A váltóra vonatkozó részletes előírásokat az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet tartalmazza. A váltó olyan értékpapír, amely egy később esedékes fizetést testesít meg. A váltó kötelezettje a lejáratkor annak köteles fizetni, aki a váltót birtokolja, s vele szemben érvényesíti, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen jogviszonyon alapult a váltó kiállítása.
Saját váltó, idegen váltó
A szabályok a szerint változnak, hogy úgynevezett idegen vagy saját váltóról van-e szó. A saját váltó fizetési ígérvényt tartalmaz, a váltó kiállítója kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időpontban és helyen ki fogja fizetni. Az idegen váltó ezzel szemben egy másik személlyel szembeni fizetési felszólítást tartalmaz, amit az illető elfogad.
Tekintettel arra, hogy sok tekintetben a saját váltóra is az idegen váltóra vonatkozó passzusokat kell alkalmazni, az alábbiakban az idegen váltóval kapcsolatos regulákat vesszük sorra.
A váltó kiállítása
Kötelező tartalom
A váltónak tartalmaznia kell
– a váltó elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
– a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;
– a fizetésre kötelezett nevét (címzett);
– az esedékesség megjelölését;
– a fizetési hely megjelölését;
– annak a nevét, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;
– a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölését;
– a kibocsátó aláírását.
Az az okirat, amelyből a fenti kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó. E szabály alól a következő kivételek vannak: Az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni. Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni. Ha a váltón a kiállítás helye nincs megjelölve, úgy kell tekinteni, mintha a váltót a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.
Esetleges tartalom
A váltó a kibocsátó saját rendelkezésére is szólhat, s címezhető a kibocsátónak is. A váltó harmadik személy számlájára is kibocsátható. A váltó szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen.
A megtekintésre vagy megtekintés után bizonyos időre fizetendő váltóban a kibocsátó kamatot köthet ki a váltóösszeg után. Minden más váltóban ezt a kikötést nem írottnak kell tekinteni. A kamatlábat a váltóban meg kell jelölni, ennek hiányában a kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni. Ha más nap nincs megjelölve, a kamat a váltó keltétől jár.
Tartalmi ellentmondások
Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes. Az olyan váltó pedig, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.
Részleges érvénytelenség
Ha a váltón olyan személy aláírása szerepel, aki váltókötelezettséget nem vállalhat, vagy ha azon hamis aláírás, nem létező személy aláírása, vagy olyan aláírás van, amely – bármely más okból – nem kötelezi az aláírót vagy azt a személyt, akinek nevében a váltót aláírták, ez a többi aláíró kötelezettségét nem érinti.
Álképviselet
Ha valaki váltót ír alá olyan személy képviselőjeként, akinek képviseletére nem jogosult, a váltó alapján maga válik kötelezetté. Ugyanez áll arra a képviselőre, aki a képviseleti jog határait túllépte.
A kibocsátó felelőssége
A kibocsátó felelős a váltó elfogadásért és a fizetésért. Az elfogadásáért való felelősségét azonban érvényesen kizárhatja. Ezzel szemben minden olyan kikötést, amellyel a kibocsátó a fizetésért való felelősséget zárja ki, nem írottnak kell tekinteni.
Hiányos váltó
Ha a váltó a kibocsátáskor hiányos volt, és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a váltóbirtokossal szemben csak abban az esetben lehet hivatkozni a megállapodás megszegésére, ha a váltót a váltóbirtokos rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli.
Váltóbirtokos
A váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja a jogát, még akkor is, ha az utolsó váltóátruházás üres. A törölt váltóátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres váltóátruházásra másik váltóátruházás következik, az utóbbi váltóátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a váltót üres váltóátruházás útján szerezte meg. * Ha a váltó bármi módon kikerül valakinek a birtokából, az a váltóbirtokos, aki igazolja a jogállását, csak akkor köteles kiadni részére a váltót, ha azt rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli. * A váltón alapuló keresettel megtámadott személy a váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi váltóbirtokossal szemben fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.
Több példányban kiállított váltó
A váltó több azonos példányban állítható ki. Ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell. E nélkül mindegyik példányt önálló váltónak kell tekinteni.
Ha a váltó szövegéből nem tűnik ki, hogy az csak egyetlen példányban készült, a váltóbirtokos követelheti, hogy – költségére – neki a váltó több példányát adják ki. E célból a váltóbirtokosnak az őt megelőző átruházóhoz kell fordulnia, aki a megkeresést az őt megelőző átruházóhoz juttatja és így tovább mindaddig, amíg a megkeresés a kibocsátóhoz kerül. Az átruházók kötelesek a váltóátruházást az új példányokra újból ráírni.
A váltópéldányok egyikére teljesített fizetés a váltókötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti. A címzett azonban kötelezett marad minden olyan elfogadott példány alapján, amelyet vissza nem kapott. Az az átruházó, aki a váltópéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyeken szerepel az aláírásuk.
Aki a példányok egyikét elfogadás végett elküldötte, köteles a többi példányon megjelölni annak nevét, akinél az elfogadás végett elküldött példány található. Ez a személy köteles ezt a példányt bármelyik másik példány igazolt birtokosának kiadni. A kiadás megtagadása esetében a váltóbirtokos csak akkor érvényesítheti megtérítési igényét, ha óvással igazolja, hogy felhívására az elfogadás végett elküldött példányt neki nem adták ki, vagy az elfogadás vagy a fizetés valamelyik másik példány alapján nem volt biztosítható.
Váltómásolat
A váltóról minden birtokosa másolatokat készíthet, aminek híven kell feltüntetnie az eredetit a rajta levő váltóátruházásokkal és az összes egyéb megjegyzésekkel együtt. A másolaton meg kell jelölni, hogy mint másolat meddig terjed, valamint hogy az eredeti okirat kinek a kezében van. Ez az utóbbi személy köteles az okiratot a másolat igazolt birtokosának kiadni. A kiadás megtagadásának esetében a váltóbirtokos azok ellen, akik a váltómásolatot átruházták, vagy akiknek azon kezességi nyilatkozatuk van, csak úgy érvényesítheti megtérítési igényét, ha óvással igazolja, hogy felhívására az eredetit neki nem adták ki.
A másolat ugyanoly módon és ugyanazokkal a jogkövetkezményekkel ruházható át és látható el váltókezességi nyilatkozattal, mint az eredeti váltó. Ha az eredeti váltó a másolat kiállítását megelőző utolsó váltóátruházás után "innen kezdve a váltó átruházás csak a másolaton érvényes" vagy hasonló értelmű más megjegyzést tartalmaz, az eredetire utóbb rávezetett váltóátruházás semmis.
Váltóátruházás (forgatmány)
Minden váltó forgatmány útján átruházható. Amennyiben azonban a kibocsátó a váltón ezeket a szavakat vette fel: "nem rendeletre", vagy ha más azonos értelmű kifejezést vett fel, a váltó csak engedmény alakjában és hatályával ruházható át.
A váltó átruházható a címzettre is, akár elfogadta a váltót, akár nem, továbbá a kibocsátóra vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a váltót szintén átruházhatják másokra.
A váltóátruházás csak feltétlen lehet. A váltóátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni. A részleges váltóátruházás semmis. A bemutatóra szóló váltóátruházás úgynevezett üres váltóátruházásként érvényes.
A váltóátruházási nyilatkozatot a váltóra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.
Üres átruházás
A váltóátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet. Üres átruházásról akkor beszélünk, ha az átruházó csupán aláírja a váltó hátlapját vagy a toldatot. A váltóátruházás átruházza a váltóból eredő valamennyi jogot.
Üres váltóátruházás esetében a váltóbirtokos
– az üres váltóátruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;
– a váltót újból átruházhatja akár üres váltóátruházással, akár más személy nevére;
– a váltót harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres váltóátruházást kitöltené és a váltót váltóátruházó nyilatkozattal látná el.
Az átruházó felelőssége
A váltóátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Megtilthatja azonban a további váltóátruházást, ami azzal jár, hogy nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a váltót utóbb ruházták át.
Meghatalmazási váltóátruházás
Ha a váltóátruházás e szavakat tartalmazza: "beszedésre érvényes", "behajtás végett", "meghatalmazásul", vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzést tartalmaz, a váltóbirtokos minden jogot gyakorolhat ugyan a váltóból eredően, de a váltót csak ilyen meghatalmazási váltóátruházással ruházhatja át. A kötelezett ebben az esetben a váltóbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető. A meghatalmazási váltóátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.
Ha a váltóátruházás e megjegyzést tartalmazza: "értéke biztosítékul", "értéke zálogul" vagy pedig az elzálogosításra utaló bármely más megjegyzést rögzít, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de váltóátruházásának csak olyan hatálya van, mint a meghatalmazási váltóátruházásnak. A kötelezett az ilyen váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely az átruházóhoz való személyes viszonyán alapul, kivéve ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.
Lejárt váltó átruházása
Az esedékesség utáni váltóátruházás hatálya megegyezik az esedékesség előttiével. A fizetés hiánya miatt felvett óvás, vagy az ennek felvételére megszabott határidő eltelte után azonban a váltóátruházásnak csak olyan hatálya van, mint az engedménynek.
A nem keltezett váltóátruházást – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy az az óvás felvételére megszabott határidő eltelte előtt keletkezett.
Elfogadás
A váltót esedékességéig bárki bemutathatja elfogadás végett a címzettnek, az utóbbi lakóhelyén.
Kikötések
A kibocsátó a váltóban – határidő kitűzésével vagy anélkül – kikötheti, hogy azt elfogadás végett be kell mutatni. A kibocsátó a váltóban azonban meg is tilthatja az elfogadás végett történő bemutatást, kivéve ha a váltó harmadik személynél vagy nem a címzett lakóhelyén fizetendő, avagy ha a váltó megtekintés után bizonyos időre szól. A kibocsátó kikötheti azt is, hogy a váltót meghatározott határidő előtt elfogadás végett ne mutassák be. Ha a kibocsátó a bemutatást nem tiltotta meg, bármelyik váltóátruházó – határidő kitűzésével vagy anélkül – kikötheti, hogy a váltót elfogadás végett be kell mutatni.
A megtekintés után bizonyos időre szóló váltót a keltétől számított egy éven belül elfogadás végett be kell mutatni. A kibocsátó ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt tűzhet ki. A váltóátruházók ezeket a határidőket megrövidíthetik.
A címzett kívánhatja, hogy a váltót az első bemutatást követő napon neki másodszor mutassák be. Az érdekelt azt a kifogást, hogy ezt a kívánságot nem teljesítették, csak abban az esetben érvényesítheti, ha ez a kívánság az óvásban szerepel. (A váltóbirtokos nem köteles az elfogadás végett bemutatott váltót a címzettnél hagyni.)
Technikai szabályok
Az elfogadást a váltóra kell írni. Az elfogadást ez a szó: "elfogadom" vagy más hasonló értelmű szó fejezi ki. Az elfogadást a címzettnek alá kell írnia. A címzettnek a váltó előlapjára írt puszta aláírása is elfogadásnak számít.
Ha a váltó megtekintés után bizonyos idő múlva fizetendő, vagy ha a váltót külön kikötésnél fogva meghatározott időn belül elfogadás végett be kell mutatni, az elfogadást keltezni kell arról a napról, amelyen az elfogadás megtörtént, illetve – a váltóbirtokos kívánságára – a bemutatás napjáról. Keltezés hiányában a váltóbirtokosnak ahhoz, hogy megtérítési igényét a váltóátruházók és a kibocsátó ellen fenntartsa, e mulasztást kellő időben felvett óvással meg kell állapíttatnia.
Az elfogadásnak feltétlennek kell lennie, azonban a címzett azt az összeg egy részére korlátozhatja. Ha az elfogadás a váltó rendelkezéseitől bármely más irányban tér el, ez az elfogadás megtagadásának számít, az elfogadó azonban elfogadó nyilatkozatának tartalma szerint felelős.
Ha a kibocsátó a váltóban a címzett lakóhelyétől eltérő fizetési helyet jelölt ki, annak a harmadik személynek megnevezése nélkül, akinél a fizetésnek történnie kell, ezt a személyt a címzett az elfogadáskor jelölheti meg. E megjelölés hiányában az elfogadót úgy kell tekinteni, mint aki azt a kötelezettséget vállalta, hogy a fizetés helyén maga fog fizetni. Ha a váltó a címzett lakóhelyén fizetendő, a címzett elfogadásában ugyanabban a helységben a fizetés teljesítésére más címet is megjelölhet.
Közvetlen kereseti jog
Az elfogadással a címzett arra vállal kötelezettséget, hogy a váltót az esedékességkor kifizeti. Fizetés hiányában a váltóbirtokost – még ha az maga a kibocsátó is –, a váltóból eredő közvetlen kereseti jog illeti meg az elfogadóval szemben mindarra, ami a váltó alapján követelhető.
Az elfogadás törlése
Ha a címzett a váltóra írt elfogadását a váltó visszaadása előtt kitörölte, ez az elfogadás megtagadásának számít. Az ellenkező bizonyításáig a törlést úgy kell tekinteni, hogy az a váltó visszaadása előtt történt. Ha azonban a címzett az elfogadását a váltóbirtokossal vagy bármelyik váltókötelezettel írásban közölte, velük szemben elfogadó nyilatkozatának tartalma szerint felelős.
Közbenjárás
A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes kijelölhet olyan személyt, aki a váltót szükséghelyzetben elfogadja vagy kifizeti. Szükséghelyzetben a váltót az alább meghatározott feltételekkel a megtérítési igénynek kitett bármelyik kötelezett érdekében közbenjáró személy elfogadhatja vagy kifizetheti. Közbenjáró lehet harmadik személy, lehet a címzett, vagy pedig – az elfogadó kivételével – oly személy is, aki a váltó alapján már kötelezett. * A közbenjáró köteles közbenjárásáról a legközelebbi két munkanapon belül értesíteni azt, akinek érdekében közbenjárt. Ennek a határidőnek elmulasztása esetében a mulasztással okozott kárért – legfeljebb a váltó összegéig – felelős. * A közbenjáró elfogadásának helye van mindazokban az esetekben, amelyekben az elfogadás végett bemutatható váltó birtokosának megtérítési igénye az esedékesség előtt megnyílt. Ha a váltóban kijelölnek valakit avégből, hogy a váltót a fizetés helyén szükséghelyzetben elfogadja vagy kifizesse, a váltóbirtokos az esedékesség előtt megtérítési igényét az ellen, akitől a kijelölés ered és az utána következő aláírók ellen csak akkor érvényesítheti, ha a kijelölt személynek a váltót bemutatta, és az elfogadás megtagadása esetében a megtagadást óvással igazolja. * A közbenjáró fizetésének helye van mindazokban az esetekben, amelyekben akár esedékességkor, akár esedékesség előtt a váltóbirtokos megtérítési igénye megnyílt. A közbenjárónak azt az egész összeget ki kell fizetnie, amely azt a váltókötelezettet terheli, akinek érdekében a fizetést teljesíti. A közbenjáró fizetését legkésőbb azon a napon kell teljesíteni, amely a fizetés hiánya miatt az óvás felvételére engedett utolsó napot követi.
Esedékesség
A váltó kiállítható
– megtekintésre,
– megtekintés után bizonyos időre,
– a kelte után bizonyos időre, illetve
– határozott napra.
A más vagy egymást követő több esedékességi időpontra szóló váltó semmis.
Megtekintésre szóló váltó
A megtekintésre szóló váltó a bemutatásakor fizetendő. Az ilyen váltót a keltétől számított egy éven belül kell fizetés végett bemutatni. A kibocsátás ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt tűzhet. A váltóátruházó e határidőket megrövidítheti. A kibocsátó kikötheti, hogy a megtekintésre szóló váltót meghatározott nap előtt fizetés végett ne mutassák be. Ebben az esetben a bemutatási határidő ettől a naptól kezdődik.
Kelet vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltó
A megtekintés után bizonyos időre szóló váltó esedékességét az elfogadástól, illetve az óvás keltétől kell számítani. Óvás hiányában a nem keltezett elfogadást az elfogadóval szemben úgy kell tekinteni, hogy az az elfogadás végett történő bemutatásra megszabott határidő utolsó napján keletkezett.
A kelet vagy megtekintés után egy vagy több hónapra kiállított váltó annak a hónapnak megfelelő napján esedékes, amelyben a fizetés teljesítendő. Megfelelő nap hiányában az esedékesség e hónap utolsó napja. Ha a váltó a kelettől vagy a megtekintéstől egy vagy több egész és egy fél hónapra szól, előbb az egész hónapokat kell számításba venni. Amennyiben az esedékesség a hónap kezdetére, közepére (január közepe, február közepe stb.) vagy végére szól, ezalatt a hónap első, tizenötödik vagy utolsó napját kell érteni. A "nyolc nap" vagy "tizenöt nap" kifejezések nem egy, illetve két hetet, hanem a valóságban nyolc, illetve tizenöt napi határidőt jelentenek. A "fél hónap" kifejezés tizenöt napot jelent.
Ha a kelet után bizonyos időre szóló váltó olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani, és a lejáratot ennek alapján megállapítani.
Határozott napra szóló váltó
Ha a váltó határozott napon olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás a kiállítás helyének időszámításától eltér, az esedékesség napját úgy kell tekinteni, hogy azt a fizetési hely időszámítása szerint állapították meg.
Fizetés
A határozott napra, valamint a kelet vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltó birtokosa köteles a váltót a fizetési napon vagy az azt követő két munkanap valamelyikén fizetés végett bemutatni. Fizetés végett történő bemutatásnak számít, ha a váltót bemutatják a Magyar Nemzeti Banknál mint leszámolóhelynél. A címzett fizetés ellenében követelheti a váltóbirtokos által nyugtázott váltó kiadását.
A váltóbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza. Részfizetésnél a címzett követelheti, hogy a részfizetést feljegyezzék a váltóra, és nyugtát adjanak róla.
A váltóbirtokos esedékesség előtt nem köteles a váltóra fizetést elfogadni. A címzett az esedékesség előtt csak saját kockázatára és veszélyére fizethet. Aki az esedékességkor fizet, kötelezettsége alól joghatályosan mentesül, kivéve ha terhére csalárdság vagy súlyos gondatlanság állapítható meg. A fizető köteles vizsgálni a váltóátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.
Felmentés az óvási kötelezettség alól
A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a váltóra írt és aláírt ilyen kikötéssel: "költség nélkül", "óvás nélkül" vagy más azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a váltóbirtokost az alól a kötelezettség alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett akár elfogadás hiánya, akár fizetés hiánya miatt óvást vetessen fel. Ez a kikötés nem menti fel a váltóbirtokost sem az alól, hogy a váltót a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse. A határidő elmulasztásának bizonyítása azt terheli, aki arra a váltóbirtokossal szemben hivatkozik. * Ha a kikötés a kibocsátótól ered, az a váltónak minden aláírójára kihat; ha pedig valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, csak ezzel szemben érvényes. Ha a váltóbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezesétől származik, az óvás feltételének költsége a váltó bármelyik aláírójától behajtható.
Megtérítési igény elfogadás vagy fizetés hiányában
A váltóbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a váltóátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen az esedékességkor, ha a fizetés nem történt meg. Megtérítési igénynek van helye az esedékesség előtt is, ha
– az elfogadást egészben vagy részben megtagadták;
– a címzett – akár elfogadta a váltót, akár nem – csődbe jut vagy fizetéseit megszünteti, még ha ezt bírói határozat nem is állapította meg, avagy ha a vagyonára vezetett végrehajtás sikertelen maradt;
– az elfogadás végett be nem mutatható váltó kibocsátója csődbe jut.
A váltóbirtokos akkor is érvényesítheti megtérítési igényét, ha a címzett ellen kényszerfelszámolást rendeltek el.
Az elfogadás vagy a fizetés megtagadását közokirattal kell igazolni. Elfogadás hiánya miatt az óvást az elfogadás végett történő bemutatásra megszabott határidőben kell felvenni. Határozott napra, valamint kelet vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltó kifizetésének hiánya miatt az óvást az elmulasztott fizetés napját követő két munkanap valamelyikén kell felvenni. Megtekintésre fizetendő váltó kifizetésének hiánya miatt az óvást ugyanazok szerint a szabályok szerint kell felvenni, mint amelyek az elfogadás hiánya miatt felveendő óvásra vonatkoznak.
Ha a címzett – akár elfogadta a váltót, akár nem – fizetéseit megszüntette, vagy ha a vagyonára vezetett végrehajtás sikertelen maradt, a váltóbirtokos csak akkor érvényesítheti megtérítési igényét, ha a váltót a címzettnek fizetés végett bemutatta és az óvást felvette.
Amennyiben a címzett ellen – akár elfogadta a váltót, akár nem – csődöt nyitnak, úgyszintén, ha az elfogadás végett be nem mutatható váltó kibocsátója ellen nyitnak csődöt, a váltóbirtokos megtérítési igényének érvényesítéséhez elegendő a vonatkozó bírói határozat bemutatása. Kényszerfelszámolási eljárás esetén az erre vonatkozó hivatalos értesítést kell bemutatni.
Az óvást közjegyző veszi fel. A belföldiek közötti váltóforgalomban az óvást magára a váltóra írt és kelettel, valamint a címzett, illetőleg a fizetést teljesítő harmadik személy aláírásával ellátott nyilatkozat helyettesítheti, kivéve ha a kibocsátó a váltó szövegében közhitelű óvást kíván. Ilyen esetben a vélelem az, hogy a nem keltezett váltóátruházás az óvásnál korábban kelt.
Értesítés
A váltóbirtokos az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót az óvás napját vagy az óvás elengedésének esetében a bemutatás napját követő négy munkanapon belül értesíteni köteles az elfogadás vagy a fizetés hiányáról. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést – az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével – az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni, egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.
Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a váltó puszta visszaküldése útján is. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják. Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait, de a mulasztásával okozott kárért – legfeljebb a váltó összegéig – felelős.
Egyetemleges kötelezettség
A váltó kibocsátói, elfogadói, átruházói és kezesei a váltóbirtokos iránt egyetemlegesen kötelezettek. A váltóbirtokos jogosult a váltókötelezettekkel szemben akár egyenként, akár együttesen fellépni anélkül, hogy figyelembe kellene vennie kötelezettségvállalásuk sorrendjét. (Ugyanez a jog illeti meg a váltó bármelyik aláíróját, ha a váltót visszaváltotta.)
Az egyik váltókötelezett ellen indított kereset nem akadályozza az eljárást a többi váltókötelezettel szemben, még akkor sem, ha az utóbbiak az első sorban perelt után következnek.
A megtérítési igény terjedelme
A váltóbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti
– a váltó el nem fogadott vagy ki nem fizetett összegét és – ha ezt kikötötték – a kamatot;
– az esedékességtől számított hatszázalékos kamatot;
– az óvás és az értesítések költségét, valamint az egyéb költségeket;
– a váltó összege után számított háromezrelékes váltódíjat.
Aki a váltót visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti
– a teljes kifizetett összeget;
– ennek a kifizetés napjától számított hatszázalékos kamatát;
– a felmerült költségeit;
– a teljes kifizetett összeg után számított háromezrelékes váltódíjat.
(Az az átruházó, aki a váltót visszaváltotta, saját váltóátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.)
Leszámítolás
Ha a megtérítési igényt az esedékesség előtt érvényesítik, a váltóösszeget leszámítolással csökkenteni kell. Ezt a váltóbirtokos lakóhelyén a megtérítési igény érvényesítésének napján érvényes hivatalos kamatláb (bankkamatláb) alapján kell kiszámítani.
Megtérítési váltó
Az, aki megtérítési igényt érvényesíthet – ellenkező kikötés hiányában – akképpen kereshet kielégítést, hogy megtekintésre szóló olyan új váltót állít ki valamelyik őt megelőző váltókötelezett címére, amely ennek lakóhelyén fizetendő. Amennyiben a megtérítési váltót a váltóbirtokos bocsátja ki, a megtérítési váltó összegét megtekintésre szóló olyan váltó árfolyama szerint kell számítani, amelyet az eredeti váltó fizetésének helyéről az előző váltókötelezett lakóhelyére címeztek. Ha a megtérítési váltót valamelyik váltóátruházó bocsátja ki, összegét megtekintésre szóló olyan váltó árfolyama szerint kell számítani, amelyet a megtérítési váltó kibocsátójának lakóhelyéről az előző váltókötelezett lakóhelyére címeztek.
Jogvesztés
A megtekintésre vagy a megtekintés után bizonyos időre szóló váltó bemutatására, az elfogadás vagy a fizetés hiánya miatt az óvás felvételére, az óvás elengedése esetében a fizetés végett történő bemutatásra megszabott határidő elteltével a váltóbirtokos elveszti jogát a váltóátruházó, a kibocsátó és – az elfogadót kivéve – a többi kötelezettel szemben.
A váltóbirtokos, ha a váltót a -kibocsátó által kikötött – határidőben elfogadásra be nem mutatja, elveszti megtérítési igényét mind a fizetés hiánya, mind az elfogadás hiánya miatt, kivéve ha a kikötés tartalmából kitűnik, hogy a kibocsátó csak az elfogadásért való felelősséget akarta kizárni.
Amennyiben a bemutatás határidejének kikötését a váltóátruházás foglalja magában, arra egyedül az átruházó hivatkozhat.
A váltó megváltoztatása
Ha a váltó szövegét megváltoztatták, a változtatás után aláíró személyek a megváltoztatott szöveg, az előtte aláírók pedig az eredeti szöveg tartalma szerint felelősek.
Elévülés
Az elfogadóval szemben a váltóból eredő minden követelés a váltó esedékességétől számított három év alatt évül el. * A váltóbirtokos követelései az átruházók és a kibocsátó ellen egy év alatt évülnek el, a kellő időben felvett óvás keltétől, az óvás elengedésének esetében pedig az esedékességtől számítva. * Az átruházó követelése a többi átruházó és a kibocsátó ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amely napon az átruházó a váltót kifizette, vagy amely napon az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. * Amennyiben a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Az akadály megszűntével az elévülés folytatódik. * Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg. Az elévülés megszakítása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt. * Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy váltóátruházóval szemben ezek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el