A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint a befektetési jegy a befektetési alap nevében (javára és terhére) – meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetőt a tulajdonában lévő befektetési jegy mennyisége után a felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy befektetési jegyei összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lévő befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul.
Kötelező tartalom
A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei a következők:
– a befektetési alap megnevezése;
– a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje;
– a befektetési jegy névértéke, értékpapír kódja és sorszáma;
– a tulajdonos neve;
– a tulajdonosnak, illetve a birtokosnak a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
– a kibocsátás időpontja;
– az alap kezelését végző befektetésialap-kezelő cégneve és székhelye;
– az alap kezelését végző befektetésialap-kezelő cégszerű aláírása.
Kibocsátás, forgalomba hozatal
A dematerializált formában előállított befektetési jegyeket a befektetésialap-kezelő kezdeményezésére az általa megállapított értéknappal a központi értéktár keletkezteti, illetve törli. A nyílt végű befektetési alap által kibocsátott, dematerializált formában előállított befektetési jegyet a központi értéktár naponta állítja elő, illetve vonja ki a forgalomból, az alapkezelő utasítása alapján. Egy befektetési alap nevében kizárólag azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki.
A befektetési jegy tulajdonosát a jegyzési időszak kivételével nem illeti meg az a jog, miszerint ha a kibocsátó tájékoztatóját a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt módosítják, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti, és a jegyzés vagy vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt. (A befektető elállása esetén a kibocsátó, illetve a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A módosítás közzétételét követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.)
A befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő nyilvános tájékoztatót, kezelési szabályzatot és rövidített tájékoztatót tegyen közzé.
A befektetési jegyek zártkörű értékesítésének feltétele, hogy az alapkezelő kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára.
Folyamatos forgalmazás
A befektetési jegy folyamatos forgalmazása a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatalát és visszaváltását jelenti. Ennek során az alapkezelő forgalmazót bíz meg azzal, hogy a befektetési jegyeket értékesítsék a befektetőknek. A forgalmazó a befektetési jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe, akinek tevékenységéért a befektetőkkel szemben úgy felel, mintha maga járt volna el.
Az alapkezelő – a forgalmazó útján – a nyilvános nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre a pénztári órák alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni és ingatlanalap esetén legfeljebb kilencven forgalmazási napon belül teljesíteni. Értékpapíralapnál a befektetési jegy visszaváltásakor figyelembe vett nettó eszközérték legfeljebb a visszaváltási igény bejelentését követő harmadik forgalmazási napon érvényes nettó eszközérték lehet. (A visszaváltásnál figyelembe vett nettó eszközérték megállapítását és a kifizetés napját az alap kezelési szabályzata tartalmazza.)
A nyilvános nyílt végű befektetési jegyet a forgalmazó köteles minden munkanapon forgalmazni, kivéve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének esetét.
A nyílt végű befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére eladási, illetve visszaváltási (vételi) jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben – az alapot, a forgalmazót vagy az alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell.
A befektetési jegy eladása és visszaváltása, valamint a felosztott hozam kifizetése a forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a forgalmazó felel. A befektetési jegy első értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a befektetőnek térítésmentesen át kell adni.
A folyamatos forgalmazás felfüggesztése
Az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, a PSZÁF haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha
– az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy
– a forgalmazástechnikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.
A kiváltó ok megszűnésével vagy a PSZÁF felhívására haladéktalanul folytatni kell a forgalmazást.
Fel lehet függeszteni a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza.
A PSZÁF meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.