Németország: piacra vitt papírok
A postai szolgáltatások piacának liberalizálását 1995-ben kezdték meg Németországban. Az állami postából ekkor átalakított Deutsche Post AG-t jelölték ki egyetemes szolgáltatónak. A DPAG számára a fenntartott szolgáltatásokból a levélküldemények területén kizárólagos szolgáltatási jogot biztosítottak, bár a fenntartott szolgáltatásokba tartozó levélküldemények súlyhatárainak évente történő csökkentésével egyre nagyobb részt nyitottak meg a piaci verseny számára. Az 1997. december 22-én elfogadott postatörvény az 1998. január 1-jétől érvényes új súlyhatárokat a következőképp rögzíti: a 200 grammnál nehezebb levélküldemények területén szabad a verseny, a címzett reklámküldemények (direct mail) esetében pedig 50 grammra csökkentették a korábbi határt. A levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások területén (az előbbi súlyhatárokon belül) 2002 végéig marad fenn a Deutsche Post monopolhelyzete. Ezek igen lényeges területek, hiszen tavalyi forgalmának 35 százaléka, nyereségének 77 százaléka a levélforgalomból származott.
A szabályozó hatóság 2000. évi jelentése szerint a postai szolgáltatások piacának 2/3 részét már megnyitották a verseny előtt. Szabadon végezhetők (engedélyt sem kell külön kérni) az újság-, magazin- és folyóirat-terjesztés, az expressz postai szolgáltatások, a csomagküldés, a szállítmányozás és logisztikai szolgáltatások és az 1000 gramm feletti levélküldemények továbbítása. Az 1000 gramm alatti (nem fenntartott) levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatásokra a szabályozó hatóság (Regulierungsbehörde für Telekommunikation und Post) adja meg az engedélyt.
A postai szolgáltatás végzéséhez szükséges engedélyért 1998 óta évről évre többen jelentkeznek. 2000 végén 854 szolgáltató rendelkezett \"passzussal\", ebből 621 működött ténylegesen. 1997-től a Deutsche Post, reagálva a piaci kihívásokra, dinamikus terjeszkedésbe kezdett a csomagküldés, az e-business, a szállítmányozás és logisztika, a gyorsposta területén, számos hazai és külföldi vállalatban és nemzetközi integrátorban (2001. januártól már a DHL többségi tulajdonosa) szerezve részesedést.
A német posta- és telefonszolgáltatást végző állami vállalatot 1989-ben alakították egyszemélyes állami részvénytársasággá. A következő évben feldarabolták, és így önállóvá vált a későbbi Deutsche Telekom, a Deutsche Post és a Deutsche Postbank (ez utóbbit időközben újra a postához csatolták). 1995. január 1-jétől már formálisan részvénytársasággá alakult e három szervezet. Ekkor a Deutsche Post AG részvényeinek fele közvetlen állami kézben, másik fele pedig közvetetten az állami tulajdonú hitelintézetnek, a Kreditanstalt für Wiederaufbaunak (KfW) a birtokában volt. Az 1997 végén elfogadott új postatörvényben jelölték ki a DPAG privatizációjának folyamatát, aminek első jelentős lépcsője 2000 novemberében volt, amikor tőzsdére vitték a Deutsche Post részvényeinek több mint negyedét. A vállalatcsoport ekkor nevet is váltott: Deutsche Post World Net, ami jobban megfelel egy modern postai és logisztikai szolgáltatásokat végző nemzetközi cégnek. 2001 januárjában (a DHL újabb 25 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséhez kapcsolódóan) a részvények további 2 százaléka került magánkézbe, így összesen a részvények 31 százaléka szerepel a tőzsdén. A szövetségi állam közvetlen tulajdonában maradt a részvények fele plusz 26 darab részvény. A piacra vitt papíroknak körülbelül 20-25 százalékát egyéni befektetők (köztük 6 százalék postai alkalmazott), a nagyobbik hányadát pedig intézmények vásárolták meg.
Svédország: új postatörvény
A svéd tapasztalatok különösen tanulságosak a postai liberalizáció szempontjából, mivel 1994-től Svédországban teljes mértékben megnyitották a postai szolgáltatások piacait a verseny előtt. Az állami posta monopóliuma már korábban is csak a levélkézbesítésre korlátozódott. Csomagkézbesítést és reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatásokat más üzleti vállalkozások is nyújthattak. Az állami posta üzleti szervezetté való átalakításával párhuzamosan az 1994. január 1-jén életbe lépő új postatörvény teljesen megszüntette a fenntartott szolgáltatások területeit, aminek következtében mindenféle súly- és értékhatár megkötése nélkül bárki végezhet postai tevékenységet, mindössze engedélyt kell kérnie a szabályozó hatóságtól, a Post-och Telestyrelsentől (PTS). A PTS független hatóság, feladata a postai tevékenységek piacainak figyelemmel kísérése, az engedélyek kiadása, és annak ellenőrzése, hogy érvényesülnek-e a postatörvény előírásai. Nem egyedül felügyeli a postai szolgáltatások piacát, a svéd versenyhivatal is figyelemmel kíséri azt, és rendszeresen egyeztetnek a fogyasztóvédelmi felügyelettel is.
Engedély a díjazás ellenében végzett levélkézbesítéshez (2 kg alatti zárt, címzett levélküldemények, valamint a képeslap és levelezőlap) szükséges, egyéb postai tevékenységek engedély nélkül szabadon végezhetők. Az egész országra kiterjedő, egyetemes postai szolgáltatás biztosítása továbbra is az állam kötelezettsége maradt. Ennek érdekében a kormány 1994-ben megállapodást kötött a Svéd Postával, amivel ráhárítja az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget. Az egyezményt 1998. július 1-jén módosították, és tulajdonképpen a Svéd Posta működésének különleges feltételeként határozták meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget: minden postai küldemény (20 kg-os súlyhatárig) felvételét és kézbesítését hétköznapokon napi egy alkalommal biztosítania kell minden szolgáltatási és hozzáférési ponton. Ehhez még szigorú minőségi előírások is tartoznak, amiket a svéd Posta piaci, kommerciális okokból még túl is teljesít. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségét a Svéd Postának piaci körülmények között kell ellátnia, nincsenek számára fenntartott területek, és kompenzációban sem részesül. A törvény kötelezi arra is, hogy a kiépült postaláda-hálózatát megossza a többi szolgáltatóval. Az egyetemes szolgáltatások díjszabásait a társaságok maguk állapíthatják meg, de a törvény előírja a költségalapú árképzést.
A Svéd Posta 1994-ben alakult át állami hivatalból üzleti társasággá: a Posten AB (Sweden Post Ltd.) korlátolt felelősségű társaság, 100 százalékos tulajdonosa az állam. Legjelentősebb kihívója a hazai levélpiacon a CityMail Sweden AB. Konkurense a reklámküldemények (direct mail) területén az SDR-Group. E három szolgáltató mellett 1996-ig csak néhány kisvállalkozás jelent meg piacon. Jelenleg körülbelül 80 vállalkozás rendelkezik engedéllyel levélkézbesítéshez, megközelítőleg 70 aktív.
A piacra belépők rendszerint kis, helyi szolgáltatók, igen korlátozott pénzügyi forrásokkal. Néhány régióban azonban megkezdődött a helyi szolgáltatók összefogása. Ez a jövőben kihívás lehet a Svéd Posta számára, amely a nemzetközi levélforgalomban stratégiai szövetséget kötött a dán, a svéd és a norvég postával (Pan Nordic Logistics AB), hogy a dinamikusan terjeszkedő konkurensekkel (Consignia, Deutsche Post WN, TNT Post Group) versenyben maradhassanak.
Ausztria: a veszteséget megtérítik
A postai szolgáltatás Ausztriában a legutóbbi időkig állami tevékenység volt. A kizárólagos szolgáltató, az Osztrák Postai és Távirati Igazgatóság – Österreichische Post- und Telegraphenverwaltung (PTV) – tulajdonképpen állami hatóságként tevékenykedett, s a Közlekedési és Tudományügyi Minisztériumhoz tartozott. A privatizáció jegyében 1996-ban a PTV-t átszervezték, létrehozták a Post und Telekom Austria (PTA) AG-t , amely önálló vállalatként kikerült a költségvetésből és a szakminisztérium irányítása alól. 1999. január 1-jén a teljes telekommunikációs piacot átfogó PTA-ról leválasztották a postai szolgáltatást, és 1999. március 1-jén önálló vállalatként megalapították az Österreichische Post AG-t.
A postai piac megnyitása 1994-ben kezdődött, amikor bizonyos területeken lehetővé tették a konkurens szolgáltatók megjelenését, majd az 1998. január 1-jétől hatályos új postatörvény (Postgesetz) adta meg a jelenleg is érvényes kereteket. A törvény az 1997-es EU-direktívában rögzítettek alapján jelöli ki a fenntartott szolgáltatások területét. Ezeken kizárólagosan a Post AG működhet egyetemes szolgáltatóként, de a törvény fenntartja annak a lehetőségét, hogy a megfelelőnek bizonyuló szolgáltatóknak bizonyos területeken megadják az engedélyt egyetemes postai szolgáltatás végzésére, és ilyen esetekben a osztrák postának át kell engednie az érintett területhez kapcsolódó jogokat. Érzékelhető a verseny a csomagszállítás és a gyorsposta-szolgáltatás területén, de az osztrák posta jelentős előnnyel bír a hazai pályán. A kihívásokra reagálva egyrészt az új szolgáltatási területeken próbál piacot szerezni (csomagszállítás, logisztika), másrészt földrajzilag a kelet-közép-európai régióban (2001-ben a szlovák piacon) kezdett terjeszkedni, a tervek szerint Magyarország és Szlovénia a következő célpontok.
A postai piacok szabályozása a közlekedési és tudományügyi miniszter kompetenciája és felelőssége. Bár 1999 óta az osztrák posta önálló vállalatként működik, mégsem tekinthető egyértelműen üzleti vállalkozásnak a hatósági árszabályozás miatt. Az egyetemes szolgáltatások árait és az újságterjesztés díjait a miniszter határozza meg a tárca által felállított árszabályozó bizottság javaslatai alapján. Az osztrák posta számára törvény szavatolja, hogy az ebből adódó veszteségeket az állam megtéríti.
Egyesült Királyság: állami tulajdon
Európa egyik legnagyobb postai szolgáltatója, a Consignia (az átalakult brit állami postának, a Post Office Group-nak az új neve) egyeduralkodó szinte az egész brit postapiacon. A korábbi Post Office állami vállalat volt. Működését az ágazati miniszter részletesen szabályozta (a kinevezésektől az árszabályozásig minden jelentősebb területen). A tárca határozta meg az elvárt tőkemegtérülési rátát és a Pénzügyminisztériumnak fizetendő profitot is. A 2000-ben megkezdett belső átszervezések után az új postatörvény szellemében rendezték a vállalat státusát. 2001. március 26-án a nevében is megújult Consignia nyilvános korlátolt felelősségű társasággá alakult át, önálló piaci szereplővé vált. A vállalatcsoport alapját a Post Office, a Royal Mail és a Parcelforce Worldwide adja. Kizárólagos tulajdonosa továbbra is az állam maradt, és nem is tervezik magánérdekeltségek bevonását.
Bár Angliában az elmúlt másfél évben újraszabályozták a postai szektort, és számos intézkedést hoztak a kívánatos verseny megteremtésére, a piacnyitási láz mégsem indította be a versenyt. A kormány 1999 júniusában kiadott White Paperben fogalmazta meg azokat az irányelveket, amelyek alapján megindult a postai szektor átalakítása. Angliában 1999-ig nem létezett külön szabályozó hatóság a postai szektorban, a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Department of Trade and Industry) látta el a posta felügyeletét. Az új postatörvény (Postal Services Act 2000) szellemében 2000. október 1-jén alapították meg az új független szabályozó hatóságot (Postal Services Commission – Postcom), amely felett már nem rendelkezik a minisztérium. A Postcom két hatósággal működik együtt: a Postai Szolgáltatások Fogyasztói Tanácsával (Consumer Council for Postal Services – Postwatch), amely a fogyasztói érdekek képviseletére alakult, és a korrekt piaci verseny felett általánosan őrködő versenybizottsággal (Competition Commission). Az új postatörvény kijelölte az egyetemes szolgáltatások területét és az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket, megteremtette a korábban monopolizált piacra való belépés lehetőségét, előírta az önálló szabályozó hatóság felállítását és működési elveit, valamint megfogalmazta az állami Post Office átalakításának igényét.
Az új postatörvény megjelenéséig kizárólag a Post Office nyújthatott postai szolgáltatásokat az ország területén. A törvény továbbra is a Post Office-t jelöli ki egyetemes szolgáltatónak, és az ebből adódó kötelezettségek teljesítésének biztosítására meghatározza a fenntartott szolgáltatások területét. Ideiglenesen a Post Office-nak különleges jogaként jelöli ki a jogszabály a 350 gramm alatti, 1 fontnál nem drágább levélküldemények kézbesítését az Egyesült Királyság területén, de előírja, hogy a későbbiekben ugyanúgy engedélyeztetnie kell a működését, mint bármely más szolgáltatónak (a törvény megengedi, hogy engedély birtokában más szolgáltatók is belépjenek a fenntartott területre), és tevékenységének feltételeit attól fogva az engedélyben fogják rögzíteni. Az engedélyeket a Postcom adja ki, és a későbbiekben ellenőrzi is, hogy a szolgáltatók betartják-e a meghatározott működési feltételeket.
A Post Office számára hosszas előkészítés után 2001. március 23-án adta ki az engedélyt a Postcom. Minthogy az új szabályozás nyomán a fenntartott területekre (az engedély feltételeinek biztosításával) bárki beléphet, a Postcom javasolta, hogy a fenntartott szolgáltatási kört nevezzék át engedélyhez kötött területnek. Eddig mindössze három engedélyt adott ki a Postcom. Mindhármat a holland TPG-csoport érdekeltségébe tartozó cégek kérték: a G3 Worldwide Mail (UK) Ltd. nemzetközi levélforgalmazás végzésére, illetve a TNT UK Ltd. különféle postai és ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások végzéséhez.
A kilencvenes évek során a Post Office és a belőle létrejött Consignia az egyik legnagyobb nemzetközi postai szolgáltatóvá vált a német Deutsche Post World Net, a holland TPG-csoport, illetve a francia La Post mellett, és igen dinamikusan terjeszkedik szerte a világban – európai és újabban ázsiai és amerikai érdekeltségeket is felvásárolva. 2000. március 4-én stratégiai megállapodást kötöttek a holland TPG-csoporttal és a Singapore Posttal egy globális közös vállalat létrehozására a nemzetközi levélszállítás piacán. Az új társulásban a TPG részesedése 51 százalék, míg a Consignia és a Singapure Post részesedése 24,5-24,5 százalék. Ezzel a világ legnagyobb postai társulása jött létre.
Cseh Köztársaság: erős vetélytársak
A ĄCeská Posta 1993-ban jött létre. Önálló, saját finanszírozású (költségvetési támogatás nélküli) állami vállalat. 2000. július 1-jén lépett hatályba az új törvény, amely a modern követelményeknek megfelelően már átfogóan a postaszektort szabályozza; formailag megszüntette a cseh posta monopóliumát, jelenleg a cseh állami posta \"csupán\" (a fenntartott postai szolgáltatások végzéséhez szükséges) engedéllyel rendelkező szolgáltató.
Az új szabályozás a piacra való belépés alapján két csoportra osztja a postai tevékenységeket, és ehhez kapcsolódóan megkülönbözteti a jóváhagyást és az engedélyt. A fenntartott területen kívül eső postai szolgáltatás végzéséhez jóváhagyásért az ágazati minisztériumhoz kell fordulni. Ezzel szemben a fenntartott területen csak külön engedéllyel lehet tevékenykedni. A fenntartott szolgáltatások árát a kormány határozza meg.
A hagyományos postai tevékenységeket illetően nem érte kihívás a cseh postát, az új szabályozás csak formailag szüntette meg a monopolhelyzetét. A futár- és gyorsposta-szolgáltatásban jelentek meg erős vetélytársak (DHL Worldwide Express, United Parcel Service, Messenger). A posta viszont a pénzügyi szolgáltatások és a nyugdíjkézbesítés területén konkurál másokkal.