Joghatály
Az elektronikus formákhoz fűződő jogkövetkezmények közül elsőként a joghatály elismerését, a törvény előtti egyenlőséget kell kiemelni. Az elektronikus aláírással "aláírt" dokumentumok a hagyományos, papíralapú dokumentumokkal egyező feltételekkel alkalmasak a jogi hatás kiváltására. Az elektronikus aláírás, illetve elektronikus irat vagy dokumentum elfogadását, bizonyítékként való elismerését megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve az irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik.
Írásbeliség, bizonyító erő
Az írásba foglalás követelménye elektronikus iratba foglalás útján is teljesíthető nemcsak bírósági és államigazgatási eljárásokban, hanem egyéb esetekben is, feltéve hogy az elektronikus iratot fokozott biztonságú elektronikus aláírással írták alá. A jogszabályok által a hatósági, bírósági eljárásokban előírt kötelező írásbeliség ugyancsak fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatával teljesíthető. Az elektronikus aláírásról szóló törvény a magasabb biztonsági fokot garantáló technológiák alkalmazásához erősebb bizonyító erő jogkövetkezményét fűzi, így teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekinti a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot, amelynek tartalmát a bíróságoknak az ellenkező bizonyításáig vélelmezniük kell. A kormányzat tervei szerint a Belügyminisztérium által hitelesített, úgynevezett minősített elektronikus aláírással ellátott okiratok 2002. október 1-jétől közokiratnak minősülnek.
Közokirat
Közokirat az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, és amely teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. (A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni.)
Teljes bizonyító erejű magánokirat
Teljes bizonyító erejű magánokirat az olyan okirat, amelyet a kiállító saját kezűleg írt és aláírt, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy az aláíró az aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. Teljes bizonyító erejű magánokirat az olyan okirat is, amelyen
– a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, vagy
– az ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.
Teljes bizonyító erejű magánokirat továbbá a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat.
Az elektronikus okirat is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el.
Változatlanság
Ha az elektronikus okiraton kívüli elektronikus dokumentumon (elektronikus formában rögzített adat, kép, hang stb.) minősített elektronikus aláírás szerepel, és az aláírás ellenőrzésének – technikai vizsgálatának – eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott. Az elektronikus okiratok változatlanságát a fentiekben ismertetett, teljes bizonyító erő vélelme garantálja.
A változatlanság elismerésének előfeltétele, hogy az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírással lássák el. A minősített elektronikus aláírás elhelyezése utáni változtatások ugyanis ellenőrzési hibát okoznak. Ellenőrzési hiba hiányában az utólagos változtatás lehetősége kizárt. A változások a vonatkozó törvény indokolása szerint szándékos magatartásból, illetve a dokumentum kezelése során keletkező technikai jellegű hibákból is eredhet, így a változatlanság vélelme a hamisítatlanság és a technikai hibákból fakadó módosulás egyidejű hiányára utal.
Amennyiben az időbélyegzést olyan szolgáltató végezte, amely az időbélyegzéskor szerepelt a minősített szolgáltatók nyilvántartásában, és az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a dokumentumban foglalt adatok az időbélyegző elhelyezése óta nem változtak.
Biztonságosság
Amennyiben az elektronikus aláírási termék rendelkezik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt, illetve a szakmai akkreditáló bizottságok által akkreditált és tanúsításra jogosult szervezetek által kiadott igazolással, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus aláírási termék biztonságos, továbbá megfelel az igazolásban megjelölt egyéb követelményeknek. Ugyancsak a biztonságosság követelményét garantálja az a rendelkezés, amely szerint, ha az aláírás-létrehozó adatot (kriptográfiai magánkulcs) olyan szolgáltató helyezte el az aláírás-létrehozó eszközön (az elektronikus aláírást ez hozza létre), amely az adat elhelyezésekor e szolgáltatás tekintetében szerepelt a minősített szolgáltatók nyilvántartásában, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az aláírás-létrehozó adat kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő birtokában van.
Kinyomtatott változatok
A fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum kinyomtatott változatához nem fűződnek az ugyanezen dokumentum elektronikus változatának bizonyító ereje tekintetében előírt szabályok. Ennek indoka, hogy a kinyomtatott változatnál nem érvényesülnek azok az elektronikus biztonsági előírások, amelyek a változatlanságot garantálják, mert pl. fénymásolással könnyen megváltoztatható az eredeti dokumentum tartalma.
Ügyvédi ellenjegyzés
Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül az ügyvéd által ellenjegyzett okirat. Az elektronikus aláírásról szóló törvényben szereplő módosító rendelkezés értelmében lehetőség nyílik az ügyvédi ellenjegyzés digitalizált formájú létrehozására. Ennek feltétele, hogy az elektronikus okiratot
– az ügyvédnek kell elkészítenie,
– az ügyfélnek minősített elektronikus aláírással alá kell írnia,
– ezt követően az ügyvédnek ugyancsak minősített elektronikus aláírással kell aláírnia, feltéve ha ellenőrizte, hogy az okirat tartalma az elkészítés óta nem változott.
Az elektronikus ügyvédi ellenjegyzésre a hagyományos ellenjegyzéssel ellentétben úgy sor kerülhet, hogy az ügyfél és az ügyvéd nincs együtt jelen, megkönnyítve ezáltal az ügyintézést.
Külföldi tanúsítványok elismerése
Külföldi székhelyű, illetve lakóhelyű hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz kizárólag akkor fűződnek a belföldi tanúsítványokhoz kapcsolódó jogkövetkezmények, ha
– nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy
– belföldi székhelyű hitelesítésszolgáltató a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért jogszabályban meghatározott módon felelősséget vállal (szerződéssel, vagy felülhitelesítés útján), vagy
– a hitelesítésszolgáltató székhelye, illetve lakóhelye az Európai Unió valamely tagállamában van. (Ez a szabály csak az európai uniós csatlakozással egyidejűleg lép hatályba.)
Az elektronikus aláírás költségvonzata
Az elektronikus aláírás használata a Hírközlési Főfelügyelet tájékoztató anyaga alapján előreláthatólag az alábbi költségekkel jár:
– a biztonságos elektronikus aláírást létrehozó eszköz (hardver, szoftver) és az úgynevezett illesztőegység beszerzése egyszeri beszerzési költséggel jár, amely kb. 25 000 forintig terjedhet,
– az elektronikus aláírás tanúsításáért, a tanúsítvány fenntartásáért a biztonsági fokozattól függően (minősített tanúsítvány vagy sem) évi 100-10 000 forintot kell fizetni. A különféle dokumentumok aláírását esetenkénti díjfizetési kötelezettség nem terheli.