Hiteltár

Javuló feltételek – növekvő esélyek

Az egyik legrégebbi, külföldről érkező és a kis és közepes cégek támogatását segítő finanszírozási formát a PHARE-program kínálja. Ennek keretében a legutóbbi "akció" révén az Európai Bizottság (EB) és a német KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) közösen ajánlott föl Magyarország számára 20 millió euró hitelt. Hazai partnerként az idén kora tavasszal a Raiffeisen Bankkal írtak alá megállapodást erről Budapesten. Az EB által még 1999 áprilisában a PHARE-program részeként elindított kezdeményezés célja, hogy kedvező feltételekkel juthassanak kölcsönhöz itthoni, illetve más kelet-európai kis- és közepes vállalatok (kkv-k).

A mintegy ötmilliárd forintnyi friss forrást a kedvezményezettek műszaki fejlesztéshez és tevékenységi körük bővítéséhez használhatják fel. A folyósítás feltétele, hogy az azt igénylő kettős könyvelést vezető vállalkozás már három éve működjön, és éves nettó árbevétele ne haladja meg a 700 millió forintot. A lehetséges kamat mértékét a bank nem jelölte meg, a kondíciókról eddig csupán annyi derült ki, hogy a maximális futamidő öt év.

Mikrohitel: átformált feltételek

A kkv-k segítségére létrehozott konstrukciók közül a legsikeresebbnek számító mikrohitel is a PHARE közreműködésével jött létre. A társfinanszírozó ebben az esetben a magyar kormány. A mikrohitel feltételrendszere tavaly október 15-én igen jelentősen megváltozott, az addigi hárommillió forintos hitelplafont hatmillióra emelték. Ehhez az alap forrásait a két fél összesen 10,5 millió euróval bővítette. Akkor változatlanul hagyták azonban a hároméves futamidőt, a maximum hat hónapnyi türelmi idővel. Bár a forgóeszközhitel-rész továbbra is a teljes felvehető összeg 50 százaléka maradt, a hitelmaximum megkétszerezése miatt az is megduplázódott: a korábbi 1,5 millió forintról hárommillióra nőtt. Ennek futamideje sem módosult azonban, legfeljebb fél év, a türelmi idő pedig három hónap maradt.

Az idén március közepétől e feltételek is igen kedvezően változtak. A mikrohitel maximális futamideje háromról öt évre nőtt. A kedvezményezettek köre kibővült a 100-200 millió forint közötti nettó éves árbevételt elérő vállalkozásokkal. Ezt a Gazdasági Minisztérium szerint főleg a vidéki kiskereskedelmi vállalkozások szorgalmazták. Megszűntek a forgóeszközcélú finanszírozásra vonatkozó korlátozások, miként a féléves futamidő-maximum is.

Kamatkedvezmények

A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, egytizedre kerekítve, jelenleg tehát 8,5 százalék. Ám ebből is le lehet faragni, ha a vállalkozások minden lehetőséget kihasználnak. A Széchenyi-terv keretében ugyanis 50 százalékos kamattámogatásra lehet pályázni, de élni lehet a beruházásokhoz igénybe vehető 40 százalékos adókedvezménnyel is. Így akár 2,55 százalékosra mérsékelhető a mikrohitel kamata. A hitelplafon emelésével növekvő kockázat mérséklését szolgálja például az, hogy többszöri kölcsönfelvétel esetén a plafon összesen hatmillió forint, a kihelyezés előtt pedig fokozott jogi és pénzügyi ellenőrzést végeznek. A hitelbehajtást központosítják, s várhatóan két cég foglalkozik majd vele. A program tíz éve alatt mintegy 1,1 milliárd forintra duzzadt az összes kinnlevőség.

Az adatok szerint 1992 óta 17 307 alkalommal folyósítottak mikrohitelt, összesen 18 744 milliárd forint értékben. Az átlagos hitelnagyság az induláskor 267 ezer, 2001-ben 2,4 millió, az idén januárban már 3,2 millió forint volt, s az év folyamán elérheti a 3,5-4 millió forintot.

A feltételek változásától a tavalyi folyósítások számának megkétszereződését várják a szaktárcánál. Kormányzati nyilatkozatok szerint folyamatosan biztosítják a mikrohitel forrását. Ez azért elgondolkodtató kissé, mert az EU előző magyarországi nagykövete, Michael Lake egyik nyilatkozatában jelezte: a csatlakozásig a mikrovállalkozásokra nem szán több pénzt a PHARE. Még mindig növelhető azonban a forrás a Gazdasági Minisztérium (GM) célelőirányzatából, bár ez a kiadás kizárólag a magyar költségvetést terheli.

Az állam szerepe

A PHARE vonakodását magyarázhatja, hogy az Európai Unió közvetlenül a rendszerváltás után azért választotta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) a kisvállalkozások megsegítését célzó pénz szétosztására, hogy a források ne az államon keresztül jussanak az érintettekhez. Az Orbán-kabinet pedig először az MVA-t vonta állami felügyelet alá, majd egy olyan szervezetet alakított Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. elnevezéssel, amely 51 százalékban a Gazdasági Minisztérium – vagyis az állam – és 49 százalékban az MVA tulajdonában van.

A kormány nem csak a mikrohitelprogramot vonta az ellenőrzése alá. A gazdaságélénkítő csomag szolgálatába állította az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Bankot, a Postabankot és a Konzumbankot is.

Agrárium és családi gazdaságok

Stumpf István kancelláriaminiszter a Konzumbank székesfehérvári fiókjának megnyitóján kifejtette: szükség van olyan pénzintézetekre, amelyek az erősödő hazai vállalkozói réteg támogatásával járulnak hozzá a kormányprogramban meghatározott célok valóra váltásához. A Konzumbank családi gazdaságokat segítő agrárhitel-konstrukciója iránt négy nap alatt hétezren érdeklődtek, az első 58, összesen több mint kétmilliárd forintnyi kérelmet pedig be is fogadták – mondták el a pénzintézetnél.

A mezőgazdasági támogatások összege egyébként mintegy 190 milliárd forint, akárcsak 2001-ben volt. A termelés támogatására a költségvetésben 65,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Az itteni kkv-k, vagyis az 1-10 hektár közötti területen gazdálkodók támogatására hektáronként 12 ezer forint juthat, és egységesen 40 százalékos kamattámogatást kaphatnak az éven belüli termelési és a középtávú tőkepótló, fejlesztési hitelekhez.

A beruházások támogatására 2002-ben 64,9 milliárd forint jut, szemben a tavalyi 68 milliárd forinttal. A piacra jutási támogatásokra 41,3 milliárd forint áll rendelkezésre. (Tavaly ez az összeg mintegy 35-37 milliárd forintot tett ki.) A családi gazdaságok megsegítésére pedig külön 10 milliárd forintos keret szolgál.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) utóbbi években beindított hitelprogramjai egyébként nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a mögéjük állított költségvetési garanciák jelentős része megmaradt. Ezek valószínűleg elvesztek volna, ha a kormány december végén más programokra nem csoportosítja át azokat. A kabinet csaknem 24 milliárd forintnyi kezességvállalásról döntött, amiből 13,3 milliárd még 2000-ről, 10,6 milliárd pedig tavalyról származott. A két évvel ezelőtti összeg része volt annak a minden korábbinál nagyobb, 65 milliárdos kezességvállalási keretnek, amelyet a koalíciós pártok hosszas huzavona után szavaztak be a költségvetésbe 1999-ben.

A kabinetnek a 13,3 milliárdos maradvány átcsoportosításáról normál menetben még 2000-ben döntenie kellett volna, de akkor az összeget elköltöttnek tekintette. Ezért rendkívüli, eddig nem alkalmazott módon a tavalyi zárszámadási törvénynek kellett rendelkeznie arról, hogy a bennragadt keretet újból meg lehessen nyitni. A megmaradt garanciák az úgynevezett kibontakozási és minőségi termelést ösztönző projektekből, illetve egy gazdahitelprogramból származtak.

A kormány ugyanakkor 9 milliárdot még tavaly felhasznált a 2000-es keretből a most megmentett 13,3 milliárd forinton felül. Erre azért nyílt lehetősége, mert a 9 milliárdos tételről már két évvel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy tényleges hitelekkel nem lehet lekötni. Emiatt a kabinet a keret átrendezéséről még 2000-ben döntött, majd az elmúlt évben egy részét újabb hitelcélok alá helyezte át.

A tavalyi döntéssel egy agrárfejlesztési (gazdahitel) programot akartak indítani, amely mögé 15,5 milliárdnyi állami garanciát állítottak. Ehhez igénybe vették a kétéves költségvetési törvényben múlt évre biztosított új kezességvállalási lehetőségeket is. A projektet ugyanakkor túlságosan későn, csak 2001 őszén hirdette meg az FVM. Az év végére pedig kiderült, hogy a 15,5 milliárdos keret zöme itt is kihasználatlan maradt.

A kormány a két évvel ezelőtti, 13,3 milliárdos összeget most az idei gabonavetési hitelek ösztönzésére csoportosította át. A múlt évről bennragadt 10,6 milliárdos garanciából 3 milliárdot egy minőségi termelést segítő programra, 7,6 milliárdot pedig a családi gazdaságok 2002-es hiteleire szánt. Utóbbi célt szolgálja a kétéves költségvetésben ez évre elkülönített, 15 milliárdos új agrár-kezességvállalási keret is, vagyis a családi hitelezést együttesen 22,6 milliárdos állami garancia könnyítheti. Az FVM összességében csaknem 40 milliárdos kezességvállalás felett rendelkezhet 2002-ben.

A hivatalos nyilatkozatok szerint a családi gazdaságoknak az idén együttesen mintegy 100 milliárd forintnyi hitelt helyezne ki a kormány a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-n keresztül. Az érintettek a telephelyek megvásárlására és a tartósforgóeszköz-feltöltésre 60 százalékos kezességvállalás mellett juthatnának forrásokhoz. A 22,6 milliárdnyi garancia ily módon körülbelül 40 milliárdnyi hitel felvételét könnyítheti.

Széchenyi-terv – apróbb ellentmondások

A Konzumbank és a Magyar Fejlesztési Bank is tulajdonosa annak a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-nek, amely a Pénzügyminisztérium (PM) szerint hatékony projektválasztással az idén és jövőre a kisvállalkozási tőkejuttatási program keretében több száz, gyors növekedésre képes kisvállalkozás fejlődését segítheti elő. Az rt. jelenleg cégbejegyzés alatt áll, s rövidesen megkezdheti működését. A potenciális ügyfelek számát 141 ezerre teszik. A program önfenntartó, önfinanszírozó, s a társaságba befektetett állami tőke kihelyezése optimális esetben tízszeres magántőkét is megmozgathat – vélik a PM-ben.

A tavaly decemberben alapított részvénytársaság részben közvetlen tőkeemeléssel, részben közvetett módon, a kisvállalkozásokba történő külső tőkebefektetések előmozdításával kíván operálni. Deklarált célja, hogy a kisvállalkozások tőkeellátottságát javítsa, és ezzel nemcsak versenyképességüket növelje, de piaci helyzetüket is erősítse. Egyben elő kívánja segíteni a hitelintézetek és a Hitelgarancia Rt. üzleti tevékenységének bővítését a kisvállalkozások körében.

A 3,4 milliárd forint alaptőkéjű társaság tulajdonosai – állítólag – a későbbiekben kiegészülhetnek további hitelintézetekkel. A bankok érdekeltségét a programban az szavatolja, hogy javaslatot tehetnek a feltőkésítésre saját ügyfélkörükből. A széles körű banki háttér pedig azt garantálja, hogy a program hatékonyan és önfenntartóan működhet.

A társaság a tervek szerint legfeljebb 50 millió forint – de jellemzően ennél kisebb – tőkeemelést adna. A juttatás a kisvállalkozás felemelt jegyzett tőkéjének legfeljebb 50 százalékát teszi majd ki, de inkább 25 százalék alatt igyekeznek tartani, a partner kisvállalkozói státusát megőrzendő. Ez lényeges, mert a Széchenyi-terv pályázataiban való részvétel, továbbá a kisvállalkozói beruházási adókedvezmények igénybevétele együttesen jelentős kiegészítő forrást képezhetnek. A befektetés tervezett ideje három év (legfeljebb ennek kétszerese, de lehet ennél rövidebb is). Az rt. a kisvállalkozás irányításában (igazgatóság, ügyvezetés) nem vesz részt, ellenőrzési jogosítványai azonban vannak (egyedi döntés alapján esetenként szakértőt delegál a felügyelőbizottságba, általában a tevékenység megfigyelése alapján követi nyomon a kisvállalkozás működését).

Szakmai kölcsönök

Az igen jól hangzó tervekkel kapcsolatban nem árt emlékeztetni arra, hogy a Széchenyi-tervre tavaly 13 600 pályázat érkezett a GM-hez több mint 160 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. Az idén január végéig pedig még a megítélt támogatásoknak is mindössze öt százalékát, ötmilliárd forintot utaltak át a nyerteseknek. Egyelőre a hangzatos ígéretek ellenére nem tűnik éppen sikertörténetnek az orvosoknak szánt, a praxisprivatizációt segítő kedvezményes kamatozású hitelkonstrukció sem.

A háziorvosi praxisok műszerparkja fő szállítójának számító Innomed Rt. által több versenybe hívott pénzintézet közül elsőként nemrégiben a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) dolgozta ki a háziorvosi praxisok eszköztámogatására szolgáló hitelkonstrukciót, amely a kormány által tavaly elhatározott eszköz- és hiteltörlesztési támogatásra alapoz. A kabinet döntése szerint a háziorvosok műszerparkjuk fejlesztéséhez havi 20-25 ezer forintnyi eszköz-, illetve hasonló összegű hiteltörlesztési támogatást kaphatnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron (OEP) keresztül.

Az MKB Grátisz hitelét önerő nélkül lehet igénybe venni. A hitelkérelmekhez minimális adminisztráció járul, amit az Innomed térítésmentesen magára vállal. A folyósított kölcsön maximuma 2,5 millió forint, a 24-60 hónap közötti futamidőt úgy alakítják, hogy annak révén az elérhető összes támogatást igénybe lehessen venni. A banki szakemberek becslése szerint 1,3 millió forintos hitelösszeg törlesztőrészleteit a támogatásokból teljes mértékben fedezni lehet. A hitel kamata a futamidőhöz illeszkedő állampapír hozama plusz 3,5 százalék, ami nehezen nevezhető rendkívül vonzó feltételűnek.

A hitel biztosítéka a kölcsön révén megvásárolt eszköz, amelyekre az Innomed visszavásárlási garanciát vállalt. További biztosítékot jelent – a szerződő orvosok mellett – az Innomed által vállalt készfizető kezesség is.

Az OEP állítólag már elkülönítette azt a 3,1 milliárdos keretet, amely annak fedezetéül szolgálna, ha valamennyi háziorvos élne a támogatási lehetőséggel. Ha ezt az összeget teljesen nem osztják fel, az OEP a pénzt az alapellátás fejlesztésére fordítja.

A pályázóknak az OEP-támogatás mellett módjuk van az orvosiműszer-gyártók, illetve több nagy cég – Matáv, Magyar Posta – által létrehozott Szívügy Alapítványhoz is fordulni. Az évi 200-500 millió forintos támogatást nyújtó alapítványtól a berendezések beszerzési értékének 50 százalékára lehet pályázni. Ugyancsak pályázhatnak a háziorvosok a Széchenyi-tervre, ők elvben 50 százalékos kamattámogatást érhetnek el.

A Széchenyi-terv számokban
Megnevezés	Mennyiség	Arány %
Beérkezett pályázatok (db)
2001.	13 697	77,74
2002. március közepéig	3 923	22,26
Összesen	17 620	100,00
Elbírált munkák	10 634	60,35
ebből nyertes	7 981	75,05
Költségvetési forrás 2001. Mrd Ft	230	100,00
ebből márc. közepéig kiutalt támogatás	9,1	3,96
Forrás: GM

Hitelkártya-varázslatok

Szintén a választások küszöbén haladt igazán előre az úgynevezett Széchenyi-hitelkártyaprogram is. Az ebben való részvételre szóló felhívást február 25-én küldték ki a pénzintézeteknek. Ezt mindazon bankok megkapták, amelyek a konstrukcióban fontos szerepet játszó Hitelgarancia Rt.-vel kapcsolatban állnak. Összesen 26 hitelintézetnek és három takarékszövetkezeti csoportosulásnak postázták a felhívást. A részvételi feltételeket az ajánlati csomag tartalmazta, ezt azonban csak a titkossági nyilatkozatot aláíró pénzintézetek kérhették. A végül jelentkezett 12 bank pályázatát április elején bírálták el. Az érdeklődő társaságok között egyébként újsághírek szerint – mérlegfőösszeg alapján számítva – valamennyi vezető hazai pénzintézet jelen volt. Végül a kormány három bank, az OTP, a Postabank és a Külkereskedelmi Bank ajánlatát fogadta el.

Számítások szerint még az idén 25 ezren vehetik át a vállalkozói hitelkártyát, s ez a szám jövőre 100 ezerre nőhet. A vállalkozásokat a Széchenyi kártyához történő csatlakozás feltételeiről a VOSz, a feladatra létrehozott társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatja.

A nyújtható kölcsönösszeg az elképzelések szerint 500 ezer és 1 millió forint közötti lesz. Kamata Bubor plusz 6 százalékra rúg majd, amihez azonban 2002-ben öt-, jövőre pedig háromszázalékos állami kamattámogatás járul. A tervek szerint a kölcsön tőkeösszegének 78 százalékára a Hitelgarancia Rt. vállal kezességet. Más vállalati hitelkonstrukciókhoz hasonlóan az állam a fizetendő garanciadíj 50 százalékát magára vállalja.

A lehetséges ügyfelek körében végzett felmérés szerint a hitelkártyát legfeljebb az egészen apró vállalkozások, vállalkozók szándékoznak igénybe venni. Az egymillió forintos összeg ugyanis annyira csekély, hogy az még a kisebb cégek körében sem jelent elegendő vonzerőt a meghirdetett feltételek mellett nyilvánvalóan további kiadásokat is jelentő kártya igényléséhez. Azok a bankok ugyanis, amelyek üzleti alapon vehetnek esetleg részt a konstrukcióban, egészen biztosan gondoskodnak valamilyen módon arról, hogy számukra jövedelmező legyen ez a megoldás.

Közvetlen állami szerepvállalás nélkül

Egyre több pénzintézet fordít igen nagy figyelmet a régebben igencsak lenézett kkv-ügyfélkörre. A kisvállalat a Budapest Bank (BB) szegmentálása szerint az 500 millió forintos nettó éves árbevétel alatti cég. Ennél a pénzintézetnél a középvállalatokat 500 millió és 10 milliárd forint közötti éves árbevétel között kategorizálják. (Jelenleg egyébként a társasági formában működő kis- és középvállalkozások átlagos jegyzett tőkéje 10 millió forint, ezen belül a mikrovállalkozásoké öt, a többi kisvállalkozásé 25, a középvállalkozásoké pedig átlagosan 200 millió feletti.)

A BB helyzetértékelése alapján sok, ebből a körből kikerülő magyar vállalatnak van reális esélye arra, hogy az uniós csatlakozásig felkészüljön a kiélezett versenyre és az újonnan megnyíló lehetőségek kiaknázására. A banknál e felkészülési folyamat fontos elemének tartják a Széchenyi-terv vissza nem térítendő dotációit és kamattámogatásait. A BB pedig állítása szerint eddig a legsikeresebb bank volt a támogatott hitelek folyósításában. A Gazdasági Minisztériumhoz tavaly és tavalyelőtt ennek a pénzintézetnek az ügyfelei nyújtották be mind darabszámban, mind pedig állományban a legtöbb pályázatot. Elfogadási arányuk is a lehető legmagasabb volt, több konstrukció esetében elérte a 100 százalékot. Miközben – mondták el – a szaktárcához benyújtott nem BB-s pályázatoknak csak mintegy fele volt sikeres. A kormányzat által támogatott hitelek terén elért piacvezető pozíciót a BB részben valószínűleg annak köszönheti, hogy itt külön csapat foglalkozik a Széchenyi-tervhez kapcsolódó ügyfelek igényeivel. Tavaly harminc előadást tartottak az ügyfeleknek erről a tervről.

A pénzintézetek többsége nem különbözteti meg igazán a különféle tevékenységeket hitelnyújtási preferenciái során. Általánosan elmondható azonban, hogy a mezőgazdaság egyértelműen kikerült a szívesen hitelezett ágazatok sorából. A Raiffeisen Banknál egyébként úgy vélik, hogy jelenleg a szolgáltatóipar is a "veszélyesebb terepek" közé tartozik. A kockázat ugyanis itt nehezebben mérhető fel, mert az ágazat a humántőkére alapozott, ráadásul itt jelentősebb arányban rövidebb életciklusú vállalkozások tevékenykednek.

A CIB a gazdasági tevékenység alapján nem szelektál különösebben a kkv-ügyfélkörnél, ugyanakkor a társas vállalkozásként működő gyógyszertárak és ügyvédek számára speciális szolgáltatáscsomagot dolgozott ki. Ügyfélkörének nagy hányada feldolgozóipari, kereskedelmi, illetve gazdasági szolgáltatást nyújtó cégekből áll. A kkv-ügyfélkörön belül a gyógyszerészeket és az orvosokat kiemelten kezeli az OTP Bank is. Ennél a pénzintézetnél azonban ebbe a körbe beletartozik a mezőgazdaság és az építőipar is.

Az OTP – több más pénzintézethez hasonlóan – az idők során kialakított egyértelműen ágazatsemleges konstrukciókat is. A kkv-k hitelhez jutását emellett különböző gyorsított kölcsönfelvételt lehetővé tevő csomagok is segíthetik több pénzintézetnél is. Az OTP Bank két olyan megoldást is kínál, amelynél a hozzá hitelért fordulóknak nem kell üzleti tervet benyújtaniuk. Ilyen az úgynevezett kisvállalkozási gyorshitel, illetve jelzáloghitel. Ezekben a konstrukciókban a hitelbírálati díj alacsonyabb az általános vállalkozói kölcsönöknél alkalmazottnál.

A BB úgynevezett hűséghitelt kínál megbízható, régi partnereinek a napi likviditási problémák áthidalására. Ezt a megoldást csak azok vehetik igénybe, akiknek több éve vezeti a számláját a pénzintézet. A kölcsön összege rugalmasan igazodik az ügyfélnek a BB-nél lebonyolított számlaforgalmához, nincs viszont szükség sem bonyolult, sem nagy értékű biztosítékra.

Üzleti tervet a CIB-nél is kizárólag középlejáratú hitelek esetében kérnek. (A Raiffeisennél erre egyéves futamidő a határ.) Az üzleti tervvel szemben alapvető elvárás, hogy a kölcsön teljes futamidejére világosan fogalmazza meg az elérendő célokat, a megvalósítás eszközeit a legfontosabb körülmények elemzésével, és mutasson be reális pénzügyi tervet. A hiteldöntés a legnagyobb magyarországi banknál összeghatártól függően kerül különböző szintekre, de a kkv-kölcsönök nagyságrendjük miatt jellemzően helyi hatáskörbe tartoznak.

A kkv-hitelkérelmek elbírálásával kapcsolatban a lapunk által megkérdezett bankok általában a korábbinál gyorsabb és rugalmasabb ügyintézésről számoltak be. A Raiffeisennél felhívták a figyelmet arra, hogy több banknak is van ma már előszűrő programja. A vállalkozásoknak először ezt célszerű elvégeztetni, és csak utána beadni a teljes körű hitelkérelmet. Az utóbbihoz szükséges például igazolás arról, hogy a jelentkezőnek nincs körbetartozása.

A vállalati hitelállomány (Mrd Ft)
	1999.					2000.				2001.
	márc.	jún.	szept.	dec.	márc.	jún.	szept.	dec.	márc.	jún.	szept.	dec.
Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás	305,1	287,4	321,8	342,6	375,9	437,6	487,1	513,1	534,9	551,8	587,7	614,6
Épitőipari hitelek	93,7	92,2	92,5	84,7	91,1	93,8	104,7	117,7	138,2	133,9	163,2	208,6
Agrárhitelek	194,0	214,0	215,9	211,1	211,8	225,6	235,3	237,2	248,1	236,4	234,4	226,0
Vállalati hitelállomány	2037,5	2099,4	2185,5	2306,3	2442,6	2624,4	2877,4	3027,6	3163,5	3191,0	3339,2	3388,3
Forrás: MNB