szükségletüknek legalább a felét 2002. szeptember 15-ig közraktárba helyezik. Az elhelyezés kezdő időpontja július 17.
A támogatás mértéke: a közraktárjegy fedezete mellett felvett éven belüli lejáratú banki hitel esetében a hitelfelvételkor érvényes jegybanki alapkamat 100 százaléka, valamint 15 forint/t/hét, maximum 6 hónapra.
A kamattámogatást negyedévente, a tárolási támogatást utólag, egy összegben lehet igényelni. A támogatások a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhetők, amelyet a 10032000-01905630 számú, APEH Piacra jutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
Intervenciós ár
Megjelent a 2002. évi termésű élelmezési búza alsó és felső intervenciós áráról szóló új, 57/2002. (VII. 17.) FVM rendelet. Az Országos Gabona Terméktanács tagjai által megtermelt, 2002. évi termésű, MSZ 6383:1998 szerinti Malmi II. minőségű élelmezési búza (vtsz: 1001100099) első értékesítéskori alsó intervenciós ára 23 000 forint/tonna, felső intervenciós ára pedig 31 000 forint /tonna.
A rendelet 2002. július 17-étől 2003 júliusáig van hatályban.
(Magyar Közlöny, 2002/99. szám)
Élelmiszerek
A külföldi élelmiszerek behozatalának egészségügyi feltételeiről szóló 1/1987. (I. 15.) EüM-BkM-KkM együttes rendeletet – 2002. augusztus 4-től – hatályon kívül helyezte a 2/2002. (VII. 5.) ESzCsM-GKM együttes rendelet.
(Magyar Közlöny, 2002/95. szám)
Vágóbaromfi
Módosult a minőségi vágóbaromfi-termelés idei támogatásáról szóló 55/2002. (VI. 28.) FVM rendelet is. A június 28-ától hatályos új rendelkezések szerint a támogatás mértéke 8 forint 20 fillér kilogrammonként, amelyet összesen legfeljebb négyszázkétezer-ötszáz tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni. Ebből százkilencvenkettőezer tonna lehet a vágócsirke, legfeljebb száztizenötezer-száz tonna lehet a pecsenye-, illetve a gigant vágópulyka, száz tonna pedig az úgynevezett pecsenyegyöngyös mennyisége.
(Magyar Közlöny, 2002/90. szám)