Nyilvántartás a könyvelőkről
A könyvviteli szolgáltatást végzőkről – 2002. június 4-étől – a Pénzügyminisztérium nyilvántartást fog vezetni. A nyilvántartásba vétel szempontjából könyvviteli szolgáltatást végzőknek tekintendők
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 150. §-ának (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végző,
– a számviteli beszámolót készítő – a rendelet szerint – mérlegképes könyvelői (illetve azzal egyenértékű) képesítéssel rendelkezők, valamint
– a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba nem vett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személyek.
Mérlegképes könyvelő az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, és aki a szakképesítését oklevéllel vagy bizonyítvánnyal igazolja.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek
– regisztrálási számát,
– nevét, címét (irányítószám, helység, utca, házszám),
– születési helyét és idejét,
– anyja nevét,
– szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve mérlegképesnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,
– a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
– regisztrálásához előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlati évek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzően megszerezte,
– regisztrálási szakterületét,
– szakmai továbbképzésben való igazolt részvételét.
A nyilvántartás tartalmazhatja – de csak a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján – a nyilvántartásba felvettek
– telefonszámát,
– a könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezeknek a képesítéseket igazoló oklevélnek, bizonyítványnak a számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét,
– államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga típusát, valamint fokozatát.
A mérlegképes könyvelőt – szakképesítésének megfelelően
– mérlegképes könyvelő vállalkozási területen,
– mérlegképes könyvelő államháztartási területen,
– mérlegképes könyvelő pénzügyi területen,
– mérlegképes könyvelő egyéb szervezeti (nonprofit) területen
megjelöléssel kell a nyilvántartásba felvenni.
A nyilvántartásban szereplő adatokat bárki megismerheti. A tárgyévben nyilvántartásba vett könyvelők regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulásuk esetén regisztrálási szakterületét, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok változásait a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza. 2002. június 4-én fog hatályba lépni.
(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)
Építészeti-műszaki tervezési jogosultság
A 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet az építészeti – ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési –, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági – ezen belül a felvonó és mozgólépcső – tervezési szakterületekre vonatkozó tervezési jogosultságra terjed ki.
A tervezési szakterületeken a tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati időbe az építésügyi igazgatásban döntés-előkészítő munkakörben, valamint az építőipari kivitelezésben felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységgel, illetőleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idő felét be kell számítani.
A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:
– valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat, továbbá
– a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken, a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség (kétéves tervezői továbbképzéssel), és legalább 10 év tervezési gyakorlat, a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség (kétéves tervezői továbbképzéssel), és legalább 10 év tervezési gyakorlat.
A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít. A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.
A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet a területi szakmai kamaránál kell benyújtani. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez – ha azzal a kamara még nem rendelkezik – csatolni kell:
– a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,
– a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,
– a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,
– a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,
– az érvényes erkölcsi bizonyítványt.
A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a rendelet melléklete tartalmazza. A tervezők a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kapnak.
Névjegyzék
A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:
– az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ,
– a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K.
A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben:
– a tartószerkezeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T,
– az épületgépészeti névjegyzéki bejegyzés betűjele: G, ezen belül a felvonó- és mozgólépcső-tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf,
– az épületvillamossági tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: V,
– a geotechnika tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: GT,
– a geodézia tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: GD.
A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.
A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben
– teljes körű (vezető) tervezői jogosultság jele: 1,
– tervezői jogosultság jele: 2.
A rendelet hatálybalépésekor – vagyis 2002. május 5-én – a kamarai határozattal névjegyzékben szereplő tervezővel – külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül – határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör a rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.
(Magyar Közlöny, 2002/54. szám)
Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat
A május 3-ától hatályos 17/2002. (IV. 25.) GM rendelet szerint az építési állványok tervezését, kivitelezését, felülvizsgálatát, munkavédelmi üzembe helyezését a rendelet és a vonatkozó szabványokban előírtak, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot megalapozó eljárás szerint kell végezni. A szabványoktól eltérő megoldások alkalmazása esetén az egyenértékűséget munkavédelmi szakértői véleménnyel kell igazolni.
(Magyar Közlöny, 2002/52. szám)
Csomagolás
2003. január 1-jétől új rendelet vonatkozik a csomagolásra és a csomagolási hulladék kezelésére. A 94/2002. (V. 4.) Korm. rendelet szerint nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben az ólom, a kadmium, a higany és a króm (vagyis a nehézfém) összesített koncentrációja meghaladja a 0,01 tömegszázalékot.
Ez a tilalom nem terjed ki:
– az ólomkristályüveg csomagolásra,
– a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépből származik,
– a műanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő.
A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható – ideértve az anyagában történő hasznosítást is – jellegére vonatkozó általános követelményeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló úgynevezett azonosító jelölést alkalmazhat, de – a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül – kizárólag a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat választhatja. A rendeletnek meg nem felelő vagy a megtévesztő azonosításokat, jelöléseket – a forgalomba hozatal előtt – el kell távolítani a csomagolásról. A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén – a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően – az azonosításnak jól láthatónak, tartósnak, valamint a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak kell lennie. Az azonosító jelölést és az azonosítás használatát a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Bár az új, EU-konform előírások a jövő év elejétől lépnek életbe, a régi követelményeknek megfelelő termékeket és csomagolásokat csak 2004. január 1-jéig kell kivonni a forgalomból.
(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)
Vámtarifa
Módosították a Kereskedelmi Vámtarifáról, a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről, illetve a vámtarifáról szóló jogszabályokat.
(Magyar Közlöny, 2002/63. szám)
Kamatkedvezmény víziközművekhez
A vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek vagy egyedi szennyvízelvezetés építésének a lakossági érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70 százalékát, a második öt évében 35 százalékát – a kölcsönt igénylő társulat helyett – a költségvetés megtéríti a hitelintézetnek, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege a közcélú szennyvízközmű-beruházás összköltségének legfeljebb 65 százaléka. A kölcsön folyósítása szakaszosan – a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján – történik. Az erről szóló 111/2002. (V. 14.) Korm. rendelet május 22-én lépett hatályba.
(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)
Elektronikus aláírás
Csak az a szakértő készíthet szakvéleményt arról, hogy az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szervezet megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, aki a Hírközlési Területi Hivataltól szakértői működésre jogosító engedélyt (szakértői engedélyt) kapott, és elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértőként a szakértői névjegyzékbe felvették. A szakértői engedély öt évre szól és meghosszabbítható. A szakértői névjegyzéket a Hírközlési Területi Hivatal vezeti.
Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet 2002. április 30-ától hatályos.
(Magyar Közlöny, 2002/53. szám)
Felnőttképzés
Új rendelet született a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) a felnőttképzési tevékenység minőségének hitelesítése céljából – a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére – lefolytatja az akkreditációs eljárást, és annak alapján kiadja az intézmény-, illetve a programakkreditációs tanúsítványt, továbbá ellenőrzési joggal rendelkezik az intézményakkreditációs eljárásban az akkreditációt szerzett felnőttképzést folytató intézmény, illetve a programakkreditációs eljárásban akkreditációt szerzett képzési program felett, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.
A FAT az intézményakkreditációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenység, illetve az intézményirányítási és döntési folyamatok szabályozottsága megfelel-e a követelményrendszernek.
A programakkreditáció keretében – a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére – az intézmény egy vagy több képzési programját, illetve felnőttképzési szolgáltatását vizsgálják, így a program vagy a felnőttképzési szolgáltatás tartalmi elemeit – különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóságra –, továbbá a követelményrendszernek való megfelelését.
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre irányuló képzésekhez kidolgozott – közleményben kihirdetett – központi programok akkreditált programnak minősülnek.
Az akkreditációs eljárás a felnőttképzést folytató intézmény akkreditációs kérelmére indul meg. Akkreditációt csak azok a felnőttképzést folytató intézmények kérhetnek, amelyek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által vezetett nyilvántartásban szerepelnek. Az intézmény-, illetőleg programakkreditáció külön eljárásban szerezhető meg.
(Magyar Közlöny, 2002/53. szám)
Külföldiek
A május 13-ától hatályos 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint a külföldinek a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítására irányuló kérelmében kell nyilatkoznia arról, hogy nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben. Az eljáró területi idegenrendészeti hatóság a kérelmezőt felhívhatja hatósági orvosi igazolás csatolására.
Azt a külföldit, aki az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, személyazonosságát nem tudta igazolni, avagy lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta magát, elő kell állítani.
(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)
Állami kezességvállalás
Az állam kezességet vállal a következő beruházásokhoz, hitelfelvételekhez:- a Népstadion és Létesítményei rekonstrukciójával összefüggő beruházásnak a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. általi megvásárlásához,
– a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság beruházásában az Újpesti Torna Egylet által használt Megyeri úti stadion felújításának a finanszírozásához,
– ahhoz a bankhitelhez, amit a balatonfűzfői Balaton Uszoda tulajdonjogának megszerzéséhez és 2002. évi üzemeltetéséhez a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság vesz fel,
– a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának a finanszírozásához,
– a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének a finanszírozásához,
– ahhoz a bankhitelhez, amit a Stadion Informatikai Projekt (beléptetőrendszer) visszavásárlásához a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság vesz fel,
– a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához,
– a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához,
– a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához,
– a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához,
– a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához,
– a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához,
– a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához.
(Magyar Közlöny, 2002/65. szám)
Földhivatalok
Új rendelet született a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról. A rendeletből megtudhatók az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatás szabályai is.
Papíralapú vagy számítógépes adathordozón (pl. mágneslemez) a következő ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltathatók:
– földkönyv vagy földkönyvi kivonat,
– földkönyv vagy földkönyvi kivonat tulajdonosi adatokkal kiegészítve,
– területi összesítő,
– csoportosított adatok,
– tulajdoni lap másolata.
Ezért díjat kell fizetni, amelynek mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisára csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat – 62 500 forintot – kell fizetni. A csatlakozás – azaz a hozzáférési jogosultság biztosítása – az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott csatlakozási engedély és digitális belépési igazolvány birtokában lehetséges. Az adatátviteli hálózatot a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) üzemelteti. A 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet május 29-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2002/64.)
Sportinformációs rendszer
Az állami sportinformációs rendszerből (ÁSR) teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjait a 4/2002. (V. 8.) ISM rendelet határozza meg. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetve az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz kell benyújtani. A díjfizetési kötelezettséget a minisztérium pénztárába készpénzbefizetéssel, vagy a minisztérium 10032000-01401026-00000000 számú számlaszámára – eljárásidíj-megjelöléssel – átutalási megbízással lehet teljesíteni.
(Magyar Közlöny, 2002/60. szám)
Személyi adatok
Módosították a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából, a megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló rendeletet. A díj mértéke 2002. május 25-étől papíralapú vagy mágneses adathordozónál 550 forint/tétel, számítógépes kapcsolat útján (on-line) 101-500 000 tételig 200 forint/tétel, e felett pedig 100 forint/tétel.
(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)
Kártalanítás
Kártalanításra jogosult az államtól az 1995. évi XCI. törvény 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa (bizonyos járványügyi intézkedések elrendelésekor). A 45/2002. (V. 17.) FVM rendeletben a jogalkotó a kártalanítás felső határát a 2001-es inflációs rátához igazította. A rendelet 2002. május 17-én életbe lépett.
(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)
Állatgyógyászat
Az állatgyógyászati készítményekről szóló 36/2002. (IV. 29.) FVM rendeletet azoknak kell alkalmazniuk, akik állatgyógyászati készítményeket állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba vagy forgalmaznak.
A rendelet alapján állatgyógyászati készítmény:
– minden olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amelyet állatbetegségek megelőzésére vagy gyógykezelésére alkalmaznak,
– minden olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amelyet az élő állatok élettani vagy kóros állapotának vizsgálatára, illetve befolyásolására, valamint élettani állapotának helyreállítására alkalmaznak,
– a gyógyszer, a gyógypremix, a homeopátiás készítmény, az antibiotikum-tartalmú hozamfokozó,
– az immunológiai állatgyógyászati készítmény, a vakcina, a szérum, a diagnosztikum (beleértve a genetikailag módosított organizmusok felhasználásával készült termékeket is),
– az állat testfelületével közvetlenül érintkező fertőtlenítőszer,
– az állatgyógyászati segédanyag (pl. gyógysampon) és ápolószer.
Nem minősül állatgyógyászati készítménynek az állat testfelületével közvetlenül nem érintkező fertőtlenítőszer, az in vitro diagnosztikai célt szolgáló radioizotópot tartalmazó készítmény és a gyógyszeres takarmány.
Törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény és telepspecifikus oltóanyag kizárólag a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előzetes engedélyével állítható elő.
Állatgyógyászati készítményt – a magisztrális állatgyógyászati készítmény és a telepspecifikus oltóanyag kivételével – belföldön előállítani és forgalomba hozni, forgalmazni vagy felhasználni – takarmányba kevert formában is – kizárólag Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, érvényes forgalomba hozatali engedéllyel lehet. (A törzskönyvezés részletes szabályai megtalálhatók a rendeletben.)
Külföldön előállított állatgyógyászati gyógyszerhatóanyag, törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény csak akkor törzskönyvezhető, ha a kérelmező a törzskönyvi dokumentációhoz csatolja a gyártás helye szerint illetékes hatóság GMP (Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat) igazolását, és azt az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (ÁOGYTI) elfogadja. Megfelelő igazolás hiányában az ÁOGYTI a gyártóhelyen ellenőrzi a gyártás körülményeit, és javaslatot tesz a minisztériumnak annak elfogadására. A helyszíni ellenőrzés költségeit a kérelmezőnek kell megfizetni. A külföldön előállított állatgyógyászati gyógyszerhatóanyag, törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény behozatalához a minisztérium szállítmányonkénti engedélye szükséges.
(Magyar Közlöny, 2002/55. szám)
Állatvédelmi bírság
Május 13-ától többek között azzal szemben is kiszabható az állatvédelmi bírság, aki nem vagy nem megfelelően teljesíti
– az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket,
– a vágóállatok levágásának és leölésének, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait.
A bírság összege ötezertől százötvenezer forintig terjedhet.
Bírságolási jogköre a jegyzőnek, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak, valamint a természetvédelmi hatóságnak van. Mindezt a 98/2002. (V. 5.) Korm. rendelet írja elő.
(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)
Növényvédelem
Az új növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat a 38/2002. (V. 3.) FVM rendelet határozza meg.
A rendelet hatálya
– a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, illetve a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok által a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a természetes személyek részére kérelemre végzett,
– az engedélyköteles termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezésével, minőség-ellenőrzésével, maradékanalitikai és egyes környezetvédelmi célú méréseknél, illetve az ellenőrzésekhez szükséges hatósági vizsgálatokkal (engedélyköteles termékek vizsgálata), engedélyokiratokkal, jelentésekkel, egyéb dokumentumokkal, valamint
– a külső, belső és tranzit növény-egészségügyi ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal, illetve a növény-egészségügyi bizonyítványok kiállításával
kapcsolatos eljárásokra terjed ki.
Az engedélyköteles termékek vizsgálatáért a rendelet 1. számú mellékletében, azok engedélyezéséért a 2. számú mellékletben, a növény-egészségügyi vizsgálatokért pedig a 3. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. Az engedélyköteles termék vizsgálati díja csökkenthető, amennyiben a vizsgálat egyes részfeladatai összevonhatóak.
Vizsgálati díj kiszabásánál minden megkezdett mennyiséget (így különösen: hektár, 1000 db, 10 tonna, 20 tonna, 1000 tonna, óra) egy teljes egységként kell elszámolni. A díj késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell fizetni.
(Magyar Közlöny, 2002/56. szám)
Élelmiszerek
Az engedélyezett adalékanyagok, mosó- és fertőtlenítőszerek, technológiai segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok, csomagolóanyagok, új élelmiszerek, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek engedélyét újra kell értékelni, amennyiben azt az új tudományos eredmények vagy a megváltozott felhasználási körülmények indokolják. Adott esetben az engedélyt vissza kell vonni vagy módosítani kell. Az erről szóló 43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 2002. május 29-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)
Halászat
A 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet az emberi fogyasztásra szánt tengeri és édesvízi halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit határozza meg.
(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)
Baromfipestis
Új rendelet született a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) és a Newcastle-betegség elleni védekezésről. A rendelet pontosan meghatározza a védekezés szabályait, rendelkezik a helyi zárlatról, a védőkörzetekről, a fertőtlenítésről, valamint arról, hogy milyen védőintézkedéseket kell betartani a baromfikiállításokon és az állatszállításoknál. Amennyiben az állattartó üzemben a hatóság madárinfluenza vagy a Newcastle-betegséget állapított meg, a kerületi főállatorvos az üzemet helyi zárlat alá helyezi. A madárinfluenza ellen tilos a megelőző (profilaktikus) vakcinázás. Ezzel ellentétben a Newcastle-betegség ellen rendszeresen megelőző vakcinálásban kell részesíteni a keltetőben a naposbaromfit. Az erről szóló 44/2002. (V. 17.) FVM rendelet 2002. május 25-én már hatályos.
(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)
Tejtermékek
Az állam ösztönözni kívánja az EU minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítését. A támogatásra vonatkozó új pályázati lapot a 46/2002. (V. 17.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)
Vágósertés
Módosították a vágósertés – intervenciós áron alapuló – minőségi termelési támogatásáról szóló rendeletet. A támogatás jár az alapanyag-termelőknek és a feldolgozóknak is. A 2002. március 1. és június 30. között minősített vágósertések utáni támogatások szabályai a 47/2002. (V. 17.) FVM rendeletben találhatók.
(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)