Bővülő források

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 52. számában (2002. augusztus 1.)
Egyre terebélyesebb azoknak a félig-meddig állami intézményeknek a listája, amelyek támogatott kölcsönökkel, garanciaszerződésekkel próbálják segíteni a hazai kis- és középvállalkozókat. A forráshoz jutás bonyolult feltételeinek dzsungelében azonban sok jelentkező cég "eltévedhet", ráadásul egynémely kisebb kölcsönprogram nem is ígérkezik igazán életképesnek.

Hitelezők és garantőrök

A Széchenyi-terv esztendeiben a közvetlen költségvetési pályázatok kaptak nagyobb figyelmet, s kevesebb szó esett az egyéb technikákkal kedvezményes forrásokat nyújtó hazai alapítványokról, társaságokról. Ezek száma pedig az utóbbi időben megnőtt, hiszen újabb és újabb programok indultak el. Bár a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál és más intézményeknél is megtalálhatók a kkv-k számára ajánlott forrástérképek, sok cég változatlanul nem tudja, hová forduljon pénzért ötleteinek megvalósításához. Gyakori gond, hogy a cégek nem a számukra valóban alkalmas fórumokat keresik meg pályázataikkal.

A talán a legtöbb kis- és középvállalkozó számára ismert finanszírozó intézmény – a kormány és az Európai Unió segítségével alapított – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), illetve annak mikrohitelprogramja. Ennek célja olyan meglévő vagy tervezett kis cégek kölcsönhöz juttatása (tevékenységi körüktől függetlenül), amelyek igényeit nem elégítik ki a kereskedelmi bankok. A maximum 9 fős, legföljebb negyedrészt külhoni tulajdonú kis cégek pályázhatnak a kölcsönért a többnyire a megyeszékhelyeken található Helyi Vállalkozói Központokban.

A mikrohitel feltételei – a maximális kölcsönösszeg tavaly októberben 3 millióról 6 millió forintra emelése után – az idén márciustól még kedvezőbbek lettek. A kölcsön maximális futamidejét az eddigi 3-ról 5 évre növelték (a legrövidebb periódus fél év lehet). Tavasztól így olyan kisvállalkozások is felvehetik a hitelt, amelyek eddig nem tudták volna állni a rövidebb futamidő miatt arányosan magasabb törlesztőrészleteket. Az igénybevevők körét kiterjesztették a maximum 200 millió forint éves árbevételű vállalatokra is (az eddigi 100 milliós limitről). Ezentúl akár a kölcsön egésze (s nem csak a fele) igénybe vehető forgóeszköz-finanszírozásra, ráadásul a visszafizetés türelmi idejét is a duplájára, 6 hónapra növelték.

A mikrohitel fix kamata a mindenkori jegybanki alapkamat (jelenleg 9 százalék), de az igénylők a gazdasági tárca 50 százalékos kamattámogatásában részesülhetnek. A kölcsönhöz jutáshoz legalább 20 százaléknyi saját erőt, és a mikrohitel minimum 100 százalékát kitevő biztosítékot is fel kell mutatni. E hitelfajta maximum háromszor igényelhető, de a felvételek között némi időnek el kell telnie. A statisztikák szerint az MVA "bebukott" (vissza nem kapott) kihelyezéseinek aránya csupán 13 százalék körüli.

Induláshoz, sportoláshoz

Az alapítvány másik nagy programja a Start-hitel és az ahhoz kötődő Start Garancia Alap. E beruházási célú kölcsönt a belföldi cégek mellett magánszemélyek is igényelhetik, de mértéke maximum a tervezett fejlesztés költségének 70 százaléka. A hitel futamideje 5-15 év, a visszafizetésnél legföljebb 2 éves türelmi időt számítanak. A kamat a jegybanki alapkamat 75 százaléka, plusz a folyósító bank által felszámított 1-2 százaléknyi marzs.

Azon cégeknek, amelyek üzletileg megalapozott tervvel rendelkeznek a Start-hitel felvételére, de nem tudnak kellő vagyoni biztosítékot felmutatni, az MVA Start Hitelgarancia Alapja segít. Ez készfizető kezességet vállal a kölcsön maximum 80 százalékára. Ennek – a folyósító banknál negyedévente utólag fizetendő – éves díja a törlesztés időpontjában fennálló garantált hitelrész 4 százaléka. Az MVA a sportcélú vállalkozásokra is gondolt, nekik a sporthitelt ajánlja.

Budapesti kezdeményezés

Nyolc éve léteznek – egyre magasabb hitellimitekkel – a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (BVK) konstrukciói. A jelenlegi Budapest Kisvállalkozói Hitel néven ajánlott 1-10 millió forintos, maximum 3 évre szóló konstrukciót fővárosi kezdő és működő egyéni és társas vállalkozások vehetik fel fejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvételre, forgóeszköz-finanszírozásra, sőt – ami meglehetősen kockázatos a hitelnyújtónak – akár a cég elindításához is. A BVK hitelrendszere élvezi a földművelésügyi és a gazdasági minisztérium támogatását – 2000-től a kormányprogram részévé vált.

Az előző évek kiírásaihoz képest némi változás, hogy a pénzért pályázó cégnek nem lehet 50 főnél több munkatársa, és az igénylést megelőző évben 700 millió forintnál nagyobb nettó árbevétele. A vállalkozásban a külföldi, állami vagy önkormányzati cég részesedése nem lehet több egyenként 25-25 százaléknál, és feltétel az is, hogy a tervezett fejlesztés összköltségének negyedét saját erőből kell állnia.

A BVK forrásaiból az ügyfél maximum 3 millió forinthoz juthat, de ezt kiegészítheti az állandó együttműködési partnernek számító Polgári Takarékszövetkezet legföljebb 7 millió forintos kölcsönrésze. Előbbi fix kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, utóbbié jelenleg fix 14,5 százalék (de ehhez évi 1,5, majd 1-1 százalék kezelési költség is járul).

Érdekes a két hitelnyújtó fél együttműködési módszere. A hitel odaítéléséről ugyan a BVK kamatbizottsága dönt, de a takarékszövetkezetnek vétójoga van. A szövetkezeti kölcsön 90 százalékára a Hitelgarancia (HG) Rt. készfizető kezességet vállal, amelynek díja – a futamidőtől függően – az összeg 0,5-1,2 százaléka, ennek felét viszont a gazdasági tárca magára vállalhatja. A kölcsön folyósítása a saját erő felhasználása után, számlák ellenében történik, a törlesztőkamatokat pedig havonta kell fizetni.

Az MVA mikrohitelprogramjának eredményei (1992-2001)

Év

Folyósítások száma (db)

Folyósítások összege (M Ft)

1992

204

54,546

1993

688

208,137

1994

1 540

594,48

1995

2 238

1 025,318

1996

2 281

1 759,829

1997

2 454

2 218,269

1998

1 734

1 732,296

1999

1 523

1 604,614

2000

1 928

2 988,67

2001

2 727

6 557,895

Összesen

17 317

18 744,054

Forrás: MVA

Beruházás, fejlesztés uniós segédlettel

Évek óta jelentős hitelkonstrukciókat kínál a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is. A kkv-k munkahelyteremtését, fenntartó beruházásait segíti az Európa Tanács Fejlesztési Bankja által refinanszírozott, mintegy 5 milliárd forintos hitelkeret. Ez a maximum 500 fős, legfeljebb 18,75 milliárd forint tárgyi eszközzel és maximum 33 százaléknyi nagyvállalati tulajdonhányaddal bíró társaságoknak járhat. A kölcsön mértéke a hitelcél bekerülési összegének felére rúghat. A kamat a londoni (Libor) vagy a budapesti (Bubor) bankközi kamatláb, plusz 1-3 százalék.

Az MFB saját forrásaiból finanszírozza a kkv-beruházási hitelét, amely maximum 500 alkalmazottat foglalkoztató, 6 milliárdos árbevételű vagy 3 milliárdos mérlegfőösszegű cégeknek jár. A cél itt új termékek, szolgáltatások létrehozása, friss technológiák bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése, az ipari szerkezetátalakítás gyorsítása. A maximum 500 milliós kölcsön 2-7 évre szólhat (2 éves türelmi idővel), kamata a hasonló futamidejű Bubor vagy Libor, plusz 3 százalék. A fejlesztési bank a folyósítással a Postabankot, a Konzumbankot és a Takarékbankot bízta meg. Van kkv-lízingkonstrukció is, fókuszában a 3 évnél nem idősebb termelőeszközökkel (például haszongépjármű, gép, berendezés, esetleg kereskedelmi vagy a vendéglátást szolgáló ingatlan). A Bubor plusz 2-2,5 százalékos kamat mellé maximum 4 százalékos futamidőt ajánl fel a fejlesztési bank.

Az MFB filozófiájában fontos szerep hárul a beszállítói célprogramokhoz kötődő hitelkonstrukcióra. A pályázók itt azok közül kerülhetnek ki, akik árbevételük legalább felét beszállítói kapcsolataiknak köszönhetik. A maximum 7 éves, Libor/Bubor plusz 3 százalékos kamatú kölcsön mértéke a projekt bekerülési értékének maximum 70 százaléka lehet (a korábbi évek 80 százaléka helyett).

A felsorolt MFB-konstrukciókat egy-egy kisebb vállalkozói kör számára elérhető speciális finanszírozási formák egészítik ki. Ilyen többek között a háziorvosi hitelprogram, vagy az olasz kötődésű – s maximum 49 százalékban állami kézben lévő – vállalkozásoknak szóló kölcsön lehetősége.

Export-import segítése

Nevével ellentétben nem kizárólag exportfinanszírozással, hanem – bizonyos esetekben – belföldi ügyletekkel is foglalkozik az állami Magyar Export-Import Bank (Eximbank). Az alapcél azért mégis – kedvező finanszírozási lehetőségek révén – a magyar vállalkozók kivitelének segítése, s ezáltal a magyar export felfuttatása, olyan piacokon is, ahol a magyar áruk még nemigen vannak jelen.

Persze nem mindenhová és nem mindenáron: az Eximbank kockázatosságuk alapján öt kategóriába (A-E) sorolja a különböző államokat. Jugoszlávia például e pillanatban a második, Horvátország viszont csak a harmadik kockázati fokozatban van (ezek esetében elkülönített keret szolgálja az újjáépítésben való részvételt), az argentínai finanszírozásokat viszont – nyilvánvalóan az ország pénzügyi válsága miatt – felfüggesztették. Az orosz export felfuttatására a hitelintézet pár hónapja kötött együttműködési megállapodást a legnagyobb orosz állami hitelintézettel, a Sberbankkal.

Az Eximbanknál elérhető lehetőségek közül érdemes szót ejteni a kifejezetten kis- és középvállalkozóknak (kkv) ajánlott Eximhitelről. A törvényben előírt, már említett "szokásos" kkv-feltételek mellett az Eximbank a kölcsönhöz jutáshoz azt is előírja feltételül, hogy az állam részesedése legföljebb 25 százalék lehet a pályázó kis cégben. Az Eximhitel összege a kkv által előzetesen megkötött értékesítési szerződés összegének 75 százaléka, minimum 10 millió, maximum 200 millió forint lehet. A kölcsön futamideje 12-18 hónap, amiből kiviláglik: forgóeszköz-finanszírozás a cél. A hitelt pontos visszafizetések esetén évente többször is fel lehet venni, de e "kivétek" együttes összege nem haladhatja meg a 200 millió forintot.

A hitelintézet a futamidő első 6 hónapjában 50 százalékos kedvezményt ad a kölcsön kamatára. A gazdaságilag kedvezőtlen helyzetben lévő megyékben – így Borsodban, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Nógrádban és Békésben – ráadásul összességében 75 százalékos a kedvezmény. A 3 havonta és lejáratkor fizetendő kamatot egyébként az igényelt pénznemtől függően a féléves Liborhoz vagy Buborhoz igazítják, plusz (az esetleg meglévő bankgaranciától és a kölcsönösszegtől is függően) 1,0-2,8 százalék felárat is felszámítanak. Az ügyfelet még a hitelösszeg 0,5 százalékát kitevő folyósítási jutalékkal is megterhelik.

Hosszabb távra is szólhat az Exportálók hitele, amelynél az exportszerződés 85 százalékát, minimum 20 millió forintos kölcsönt áll a pénzintézet. A kamat ebben az esetben is változó, a 3 vagy a 6 havi Liborhoz, illetve Buborhoz kötik, csakhogy az e mellé számított felár közel 4 százalék.

A legalább egy éve működő agrárexportőr cégek igényelhetik az Eximbank 10-300 millió forintnyi agrár-eximhitelét. Kikötés, hogy a kölcsön csak az állam által preferált mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedőknek adható. Csakhogy – legalábbis első pillantásra – ezek között ott van valamennyi fontos exportszféra, így a borászat, a húsfeldolgozás, a tej- és malomipar is.

Az Eximbank is vállal garanciákat, mégpedig saját üzleti kockázatra vagy költségvetési háttérrel. A bel- és külföldi ügyletekhez egyaránt kapcsolható garanciahitelre, az ügyfél partnerének jólteljesítésére, előleg-visszafizetésre vagy tenderre egyaránt szólhat, az ügylet értékének el kell érnie a 100 ezer dollárt. A garanciadíj a kockázat típusától függően 0,76-1,81 százalék lehet. A hitelintézetnél végül mód van forfetírozásra (minimum 200 ezer dolláros exportkövetelések megvásárlására), kereskedelmi bankokkal közösen a kockázatvállalás megosztására, illetve azok kölcsöneinek refinanszírozására is. Az állami pénzintézet kedvelt konstrukciója az, amellyel a magyar exportőr vevőjét finanszírozza meg úgynevezett vevőhitelkeret révén.

Biztosított kinnlevőségek

Az Eximbank afféle "testvérintézménye" a szintén egészében állami kézben lévő Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib). Egyes hírek szerint az új kormányzat még inkább erősítené a két intézmény kapcsolatát. A Mehib ahhoz nyújt intézményi hátteret, ha a biztosított vállalat bel- vagy külföldi megrendelője nem fizeti ki a leszállított áru ellenértékét. A biztosítás – amelynek térítése természetesen akár egy hitelező bankra is engedményezhető – megszabadítja a szállítót e kockázattól, így kalkulálhatóbbá válik cash-flow-ja, ráadásul nem is neki kell előzetesen megvizsgálnia partnere fizetőképességét.

A Mehib is vállal saját kockázatú (úgynevezett piacképes) és állami fedezetű (nem piacképes) biztosításokat, utóbbinál szintén a központi költségvetés exportstratégiájának támogatása a cél. E második típusnál feltétel, hogy a vevő az állam vagy állami, esetleg első osztályú kereskedelmi bank által garantált legyen. A biztosítás a külhoni ügyletek mellett e társaságnál is szólhat belföldi tranzakciókra. Kevesen tudják, hogy a Magyar Exporthitel-Biztosító külföldi befektetésekre is köt biztosítást, ha a befektetés mértéke a külföldi cég vagyonában, tőkéjében eléri a legalább 10 százalékot. Nincs viszont biztosítás kötbérre, késedelmi kamatra és a számlával nem igazolható költségekre.

A minden esetben 5-30 százalékos önrésszel forgalmazott piacképes módozatok egyaránt szólhatnak az ügyfél szerződésének teljesítése előtti és utáni időszakra. Magyarán, a Mehib már a gyártási periódus kockázatát is – ha a vevő esetleg már ekkor csődbe megy – magára vállalhatja. Még ennél is tágabb a nem piacképes rizikóvállalás köre. A biztosítási összeg itt akkor is jár, ha az ellenérték kiegyenlítése például (polgár)háború, zavargások, adminisztratív korlátozások miatt hiúsult meg az adott államban. A már említett befektetés mellett mód van vevőhitelre, konszignációs raktárkészletre, exportlízingre, tenderajánlatra szóló fedezetvállalási szerződés megkötésére is. Nincs gond abban az esetben sem, ha az ügyfél többféle típusú biztosítást igényel: akár egész éves volumene fedezetbe vehető.

A hitelbiztosító tavaly februártól Partner elnevezéssel külön kisvállalati biztosítással rukkolt elő, sőt ezt már belföldi ügyletekre is meg lehet kötni. A Partner esetében a vevő maximum 60 ezer eurónak megfelelő árut kaphat a szállítótól, s a fizetés határideje nem nyúlhat túl 180 napnál. A tavalyi 30 százalék után az állam 2002-ben már 50 százalékos díjkedvezményt nyújt a Partner igénylőinek. Szintén 2002 újdonsága, hogy a Mehib, illetve a "kezét fogó" állam – reagálva a forint erősödésére – külön az exportőröknek, illetve a beutaztató turisztikai cégeknek szóló árfolyam-kockázati biztosítást kínál. A társaság emellett megkezdte (elsőként a Budapest Bankkal) kétoldalú banki szerződések kötését is a hatékonyabb ügyfélkiszolgálás érdekében.

Az ügyletek elbírálásánál a Mehib is országkockázati besorolást alkalmaz, de náluk hétfokú a skála. 2002-től Albánia is biztosítható, Jugoszláviával és Horvátországgal pedig már korábban helyreállt az együttműködés (amit a Horvát Rekonstrukciós és Fejlesztési Bankkal májusban kötött kétoldalú megállapodás is jelez). Az ügyleteket félévente felülvizsgálják, rosszabb országbesorolásnál a díj négyötödének 150-200 százalékát kitevő felárat szabhatnak meg.

Évente új díjszabás

Mennyi a Mehibbel szerződők pontos díja? A biztosító évente új díjtáblákkal áll elő. Az – egyébként az általános forgalmi adótól mentes – költségek mértéke az országbesorolás és az önrész mellett a kockázatviselés tartamától, mértékétől, az adós, illetve (ha van) a garans minősítésétől függ. Egy konkrét példa: az idén egy 40 ezer eurós hitelkeret biztosítása német vagy osztrák vevők esetén 307 ezer forintba kerül (támogatás nélkül számítva). Egy belföldi, 10 milliós kölcsönkeretnél 297 ezer forint a tarifa.

Az ügyfélnek a biztosítási kárt 15 napon belül írásban kell bejelentenie a Mehibnek, mellékelve az összes szükséges adatot. A kár kifizetése előtt a biztosítónak még – az ügylet típusától függően – 30-180 napos türelmi idő is rendelkezésére áll.

A hitelhez jutást segítő állami jellegű vagy annak garanciáját bíró lehetőségek közül feltétlenül meg kell említeni a Széchenyi-kártyát is. Magyarország első valódi vállalkozói hitelplasztikjának bevezetése hosszú évek óta tolódik, noha a vállalkozói érdekképviseletek már régóta szorgalmazták. Bár a pénzügyi kormányzat is az ügy mellé állt, jogértelmezési problémák miatt a kártyát nem sikerült az eredetileg tervezett júliusi időpontban kibocsátani. Az ígéretek szerint erre leghamarabb ősszel kerülhet sor.

Munkáltatói szervezetek kezdeményezései

A Széchenyi-kártyával kapcsolatos előkészületeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) közös cége, a KA-VOSZ Rt. végzi. A plasztiklapocska kibocsátására eddig 3 hitelintézet, az OTP, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a döntően állami kézben lévő Postabank kapott lehetőséget. A kártyával felvehető kölcsön összege egyelőre csak a legkisebb vállalatok likviditási gondjainak megoldására (sem) elegendő.

A kártyát – valamelyik érdekképviselet tagjai – a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarától, illetve VOSZ-irodától vehetik át. Hozzájutásának feltétele természetesen az, hogy az adott cég ne hulljon ki a vállalkozói szervezetek minősítő szűrőrendszerének rostáján. A mindenkori hitelkeret maximum 73 százalékára a részben állami Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal (kérdés, hogy utóbbi garantőr cég milyen díjat számít fel e szolgáltatásáért). A Széchenyi-plasztik úgynevezett rulírozó, azaz visszafizetése esetén újból és újból felhasználható kölcsönkeretet nyújt. Ennek feltétele az, hogy a hitelhez társuló vállalkozói folyószámlát háromhavonta legalább egy-egy alkalommal a hitelkeret 50 százalékáig feltöltsék.

A VOSZ egyébként nyáron megállapodást kötött a Magyarországi Volksbankkal egy nem támogatott hitelfajtáról is. A 13,38 százalékos kamatú és 2,5-3 százalékos kezelési költségű, 3-15 millió forint összegű, 3 vagy 5 éves futamidejű, forgóeszközre, beruházásra szolgáló Optimum kölcsönt a VOSZ-irodákban is elérhetik majd a felvételére jogosult, legalább 2 éve működő cégek.

Ha már a különböző vállalkozói érdekképviseletek közreműködésével nyújtott kölcsönről esik szó, érdemes megemlíteni a Postabank és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) tőkepótló hitelkonstrukcióját. Az 1-10 millió forintos kölcsön – amelynek mindenkori kamatát a bank szabja meg – kedvező hitelbírálat után tetszőleges célra (akár forgóeszközre) fordítható. A futamidő legföljebb 1 év, a kölcsön visszafizetés után kétszer megújítható. A kölcsönhöz a HG Rt. 90 százalékos kezességvállalása, ehhez pedig a GKM 50 százalékos díjtámogatása járulhat.

A Széchenyi-kártya kondíciói*

Kamat

3 havi Bubor plusz 5% mínusz állami támogatás (5%)

Kezelési költség

A fennálló hitel évi 1%-a

Hitelbírálati díj

nincs

Folyósítási jutalék

nincs

Rendelkezésre tartási díj

nincs

Előtörlesztési díj

nincs

Kártyás vásárlás díja

nincs

Bankszámla-vezetési díj

bankok saját kondíciói szerint

HG Rt. díja

évi 2% mínusz 1% állami támogatás

* Éves kártyadíj 500 E Ft hitelkeretnél 18 E Ft, 1 M Ft hitelkeretnél 22 E Ft

Érvényes: 2002. dec. 31-ig.

Forrás: VOSZ

Tőkejuttatás, állami segédlettel

Nem hitelnyújtásra, de – ha lehet, a még ennél is fontosabb – közvetlen tőkejuttatásra és opciós támogatásra vállalkozik a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KFP) Rt. A társaságot tavaly december végén hozta létre 3,4 milliárd forintos saját tőkével az államot képviselő, s többségi tulajdonnal rendelkező Pénzügyminisztérium, illetve a fejenként mintegy 1,5-1,5 százalékos részvényes Magyar Fejlesztési Bank, Konzumbank, Eximbank, Hitelgarancia Rt., Postabank, Budapest Bank (BB), OTP, Magyar Külkereskedelmi Bank. Az állam esetleges későbbi tőkeemelésekor akár újabb kereskedelmi bankok is csatlakozhatnak.

A KFP célja a mikro- és kisvállalkozások tőkeellátottságának lényeges javítása a mostani állapotokhoz képest (a nem feldolgozással foglalkozó mezőgazdasági, illetve a pénzügyi tevékenységű cégek ki vannak zárva a pályázók közül). E cégek tőkeereje mélyen alatta marad a foglalkoztatói piacon, illetve a bruttó hazai termék (GDP) előállításában betöltött szerepükhöz képest. Az új finanszírozó társaság partnerbankjainak e céges ügyfeleit erősíti meg tőkével, így megkönnyítve azok – sok pénzintézet számára ma még változatlanul kockázatosnak ítélt – hitelezhetőségét is.

A tőkejuttatás első, közvetlen módja, hogy a fejlesztő cég – első látásra egy privát kockázatitőke-társaság metódusához hasonlóan – tőkeemelés révén tulajdont szerez a "megsegítendő" kisvállalatban. Csakhogy a KFP részesedése az "üzleti angyalok" gyakorlatával ellentétben kizárólag kisebbségi lehet. A tőkeemelés mértéke maximum 50 millió forint, a minimális mértéket a cég előzetes szűrésekor szabják meg. Azt, hogy ki juthat pénzhez, elsősorban a beadott üzleti tervek realitásai alapján döntik el, a mérleg-, és eredményadatok, illetve az ügyfelek minősítése ennél valamivel kisebb mértékben esik latba.

A KFP a tervek szerint általában 3 vagy 5 évre "száll majd be" egy-egy vállalkozásba, de a többségi tulajdonos akár ennél hamarabb is kezdeményezheti üzletrészének visszavásárlását. Az együttműködés időszakában a fejlesztési cég úgymond nem foglalja el a menedzsmentben a kulcspozíciókat, és nem kívánja ellenőrizni a vállalat vevői vagy szállítói kapcsolatait sem. Magyarán: hagyják nyugodtan fejlődni az adott céget a maga (remélhetőleg jó irányba tartó) útján. A privát kockázati tőkésekkel ellentétben a KFP nem törekszik extraprofit elérésére a társaságból való kiszállás (a szakzsargonban exit) idején sem. Ígéretük szerint csak az éves inflációkkal valorizált hozammal megnövelt tőkét kívánják viszontlátni az üzleti kapcsolat végén.

Lehetőség van közvetett tőketámogatásra is. A KFP ennek során opciót vállal egy harmadik, az adott cégbe befektető fél felé, amely azt gond esetén lehívhatja. Az opciós díjat egyelőre még nem szabták meg, hiszen a fejlesztő társaság a tervek szerint ténylegesen csak ősszel startol. Akkorra viszont dinamikus indulást terveznek: míg szakmai összesítések szerint a privát kockázati tőkések az elmúlt egy évtizedben összesen mintegy 400 – igaz, olykor nagy pénzeket igénylő – befektetési lehetőséget, ahogy e szférában mondják, "aranyrögöt" választottak ki aprólékos munkával maguknak, a kis haszonra törekvő KFP rövidesen már több száz megállapodást szeretne tető alá hozni.

A Hitelgarancia Rt. kezességvállalási díjai (%)

Futamidő (év)

Díj

Éven belüli kezességnél

Évenkénti díjfizetésnél

Egyösszegű fizetésnél

1 évig

0,50

   

1-3 év

 

0,80

1,20

3-6 év

 

1,00

2,40

6-10 év

 

1,60

3,60

10 évtől

 

2,0-3,0

5,00

* min. 1 E Ft.

Forrás: HG Rt.

Intézményes garanciák

A hitelező-finanszírozó intézményeket különböző garantőr intézmények is támogatják itthon. Közülük a legismertebb, a Hitelgarancia Rt. nemcsak a kisebb, de a közepes vállalatok hitelfelvételét vagy bankgarancia-szerzését is képes segíteni készfizető kezességvállalással. Az állam, közel 30 bank és félszáz takarékszövetkezet tulajdonában lévő garantőr társaság ugyanis 2002-től a korábbi 400 millió helyett már akár 600 millió forint összegű, maximum 15 éves futamidejű garancia bevállalására is hajlandó. A "garanciaplafont" több hitel vagy bankgarancia esetén sem léphetik túl az igénylők.

A garantőr cég segítségét a gazdasági társaságok és természetes személyek mellett közhasznú társaságok, (nem lakás jellegű) szövetkezetek, vagy épp a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében létrehozott szervezetek igényelhetik. A pályázásra jogosult társas cégek létszámát ugyanakkor – a kisvállalkozási törvény előírásaival összhangban – 250 főben maximálták (korábban ez 300 fő volt). A garanciavállalás éven belüli forgóeszköz-, továbbá folyószámla-, éven túli lejáratú forgóalappótló, beruházási, fejlesztési hitelhez, vállalkozói hitelkerethez és bankgaranciához vehető igénybe.

A HG Rt. készfizető kezessége legföljebb a hiteligénylőt terhelő tőke, kamat és járulékok, illetve a bankgarancia-szerződésben vállalt kötelezettségek 80 százalékára szólhat. Tízmillió forint hitel alatt azonban a HG Rt. 90 százalékig is felmehet. A nyilvánvalóan kockázatosabbnak tekintett mezőgazdasági tőkepótló kölcsönökre azonban legföljebb 60 százalékot vállal a garantőr cég.

Az ügyfél a garanciavállalási konstrukció egésze alatt saját hitelnyújtó bankjával áll kapcsolatban (neki fizeti a garanciadíjat is). Utóbbi adja be a kezességvállalási kérelmet a HG Rt.-nek, amely maximum 15 munkanap alatt bírálja el azt (ez jelentős rövidülés, hiszen két éve akár egy hónapig eltartott). A folyamatok még erőteljesebb felgyorsítása végett a garantőr intézmény az utóbbi időben – általában a kisebb összegű hitelkérelmekhez – garancia-szándéknyilatkozatokat ad át partner hitelintézeteinek, amelyek szinte azonnal tudják folyósítani a kölcsönt. Az azonos típusú ügyletek intézése így jóval egyszerűbb, hiszen a hitelintézetek maguk minősítik az adott céget. A futamidő alatt nem változhat a kezességvállalás százalékos mértéke, a hitel vagy a garancia összege, a díjfizetés módja, sőt (az euróátállást kivéve) a hitel devizaneme sem.

A garanciadíj éven belüli kezességvállalásnál egyszer, hosszabb konstrukciónál évente fizetendő a még fennálló hitelállomány garantált hányada alapján. A bank azonban utóbbi esetben kiköthet egyösszegű, előre történő díjfizetést is. Érdekesség, hogy a bankhitel vagy garancia futamideje meghaladhatja a HG Rt. kezességvállalásának periódusát (fordítva ez nem lehetséges). A bank viszont "menet közben" kezdeményezheti ennek fenntartását (prolongálását).

Az elmúlt években csökkentek a HG Rt. díjai, hiszen a kezelési költséget teljesen eltörölték, s a kezességvállalási díj is elviselhető mértékű lett. Kellemes hír a vállalkozóknak az is, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) idén a tavalyi 20 millió helyett már 40 millió forint hitelösszegig nyújt 50 százalékos támogatást a HG Rt. díjainak kifizetéséhez. Továbbra is él viszont az a kikötés, hogy a mezőgazdasági tőkepótló hitelnél csak évente fizethető a díj, amelynek mértéke 10 milliós kölcsönig 1 százalék, a fölött – a kezességvállalás mértékétől függően – akár 1,5 százalék is lehet.

A HG Rt. 2001-ben közel 7 ezer új szerződésre összesen 87 milliárd forintért vállalt kezességet, s ez 109 milliárd forint új hitel felvételét segítette elő. A teljes "élő" garanciavállalás így már 101 milliárd forintra nőtt. A legtöbb szerződést változatlanul éven belüli ügyletekre kötik az ügyfelek, akik közül a legnagyobb részt a kereskedelmi vállalatok képviselik. Az idén 120 milliárd forint kezességállomány elérése a cél. Ezt a központi költségvetési keret bőven lehetővé teszi, hiszen az állami viszontgarancia a tavalyi 150 milliárd forint után 2002-ben akár 180 milliárd forintig vehető igénybe.

A HG afféle kis "hajtásaiként" 2001 végén 7 – általában pár tucat tagot számláló – garanciaszövetkezet alakult, budapesti, veszprémi, győri, szekszárdi, egri, nyíregyházi és szegedi székhellyel. A garantőr társasággal kötött megállapodások révén a HG Rt. a szövetkezeti ajánlásokkal ellátott, maximum 5 millió forint összegű és 1 év futamidejű hitelekhez maximum 90 százalékos, a bankgaranciákhoz 80 százalékos készfizető kezességet vállal. A szövetkezetek 15 százalékos viszontgaranciát nyújtanak. Ám – mint a győri szövetkezetnél elmondták – a konstrukció csak félig-meddig működik, hiszen a hitelező bankok időközben egyéb fedezetek (így ingatlan) bevonását is előírták.

Hitelbiztosítékok az agráriumban

A HG Rt.-nél jóval szerényebb keretek között gazdálkodhat a vidékfejlesztést zászlajára tűző Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA). Ennél az intézménynél ugyanis csak 2,35 milliárd forint a – 70 százalékos mértékű – állami viszontgarancia mértéke. A 117 integrációs és 7 független takarékszövetkezettel, továbbá a hitelintézetekkel – BB, CIB, Erste, Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), OTP, MKB, Postabank, Konzumbank és ING Bank – együttműködő AVHA célja ugyancsak a kkv-törvényben leírt cégek hitelhez jutásának segítése. Pár éve még elsősorban az agráriummal foglalkoztak, ma már például egy falusi gyógyszertárra, bababoltra felvett hitelre szóló kezességvállalás is "belefér" a tevékenységi körbe. Budapesten továbbra is kizárt a garancia, de a vidéki nagyvárosokban élő ügyfelek számára – a korábbiakkal ellentétben – már van rá lehetőség. Az alapítvány egyre erősebben támaszkodik a takarékszövetkezetekre, amelyek az utóbbi egy-két évben kaptak igazán kedvet az általában pár millió forintos vállalati hitelek kihelyezésére.

A készfizető kezességvállalásért magyar állampolgárságú egyéni vállalkozók, belföldi természetes személyek többségi tulajdonában lévő társaságok folyamodhatnak. A garanciához kapcsolódó – beruházásra, fejlesztésre, forgóeszköz-finanszírozásra szóló – kölcsönszerződés futamideje 0,5-15 év, de az alapítványnál ma a leghosszabb szerződés futamideje sem nyúlik tovább 12 évnél.

A hazai cégek izmosodásával, hitelfelvételi képességük növekedésével párhuzamosan az AVHA 120 millió forintra növelte az egy vagy több hitel után együttesen garantálható tőkeösszeg mértékét (2000-ben ez még csak 80 millió forint volt). Az alapítvány 5 millió forintos bankhitelig 90 százalékos, 15 millióig 80 százalékos, e fölött pedig legföljebb 50 százalékos fedezetet vállal, így a többi kockázat szükségszerűen a banké. A költségvetési törvény előírása alapján 2001-től 5 millió forint feletti hitelnél év közben akár fel is függeszthetik a garanciát, ha annak mértéke meghaladná a 70 százalékot (ez némi lazítás, hiszen két éve még 60 százalék felett következhetett be a korlátozás).

A HG Rt.-nél alkalmazotthoz hasonló biztonsági intézkedés, hogy nem jár garancia annak, akinek hitelét az előző években "elbukta" az alapítvány (amelynek adatbázisa nem az esetleges kapcsolt vállalkozásokat, hanem a mögöttük álló magánszemélyeket is figyeli). Tavaly például 60 kérelmet utasítottak el ilyen okok miatt. Nem jár garancia azoknak sem, akik hiteléhez már más garanciaintézmény biztosítéka kapcsolódik.

Az igénylőlapon beadott, dokumentált kérelmeket az AVHA ígérete szerint öt napon belül elbírálja. A garanciadíjat – amelyre szintén jár a GKM 50 százalékos támogatása – egyszerre előre vagy évenként lehet leróni. Az általános díjtáblázattól némileg eltérnek az éven túli tőkepótló hitelhez kötődő – konstrukciótól függően évi 1-1,5 százalékos díjú – kezességvállalás szabályai. Ezeket a "hagyományos" felvett kölcsönökön felül 80 millió forint értékig garantálja az AVHA (tehát az ügyfél teljes kölcsönösszege akár 200 millió forint is lehet), de úgy, hogy a 80 százalékos kezességvállalási arány így is csak legföljebb 15 millió forint kölcsönrészig alkalmazható.

Az AVHA 2001-ben 2597 tételre vállalt kezességet összesen 31,3 milliárd forint hitelhez úgy, hogy az átlagos garancia mértéke 55 százalékos volt. Az idén a tavalyival nagyjából megegyező számokat várnak – 2500-2700 tételt 30 milliárd forint volumenben. A "bebukott" hitelek értéke 0,5-1,4 milliárd forint körül van évente.

Az AVHA garanciavállalási díjai (%)*

Hitelösszeg (M Ft)

Futamidő

 

0-1 év

1-7 év

7 évtől

20-ig

0,25

0,50

0,75

20-40

0,50

1

1,50

40-80

0,75

1,50

2,25

80-tól

1

2

3

* 50 százalékos garanciánál.

Forrás: AVHA

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!