A közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és bizonyítja az áru kiszolgáltatására vonatkozó közraktári kötelezettséget. A közraktári jegyre vonatkozó előírásokat az 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza.
Közraktári szerződés
Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.
Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.
A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktári átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek. Az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet kell kiállítani, s annak alapján a letevő részére a közraktári jegyet ki kell adni. Ha az áru beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a beszállítás befejezésekor a jegyzőkönyvek alapján a közraktári jegyet a teljes mennyiségről kell kiállítani.
A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni. A közraktár a bűncselekményből származó árut a büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat alapján köteles kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy birtokosának nem tartozik kártérítési felelősséggel.
Semmisség
A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben a semmisségre nem lehet hivatkozni. A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt, hogy harminc napon belül vegye át az árut. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.
Árujegy, zálogjegy
A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére. A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintse, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban a jegybirtokosnak kell viselnie.
Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.
A közraktározás – a felek megállapodása alapján – történhet oly módon, hogy az árut a többi árutól elkülönítve, vagy a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve tárolják. Az első esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadnia, míg a második esetben a közraktári jegy birtokosa a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt a közraktárral szemben.
A közraktári jegy tartalma
A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell
– a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén;
– a közraktár megnevezését;
– a letéti könyv sorszámát;
– a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét);
– a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és értékét;
– a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét;
– a közraktározás időtartamát, a lejárat pontos megjelölésével;
– a raktározás helyét – művi tárolás esetén ennek megjelölésével –, továbbá
– a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.
A fenti adatok hiányában nem beszélhetünk közraktári jegyről. A közraktár természetesen egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre.
Forgatás
A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet. A forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával. (A közraktári jegy együttes, illetve árujegy részének forgatása áfafizetési kötelezettséget eredményez.) A közraktári jegy forgatása nem közraktári tevékenység.
Az átruházót forgatónak, míg a jegyet megszerző személyt forgatmányosnak nevezzük. Az átruházást tartalmazó nyilatkozat az úgynevezett forgatmány. Üres forgatmányról akkor beszélünk, ha az átruházó nyilatkozatban nincs meghatározva a forgatmányos. Az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja.
Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni. A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében a váltójogi szabályok az irányadóak.
Zálogjegy forgatása
A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít a jegy birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.
Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell
– a kölcsönadó nevét, székhelyét, bankszámlája számát;
– a kölcsön lejáratakor érvényesíthető határozott pénzösszeget, amely a kölcsön lejáratáig számított kamatot is tartalmazza;
– a kölcsön visszafizetése esedékességének napját (lejárat);
– a kölcsönt felvevő első zálogjegyforgató nevét, székhelyét.
A zálogjegy első forgatását és az előbbiek szerinti adatokat az árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából eredő esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.
A közraktári jegy megsemmisítése
A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.
A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel. A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.
A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági kifüggesztésétől számított egy hónapon belül mutassa be nála. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az értesítésről két napon belül tájékoztatni az utánuk következő birtokosokat.
A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa – biztosítékadás mellett – kérheti a közraktártól a jegy másolatának kiadását. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság határozza meg. Ha a közjegyző a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a biztosítékot vissza kell adni.
Amennyiben a hirdetményi határidő alatt a közraktári jegyet bemutatják, a közjegyző az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be, illetőleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezővel, a közraktárral, valamint az egyéb érdekeltekkel kell közölni.
Az áru kiadása
A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki
– az árujegyet és a zálogjegyet a részére visszaadja, vagy
– az árujegyet visszaadja, s a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi.
A közraktár a letett összeget köteles elkülönített számlán kezelni, s két napon belül értesíteni az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost a letétbe helyezésről. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles tájékoztatni a forgatmányosát a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.
A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát. A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkező esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény rendelkezései szerint felosztja.
A közraktár a közraktári szerződésből eredő követeléseit a közraktári jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az őket megelőző forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy bármely részének birtokosát megillető követelések e körben beszámíthatók egymásba.
A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.
Az áru értékesítése
Amennyiben a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget nem fizetik ki a zálogjegy birtokosának, a birtokos követelheti, hogy értékesítsék a közraktárnál elhelyezett árut, s hogy a vételárból elégítsék ki az igényét. Ugyanez a jog megilleti az első forgatót is az árujegy birtokosával szemben, ha a zálogjegyet beváltja. Amennyiben a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt vételárból a zálogjegyen szereplő összeggel együtt, azzal egy sorban kell az óvás költségeit megtéríteni.
Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:
– a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése;
– a zálogjegybirtokos követelése.
A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevő és az első zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége – ha időközben a közraktári jegyet továbbforgatták –, hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésről az utánuk következő birtokost.
Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozásokat elégítettek ki a befolyó összegből.
Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.
A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja a saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelen levő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni. Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.
Bírósági letét
Amennyiben a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírói letétbe kell helyezni. A letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell előterjeszteni, a letétbe helyezendő pénzt pedig a helyi bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét, azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa – ha a bírósági letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni – köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár – ha a törvényben foglalt feltételek fennállnak – a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a bíróság a letétet köteles kiutalni.
Zálogkölcsön
A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig ugyanis kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni. * A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének ötszörösét. * A kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata. * A kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és ha a fedezetminősítés szerint meghatározott érték kisebb, mint a – zálogjegy megvásárlásaként elszámolt – kölcsön, a különbség összegében értékvesztést kell elszámolni (kimutatni) a zálogjegy könyv szerinti értéke után