Mű-kedvelő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
-

Könyv

Okosak és rátermettek

Daniel Goleman: Érzelmi Intelligencia a munkahelyen

SHL Hungary Kft. 2002.

529 oldal, 2900 Ft

Orvosilag tekintve az amygdale nevű idegdúc működésének szerteágazó kérdésköréről szól Daniel Goleman könyve, amely azonban korántsem ideggyógyászati értekezés, hanem a humán erőforrással való gazdálkodás valamennyi problémáját felölelő nagytanulmány és tanítási segédlet keveréke.

A nevezett agyi szerv szoros kapcsolatban áll mindazon munkavégzők érzelmi intelligenciájával, akik bármilyen – emberi együttműködést kívánó – foglalkozást űznek, vállalkozásban dolgoznak. Az összetett fogalmat azt követően kezdték elfogadni, amikor kiderült, hogy az IQ-teszttel mérhető okosságmutatók csak az értelmi kapacitásról adnak számot, ami önmagában kevés. A puszta értelem nem elég a hatékony munkához, ha azt nem egészítik ki megfelelő emberi tulajdonságok. A szakirodalomban kompetenciaként meghatározott fogalom magyarul egyszerre jelent rátermettséget és alkalmasságot. Szerencsés birtokolóit az érzelmileg intelligensek közé lehet számítani.

Az előbbiekből adódó következtetéseket egyénekre vonatkoztatva először David Coleman dolgozta föl könyv formájában (1998-ban magyarul is megjelent). Új műve a korábbiak összefoglalása, az érzelmi intelligencia fejleszthetőségével foglalkozik, munkahelyi körülmények között. A közvetett állapotmérések eredményeitől a csoportdinamikán át a kondicionáló tréningekig behatóan vizsgálja az érzelmi intelligencia fejlesztésének, gondozásának lehetőségeit.

Rengeteg példára és esetre hivatkozó ajánlataiból világossá válik: valamennyi kisebb-nagyobb pozíciójú vezető, felelős beosztott, sőt szervezet és intézmény is elérheti a neki és üzletfeleinek egyformán kívánatos szintet a kölcsönös előnyökkel és megelégedéssel járó, barátságos emberi kommunikáció és a célszerű üzletkötés dolgában. Ilyen szervezetként ajánlja az olvasó figyelmébe az Egon Zehnder nemzetközi állásközvetítő céget, amely egymástól távol élő munkatársakat foglalkoztatva is követendő példa.

A terjedelmes műben található összefüggéseket két érdekes táblázat listázza. Az első az érzelmi kompetencia szerkezetét és természetét tárja föl, a másik táblázat ügyes kalauz az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez, amely tartalmazza a tanítás helyes sorrendjét, indokolt felépítését is. A résztémák kifejtésében ugyanez a logika érvényesül. Ettől a rendszerezettségtől válik a gondolat- és ötletgazdag írásmű kezelhetővé, esetleg kivonatolhatóvá. Kellemes meglepetése a függelék, amelyben a szerző még egyszer röviden visszatekint, s az elmondottakat nyomatékosan megismétli.

A vezetés etikája

Dr. Pálinkás Jenő: Üzleti etika

LSI Infirmatikai Oktatóközpont, 2002.

222 oldal, 1500 Ft

Etikusnak az tekinthető, amit a közfelfogás elfogad, ami szembesíthető a nyilvánossággal, a társadalmi környezet elvárásaival. Egyes vállalatok oktatási programjaiban már szerepelnek üzleti etikára vonatkozó ismeretek, amelyek fontosak az európai integrációs törekvések szempontjából is. A Gábor Dénes Főiskola tanszékvezetőjének könyve az erkölcsi normákra, az etikai nézetekre irányuló gondolkodási folyamat megértésére ösztönzi olvasóit, elsősorban a fiatal menedzsereket.

Egy vállalkozás kultúrájának etikai normarendszere elsősorban a vezetők etikai magatartásától függ. Szükséges, hogy a döntéshozók és a gazdasági élet többi szereplői a tisztesség határain belül tevékenykedjenek, s ezt várják el munkatársaiktól is.

Etikai szabályokra feltétlenül szükség van, számolni kell ugyanis az erőfölénnyel való visszaéléssel, a megvesztegetésekkel, a közérdeket megsértőkkel. Az üzleti etika alapelvei a tárgyilagosság, az igazságosság, a jogszerűség, a nyilvánosság stb. A szakmai és vállalati etikai kódexek ezeken túl a szakterületre jellemző speciális magatartási szabályokat is tartalmazhatnak.

A mai üzleti életben, az eladó-felhasználó kapcsolatban új etikai viszonyok alakulnak ki. Ezek hatással vannak a vezetési feladatok ellátására is, amelynek során magas szintű erkölcsi tudatosságra van szükség. A könyv szól az érdekérvényesítés konfliktushelyzeteiről, az ésszerű kockázat vállalását szem előtt tartó vezetői magatartásról, valamint a fogyasztóvédelmi törvény előírásairól. Foglalkozik a marketinggel kapcsolatos etikai követelményekkel és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a vállalkozásoknak a környezet megóvása érdekében kell vállalniuk.

Az etikai kódexek tartalmazhatnak tiltásokat, pozitív követelményeket, kötelezettségeket, vezetőkkel szembeni elvárásokat stb. Sajátosak az érdekvédelmi testületek, szövetségek, kamarák etikai kódexei, amelyekre azért van szükség, mert a gazdasági élet mozzanatait lehetetlen csupán közgazdasági, jogi vagy politikai eszközökkel szabályozni.

Adriai kalandozások

Horvát szigetek

Kossuth Kiadó/masmédia, 2002.

377 oldal, 4990 Ft

Higgadt, hűvös, korrekt turisztikai útikönyv Horvátország sokszínű tengervidékéről, ahol 718 kisebb-nagyobb sziget – közülük 68 lakott -, 389 sziklazátony és 78 zátony található.

Tartalma és előadásmódja valamivel szárazabb az útikönyvek többségénél megszokottnál: természet- és gazdaságföldrajzi ismertetésre összpontosít, és a szokásosnál kevésbé adja vissza a lakott tájak, a települések hangulatát, az ott élő emberek életének jellemzőit.

Nem cseveg, nincsenek benne jellemző kis történetek, sem pedig útikönyveket szokásosan színesítő élményleírások. Aki információt keres az utazáshoz, a vidékkel való ismerkedéshez, az minden bizonnyal nagyra értékeli a kötetben sorakozó számos tényt, információt. Ám aki inkább a szívhezszóló, árnyalt előadásmódot szereti, kevésbé fogja kedvelni, de a tájékozódáshoz kétségkívül haszonnal forgathatja.

Az eredeti kiadást a horvát Masmedia Kiadó készítette. Vitathatatlan: szerzője nemigen törekedett arra, hogy felmutassa a vidék történelmének magyar vonatkozásait – igaz, e tekintetben másoknak sem kedvezett jobban -, bár a helytörténeti részeknél néhány magyar személyiség neve is felbukkan. Ez a honi utazó számára komoly hiányosság, hiszen történelmünk számos emléke kötődik az Adriához. A lakott vagy hajdan lakott vidékekről viszont a kötet megfelelő helytörténeti összegzésekkel szolgál.

A szép kiállítású kézikönyv formája a jó útikönyveké – sétán, kiránduláson könnyű vinni és használni. Oldalait sok színes fénykép, rajz és térképvázlat gazdagítja, ám minőségük itt-ott kívánnivalót hagy maga után. Egy részük bélyegnyi vagy annál alig nagyobb, így inkább hangulati benyomást, mintsem részletes szemlélődést kínál.

Sajátos, hogy az ott-tartózkodáshoz és a helyváltoztatáshoz, az üdüléshez és a szórakozáshoz kötődő gyakorlati ismérvek és információk sorában jóval több adatot találunk a világítótornyokra – ami hajózóknak valóban fontos -, mint a kempingekre és szállodákra vonatkozóan.

Színház

Makrancos Péter

Keszthelyi Nyári Játékok

2002. július 25-től augusztus 13-áig

Básti Juli és Puskás Tamás ötlete bevált, a színház nyáron is kelendő – csak megfelelő helyszín és mű szükséges ahhoz, hogy a nagyérdemű érdeklődjék. Ők a keszthelyi Festetics-kastély gyönyörűen ápolt parkjában találták meg az ideális helyszínt – úgy látszik, a magyarországi kastélyok sorra megtalálják funkciójukat.

Puskásék tavalyelőtt Shakespeare-rel kezdtek és vele is folytatták, előbb a Tévedések vígjátékát adták, tavaly a Makrancos hölgy következett, Kata szerepében természetesen Básti Julival. Az idén a Sok hűhó semmiért című vígjáték következik, ez a vérbő, könnyes és bús, szerelmes és álnok komédia.

Ha még emlékeznek arra a néhány évvel ezelőtti remek filmfeldolgozásra, amelyben Emma Thompson játszotta a csípős nyelvű Beatricét, elképzelhetik, hogy a kastélykert valóban nagyszerű színtere lesz a játéknak. A hűhókeltésben Andorai Péter mellett többek között Kerekes Éva, Magyar Attila, Kiss Jenő vesz részt.

Hallgatózás, más ruhájába öltözés és megannyi cselszövés bonyolítja a cselekményt. A történet savát-borsát persze Benedek és Beatrice szópárbajai adják, az ellenséges felekből – amint az a színházban szokás – boldog pár lesz. A darab augusztus első napjaiban látható.

Egy operettet is kínálnak a nyári játékok szervezői (a bemutatók egyébként a kecskeméti Katona József Színházzal közös produkcióban készülnek), Eisemann Mihály örökzöldjét, a Fekete Pétert játsszák. S minthogy ennek a történetnek is egyik eleme az, hogy a hős(nő) álöltözetbe bújik, s így az ügyefogyott öcs képében boldogul, a darabválasztás nem is olyan meglepő.

A Fekete Péter főszerepében Básti Juli látható július 25-étől hat estén. Mindkét előadáshoz Horesnyi Balázs tervezi a színpadképet, Rátkai Erzsébet a ruhákat, a játékokat Puskás Tamás rendezi.

Kiállítás

Egy holland Magyarországon

Corneille visszatér

A budapesti szépművészeti Múzeum kiállítása

Látható: 2002. szeptember 1-jéig

A szürke fotón egy jóképű fiatalember, festőállvánnyal, mögötte a Dunába roskadt Lánchíd. 1947-et írunk. Corneille-t, az ifjú festőt – ő látható a képen – a véletlen sodorta Eppinger-Weiss Margit útjába Amszterdamban. A dúsgazdag textilgyáros felesége – nem mellékesen jó nevű műgyűjtő – nyilván azzal a reménnyel hívta meg Magyarországra a művészt, hogy a klasszikus polgári fejlődés, amelynek nélkülözhetetlen vonása a műpártolás, a tehetségek felfedezése, új tartalommal végre itt, Közép-Európa peremén is folytatódik.

Tudjuk, a dolog másként alakult. Corneille azonban négy termékeny hónapot mégis Magyarországon töltött, megismerkedett az úgynevezett "európai iskola" körével, rajtuk keresztül a német expresszionizmussal. Budapesten vált Klee és Miro hívévé, megcsodálta Ámos Imre, Vajda Lajos képeit, járt Barcsay Jenőnél és Egry Józsefnél. Nemcsak saját emlékezése, hanem a munkásságát értékelő szakírók véleménye szerint is e négy hónap fordulópont volt festészetében, látásmódjában.

Holland, dán és belga festőbarátaival azután létrehozta a Cobra-csoportot (Koppenhága, Brüsszel és Amszterdam francia nevének kezdőbetűi adják a mozaikszót). Folyóiratot adtak ki, kapcsolatot teremtettek a francia kortársakkal, szervezték az összeköttetést az "európai iskola" magyar festőivel. 1948-ban ez már lehetetlenné vált: a határok, amelyeknek épp az eltörléséért emelt szót a Cobra, bezárultak.

Vajon mi lett volna, ha a művészek egységes Európájának ideája már fél évszázaddal korábban valóra válik? Csak sejtjük. Akad megszívlelendő, konkrét tapasztalat is a holland példában. A két háború között, német mintára, szigorú állami irányítás érvényesült a kultúrafinanszírozásban. Ennek következtében a modern törekvések alig vagy csak igazán satnyán éltek.

Corneille számára ezért is volt olyan megrendítő erejű 47-ben a magyar képzőművészet viszonylagos szabadságával találkozni. A háború után Hollandiában bevezették a döntések társadalmasítását, a civil kontrollt a finanszírozás fölött. Látható az eredmény, a zenétől a táncszínházig minden úttörő vonulat virágzik. A Szépművészeti Múzeum Corneille-kiállítása ezért is egy nagyívű szervező koncepció fontos állomása.

Alla Turca

Napkelet és Napnyugat Fraknó várában

Az Esterházy-magánalapítvány kiállítása

Látható: 2002. szeptember 29-éig

Fraknót Forchtenstein néven keressék a térképen, nincs messze a mai magyar határtól. Ha családi kirándulást szerveznek Sopron, illetve a Fertő tó környékére, érdemes átrándulni a történelmi időkben e tájon meghatározó szerepet játszott Esterházy-család várába.

Az alla turca tulajdonképpen stílusmegjelölés, a XVII-XVIII. században roppant divatos orientális dallamvilág vagy tárgykultúrában díszítő motívumok jellemzésére. Az Alla Turca itt cím, visszapillantás a família históriájába, s ezen keresztül a közép-európai múltba.

A 350 évvel ezelőtti, tehát az 1652. augusztus 26-ai vezekényi csata szolgáltatja az új kiállítás apropóját. Az ütközet nem volt történelemformáló jelentőségű, a családnak viszont súlyos veszteséget okozott: a ma szlovák területen található Vezekény környékén portyázó törökökkel való összecsapásban öt Esterházy közül négy életét vesztette.

Nem mindig maradtak alul, a majorátus örököse, Pál Zrínyi Miklós oldalán részt vett a téli hadjáratban, majd Lotaringiai Károlyhoz csatlakozva Buda visszavívásában. Ekkor sikerült megszereznie a fővezér, Ibrahim pasa egyik zászlóját.

Fegyverek, golyó ütötte vértek és egyéb korabeli relikviák mellett unikális darab egy oszmán hadvezéri sátor, amelyet 1687-ben Neuhäusel mellett zsákmányolt a nádori tisztséggel megbízott, később hercegi címmel felruházott Pál, ez szintén megismerhető a tárlaton. A sátorbelső gazdagon díszített, eredeti szépségét tízesztendei restaurálómunka után nyerte vissza.

Nem akartak feltétlenül csatázni, Miklós nádor például kiterjedt levelezést folytatott, hogy békét szerezzen a Habsburg és az Oszmán Birodalom között, hiszen a súrlódásoknak Magyarország látta kárát.

A levelek mellé, a kor szokásainak megfelelően, ajándékokat illett küldeni. A fraknói kincsek között látható például egy díszes óra, amelynek díszes számlapja arról árulkodik, hogy Keletre szánták. Gazdag ötvösmunkába foglalt ékköves, rubin- és smaragdékítésű tok rejtette tőrt, szablyát, arany- és ezüstszállal kivarrt nyeregtakarót és más hadizsákmányt is bemutat az anyag.

Muzsika

Alla Ungarese

A Budapesti Vonósok VIII. Haydn Fesztiválja

2002. július 12-21.

Fertőd-Eszterháza

Fraknó a sasfészek, a fegyver- és kincstár volt, Kismarton (Eisenstadt) a gazdasági centrum, Eszterháza pedig az örömök tárháza. Pompa vette itt körül az Esterházyakat, bábszínház és operaház állt az egykori szerény, sőt puritán söjtöri vadászkastély helyén emelt birtokközpont kertjében.

Nemcsak palotát építtettek a hercegek, "Fényes" Miklós és Pál, hanem a tájat is a barokk elvek szerint alakították. Ahogy Versailles-ban, ha letekint a kastély teraszáról az ember, e helyen is lankás, vadregényesnek látszó, de nagy rafinériával elhelyezett facsoportok, sövénylabrintusok, dombocskák tarkították a vidéket, amíg a szem ellátott.

Talán végre megegyeznek az arra illetékesek, hogyan, és mennyiből újítsák föl ezt a páratlan kulturális örökséget, amely világhírű zenei központ lehetne. Hiszen falai között mutatta be Joseph Haydn szimfóniái legjavát, a porig égett operaházban színpadi műveit.

A Budapesti Vonósok együttese mindenesetre nem sokat törődik azzal, hogy a külső vakolat egyre jobban mállik, rendületlenül szervezik nyári Haydn-sorozatukat. Ezúttal is a "dicső múlthoz" méltó programot kínálnak. A nyitóesten Szabadi Vilmos két Mozart-hegedűversenyt játszik (G-dúr és B-dúr), a zenekar Haydn C-dúr, Mária Terézia szimfóniáját adja elő.

Mint a nyolc esztendő alatt hagyománnyá vált, bemutatnak egy kortárs darabot is. Orbán György alkotásának címe: Albumlapok Razumovszkij grófnak. Nem véletlenül ezt tűzték műsorra, hiszen az orosz arisztokrata Bécsben élt, pártfogója volt a zeneművészetnek, foglalkoztatta Mozartot és Beethovent.

Július 14-én és 20-án Lencsés Lajos oboaművész lesz a Budapesti Vonósok vendége. Egy másik külföldön élő neves magyar muzsikus is két estét tölt Eszterházán: július 18-án és 19-én Frankl Péter (képünkön) zongorázik, a második estén az Auer Vonósnégyes társaságában lép föl.

A záró hangversenyre, július 21-én Irena Grafenauer fuvolaművész tér vissza az idén Fertődre, a koncerten Mate Becavac klarinétművész is pódiumra lép, mindketten Mozart-kompozíciót játszanak.

Film

Illuziók nélkül

Traffic

Színes, feliratos amerikai film

Rendezte: Steven Sodenberg

Szereplők: Michael douglas, Don Cheadle, Benicio Del Toro, Luis Guzman, Dennis Quaid, Catherine Zeta-Jones

Forgalmazza: az SPI International Magyarország

Sokat kellett várni, hogy itthon is bemutassák Steven Soderbergh filmjét, a Trafficet. Pedig a film – másfél évvel ezelőtt, amikor elkészült – négy Oscar-díjat is kapott, mégpedig a rendezői, a vágói, a forgatókönyv- és a férfi mellékszereplő kategóriákban. (A két utóbbiért egyébként a Golden Globe filmfesztiválon is ez a film kapta a fődíjat.)

A Traffic olyan akciófilm, amely – bár a szórakoztatókategóriába tartozik, és emellett szereplőgárdája Hollywood legnagyobb sztárjaiból áll össze – megpróbál túllépni a megszokott sikerfilmsémákon. Címe a kábítószer-kereskedelemre, a film központi témájára utal.

A cselekmény három szálon fut, és néha összefonódik, mert valahol minden szereplő élete a drog körül forog. Javier Rodriguez és Manolo Sanchez két mexikói zsaru, aki nem akar korrumpálódni, de végül éppen ebbéli igyekezete miatt süllyed nyakig az egymással hadakozó kábítószer-kereskedők harcának szövevényébe, egy olyan világba, ahol nem lehet a jó oldalon állni.

Persze az amerikaiak megint azt gondolják, hogy mindenre van megoldás. Az Egyesült Államok drogellenes harcának első emberévé kinevezett Robert Wakefield kezdeti magabiztossága azonban összeroppan, amikor kiderül, hogy mexikói szövetségese maga is kábítószer-kereskedő, saját tinédzser lánya pedig súlyos kábítószerfüggő, akin lehet, hogy már szülei sem tudnak segíteni.

Mindeközben sikerül letartóztatni az egyik drogbárót, akinek hat hónapos terhes feleségének mindaddig fogalma sem volt férje ebbéli tevékenységéről. A megdöbbent és csalódott asszony végül meglepő döntést hoz: átveszi az üzlet irányítását, és elhatározza, hogy bármi áron kihozza férjét a börtönből.

A film érdekessége az operatőri munka, amit rendhagyó módon a rendező végzett. A majdnem végig kézi kamerával rögzített filmen különböző színszűréseket alkalmaztak, amivel Soderberghnek az volt a célja, hogy a néző számára szinte kézzelfoghatóvá tegye az ábrázolt világ hangulatát, a kilátástalanságot, az illúziókkal való leszámolást.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!