Magyarországon a rendszerváltást követően 1990-től a gazdaság dinamikus növekedésnek indult, a piaci szereplők, a gazdálkodó szervezetek száma és a nemzetgazdaságban betöltött szerepük is fokozatosan fejlődött. Ekkor még nem léteztek igazán kis- és középvállalkozások (KKV-k), így a vállalkozásalapítás támogatása volt a fő gazdaságpolitikai irányvonal a gazdaságfejlesztés területén.
A piac szereplői közül a kisvállalkozások mutatták a legjelentősebb számszerű növekedést, számuk az átlagos gyarapodást jelentősen meghaladva nőtt. Magyarországon kisvállalkozás alatt az 50-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozásokat értjük. (Eltérően a nyugat-európai besorolástól, amely a 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokat sorolja ide.)
Az itthon működő kisvállalkozások száma az évtized közepi stagnálást, illetve visszaesést követően 1998-tól dinamikusan emelkedett, elsősorban a mikrovállalkozások gyarapodása miatt. 2001. III. negyedévében a működő 824 ezer vállalkozás 96,3 százaléka mikrovállalkozás, 3 százaléka kisvállalkozás, 0,6 százaléka középvállalkozás, 0,1 százaléka nagyvállalkozás volt. A jogszabályi meghatározás szerint mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, és éves nettó árbevétele a 700 millió forintot nem haladja meg. Kisvállalkozásnak számít az említett 700 milliós árbevételi korlátot nem meghaladó és legfeljebb 50 főt foglalkoztató vállalkozás. Középvállalatnak nevezzük a 4 milliárd forint árbevétel és 250 alkalmazotti létszám alatti cégeket.
A kormány, felismerve az 1998-99-ben még alig kivehető folyamatokat – nevezetesen a nagy multinacionális cégek exportvezérelt feldolgozóipari beruházási dinamikája előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező lassulását –, úgy ítélte meg, hogy a növekedés motorjává egyre inkább a hazai kis- és középvállalkozásokat indokolt tenni, illetve a hazai innovációra és komparatív előnyök (pl. turizmus) kiaknázására ösztönző fejlesztéspolitikát követni. Ennek érvényre juttatására a kormány már 1998-ban kidolgozta kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiáját, majd az Országgyűlés elfogadta "A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról" szóló 1999. évi XCV. törvényt. A törvény deklarálja a kisvállalkozások melletti elkötelezettséget. Elismeri, hogy e vállalkozások méreteiből adódó – a piaci pozícióban meglévő, továbbá a humán-, a pénzügyi és a műszaki források elérésében jelentkező – versenyhátrányainak csökkentésétől komoly társadalmi és gazdasági előnyök várhatók. A vállalkozások fejlődését olyan átfogó stratégia hivatott elősegíteni, amely hosszú távon biztosíthatja a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez felzárkózását.
A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiai jelentőségét adja, hogy ezek a vállalkozások az ország GDP-termelésének közel felét adják. Ennél is jelentősebb tény azonban, hogy Magyarország összes foglalkoztatottjának közel 70 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásnál dolgozik.
Az alábbi ábrák jól szemléltetik a kis- és középvállalkozások szerepét a magyar gazdaságban.
Elégtelen banki finanszírozás
A kis- és középvállalkozások szektora tőkehiánnyal küzdött és küzd jelenleg is, a hitelfelvétel viszont gyakran nehézségekbe ütközik. A probléma alapvető oka a pénzügyi szervezetek profitorientáltságában keresendő, hiszen költség-haszon kontextusban a KKV-k finanszírozása egyszerűen nem éri meg a kereskedelmi bankoknak. Ez a piacgazdaság törvényszerűségei között érthető jelenség, azonban egy-egy vállalkozás elindításához nagy szükség lehet külső források, így hitel, kockázati tőke vagy egyéb finanszírozási forma részvételére, már a vállalkozás életpályájának igen korai, akár kezdeti szakaszában is.
A gazdasági átalakulással párhuzamosan a bankszektor is átalakult, és ennek a változásnak vesztesei a KKV-k voltak. A jövedelmezőség a pénzintézetek számára a legfontosabb szemponttá vált, továbbá az egyre szigorodó bankokra vonatkozó jogi szabályozás is csökkentette a kisvállalkozások hitelhez jutásának esélyeit (pl.: hitelminősítés, céltartalékképzés vonatkozásában).
Az okok, amiért a bankok vonakodnak a KKV-k finanszírozásától:
– magas fajlagos költségek, mivel alacsony az egy vállalkozásnak kihelyezett hitel, így alacsony a nyereség is egy hitelügyletből,
– magas hitelezési kockázat,
– a könyvvezetés (általában egyszeres könyvvitel) kevés információt ad a vállalkozásról,
– szubjektív elemek aránya szükségszerűen magasabb az adósminősítéskor,
– a kezdő vállalkozásoknak nincs pénzügyileg értékelhető múltja,
– a magas kockázati szint által megkövetelt értékű fedezetet általában a kis- és induló vállalkozások nem tudnak felajánlani.
Az elégtelen banki finanszírozást az állam többféle eszközzel próbálja segíteni. Ilyenek pl.: támogatások, adókedvezmények, kedvezményes hitellehetőségek, garanciaszervezetek, komplex vállalkozásfejlesztési szolgáltatást nyújtó szervezetek. Az utóbbi szervezetek közé tartozik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) is.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Az MVA 1990-ben alakult 4,2 milliárd forint alaptőkével, azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyar kis- és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Az MVA független, nonprofit szervezet, amelynek alaptőkéjét a magyar kormány, bankok és érdekképviseletek biztosították. Az alapítvány fő célja új KKV-k létrejöttének elősegítése, működő vállalkozások tőkeerejének növelése, különböző hazai és külföldi pénzügyi források kezelése.
1990 novemberében az Európai Unió Bizottsága az MVA-t jelölte ki a PHARE kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjának végrehajtására, amelyre eddig több mint 60 millió euró támogatást folyósított különböző országprogramokon keresztül. Az MVA számára 1996 óta a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésével kapcsolatos programok megvalósításához a ormány is nyújt pénzügyi támogatást.
Az MVA programjait országos szinten helyi vállalkozói központokból (HVK) álló hálózata segítségével tudja megvalósítani. A hálózatot alkotó alapítványok és közalapítványok valamennyi megyeszékhelyen elérhetővé teszik a kisvállalkozások számára a programokat, tanácsadói irodák, ügyfélszolgálatok létesítésével, működtetésével.
A felvehető maximális hitelösszeg alakulása
Dátum
Hitelösszeg (Ft)
1992. szept.-1993. szept. 10.
300 000
1993. szept. 10.-1995. okt. 10.
500 000
1995. okt. 10.-1996. okt. 10.
850 000
1996. okt.10.-1999. júl. 23.
1 000 000
1999. júl. 23.-2000. júl. 1.
1 300.000
2000. júl. 1.-2001. okt. 15.
3 000 000
2001. okt. 15.-
6 000 000
Forrás: MVA.
Mikrohitel Program
1990-ben, az MVA létrehozásakor, elsősorban a KKV-szektor megteremtése volt a cél, a privatizáció elősegítésével a magánszektor kialakítása, elavult technológiák lecserélése, új technológiák elterjesztésének elősegítése. A 90-es évek második felére megváltoztak a preferenciák, ekkor már nem elsősorban KKV-k létrehozása lett az elsődleges gazdaságpolitikai célkitűzés, hanem az életképes vállalkozások fejlesztése, támogatása. Ennek megfelelően jöttek létre s változtak az MVA által nyújtott pénzügyi programok, mindenkor az aktuális igényekhez igazodva. A mikro- és kisvállalkozások fent említett finanszírozási problémáira ad választ a Mikrohitel Program.
A mikrohitel nemzetközi meghatározás szerint egy 10 000 euró vagy USD felső összeghatárú hitel. A világon mindenütt a mikrohitelek egy nagyon jól meghatározott piaci rés betöltésére szolgálnak, amelynek ellátását általában az erre a területre szakosodott nem banki pénzintézetek végzik. Magyarországon 1992 óta létezik a Mikrohitel Program, amelyet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány valósít meg helyi vállalkozói központokból álló hálózata segítségével.
Tudomásul kell venni, hogy a kisvállalkozói szféra hitelezése a szokásosnál nagyobb munkaigényű tevékenység, vagyis üzleti alapon nem éri meg a profitorientált kereskedelmi bankoknak a kis- és középvállalkozói szféra hitelezése. Ezért szükségesnek mutatkozott egy nem piaci alapon történő finanszírozási konstrukció kialakítása és beindítása a KKV-k számára.
Általános célok
A program létrehozói 1992-ben a következő általános célok megvalósítását tűzték ki: Elsődleges célként a hitelprogram a kis- és kezdő vállalkozások speciális igényeit figyelembe véve, megfelelő pénzügyi és üzleti támogatást kívánt nyújtani, másodlagos célként pénzügyi támogatással egészítette ki a kis- és kezdő vállalkozások számára szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi bankok tevékenységét, elősegítve ezzel, hogy ezek a vállalkozások is a kereskedelmi bankok potenciális-hitelképes ügyfeleivé váljanak.
A Mikrohitel Programot kezdettől fogva fejlesztési eszköznek tekintette a magyar kormány, célja az egyéni vállalkozások és kisvállalkozások növekedésének előmozdítása volt, kis összegű hitelek nyújtásával (kezdetben 300 ezer forint volt a legmagasabb igényelhető hitelösszeg) olyan kezdő vállalkozások és mikrovállalkozások számára, amelyek legfeljebb 9 alkalmazottal működnek.
Közel tízévi működés után a rendszer küldetése továbbra is fejlesztési jellegű maradt annak érdekében, hogy a tervezett és kezdő vállalkozások számára lehetőséget nyújtsanak a piacra történő belépéshez és a nagyobb fejlődéshez szükséges tapasztalat megszerzéséhez.
A Mikrohitel Program sikerét több különböző ok magyarázza. Az ügyfelek nagy számával a rendszer hozzájárult a későbbi KKV-k útba indításához az átmenet éveiben, és jelenleg is nagy szerepet játszik a vállalkozásfejlesztés területén. Újabban, Magyarország európai uniós csatlakozásának közeledtével a magyar kormányzat a Mikrohitel Program alapos átvizsgálását kezdeményezte, annak jövőbeni fejlődésének meghatározására. A változó igényekhez történő jobb alkalmazkodás érdekében a hitelprogram feltételrendszere számos változtatáson esett át az elmúlt években, így módosult a felvehető legmagasabb hitelösszeg, a futamidő, a Széchenyi-terv keretében kamattámogatás igényelhető a hitelhez stb.
Országos Mikrohitel Alap
A program forrásait az EU PHARE-programja és a magyar kormány társfinanszírozása biztosítja. A források az Országos Mikrohitel Alapot képezik, amely visszaforgó pénzügyi eszközként működve lehetővé teszi, hogy a források többször is felhasználásra kerülhessenek.
Tanácsadói támogatás
A hagyományos kereskedelmi banki hiteltermékektől nem csak a kedvezményes kamatszint különbözteti meg ezt a finanszírozási formát. A Mikrohitel Program előnye, a hitel kedvező feltételein túl, hogy a vállalkozók a pénzügyi támogatás mellett a vállalkozói központokon keresztül komplex tanácsadói támogatást is kaphatnak, amely így több segítséget jelent egy hagyományos kereskedelmi banki szolgáltatásnál.
Amennyiben bármilyen működési probléma merül fel a vállalkozásban, a helyi vállalkozói központ szakemberei tanácsadással, a mikrohitel feltételeinek esetleges megváltoztatásával, engedményekkel segítenek, hogy a vállalkozás tovább működhessen, és így biztosítják egyben a mikrohitel visszafizetését is, hiszen itt nem az az elsődleges érdek, hogy legalább a fedezetből megtérüljön a mikrohitel-kihelyezés, hanem hogy a vállalkozás ténylegesen fejlődjön, tőkésedjen és tovább éljen.
Hitelminősítési rendszer
A mikrohitel hitelminősítési rendszere tekintettel van arra, hogy főleg mikro- és kezdő vállalkozásokról van szó, lényegesen több szubjektív elemet tartalmaz, mint egy banki hitelnél, itt szintén nagy szerepet kap a mikrohitelezéssel foglalkozó alapítványok munkatársainak személyes kapcsolattartása, helyismerete, szubjektív értékítélete, amely sok esetben pótolja az objektív pénzügyi mutatókat.
A fenti speciális bánásmód, asszisztencia hozzájárul ahhoz, hogy ebben a magas hitelezési kockázatot jelentő szektorban is alacsony szinten (10 százalék alatt) tartható a nem fizető, lejárt hitelek aránya.
A mikrohitel feltételrendszere
A hitel szektorsemleges, így nincsenek sem kiemelt, sem hátrányban részesülő gazdasági ágazatok, a gazdaság valamennyi területén tevékenykedő vállalkozások számára biztosított a kedvezményes hitelfelvétel lehetősége.
A mikrohitelért folyamodó, pénzügyi segítséget igénylő vállalkozásnak természetesen meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. A hitelkérelem benyújtása olyan vállalkozás számára kecsegtet sikerrel, amelynek nincsen lejárt hiteltartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási, avagy végelszámolási eljárás hatálya alatt, rendelkezik konkrét beruházási vagy fejlesztési elképzeléssel, üzleti tervvel.
Formanyomtatvány
A pályázati dokumentációhoz szükséges formanyomtatványokat a helyi vállalkozói központok hálózata biztosítja országszerte, de a nyomtatvány az internetről is letölthető az MVA honlapjáról (http://www.mva.hu).
Alkalmazotti létszám, bevétel
Amint azt az elnevezése is mutatja, a mikrohitel a vállalkozási hitelek legalsó piaci szegmensében nyújt lehetőséget külső pénzügyi segítség igénybevételére. Az igénylő vállalkozások számára méretkorlátot jelent, hogy nem állhat kilenc főnél több a vállalkozás alkalmazásában, valamint a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
Igazolások, mellékletek
A hiteligénylés formanyomtatványok kitöltésével történik, melyekhez az igényelt hitel nagyságától, a vállalkozás formájától, a beruházási céltól, valamint a felajánlott fedezettől függően a vállalkozónak különböző mellékleteket, igazolásokat kell benyújtania. Az igazolások egyaránt vonatkoznak a jogszabályoknak megfelelő működés (cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány stb.), a tiszta kölcsönfelvevői múlt (adóigazolás, bankinformáció, ha rendelkezésre áll), valamint a fedezet milyenségére (tulajdoni lap, értékbecslés). Természetesen a vállalkozás valamennyi adatát a korábban említett vállalkozásfejlesztési szempontok messzemenő figyelembevételével, a "szigorú" banki hitelminősítéshez hasonlóan, de mégis eltérően ítélik meg.
A hitel célja
A mikrohitelek célja egyaránt lehet gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése-fejlesztése, illetve forgóeszközök biztosítása. Idén márciustól a mikrohitel tisztán forgóeszköz-finanszírozásra is igényelhető. A vállalkozás által benyújtott üzleti tervnek részletesen tartalmaznia kell a hitel felhasználási célját, valamint indoklását. A hitel futamideje hat hónaptól öt évig terjedhet, legfeljebb 6 hónap türelmi idővel a tőketörlesztésre, az üzleti terv pénzforgalmi előrejelzésében kimutatott visszafizetési képesség függvényében.
Saját forrás
Az alkalmasság további feltétele, hogy a hitelfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a befektetéshez. A hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint az igényelt hitel összegének húsz százaléka. A beruházáshoz szükséges minimális saját erő megkövetelése szintén a Mikrohitel Program gazdaságfejlesztő stratégiájának része, hiszen a vállalkozások saját ráfordításait is növekedésre készteti a hitelfelvétel, így közvetve többletfejlesztést is létrehoz a hitelfelvétel. A saját ráfordítás emellett tartalmazza és jelzi a vállalkozás elkötelezettségét is a tervezett fejlesztés tényleges megvalósítása iránt.
Hitelfedezet
A hitelek piacán az egyik legsarkalatosabb kérdés a hitelfedezet kérdése mind a hitelnyújtó, mind a hitelfelvevő szempontjából. A mikrohitelhez is biztosíték szükséges. A hitel fedezetét képezheti ingatlan, ingóság zálogba adása, kezesség, óvadék (értékpapír vagy pénz) kikötése, de esetlegesen egyéb jogi formák is elképzelhetők.
A fedezet értékét a hitelért folyamodó vállalkozás kockázati minősége és a fedezetül felajánlott vagyontárgy piaci értéke, értékesíthetősége, likviditása együttesen határozza meg. Természetesen egy nagyobb hitelezési kockázatot magában rejtő ügylet esetén – mint pl. egy frissen alapított társaság nem értékelhető piaci múlttal – a mikrohitel kívánatos fedezetének is nagyobb értékűnek kell lennie.
A helyi vállalkozói központok munkatársai a pályázat benyújtását követően automatikusan elvégzik a pályázó vállalkozás minősítését, és meghatározzák azon fedezeti értéket, amelyet a kért hitelhez fel kell tudnia mutatnia a vállalkozónak.
Kamat, költségek
Szót kell még ejtenünk a hitel "költségeiről", azaz a hitelkamat és egyéb járulékos költségek mértékéről. A Mikrohitel Program kezdete óta a kormány és az Európai Unió által megkövetelt sarkalatos pontja a hitelezésnek a kedvezményes mértékű kamat. A mikrohitel kamata a futamidő alatt állandó, mértéke a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamatnak felel meg (jelenleg 9,00 százalék). A kamaton túl a lebonyolító szervezetek egyéb díjat, jutalékot nem számítanak fel, így a bankoknál megszokott kezelési költség sem terheli a vállalkozást.
Egyéb járulékos költséget jelenthet azonban, hogy a jelenlegi szabályozás megköveteli a mikrohitel-szerződések közokiratba foglalását, valamint a hitelből végzett beruházás során szerzett eszközök, vagyontárgyak, ingatlanok biztosítását a futamidő egészére. A közjegyzői munkadíj, valamint a vagyontárgyak biztosítási díja a hitelfelvevőt terhelik.
Kamattámogatás
Speciálisan a Mikrohitel Programhoz kapcsolódóan a Széchenyi-terv keretében (száma: SZT-2002-VE-19.) 2001 decemberétől igényelhető kamattámogatás a hitelhez. A kamattámogatás mértéke 50 százalék, amelyre a vállalkozásnak külön kell pályáznia, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A pályázati anyag beszerezhető a helyi vállalkozói központoknál, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-nél, a regionális fejlesztési társaságoknál, a Magyar Turizmus Rt. regionális marketingigazgatóságainál, az ITDH Kht.-nál és regionális képviseleteinél, a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, az IPOSZ kijelölt tagszervezeteinél, továbbá valamennyi munkaügyi központnál és kirendeltségnél.
A kamattámogatás iránti pályázatok elbírálását a Regionális Fejlesztési Holding Rt. végzi. A kamattámogatás folyósítása a mikrohitel-szerződés szerint ténylegesen megfizetett kamat alapján, utólag történik.
A támogatásra pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, a pályázati útmutatóban rögzített összegű pályázati díjat kell fizetnie. Ez a díj az igényelt támogatás összegének 0,2 százaléka, de legalább 10 000 forint.
Kisvállalkozások beruházási adókedvezménye
A mikrohitel kapcsán érdemes megemlíteni az adójogszabályok tavaly év eleji módosítása során bevezetett rendelkezést, amely adókedvezményben részesíti a hitelből beruházó kis- és középvállalkozásokat.
A társasági adó és a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályok szerint a kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata után érvényesíthetik az adókedvezményt, a megfizetett kamat 40 százalékának megfelelő összegben, maximum 5 millió forintig.
A jogszabály korlátozásokat is tartalmaz annak érdekében, hogy csak a valós beruházást megvalósító és ténylegesen működő vállalkozás részesüljön adókedvezményben. A vállalkozásnak meghatározott időn belül üzembe kell helyeznie a beruházást, és legalább három évig nem idegenítheti el, ellenkező esetben késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie az igénybe vett adókedvezményt.
Tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások többféle kedvezményben is részesülhetnek, az APEH iránymutatást adott ki, mely szerint az adókedvezmény mellett más kedvezmény, támogatás is igénybe vehető, erre nem tartalmaz korlátozást az adójogszabályok vonatkozó rendelkezése.
Ha egy vállalkozás, amelynek beruházási célja megfelel mind a mikrohitel, mind a kamattámogatás feltételeinek, és igénybe veszi valamennyi említett kedvezményt, akkor a ténylegesen fizetendő hitelkamat mértéke jelenleg akár csak 2,55 százalék is lehet.
Mikrohitelben részesült vállalkozások (MVA)
Év
Folyósítások
száma
összege (Ft)
1992
204
54 546
1993
688
208 137
1994
1 540
594 480
1995
2 238
1 025 318
1996
2 281
1 759 829
1997
2 454
2 218 269
1998
1 734
1 732 296
1999
1 523
1 604 614
2000
1 928
2 988 670
2001
2 727
6 557 895
Összesen
17 317
18 744 054
Forrás: MVA