Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama március közepétől fokozatosan erősödött az euróval szemben. Míg március közepén 1 euróért 246 forintot adtak, addig április közepén már csak 241 forintot. A forint a ą15 százalékos intervenciós sávon belül -12,5 százalék környékén helyezkedik el. A forint ennyire erős az intervenciós sáv kiszélesítése óta csak tavaly július elején és az idén február közepén volt.

A parlamenti választások első fordulója nem befolyásolta a forint árfolyamát. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem született extrém eredmény, ami a külföldi befektetők elképzeléseit megingatta volna. Ezzel szemben az exportőrök, akik a választások előtt visszatartották devizaeladásaikat egy magasabb árfolyam reményében, az első forduló eseményei után kifáradtak, és eladogatták felhalmozott készleteiket. Lényegében ez "nyomta le" az EUR/HUF árfolyamát.

A forint árfolyamát a választások abban az esetben képesek megmozgatni, ha a végeredmény rendkívül szoros, s az ország kormányzását az érdekek sokoldalúsága miatt a normálisnál sokkal nehezebbnek ítélik. Ezért pedig nem rajonganak a külföldi befektetők.

A magyar tőzsde minden börzével szembehelyezkedve szárnyalt április elején, amit az országgyűlési választások első fordulójának eredménye váltott ki, azaz a baloldal győzelmi esélyeinek a megnövekedése. Mindebből elég nehéz – a politikusi megnyilvánulások ellenére is – messzemenő következtetéseket levonni, ráadásul a lakosság jelentős többségét nem igazán érdekli/érinti a tőzsde. A magyar börze ugyanis nem értékmérője a magyar gazdaságnak, ahogy a többi tőzsde is kezdi elveszíteni vagy már elvesztette tankönyvi szerepét. A magyar tőzsdén alig néhány forgalmazható részvény található, és a brókerházaknál nem tolonganak a magyar lakossági befektetők. Hogy a tőzsdeindex "képződménye" mikor emelkedik és mikor süllyed, arról csak rendkívüli esetben érdemes nyilatkozni.

A Magyar Nemzeti Bank – megszakítva az elmúlt hónapokban követett gyakorlatot – nem csökkentette az irányadó repokamatokat. A kamatszint "stagnálása" többnyire annak tudható be, hogy a gazdasági adatok szerint nincs jelentős mozgástér lefelé, illetve a választások előtt, alatt és közvetlen után nem szokás "megmozgatni" a kamatokat.

A bankközi forintkamatok és az állampapírhozamok lényegében megegyeznek az egy hónappal korábbiakkal.

Az állampapírhozamok drasztikus változására akkor lehet számítani, ha a választások végeredménye patthelyzetet vagy minimális többséget hoz létre.

Egy újabb rendkívül unalmas hónap telt el az EUR/USD történetében. Az EUR/USD árfolyama két közel eső szélső érték (0,87/0,89) között mozgott. A devizapiacon nem érezhető komolyabb elképzelés az euró jövőjét illetően. Természetesen minden deviza-üzletkötőnek van véleménye, de ahol nem a mozgás, hanem az unalom az úr, ott egyre kevesebb a határozott trendek kialakulását sugalló meggyőződés. A többség inkább az euró erősödését várja, de senki sem lepődne meg, ha nem ez történne. A gazdasági elemzők, a gazdasági élet "politikusai" már minden irányban többször letették a voksukat, minden gazdasági adatot átgyúrtak, megmagyaráztak, de az EUR/USD árfolyama nem mozdul.