A magyar nemzetgazdaság várható fejlődése
A gazdaság teljesítménye 2001-ben 3,8 százalékkal növekedett, 1,4 százalékponttal alacsonyabb ütemben, mint az előző évben. A fejlődés dinamikája nemzetközi összehasonlításban továbbra is kedvező. A növekedés lassulásának alapvető oka a világgazdasági dekonjunktúra, amelyre a magyar gazdaság szinte késés nélkül reagált. Az ország nagyfokú nyitottsága, exportorientáltsága, valamint a nemzetközi nagyvállalatok vezető szerepe folytán a nemzetközi gazdasági változások rövid idő alatt hatottak a hazai teljesítményekre is, alapvetően a kereslet változása révén. A nemzetközi kereslet lanyhulását részben ellensúlyozta a hazai bővülése. Az exportkereslet jelentős és nagy volument képviselő mérséklődését azonban a hazai fogyasztás bővülése nem volt képes teljes mértékben kompenzálni.
Makrogazdasági folyamatok
A magyar gazdaság nyitottsága miatt a növekedési lehetőségeket nagymértékben befolyásolják a külgazdasági feltételek. Bár az Európai Unión belül meghatározó jelentőségű országokban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) lassult a növekedés, az utóbbi hetekben mind Európában, mind az Egyesült Államokban javultak a bizalmi mutatók, ami azzal kecsegtet, hogy 2002 második félévére véget érhet a nemzetközi dekonjunktúra. Ebben az esetben a hazai gazdaság növekedése az év végére felgyorsulhat. A megváltozott külső feltételek, valamint a "bázishatás" kifutása miatt a jelenlegi dezinflációs folyamat viszont veszíthet lendületéből.
A magyar gazdaság fejlődésének belső feltételrendszerét alapvetően a már elfogadott kétéves költségvetés 2002-re vonatkozó sarokszámai határozzák meg, amelyekben az idén – az új parlament és az új kormány megalakulását követően – már nem várható lényeges változás.
A gazdaság kereteit meghatározó másik fontos elem a jelenlegi árfolyamrendszer, amely – gazdaságpolitikusok és elemzők egyöntetű véleménye szerint – megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a dezinfláció a gazdaság versenyképességének jelentős romlása nélkül folytatódhasson.
Arra számítunk, hogy a jelenlegi rendszer rövid távon mindenképpen fennmarad, annak revízióját csak az EU árfolyamrendszeréhez való közelítés kényszerítheti ki.
2001-ben a GDP növekedési üteme folyamatosan mérséklődött. A negyedik negyedévben 3,3, az év egészében pedig 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Valószínűnek látszik, hogy a világ vezető gazdaságai az év második felére kilábalnak a dekonjunktúrából, így itthon is elkezdődhet az élénkülés. Arra számítunk, hogy a növekedés 2002-ben – a tavalyi mértéktől kissé elmaradva – 3,6-3,8 százalékot érhet el. A növekedési index értéke előrejelzéseink szerint 2002 második félévében ismét emelkedhet.
|
A felhalmozás változása az előző évihez képest (%) |
|||||||
|
2000 |
2001 |
2002 |
2002 |
||||
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||||
|
Állóeszköz-felhalmozás |
7,7 |
3,1 |
3,2 |
3,3 |
4,9 |
6,5 |
5,0 |
|
Bruttó felhalmozás |
7,9 |
–0,6 |
2,1 |
4,2 |
6,0 |
6,2 |
4,7 |
|
Forrás: Ecostat – Eco-line modell, 2002. március |
|||||||
A fogyasztás és a háztartások jövedelme
A háztartások fogyasztási kiadásai 2001-ben – az előzetes elemzői várakozásokra némileg rácáfolva – a GDP dinamikáját csak alig meghaladó mértékben emelkedtek. Igaz, a negyedik negyedévben ez a különbség valamelyest nőtt, összességében azonban a jelentős mértékű reálbér-emelkedés korántsem eredményezett akkora fogyasztásbővülést, hogy az veszélyeztetné a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét. Előrejelzésünk szerint 2002-ben nem várható a tavalyihoz hasonló mértékű reálbér-növekedés, ez pedig a fogyasztás idei bővülését visszafoghatja. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a tavalyi reálbértöbbletet részben az idén költik el. Ezért a lakossági fogyasztás dinamikája lényegesen nem változik 2002-ben.
|
A fogyasztás változása az előző évihez képest (%) |
|||||||
|
2000 |
2001 |
2002 |
2002 |
||||
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||||
|
Teljes lakossági fogyasztás |
4,1 |
4,3 |
3,9 |
3,8 |
3,8 |
4,0 |
3,9 |
|
Vásárolt fogyasztás |
3,8 |
4,5 |
4,6 |
4,2 |
3,4 |
3,5 |
3,8 |
|
Természetbeni társadalmi juttatások |
3,4 |
0,6 |
0,4 |
1,4 |
0,6 |
2,2 |
1,3 |
|
Közösségi fogyasztás |
2,9 |
1,6 |
0,9 |
2,2 |
2,0 |
1,8 |
1,7 |
|
Összes végső fogyasztás |
3,9 |
3,7 |
3,5 |
3,6 |
3,5 |
3,8 |
3,6 |
|
Forrás: Ecostat – Eco-line modell, 2002. március |
|||||||
Felhalmozás
A legfrissebb fizetésimérleg-adatok tükrében úgy tűnik föl, hogy a vállalatok nem fogták vissza beruházásaikat olyan mértékben, mint amire a korrigálatlan adatok alapján következtetni lehetett. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a vállalkozások többsége igen óvatosan hozza meg beruházási döntéseit, emiatt az elhalasztott invesztíciók csak akkor várhatók, amikor egyértelművé válik az értékesítési lehetőségek számottevő javulása. 2001-ben az állóeszköz-felhalmozás 3,1 százalékos növekedése mellett a bruttó felhalmozás 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A számottevő eltérés a vállalatok készletállományának leépülésével magyarázható.
A felhalmozáson belül továbbra is fontosnak tartjuk az állami beruházások anticiklikus hatását. A háztartási szektor jelentősége folyamatosan nő a kamatcsökkenések, illetve a különféle lakáshitelezési konstrukciók és támogatások által ösztönzött lakásberuházások folytán.
Az állami és a gazdasági szféra felhalmozásának növekedési üteme 2002-re kiegyenlítődik, a lakásfelhalmozás dinamikája fennmarad. Összességében a felhalmozás 5 százalék körüli bővülését tartjuk valószínűnek.
|
Az Ecostat előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évhez képest, összehasonlító áron, százalék) |
|||
|
Mutatók |
2000. tény |
2001. várható |
2002.* prognózis |
|
Bruttó hazai termék (%) |
5,2 |
3,8 |
3,6-3,8 |
|
Lakossági fogyasztás (%) |
4,1 |
4,3 |
3,9 |
|
Közösségi fogyasztás (%) |
2,9 |
1,6 |
1,7 |
|
Állóeszköz-felhalmozás (%) |
7,7 |
3,1 |
5,0 |
|
Kivitel (%) |
21,8 |
11,1 |
7,7 |
|
Behozatal (%) |
21,1 |
8,4 |
8,3 |
|
Éves fogyasztói árindex (%) |
9,9 |
9,2 |
5,8-6,0 |
|
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) |
–1,4 |
–1,2 |
–1,8 |
|
Közvetlen tőkebefektetések (milliárd euró) |
2,1 |
2,3 |
2,3 |
|
Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) |
–3,7 |
–3,5 |
–3,1 |
|
Munkanélküliségi ráta (ezer fő) a) |
5,9 |
5,7 |
5,5 |
|
A bruttó átlagkereset alakulása a) |
13,5 |
18,0 |
12,0 |
|
Külker. áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
–4,3 |
–3,6 |
–3,4 |
|
Az ipari termelés alakulása (%) |
18,3 |
4,1 |
3,2 |
|
Az építőipari termelés alakulása (%) |
5,8 |
9,9 |
8,5 |
|
A mezőgazdasági termelés alakulása (%) |
0 |
9-11 |
1,0 |
|
Kiskereskedelmi forgalom volumene (%) |
2,0 |
5,4 |
4,5 |
|
Betéti kamatok (kéthetes MNB) a) |
11,5 |
9,75 |
7,25 |
|
Vállalkozásoknak nyújtott éven belüli hitelkamatok a) |
12,4 |
11,2 |
9,5 |
|
A piac féléves előrejelzése |
|||
|
Ecostat konjunktúraindexe b) |
– |
47,7 |
48,2 |
|
Ecostat Ingatlanbarométere c) |
– |
49,2 |
50,1 |
|
Forrás: KSH, MNB, * Ecostat 2002. márciusi előrejelzése Megjegyzés: a) az év végén b) a TOO-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga c) Ingatlanpiaci konjunktúramutató, 2001. IV. negyedév |
|||
Külkereskedelem és fizetési mérleg
A folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben 1247 millió euró volt. A fizetési mérlegben végrehajtott utólagos, mintegy 730 millió eurós nagyságrendű korrekció ellenére megállapítható, hogy a gazdasági növekedés lassulása nem okozta a külső pozíciók romlását.
A külkereskedelmet és a folyó fizetési mérleget érintő folyamatok az utóbbi hónapokban alig változtak. Eszerint a világgazdaság lassulása következtében jelentősen visszaesett a magyar külkereskedelem dinamikája. A megtorpanás erőteljesebb volt az import esetében, mint az exportéban, ami részben a magyar kivitel magas importigényével, részben pedig az erőteljes beruházás-visszaeséssel magyarázható. Az idegenforgalom pozitív egyenlege javította a fizetési mérleget. A képet árnyalja, hogy a növekvő turisztikai bevételek egy része az euró bevezetésével kapcsolatos valuta-visszaváltásból származott (ez az idegenforgalom bevételei között jelent meg).
Az állandó bizonytalansági tényezőt jelentő profitrepatriálások mértéke 2001 végén a szokásosnál alacsonyabb volt, ezt azonban nem tekintjük hosszú távú tendenciának. Feltehető ugyanis, hogy a jelenség a világszerte tapasztalható kedvezőtlen befektetési lehetőségekkel hozható összefüggésbe.
Munkaerőpiac, termelékenység
Az utóbbi hónapok tendenciáiból az tűnik ki, hogy a gazdaság lassulásával némileg csökkent a foglalkoztatottak száma, ám az így felszabaduló munkaerő nem a munkanélküliek táborát, hanem a gazdaságilag inaktívak számát növelte. A konjunkturális helyzet javulásával ez a folyamat megfordul, ezért a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában 2002-ben nem számítunk jelentősebb változásra.
|
Az export és az import változása* (%) |
|||||||
|
2000 |
2001 |
2002 |
2002 |
||||
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||||
|
Export |
21,8 |
11,1 |
5,1 |
6,0 |
8,1 |
11,1 |
7,7 |
|
Import |
21,1 |
8,4 |
5,1 |
6,3 |
9,1 |
12,0 |
8,3 |
|
Forrás: Ecostat – Eco-line modell, 2002. Március Megjegyzés: * A nemzeti számlák GDP-tartalmú mutatója alapján számítva. Modellünkkel a GDP-exportra, illetve -importra készítünk becsléseket, illetve előrejelzéseket, amelyek tartalmazzák a szolgáltatásokat és az idegenforgalommal kapcsolatos bevételeket, valamint kiadásokat is |
|||||||
Az árak alakulása
A 2001 közepén újrakezdődött dezinflációs folyamat 2002 második negyedévéig tarthat. Az év közepére az inflációs ráta 5,5 százalék közelébe csökkenhet, majd az év második felében a fogyasztói árindex stagnálása várható. Ennek oka egyrészt az, hogy fokozatosan gyengül a korábbi inflációcsökkenést eredményező tényezők egy részének hatása (nem várható a forint további nominális felértékelődése, és arra sem lehet számítani, hogy az élelmiszerek, valamint az olaj árának alakulása a jövőben is mérsékelné az árindexet), másrészt pedig júniustól a korábbi magas bázisadatokat jóval alacsonyabbak váltják fel. Így 2002 egészére 5,8-6,0 százalék körüli fogyasztóiár-növekedés várható.
Az említett tényezők a termelői árak alakulására jóval erőteljesebben hatnak, mint a fogyasztói árakra, ezért azok hektikusabban ingadoznak, így előrejelzésük is bizonytalanabb. 2001 decemberében a termelői árak 12 havi indexe már csökkenést jelzett, ez a tendencia azonban nem lesz tartós. A következő hónapokban némi emelkedés várható, és valószínű, hogy a termelői árindex tartósan a fogyasztói árindex alatt marad. Ez azzal magyarázható, hogy folyamatos reálfelértékelődés mellett az importált termékek árindexe hosszabb távon az átlagos alatt maradhat, ezek súlya pedig nagyobb a termelői árindexben, mint a fogyasztóiban. Mindezek figyelembevételével a 2002. évre 5 százalékos termelőiár-növekedés valószínűsíthető.
|
Az árak alakulása (%) |
|||||||
|
2000 |
2001 |
2002 |
2002 |
||||
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||||
|
Fogyasztóiár-változás |
9,9 |
9,2 |
6,5 |
6,0 |
5,6 |
5,5 |
5,9 |
|
Termelőiár-változás |
11,6 |
5,1 |
4,8 |
5,1 |
5,7 |
4,3 |
5,0 |
|
Forrás: Ecostat – Eco-line modell, 2002. március |
|||||||
Államháztartás
2002-ben a jelenleg használt módszertan szerint számított államháztartási hiány kisebb lehet a tavalyinál, a GDP-arányos deficit 3,5 százalékról akár csökkenhet is. Az EU-ban alkalmazott módszertan alapján számolva – amely tartalmazza az államháztartási feladatokat ellátó, de nem közvetlenül az államháztartás részének tekinthető intézményeket is – ez a hiány mintegy 1,5 százalékponttal nagyobb lehet.
|
Növekedési és árkilátások |
|||
|
2002 |
2003 |
2004 |
|
|
A világgazdaság növekedési üteme |
3,0% |
3,0% |
3,5% |
|
Az EU növekedési üteme |
1,5% |
2,0% |
2,3% |
|
Az EU importnövekedési üteme |
2,0% |
2,0% |
2,5% |
|
A világpiaci árak alakulása (Brent olaj USD/barrel) |
22 USD |
23 USD |
23 USD |
|
A nemzetközi pénzpiacok állapota és hazánk megítélése |
|||
|
Magyarországot érintő pénzügyi válság |
nincs |
nincs |
nincs |
|
Magyarország EU-támogatásai (millió euró) |
100 |
120 |
1000 |
|
Forrás: IMF World Economic Outlook, december 2001. Ecostat-számítás |
|||
Összesített előrejelzés
A tavalyi utolsó negyedév jelentette a gazdasági ciklus mélypontját, 2002-ben csekély mértékben, de fokozatosan növekszik majd a gazdaság dinamikája. Éves szinten 3,6-3,8 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető.
A konjunktúra élénkülésével a vállalati beruházási kedv is visszatér, ami a készletek feltöltésével párosulva lendületet adhat a bruttó felhalmozásnak. A háztartások esetében mérsékelt fogyasztásnövekedés mellett a beruházások jelentős emelkedése várható. Ez azt jelenti, hogy a két belföldi szektor nettó hitelpozíciója romlik az előző évihez képest, aminek óvatosságra kell intenie a fiskális politikát. Ha ugyanis 2002-ben az államháztartás nettó hitelpozíciója is romlik a nem kellően visszafogott költségvetési politika miatt, akkor a belföldi szektorokat csak a külföld finanszírozhatja, ami a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését befolyásolhatja.
Várakozásaink szerint a költségvetési politika 2002-ben – különösen az új kormány megalakulása után – reálisan szigorodhat a tavalyihoz képest, így a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya probléma nélkül finanszírozható lesz.
A fejlődés lehetséges trendjei 2004-ig
Az idei évnél lényegesen bizonytalanabbak a következő néhány év várható növekedési lehetőségei. A magyar gazdaság középtávú kilátásairól, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk várható időpontjáig legvalószínűbb fejlődési pályáról több változatban is készítettünk előrejelzést. A legvalószínűbbnek vélt "Ecostat-prognózis" kedvező kül- és belgazdasági környezetet feltételezve fenntartható növekedést vázol fel.
A fejlett ipari országokhoz képest a magyar gazdaság még mindig jelentősen elmarad a fajlagos teljesítmény (azaz az egy főre jutó GDP), a munka termelékenysége, valamint a jóléti mutatók tekintetében. Így alapvető gazdaságpolitikai cél az uniós országok fejlődési üteménél jóval gyorsabb – a makrogazdasági egyensúlyt megőrző, korszerű szerkezetű – növekedési pálya fenntartása, a felzárkózási folyamat elősegítése.
A magyar gazdaságot nyitottsága és mérete miatt erőteljesen determinálják a világgazdaság konjunkturális változásai, a globalizálódó pénz- és tőkepiaci mozgások. A középtávú fejlődés szempontjából kulcskérdés tehát, hogy milyen külső feltételrendszer, nemzetközi környezet valószínűsíthető a 2002-2004. években.
Mindezek alapján a növekedés külső feltételrendszere szerényen javulhat.
Recesszióban a világA világ összes GDP-je 2001-ben mintegy 2,4 százalékkal nőtt, a fejlődés üteme jelentősen elmaradt a 2000. évi teljesítménytől, amikor a világméretű bruttó nemzeti termék 4,7 százalékkal bővült. A gazdasági fejlődés megtorpanása a három nagy gazdasági központban: az USA-ban, az EU-ban és Japánban egyidejűleg következett be. A világgazdasági tendenciákat továbbra is az USA gazdasága határozta meg, ahol a bruttó nemzeti termék éves növekedési rátája a korábbi 4,1 százalékról 1,2 százalékra esett vissza. Az EU-ban 3,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent a fejlődés üteme, ezen belül Németországban – ahová a magyar export jelentős hányada irányul – 3 százalékról 0,5 százalékra mérséklődött. Sajátos a helyzet Japánban, ahol a gazdasági pangás csaknem egy évtizede tart, a recesszió közeli állapotban az ország GDP-je 2001-ben 0,4 százalékkal csökkent. Kelet-Közép-Európában is visszaesett a növekedési ütem, a korábbi 3,8 százalékról 3 százalékra. * A különféle prognózisok azt valószínűsítik, hogy az USA-ban a gazdasági konjunktúra 2002-ben megélénkül, ami feltehetően magával ragadja a világgazdaság fejlődését. Az egyes országcsoportok – a recesszió jellegétől és mélységétől függően – különböző mértékű és kezdetű élénkülésre számíthatnak. * Az EU-országok, s azon belül Németország gazdaságának magára találását a szakemberek későbbre várják, mint az USA-ét. A Fed óvatos optimizmussal a kamat esetleges növelését is kilátásba helyezte. Az USA-ban a kereslet meglódulását a lakossági fogyasztással és a katonai megrendelésekkel hozzák összefüggésbe. * Japán gazdasági növekedési kilátásait tekintve a várakozások továbbra sem optimisták, a gazdaságélénkítő kormányintézkedések ugyanis eddig nem bizonyultak hatásosnak. A radikális strukturális reformok pedig továbbra is késnek.
ExportkeresletA magyar gazdaság exportvolumenének éves növekedése az elmúlt években igen magas, 10 százalék feletti volt. A 2001-ben tapasztalható dekonjunktúra hatására ez valamelyest visszaesett, de a – várhatóan már 2002 második felében kedvezőbbé váló – világgazdasági környezet és a magyar gazdaság élénkülése miatt az exportvolumen éves dinamikája ismét 10 százalék fölé kerülhet. Az Unióhoz való csatlakozás után a növekedési ütem még ennél is magasabb lehet. Külkereskedelmünk vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy Magyarországon a külföldi érdekeltségű vállalatok az export jelentős részét képviselik, és ezek igen érzékenyek a világgazdasági környezet változásaira. Egyrészt ellensúlyozni kell a jelenségből következő nagyobb, külkereskedelmi, nemzeti jövedelmi és megtakarítási bizonytalanságokat, másrészt ezen igen mobil "tradable" szektort (mely általában jelentős adó-, vám- stb. kedvezményeket is élvez) a gazdaságpolitika által preferált és szerkezetileg fejlesztendő területekre lenne célszerű irányítani. Ehhez jó eszköz lehet a kedvezményrendszer átalakítása, a multik ösztönzése a hazai beszállítók preferálására. Felhalmozási kereslet2001-ben a dekonjunktúra hatására jelentősen visszaesett a beruházások dinamikája. A külsőforrás-bevonás mértéke is csökkent, ez a GDP-hez viszonyított folyó fizetésimérleg-hiány visszaesésében is tükröződött, amely az előző évi 2,9 százalékkal szemben 2001-ben 2,1 százalék volt. A felzárkózás szempontjából mindenképpen szükségesnek látszik, hogy a felhalmozási hányad 25 százalék felett legyen, de ennek természetesen megfelelő szerkezetűnek és hatékonyságúnak kell lennie. A következő években várható a beruházások élénkülése. 2002-re átlagosan már 5 százalékra becsülhető az állóeszköz-felhalmozás növekedése, amely 2004-re feltételezéseink szerint elérheti a 9-10 százalékot. Hozzájárul az állami beruházási kereslet növelése (Széchenyi-terv, illetve más központi program, infrastrukturális beruházások), a csatlakozásra való felkészülés kapcsán megszerezhető EU-források. Ennél erőteljesebb növekedés véleményünk szerint már veszélyeztetné a külső egyensúlyt. A beruházások volumene mellett azok struktúrája is érdemben befolyásolja a technológiai fejlődést s a termelékenységnövekedést, ezáltal a hosszú távú bővülési potenciált. A kívánt szerkezeti struktúra elérését közvetett gazdaságpolitikai eszköztár kialakítása segíthetné. Az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek emelkedésének dinamikája a következő években ne haladja meg a termelékenységét. A pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások továbbra is az elmúlt évek tendenciáit követik, s várhatóan a jövedelemnek egyre csökkenő hányadát képezik. A jövedelem vélhetően évi 3-4 százalékkal nő, figyelembe véve a foglalkoztatottak számának várható alakulását is.
Fogyasztási keresletA monetáris politika nem engedheti meg a lakossági megtakarítási hányad jelenlegi szintjének csökkenését a magasabb felhalmozási pálya finanszírozhatósága miatt, ezért a háztartások fogyasztásának csak mérsékelt bővülésével számolunk. Az alacsonyabb dinamikát az is alátámasztja, ha a jövedelemdifferenciálódás folytatódásával párhuzamosan az átlagos fogyasztás a jövedelemnövekedésnél kisebb ütemben nő. A fogyasztást az is befolyásolhatja hogy jelentős reálkamat-csökkenés nem valószínűsíthető, tehát ilyen okok miatt nem következik be erős költekezés. Az infláció csökkenése ugyanakkor a megtakarítások mérséklődésével jár, ami fogyasztásnövelő hatású lehet. A fenti feltételek és feltételezett reakciók eredőjeként a háztartások fogyasztásának középtávon évi 3-4 százalékos bővülése valószínűsíthető az elkövetkező időszakban. Az államháztartás fogyasztási kereslete várhatóan évi 2-3 százalékkal nő.
A makrogazdasági kínálatA vázolt potenciális makrogazdasági kereslet számításaink szerint a termelés oldaláról megvalósítható mind a rendelkezésre álló állóeszköz-állomány jelenlegi és várható nagysága és struktúrája, mind pedig a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat és annak képzettségi szerkezete alapján. Feltételezzük, hogy a felhalmozási ráta az elkövetkező két évben jelentősen emelhető lesz. Ez mindenképp szükséges feltétele a felzárkózásnak, hiszen a fejlett országokban a tőkeállomány nagysága a GDP százalékában jóval magasabb értéket mutat a hazainál. Magyarországon jelenleg alacsony, 6 százalék alatti a munkanélküliségi ráta. A nyugdíjkorhatár emelése, illetve a kedvezményes nyugdíjazások visszaszorulása miatt a munkaerőforrás növekedhet. Az oktatási rendszer folyamatos reformjának hatása a munkaerő képzettségi szintjére csak hosszabb távon érvényesülhet. Az utolérési folyamatot elsősorban a termelékenységnek a nyugati szinthez történő közeledésén mérhetjük le. (Makroökonómiai modellekben ennek mérőszáma a TFP, Total Factor Productivity, teljes termelékenység.) A TFP alakulását mind a munka-, mind a tőketermelékenység változása befolyásolja. Feltételezésünk szerint a TFP évi 3 százalékkal nőhet, ez mintegy kétszerese a fejlett országokban valószínűsíthető értéknek. Feltételezhető, hogy az importszerkezet nem módosul lényegesen. Az enyhe reálfelértékelődési tendencia következtében árversenyképességünk némileg romlik. A valuta reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen. 2003 végére a pénzromlás üteme 4 százalék körül alakulhat, 2004-ben pedig valamelyest még tovább mérséklődhet. Természetesen kisebb inflációs szint mellett annak csökkentése általában növekvő reáláldozatokkal jár, ezért az infláció mérséklődésének folyamatos és lassuló tendenciáját prognosztizáljuk, ezt tartjuk a gazdaság és a társadalom számára egyaránt megfelelőnek.
Fiskális és jövedelmi politikaA felrajzolt magas felhalmozási hányaddal jellemzett növekedési pálya és az EU-hoz, majd az EMU-hoz való csatlakozásunkhoz szükséges kritériumok elérése kemény követelményeket támaszt az államháztartás jövőbeni szerepével kapcsolatban. A gazdaság élénkítése igényli az állami beruházási kereslet növelését, ugyanakkor az államháztartás GDP-arányos hiányát tovább kell csökkenteni. Mindez csak az államháztartási kiadások és bevételek szerkezetének ésszerű kialakításával érhető el. A jövedelemcentralizáció és az újraelosztás mértéke tovább mérsékelhető. Az állami szerepvállalás területeit konkrétan meg kell határozni, a nem hatékonyan ellátható feladatokról pedig célszerű lemondani. Az állami szerepvállalást kívánó feladatok (infrastruktúra, oktatás, felvállalt ösztönzési politika stb.) esetén viszont határozott és e célokra orientált fejlesztés indokolt. A bevételi struktúra a munkaerő költségeinek csökkentésével javíthatja a versenyképességet. Nagyobb mértékű adócsökkentés a következő két évben nem valószínűsíthető, hacsak a kormányzat az adózatlan, láthatatlan fekete- és szürkejövedelmek megadóztatásával erre lehetőséget nem teremt. Az adómorál javítása érdekében fontos lenne a bírósági ügymenet gyorsítása. Kisebb inflációs szint mellett szükségesnek látszik a tőkejövedelmek adóztatása a társadalmi igazságosság jegyében (még ha az kockázatos is a szükséges lakossági megtakarításokat illetően). A felvázolt külkereskedelmi folyamatokat az árfolyam kismértékű reálfelértékelődése nem veszélyezteti. A hazai infláció és az Európai Unió átlagos inflációja közötti különbségből fakadó felértékelődést a várhatóan gyorsabb ütemű termelékenységjavulás képes lehet kompenzálni. 2004-ig nem számolunk a jelenlegi árfolyamrendszer változásával. Lehetőséget látunk a kamatfelár további csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett. A belföldi reálkamat szintjében is további süllyedést prognosztizálunk.
A makrogazdasági alappálya főbb jellemzőiAz alábbiakban kedvező külső környezetet feltételező egyensúlyi pályát számszerűsítünk, ahol a gazdaság a makrogazdasági egyensúlyt lényegileg nem veszélyeztetve fejlődik, növekvő felhalmozási hányad, finanszírozható folyó fizetésimérleg-hiány mellett dezinflációs pályán. Az átlagos évi növekedési ütem 3,5-4,5 százalék között mozog, a felhalmozási ráta 8-10 százalék, a 2004. évtől a feltételezett nagymértékű európai uniós transzferek felhasználásával e fölé is kerülhet. A fogyasztás valamelyest a gazdasági növekedés alatti ütemben növekedhet. Az export dinamikusan, 2003-tól kb. évi 10 százalékkal, az import közel azonos ütemben bővül. A folyó fizetési mérleg finanszírozása kedvező szerkezetű, az évente beáramló működő tőke továbbra is várhatóan 1,5-2 milliárd euró lesz. Az államháztartás hiánya tovább csökkenhet, de az európai uniós (ESA95) metodika szerint számítva 2004-ig nem érjük még el az EMU-csatlakozás kritériumaként megjelölt küszöbértéket. A foglalkoztatottak száma csak kismértékben emelkedik, a munkanélküliségi ráta alig módosul a megemelt nyugdíjkorhatár következtében. Az infláció 2004-re 4 százalékra süllyedhet, a reáljövedelmek évente 3-3,5 százalékkal növekedhetnek.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||