A hitelintézeti törvény összeférhetetlenségi szabályai
Vezető állású személy
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) a \"vezető állású személy\" fogalmat használja az alábbi természetes személyeket értve alatta:
– bank és szakosított hitelintézet esetében (amelyet csak részvénytársasági formában működtethetnek) az igazgatóság elnökét és tagjait, a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, valamint az ügyvezetőket (utóbbiak alatt az úgynevezett belső igazgatósági tagokat értve),
– szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet, valamint részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnökét, a felügyelőbizottság elnökét és az ügyvezetőt,
– fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személyt és annak közvetlen helyettesét.
Kizáró okok
A pénzügyi intézménynél (vagyis hitelintézetnél, illetve pénzügyi vállalkozásnál) vezető állású személy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) előzetes engedélyével választható meg. Nem választható meg, illetve nem nevezhető ki vezető állású személynek az, aki:
– befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett, illetőleg vezető állású személy vagy az volt egy olyan pénzügyi intézményben, amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
– súlyosan vagy rendszeresen megsértette a Hpt. vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;
– büntetett előéletű.
Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy – a felügyelőbizottsági tag kivételével – az előbbieken túl az sem, aki:
– nem rendelkezik legalább háromévi – a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett – vezetői gyakorlattal;
– más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló;
– olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.
Akivel szemben közélet tisztasága elleni bűncselekmények, vagyon elleni bűncselekmények vagy gazdasági bűncselekmények miatt az ügyész vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni. A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetve kinevezésére irányuló kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha az említett kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt személlyel szemben fennáll.
Bejelentési kötelezettség
A vezető állású személy haladéktalanul köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelőbizottsági taggá választják vagy ilyen tisztségét megszünteti, egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti, illetve ellene az előbbiekben említett bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult.
Kizárás a döntéseknél
A vezető állású személy nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik, vezető állást tölt be, illetőleg befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A vezető állású személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve ha a szerződés megkötéséhez előzetesen az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult.
A tőkepiaci törvény összeférhetetlenségi szabályai
A 2002. január 1-jén hatályba lépett, igen terjedelmes (451 §-ból álló) új tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény, a továbbiakban: Tpt.) ugyancsak számos speciális szabályt (például 113. §, 242. §, 311. §, 343. §) tartalmaz a tőkepiacon tevékenységet folytató szervezetek vezetőinek összeférhetetlenségével kapcsolatban.
Vezető állású személy
A Tpt. alkalmazásában \"vezető állású személy\":
– a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja,
– a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
– minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg.
Befektetési vállalkozás
Befektetési vállalkozás (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, értékpapír-befektetési társaság) vezető állású személye (üzletkötője és befektetéselemzője), valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet:
– más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
– más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;
– más befektetési vállalkozás vezető állású személye, üzletkötője vagy befektetéselemzője;
– tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét.
Befektetésialap-kezelő
A befektetésialap-kezelő (vagyis az ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság) vezető tisztségviselője (vezető állású dolgozója, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja) nem lehet közvetlenül a befektetésialap-kezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja a letétkezelőnek, a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetésialap-kezelőnek, valamint a befektetésialap-kezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség felmerül, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a felügyeletnek, és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
Munkaviszony a tőzsdénél
A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és alkalmazott. A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír kerül a tőzsdére bevezetésre. A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közvetlen hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
Munkaviszony elszámolóháznál
Elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, klíringtagnál és tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy, alkalmazott. Elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
A vezetővel szembeni követelmények
Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetésialap-kezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
– felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
– a felügyelőbizottsági tag kivételével legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
– büntetlen előéletű,
– akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
Kizáró okok
Kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki
– 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
– súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;
– lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.