Az előzőekben láttuk, hogy a Ptk. szerint csak azt az okiratot, adatot tekinthetjük értékpapírnak, amelyet valamely jogszabály annak nevez, és amelynek előírja a szabályait. A következőkben három, kormányrendeletben szabályozott értékpapírral foglalkozunk.
Letéti jegy
A letéti jegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A letéti jegyre vonatkozó előírásokat a 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint a hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében, továbbá a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai céljai megvalósítása érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.
A letéti jegy lényege, hogy a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy a letéti jegyen megjelölt – a kibocsátó részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a befizetett pénzösszeget a megjelölt időben és módon megfizeti a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek). A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.
A letéti jegy átruházható értékpapír, az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges átruházás semmis.
A nyomdai úton előállított letéti jegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapír közjegyzői megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
A letéti jegy tartalma
A letéti jegy tartalmazza:
– a kibocsátó megnevezését,
– a letéti jegy névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált letéti jegy kivételével – sorszámát,
– a kamat- és beváltási (törlesztési) feltételeket,
– a letéti jegy kiállításának helyét és napját,
– a kibocsátó aláírását.
A fentiek a dematerializált letéti jegyre is irányadóak, de a kibocsátót a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált letéti jegy az aláírás helyett az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza. A dematerializált letéti jegyeknél a tulajdonos azonosító adatait az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok köre a következő:
a) természetes személynél:
1. családi és utónév, előző név, nők esetében leánykori családi és utónév is,
2. lakcím,
3. születési hely, idő,
4. állampolgárság,
5. anyja leánykori családi és utóneve,
6. az azonosító okmányának típusa és száma,
7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezése, betűjele,
8. külföldi természetes személy esetében az 1-7. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási hely;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnél:
1. név, rövidített név,
2. székhelyének, fióktelepének címe,
3. főtevékenysége,
4. azonosító okiratának száma,
5. képviseletére jogosultak neve és beosztása,
6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok;
c) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatok.
A nyomdai úton előállított letéti jegynek tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait is. Ezek a következők: természetes személy esetén a név, a születési hely és a születési idő, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél a név, a székhely, a cégjegyzék- vagy a nyilvántartási szám.
Az az okirat vagy adat, amelyből a fenti kötelező tartalmi kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül letéti jegynek.
Kincstárjegy
A 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint az állam kincstárjegyet bocsáthat ki, amely névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.
A kincstárjegy futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet. A kincstárjegyre egyébiránt a kötvényre vonatkozó szabályok az irányadók, amelyeket a 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmaz.
Kötvény
A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt pénzösszeg előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá magát a pénzösszeget.
A kötvény átruházható értékpapír. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. A kötvényátruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetőleg a részleges kötvényátruházás semmis. Igen fontos, hogy a kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el.
A nyomdai úton előállított kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetére is az értékpapírok közjegyzői megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.
Ki bocsáthat ki kötvényt?
Kötvény kibocsátására jogosult
– az állam, beleértve a külföldi államot is,
– a Magyar Nemzeti Bank,
– az önkormányzat,
– a nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,
– a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.
Kötelező tartalom
A kötvénynek tartalmaznia kell:
– a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,
– a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,
– a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát,
– a kibocsátó megnevezését,
– az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,
– a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,
– a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,
– a kötvény kiállításának helyét és napját,
– a kibocsátó aláírását.
A kötvény tartalmi elemeire egyebekben a letéti jegyre vonatkozó előírásokkal azonos szabályok vonatkoznak.
Információs összeállítás
Amennyiben a kötvény kibocsátására zártkörű forgalomba hozatal útján kerül sor, a kibocsátónak információs összeállítást kell készítenie, amelyben a kötvény törvényes kellékein túlmenően meg kell jelölni:
– a kibocsátás teljes összegét, a címletbeosztást és a kötvények darabszámát;
– a kötvényen alapuló kötelezettségek teljesítésének tervezett pénzügyi fedezetét;
– a kötvényvásárlók tervezett körét;
– az érdekeltek tájékoztatásának módját;
– a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatást.
Az információs összeállításhoz csatolni kell a kötvény szövegének javaslatát. Az információs összeállítást a kibocsátás előtt hét nappal az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.
Átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint a részvénytársaság az alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor – a részvényeseket követően – jegyzési jogot biztosít. Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvényre vonatkozó rendelkezéseket a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) állapítja meg.