A csekk követelést megtestesítő, mégpedig pénz fizetésére szóló értékpapír. A csekk kibocsátójának követelése van valamely bankkal szemben, amelyet a csekkben arra hív fel, hogy a csekk alapján meghatározott pénzöszszeget fizessen meg a csekk birtokosának. A csekkre vonatkozó szabályokat a 2/1965. (I. 24.) IM rendelet tartalmazza. Bankon olyan személyek és intézmények is értendők, amelyeket a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.
Sem a kiállító halála, sem a csekk kibocsátása után bekövetkező cselekvőképtelensége nem érinti a csekk hatályát.
A csekk tartalma
Ahhoz, hogy az okirat csekknek minősüljön, tartalmaznia kell:
– a csekk elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
– a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;
– a fizetésre kötelezett nevét (címzett);
– a fizetési hely megjelölését;
– a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését;
– a kibocsátó aláírását.
Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek tekinteni. Ha a címzett neve mellett több hely van megjelölve, a csekk az elsőnek megjelölt helyen fizetendő. Amennyiben ezek a megjelölések hiányoznak és egyéb utalás sincs, a csekk ott fizetendő, ahol a címzett fő telepe van.
Ha a csekken a kiállítás helye nincs megjelölve, a csekket úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki. A csekkben szereplő kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.
Címzett
A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn. A kibocsátás alapja olyan kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, amely szerint a kibocsátó jogosult a követeléssel csekk útján rendelkezni. Ha azonban a csekk ezeknek az előírásoknak nem felel meg, ez az okiratnak mint csekknek az érvényességét nem érinti.
Elfogadás
Csekk tekintetében elfogadásnak nincs helye. A csekken szereplő elfogadó nyilatkozat nem írottnak tekintendő.
Mire szólhat a csekk?
A csekk szólhat:
– megnevezett személyre, kifejezett "rendeletére" záradékkal vagy anélkül, vagy
– megnevezett személyre, "nem rendeletre" vagy azzal azonos értelmű záradékkal, vagy
– bemutatóra.
A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta "vagy a bemutatónak", avagy ezzel azonos értelmű kifejezés szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni, csakúgy, mint az olyan csekket, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve.
A csekk szólhat a kibocsátó saját rendeletére is. Nem szólhat azonban magára a kibocsátóra, kivéve ha a csekket a kibocsátó egyik telepe bocsátja ki a másik telepének címére. A csekk harmadik személy számlájára is kibocsátható.
A csekk szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen, feltéve hogy ez a harmadik személy bank.
Tartalmi ellentmondások, a kibocsátó felelőssége
A csekk tartalmi ellentmondásaira – így például arra az esetre, amikor a csekken a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, és a kettő között eltérés van – a váltónál írt rendelkezésekkel megegyező szabályok vonatkoznak. Ugyanez mondható el a kibocsátó felelősségére is.
Több példányban kiállított csekk
A bemutatóra szóló csekk kivételével több azonos példányban állítható ki minden olyan csekk, amely más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották – vagy amely a kibocsátási ország tengerentúli területén fizetendő vagy fordítva –, vagy amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ott is fizetendő, vagy végül, amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki, és ugyanannak az országnak másik tengerentúli területén fizetendő. Ha a csekk több példányban készült, ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; e nélkül mindegyik példányt önálló csekknek kell tekinteni.
A csekkpéldányok egyikére teljesített fizetés a csekk-kötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti. Az átruházó, aki a csekkpéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyeken az aláírásuk szerepel.
A csekkbirtokos jogállása
Az átruházható csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a csekkátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó csekkátruházás üres. A törölt csekkátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az ürescsekk-átruházásra másik csekkátruházás következik, az utóbbi csekkátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a csekket ürescsekk-átruházás útján szerezte meg. * Ha a csekk valakinek birtokából bármi módon elvész, az új csekkbirtokos azt csak akkor köteles kiadni – legyen az bemutatóra szóló csekk vagy olyan átruházható csekk, amelyhez jogát a birtokos igazolja –, ha rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli. * Csekken alapuló keresettel megtámadott személy a csekkbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi csekkbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a csekkbirtokos a csekk megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.
Átruházás
A megnevezett személyre szóló csekk, akár rajta van a kifejezett "rendeletére" záradék, akár nincs, forgatmány útján átruházható. A megnevezett személyre szóló olyan csekk, amelyen a "nem rendeletre" vagy más azonos értelmű szavak szerepelnek, csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.
A csekk átruházható a kibocsátóra is vagy bármely más kötelezettre, aki a csekket átruházhatja további személyekre. A csekkátruházás csak feltétlen lehet. A csekkátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni. A részleges csekkátruházás semmis. Ugyancsak semmis, ha a címzett ruházza át a csekket.
A címzettre szóló csekkátruházás csupán mint nyugta érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a címzettnek több telepe van, és az átruházás nem annak a telepnek a javára történt, amelyre a csekk szól.
A csekkátruházási nyilatkozatot a csekkre, vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.
Üres átruházás
A csekkátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet. Üres átruházásról van szó, ha az átruházó csak aláírja a csekk hátlapját vagy a toldatot. A bemutatóra szóló csekk átruházása üres csekkátruházásként érvényes.
Üres csekk átruházása esetén a csekkbirtokos:
– az ürescsekk-átruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;
– a csekket újra átruházhatja akár ürescsekk-átruházással, akár más személy nevére;
– a csekket harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az ürescsekk-átruházást kitöltené és a csekket csekkátruházó nyilatkozattal látná el.
Az átruházás hatálya
A csekkátruházás során a csekkből eredő valamennyi jog átszáll az új birtokosra. A csekkátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a csekk kifizetéséért. Az átruházó megtilthatja a további csekkátruházást. Ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a csekket utóbb ruházták át.
A bemutatóra szóló csekken szereplő csekkátruházó nyilatkozat alapján az átruházó a megtérítési igényre vonatkozó rendelkezések szerint kötelezetté válik, de ezzel az okirat nem alakul át rendeletre szóló csekké.
Meghatalmazási csekkátruházás
Ha a csekkátruházás e szavakat tartalmazza: "beszedésre érvényes", "behajtás végett", "meghatalmazásul", vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzés, a csekkbirtokos a csekkből eredő minden jogot gyakorolhatja ugyan, de a csekket csak ilyen meghatalmazási csekkátruházással ruházhatja át. A kötelezett ebben az esetben a csekkbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.
A meghatalmazási csekkátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.
Átruházás óvás után
Az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele után, úgyszintén a bemutatásra megszabott határidő eltelte után történő csekkátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.
Átruházás keltezés nélkül
A nem keltezett csekkátruházást – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy az az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele előtt, illetve az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtt keletkezett.
Bemutatás, fizetés
A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés nem írottnak tekintendő. A feltüntetett kiállítási nap előtt fizetés végett bemutatott csekket a bemutatás napján kell kifizetni. A csekket fizetés végett a kiállítástól számított nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e. Amennyiben a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani.
Fizetés végett történő bemutatásnak számít, ha a csekket a Magyar Nemzeti Banknál mint leszámolóhelynél bemutatják.
A csekk visszavonásának hatálya csak a bemutatási határidő elteltével kezdődik. Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is teljesíthet fizetést.
A címzett fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti. Ha a címzett átruházható csekket fizet ki, köteles vizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.
Részfizetés
A csekkbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza. Részfizetés esetében a címzett követelheti, hogy a részfizetést a csekkre feljegyezzék és számára nyugtát adjanak.
Effektivitás
Ha a csekk a fizetés helyén nem használatos pénznemről szól, összegét az ország pénznemében lehet fizetni, a fizetés napjának megfelelő érték szerint. Amennyiben a bemutatáskor nem történt fizetés, a csekkbirtokos követelheti, hogy a csekkösszeget az ország pénzében – választása szerint – akár a bemutatás napjának, akár a fizetés napjának megfelelő árfolyamon fizessék. A fizetés helyén fennálló szokás határozza meg az idegen pénznem értékét. A kibocsátó azonban kikötheti, hogy a fizetendő összeget a csekken meghatározott árfolyam szerint számítsák.
E szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetésnek meghatározott pénznemben kell történnie (effektivitási záradék). Ha a csekk olyan pénznemre szól, amelynek a kiállítás és a fizetés országában ugyanaz a neve, de más az értéke, a vélelem az, hogy a fizetési hely pénznemét értették.
Áthúzással megjelölt csekk
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti. A megjelölés a csekk előlapjára helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú. A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha a vonások között a "bank" vagy azonos értelmű kifejezés szerepel. Különleges hatályú a megjelölés, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.
Az általános hatályú megjelölést át lehet alakítani különlegessé, a különleges hatályú megjelölés azonban nem tehető általános hatályúvá. A megjelölést vagy a bank nevét nem lehet törölni.
Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak, vagy saját ügyfelének fizetheti ki. A különleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk beszedésével másik bankot is megbízhat. Az olyan csekket, amelyen több különleges hatályú megjelölés szerepel, a címzett csak akkor fizetheti ki, ha a csekken legfeljebb két megjelölés van, s közülük az egyik leszámolóhely által történő beszedés céljára szolgál.
Bank áthúzással megjelölt csekket csak valamelyik ügyfelétől, vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.
Elszámolási csekk
A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekk készpénzes kifizetését úgy, hogy a csekk előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: "elszámolásra" vagy azonos értelmű kifejezést. Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít. Az "elszámolásra" kifejezés törlése meg nem történtnek tekintendő.
Elévülés
A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen ugyancsak hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. * Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el. * Ha a jogosult elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni a követelését, az elévülés nyugszik. Az akadály megszűntével az elévülés folytatódik. * Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg. Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.
Megtérítési igény fizetés hiányában
A csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki, és a fizetés megtagadását igazolja
– közokirattal (óvás), vagy
– a címzett által a csekkre írt és keltezett nyilatkozattal, amely megjelöli a bemutatás napját, vagy
– a leszámolóhely keltezett nyilatkozatával, amely közli, hogy a csekket kellő időben bemutatták, de nem fizették ki.
Az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállíttatni. Az óvást a közjegyző veszi fel. Ha a csekket a határidő utolsó napján mutatják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani.
Értesítés a fizetés hiányáról
A csekkbirtokos az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját – "költség nélkül" kikötés esetében pedig a bemutatás napját – követő négy munkanapon belül értesíteni köteles a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést – az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével – az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.
Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a csekk puszta visszaküldése útján is. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják.
Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait; de a mulasztásával okozott kárért – legfeljebb a csekk összegéig – felelős.
Felmentés az óvási kötelezettség alól
A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a csekkre írt és aláírt ilyen kikötéssel: "költség nélkül", "óvás nélkül" vagy más, azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a csekkbirtokost az alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett óvást vétessen fel vagy azonos hatályú nyilatkozatot állíttasson ki. Ez a kikötés azonban nem menti fel a csekkbirtokost sem az alól, hogy a csekket a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse.
A kibocsátótól eredő kikötés a csekk minden aláírójára kihat. Amennyiben valamelyik átruházótól vagy kezestől származik a kikötés, az csak ezzel szemben érvényes.
Ha a csekkbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel vagy azzal azonos hatályú nyilatkozatot állíttat ki, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, az óvás vagy azonos hatályú nyilatkozat költsége a csekk bármelyik aláírójától behajtható.
A megtérítési igény tartalma
A csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti:
– a csekk ki nem fizetett összegét;
– a bemutatástól számított hatszázalékos kamatot;
– az óvás, az azonos értelmű nyilatkozat és az értesítések költségét, valamint az egyéb költségeket;
– a csekk összege után számított háromezrelékes csekkjutalékot.
Aki a csekket visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti:
– a teljes kifizetett összeget;
– ennek a kifizetés napjától számított hatszázalékos kamatát;
– a felmerült költségeit;
– a teljes kifizetett összeg után számított háromezrelékes csekkjutalékot.
Az a kötelezett, aki ellen megtérítési igényt érvényesítettek, vagy érvényesíthetnek, a visszaváltás ellenében követelheti, hogy neki a csekket, az óvást vagy azonos értelmű nyilatkozatot és a nyugtázott számlát kiadják. Az az átruházó, aki a csekket visszaváltotta, saját csekkátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.
Vis maior
Ha a csekk bemutatása, az óvás felvétele vagy az azonos értelmű nyilatkozat megtétele a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a cselekményre előírt határidő meghosszabbodik. (Nem tekinthetők erőhatalomnak azok a tények, amelyek csak a csekkbirtokos személyét, vagy azt a személyt érik, akit a csekk bemutatásával az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvételével megbízott.)
A csekkbirtokos köteles az őt megelőző átruházót az erőhatalomról haladéktalanul értesíteni, és ezt az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára feljegyezni. Az erőhatalom megszűntével a csekkbirtokos köteles a csekket fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha annak helye van, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot felvétetni. Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos – akár a bemutatási határidő eltelte előtt is – az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatása, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető.
Csekk-kezesség
A csekk összegének kifizetését – egészben vagy részben – csekk-kezességgel lehet biztosítani. Kezes a címzett kivételével bárki lehet. A csekk-kezességet a csekkre vagy a toldatra kell írni. * A csekk-kezességet kifejezik ezek a szavak: "kezességet vállalok" vagy más azonos értelmű kifejezés. A nyilatkozatot a kezesnek alá kell írnia. A csekk előlapjára írt puszta aláírást kezességnek kell tekinteni, kivéve a kibocsátó aláírását. A csekk-kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták. * A csekk-kezes kötelezettsége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta. Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt, semmis, kivéve ha ez a semmisség alaki hibából ered. Ha a csekk-kezes a csekket kifizeti, a csekkből eredő jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta, valamint azokkal szemben, akik az utóbbi iránt a csekk alapján kötelezettek