Az idei CeBIT-en közel nyolcezer cég állított ki, ezek hatvan százaléka német volt. A második legnépesebb csapat Tajvanról érkezett, majd az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Dél-Korea következett. Magyarország több mint egy tucat kiállítóval jelent meg az információtechnológiai seregszemlén.
A több mint 3000 külföldi részvevő 60 országból érkezett Hannoverbe. A 424 ezer négyzetméter kiállítási területre mintegy 800 ezren látogattak el. A bemutató túlnyomó részén az információtechnológia, a szoftver- és internetes szolgáltatások, valamint a távközlés osztoztak, nagyjából egyenlő arányban. Ami a legfeltűnőbb volt: mindent elöntött a mobilitás; eszközei egyre szétválaszthatatlanabbul összefonódnak a digitális telefonokkal. Mindinkább teret nyertek a lapos képernyők, már az igazán nagyméretűek is, és ez kedvez a tévékészülékek és a PC-k sokszor jósolt összeolvadásának. A jövő latolgatásánál persze ne feledjük: a nagy múltra visszatekintő CeBIT-en mutatkozott be annak idején az első 8 bites számítógép, a Microsoft MS-DOS operációs rendszere, a C64-es és az Apple Newton palmtopja. És itt hangzott el 1981-ben Bill Gates nevezetes kijelentése arról, hogy soha senkinek nem lesz szüksége 640 kilobájtosnál nagyobb memóriájú számítógépre.
Gyorsuló processzorok
Az AMD három új processzort mutatott be: az asztali gépekbe szánt Athlon XP 2100+-t, a mobilgépekbe való Athlon 4 1600+-t, valamint a többprocesszoros kiszolgálókba és munkaállomásokba készült MP 2000+-t. Mindhárom CPU 0,18 mikrométeres gyártástechnológiával készül, és ugyanazt az AMD által QuantiSpeednek nevezett architektúrát alkalmazza. A típusjelzés nem az órajelre utal: az XP 2100+ 1,73 gigahertzes, az MP 2000+ 1,67 gigahertzes, a mobil 1600+ pedig 1,4 gigahertzes órajellel működik. Az Intel a kiszolgálókba szánt Xeon sorozat három, a Pentium 4 NetBurst architektúráján alapuló változatot jelentett be a CeBIT-en, 1,4, 1,5 és 1,6 gigahertzes órajellel. Ezek az Intel első olyan 32 bites processzorai, amelyek a CPU lapkára integrált, harmadik szintű (L3) gyorsítótárat is tartalmazzák. Mindhárom típusból két változat kapható, 1 megabájtos, illetve 512 kilobájtos L3 gyorsítótárral. Ezek egyszersmind az első olyan processzorok, amelyekben az Intel a hiperszálas (Hyper-Threading) technológiát alkalmazza. A CeBIT idején jelentette be az Intel, hogy elkészítette a világ első, 90 nanométeres (0,09 mikrométeres) technológiával gyártott, 52 megabit kapacitású SRAM memórialapkáját. Ez a lapka a maga 109 négyzetmilliméteres alapterületén 330 millió tranzisztort tartalmaz.
Perifériák
Lassan már a DVD-írók újdonsága is megkopik, ezen a téren is valami különlegességgel kellett tehát előrukkolni. A HP két meghajtója – a belső DVD Writer dvd200i 500 dollárért, a külső DVD Writer dvd200e 100 dollárral drágábban – sokféle formátum rögzítésére alkalmas: készíthető vele DVD+R-, DVD+RW-, CD+R- és CD+RW-lemez is. A külső egység használható IEEE 1394 (Firewire) és USB 2.0-s csatolóval is. Mindkettőhöz a Sonic Solutions MyDVD szoftverét adják, amellyel az egész lemez újraírása nélkül is lehet szerkeszteni a DVD+RW-lemezre felírt tartalmat.
A HP már újraírható DVD-lemezeket is forgalmaz, 11 dolláros áron. A Samsung CD-RW-írója sebességével tűnik ki. A CD-ket 32-szeres sebességgel írja – vagyis körülbelül 3 perc alatt készül el 650 megabájtnyi adat rögzítésével –, DVD-t pedig 12-szeres (16,2 megabájt/másodperc) sebességgel olvas. A meghajtóba belefoglalták továbbá a Mount Rainier technológiát: ennek közreműködésével az operációs rendszer is kiaknázhatja az újraírható CD adattárolási képességeit, így a CD-RW-lemez felválthatja a jó öreg flopit. Hasonlóak a SanDisk céljai is a Cruzerrel: ez egy kisméretű tárolóeszköz, amelybe SD Card és MultiMediaCard memóriakártyák illeszthetők. A nagyméretű állományok kényelmes szállítására szánt Cruzer egyelőre 256 megabájtos maximális kapacitással kapható.
A lapos képernyők piacán szó szerint az egyik legnagyobb újdonság szintén a Samsung gyártmánya: egy 40 hüvelyk képátlójú LCD tévékészüléket mutatott be; a 980x630 milliméteres képernyő 1280x768 képpontos felbontásra képes, és 16,7 millió színt jeleníthet meg. A kijelző 170 fokos tartományból nézhető, a kontrasztaránya 600:1, a fényereje 500 kandela.
Magyarok: kevesebben, mint tavaly
A hivatalos katalógus szerint 11 magyar cég volt jelen a CeBIT-en; számukat a német leányvállalattal rendelkező cégek "hazai" kiállítói növelték, például az ArchiCAD-fejlesztő Graphisoft. A korábbi években kollektív magyar kiállítás is volt Hannoverben, az idén csak néhány cégbemutatkozás, egy részük megjelenését pályázat alapján az ITDH is támogatta. Érdekes, hogy több fejlesztőcég is képviseltette magát a CeBIT-en: jelen volt az Adixo, és a webes világból ismert és itt, a kiállításon prezentációk színesítésére alkalmas szoftvereket bemutató Mimoza Communications. A távközlési titkárágok közül a hagyományos távközlési rendszerek kiegészítőit fejlesztő és gyártó 77 Elektronika, a lézeres adatátviteli berendezéseket előállító Laserbit Communications, valamint a számlázószoftvereket fejlesztő EuroMACC ment el Hannoverbe. Az informatikához közel álló cégek közül az MP3-lejátszót fejlesztő Dension Audio Systems jelenléte emelhető ki.