Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység
Aki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tőkebefektetési csalás
Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bennfentes kereskedelem tilalma
Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.
Bennfentes információ
Bennfentes információnak tekintendő
– a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ,
– a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ,
– az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik,
– az értékpapír-piaci információ, így különösen a nyilvános részvénytársaságban történő befolyásszerzési szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-deviza árfolyamszint-változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás,
– a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő nyilvános értékesítésre történő felajánlása érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ, továbbá
– a tőzsdei áruk termelésével, készletezésével, hatósági ármeghatározással, termelési- és exportár-támogatással, árfolyamváltozásokkal összefüggő információ,
amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír, tőzsdei termék értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
Bennfentes személy
Bennfentes személynek minősül:
– a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
– a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, érdemi ügyintézője és a vele munkaviszonyban álló személy, valamint egy háztartásban élő közeli hozzátartozójuk;
– a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá;
– a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja (egy háztartásban élő közeli hozzátartozójukkal együtt), aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
– a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
– a számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője (egy háztartásban élő közeli hozzátartozójával együtt);
– az előzőekben felsorolt bennfentes személyek tulajdonában lévő vállalkozás, illetőleg az irányítás alatt álló társaság nevében eljáró személy.
Bennfentes személynek minősül az is, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.
A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló közzétételéig terjedő időszakban – a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve – nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személyek közül – ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá – azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.
A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.
A bennfentes kereskedelem fogalma
Bennfentes kereskedelem a törvény definíciója szerint a bennfentes személy által – saját nevében vagy képviselőként eljárva – saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából
– azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;
– más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen; vagy
– javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.
A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja. (Kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni.)
Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy
– az ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte, vagy
– vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját.
Bejelentés
A bennfentes személy köteles az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni a felügyeletnek és a közzététel szabályai szerint nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a bennfentes kereskedelem fogalmi körébe eső jogviszonyban áll.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
Bűncselekmény
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint, aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy jár az is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.
A tisztességtelen árfolyambefolyásolás
Tilos olyan ügyletet kötni, amely tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg. Ilyennek minősül bármely személy szándékos magatartása, amely
– tőkepiaci információ közzétételi kötelezettségének megsértésével,
– megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével,
– ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír, illetve tőzsdei termék több ellenirányú ügyletben való mozgatásával,
– színlelt ügylet kötésével,
– a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel, vagy – a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír és tőzsdei termék valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek megkötését eredményezheti.
Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő az előbb említett magatartásra másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.
Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan – a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével -, előre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására, és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli.