Az utóbbi években kezdték meg igazi diadalmenetüket a kéziszámítógépek (PDA, personal digital assistant). Mára olyan teljesítményekre képesek, hogy nemcsak a papíralapú noteszek, telefonregiszterek és határidőnaplók konkurensei, de bizonyos területeken helyettesíthetik akár a hozzájuk képest nehézkes, ormótlanul nagy laptopokat, notebookokat is. Ezek a palmtopok már számos összetett feladat ellátására képesek, így hasznos kiegészítői az asztali gépeknek. Mára alapkövetelménnyé vált, hogy tartalmazzanak a szokásos PIM (personal information management)-alkalmazásokon túl további kommunikációs és irodai szoftvereket, melyekkel alapszinten pótolható a PC ideiglenes hiánya. A tenyérgépeken bevitt adatokat, változtatásokat az irodában egy szinkronizációs kábel vagy bölcső, esetleg infravörös kapcsolat segítségével néhány perc alatt egyeztetni lehet a számítógép adataival, a kapcsolatot kezelő szoftver segítségével mindkét gépen végrehajtható az adatcsere.
Egy másik fontos megközelítési szempont a konvergencia: egyre gyakrabban jelennek meg a mobiltelefonnal kombinált palmtopok, de nem biztos, hogy ki tudják szorítani "egyfunkciós" vetélytársaikat. Egyébként mindhárom rendszerben megvalósították már ezt a lehetőséget (például: Handspring Treo, Siemens SX45i, Nokia 9210).
Mini operációs rendszerek
A PC-knél már megszokott operációs rendszer kiválasztása itt sem egyértelmű, hárman is vetélkednek a PDA-vásárlók kegyeiért. A közöttük lévő különbségek bár első látásra nem tűnnek jelentősnek, a mindennapi használat során nagy szerepet játszanak. A személyi számítógépekkel ellentétben ezeknél az eszközöknél nincs lehetőség az operációs rendszer cseréjére, csak frissítésre, tehát a hardver meghatározza a rajta futó rendszert is. Bár elég sokan szavaznak a minél tökéletesebb kompatibilitás jegyében a Microsoft által kifejlesztett PocketPc-rendszerre, óriási népszerűségnek örvend a más megközelítést alkalmazó Palm OS, és feljövőben van a többek összefogásával létrehozott Symbian operációs rendszer is. Az ezek közötti választás egyéni ízlés dolga, érdemes kipróbálni mindhármat, mielőtt döntünk. Életkoruk alapján túl lehetnének már az összes gyermekbetegségen, a gyakorlati tapasztalatok mégsem ezt mutatják: mindhárom OS bosszantó és kiküszöbölhető hibákkal keseríti meg felhasználói mindennapjait. Mentségükre legyen mondva, hogy hatalmas ütemben folynak a további fejlesztési munkák.
A PalmOS 5-ös verzióját nyárra harangozták be a fejlesztők, ez a változat már olyan multimédiás képességekkel lesz felvértezve, hogy bátran felveheti a versenyt a redmondi vetélytárssal, ígérik a fejlesztők.
Csúcsmodellek
Aki kisméretű eszközre, áttekinthető és rendkívül gondosan megtervezett kezelői felületre vágyik, és cserébe (egyelőre) le tud mondani a nagy felbontású és "csillogó-villogó" képernyőről, az jó helyen keresgél a Palm háza táján. A Palm OS egyik illusztris képviselőjének számít a Palm m515-ös modellje, ami jól mutatja be e filozófia előnyeit, de korlátait is. Rendkívül kis mérete és ennek ellenére színes kijelzője könnyen használója kedvencévé teheti a karcsú kis gépet. Viszont korlátozza használhatóságát a 160 x 160 pixeles képfelbontás, emiatt például egy táblázat vagy egy dokumentum nehezen áttekinthető, mert túl kevés adat fér el a képernyőn egyszerre. Az e téren lényegesen jobb teljesítményt nyújtó készülékek, mint például a Sony által gyártott CLIÉ-sorozat újabb modelljei (320 x 320, azaz négyszer annyi pixel) Magyarországon még nem kaphatók.
Kicsit bumfordibb, de a windowsos "anyagéppel" messzemenő kompatibilitást mutat fel a Microsoft kézi operációs rendszere, a Windows CE. Ez tulajdonképpen egy leszűkített asztali rendszer, ennek előnye a megszokott kezelőfelület, és például néhány rendkívül izgalmas szolgáltatás, mint a drótnélküli belső hálózat (WLAN, wireless local area network) vagy a káprázatos multimédiás lehetőségek támogatása. Gyakran azonban hátránnyá is válik ez a múlt: óriási erő- és energiaforrás-igénye néha megnehezíti használatát.
Az egyik microsoftos "versenyző" a Compaq cég által gyártott Ipaq 3680. Ez a gép már szinte olyan funkcionalitással rendelkezik, mint egy notebook, ha teljesítménye még el is marad mögötte. Kiemelkedő színvonalú a készülékbe integrált Bluetooth-kártya, melynek segítségével egészen utópisztikus lehetőségek válnak valósággá a kis hatósugarú (maximum 10 méter), vezeték nélküli adatátvitel területén.
A harmadik utat az – eredetileg a Psion kézigépek számára kifejlesztett – EPOC operációs rendszer továbbfejlesztése, a Symbian jelenti. Ez a rendszer mostanában inkább a mobiltelefonnal kombinált tenyérgépekben lelhető fel, egyik éllovasának mindenképpen a Nokia 9210 Communicator tekinthető, valamint a mobilgyártásban erőit egyesítő két óriáscég sokat ígérő közös vállalatának, a Sony Ericssonnak a termékei. Elterjedtségében még messze elmarad két vetélytársa mögött, de a mobiltelefonok vásárlóinak készülékcserélési szokásai ismeretében a hátrány behozható, ha az OS beváltja a hozzá fűzött reményeket.