Az idén is folytatódik a kastélyfelújítás
Az értelmező szótár kastélyon a parkban álló, előkelő, fényűző (vidéki) lakóházat érti. A kúriák, nemesi udvarházak számát tekintve hazánk nagyhatalom lehetne, pénz hiányában azonban csak a kívánatosnál sokkal lassabb ütemben halad az épületek felújítása és hasznosítása. Soproni Gyula, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa szerint a 2000 kastélyból csaknem 800 műemlék, s a 300 legértékesebb állami tulajdonban van. A kúriák a második világháború után többnyire gyermek-, illetve idősotthonként, egészségügyi vagy szociális intézményként működtek. Egyfelől jó, hogy az épületeket használták, másfelől azonban ez hátrányukra vált, mert "szabad a vásár" alapon rögtönzésszerűen, műemlékvédelmi megfontolások (és engedélyek) nélkül építették át őket, például vizesblokkokat telepítettek oda is, ahová nem lett volna szabad. Eredményeként ma a legnagyobb eszmei értékű kastélyaink mutatják a legellentmondásosabb képet; ezeknek a műemlékvédelmi hatóság előírásai alapján történő rekonstrukciója gyakran nagyobb anyagi terhet ró(na) a vállalkozókra, mint egynémely gazdátlanul enyésző épület újjávarázsolása.
A sümegi várbirtokosHa máskor nem is, a szép emlékű osztálykirándulásokon, egy-egy vár ódon falai között bizonyára sokan eljátszottak a gondolattal: mi történne, ha visszaforogna az idő kereke, és ők lennének a vár urai-úrnői... Azt valószínűleg kevesen gondolták, hogy ez az álom valóra is váltható... A sümegi vár újkori kapitánya a megmondhatója, hogy mennyi munka, kitartás, sőt megszállottság kell egy ilyen álom megvalósításához. * Papp Imre a nyolcvanas évek végéig pedagógus feleségével és három gyermekével Budapesten élt, műszaki igazgatóként egy építőipari géemkát vezetett. Sümeghez az ott élő szülei és testvérei miatt kötődött. A helyi várat, amely akkoriban egymillió forint veszteséget termelt évente, 1989-ben bezárták. A tanács az épület magánkézbe adása mellett döntött. A vár Pappék kezelésébe került. Oda költöztek, kft.-t alapítottak, és körülbelül 10 millió forint tőkével – a műemlékvédelmi hatóság szigorú előírásainak betartásával – hozzáfogtak a rekonstrukcióhoz. Első lépésben konzerválták a romokat, felújították az épületszárnyakat, a kápolnát, az Öreg-tornyot, a Köves-bástyát, valamint lakást építettek maguknak bent. Korabeli leírások alapján újjávarázsolták a mérlegelven működő, csörlős, kapuként záródó felvonóhidat, amely egyedülálló Európában. A munkálatok nyitánya óta a várbirtok évi 80-90 ezer látogatót vonzó kulturális és turisztikai központtá vált. * A 87 méter magas, 85 méter hosszú és 70 méter széles sümegi erőd egy csonka kúp alakú hegy tetején épült. Múzeumában két állandó kiállítás, egy tizenöt darabból álló utazókocsi- és hintó-, valamint egy nemzetközi szablyagyűjtemény látható. Az épületegyüttes 44 szobás szállodát, 200 férőhelyes éttermet, csárdát, pincét, cirkuszi manézst, lovardát is magában foglal. A programok között várjátékok, zenés előadások, lovagi tornák, középkori főúri-királyi vacsorák szerepelnek. A várbirtok egyre terebélyesedik: az igényekhez igazodva bővíteni kellett a lovagtermet, esedékessé vált egy szabadtéri lovas színház kialakítása is. A mintegy húsz főt foglalkoztató családi vállalkozásban a Papp házaspár turisztikai, illetve építész végzettségű három gyereke is aktívan részt vesz. (A Sümeghez tartozó Nagyvázsonynak egyik lányuk a várkapitánya.) A nyári várjátékok 52 környékbeli családnak, főként pedagógusoknak és diákoknak ad munkát. |
Védett épületek
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000-ben a Nemzeti Kastélyprogram keretében nemzetközi pályázatot hirdetett 12 műemlék kastélyunk – a dégi Festetics-, az edelényi L'Huillier-Coburg-, a Fay-, a fertődi, a majki, a szegvári és a tatai Esterházy-kastély, a fertőrákosi és a sümegi püspöki palota, a füzérradványi Károlyi-, a lovasberényi Cziráki- és a tuzséri Lónyay-kastély – hasznosítására. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésébe, a portfóliómenedzselési stratégia kialakításába és a nyertes pályázóval kötendő megállapodás előkészítésébe bevonták az Arthur Andersen Kft.-t, a KPMG Ingatlantanácsadó Kft.-t, az Ernst and Young és a PricewaterhouseCoopers nemzetközi cégeket is. A cél, hogy a kastélyok gazdára találjanak, és ahogyan az a világon mindenütt szokásos, kulturális és turisztikai célra hasznosuljanak. Ehhez azonban meg kell teremteni az alapvető infrastrukturális feltételeket, hiszen ezek hiányában egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan térülne meg a befektetők pénze.
A kastélyok idegenforgalmi célú átalakítása százmilliós-milliárdos nagyságrendű tőkét igényel. Magyar vállalkozók banki hitel nélkül aligha foghatnak ilyen programba. Hitelhez azonban – fedezet híján – nem jutnak. A kastélyok az állam tulajdonát képezik, csak tartós használatba adják át azokat a beruházóknak, így nem szolgálhatnak hitelfedezetként. A tizenkét értékes műemlék kastély hasznosítása tehát elsősorban külföldi befektetőktől remélhető.
Az épületek eltérő adottságúak, ám az közös bennük, hogy műszaki állapotuk rossz, valamint az is, hogy belső tereik nagy része csak műemléki védettséggel és az eredeti funkciók (díszterem, kiállító-, zene-, könyvtárterem) megtartása mellett újítható fel. A befektetőnek igazán hasznot hozó szállodák, éttermek sok helyütt csak a kastély falain kívül, a környező szabad területeken létesíthetők. A nemzetközi pályázatban meghirdetett épületek sorsáról döntés 2002 tavaszán várható...
Hét pályázó
A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja ösztönzi a turisztikai szempontból előnyös helyen lévő kastélyok kereskedelmi szálláshelyekké alakítását. Bár a pályázók későn "ébredtek", az összesen 571 millió forintos támogatásra 2001. december közepéig hét kérelmet nyújtottak be. Támogatásért a vagyonkezelő, az üzemeltető (a tulajdonos hozzájárulásával) vagy maga a tulajdonos pályázhatott. Az elnyerhető legnagyobb összeg a fejlesztés összköltségének legfeljebb 30 százaléka, de maximum 100 millió forint volt, amit legalább 100 millióba kerülő fejlesztésekhez lehetett igényelni. A hét pályázó közül eddig négy részesült összesen 276 millió forintos támogatásban. Ezzel mintegy 909 millió forint összegű beruházás valósul meg.
A helvéciai Wéber-kastélyban – nyolc apartmanban – összesen harminckét szálláshelyet alakítanak ki. A szállót a borturizmushoz kapcsolódóan kívánja működtetni a tulajdonos. A szombathelyi (műemlékvédelem alatt álló) Szegedy-kastélyt tíz lakosztályos, négycsillagos szállodává fejlesztik. A hőgyészi kastély átépítésével egy, a konferenciaturizmust szolgáló, hét kétágyas szobát magában foglaló új szálloda jön létre. A negyedik beruházás a mernyei kastély átalakítása. A négyszintes épület nyolcvanhat férőhelyes, négycsillagos szállodává válik, amely alkalmas csapatépítő, illetve rekreációs tréningek helyszínének, így egész évben jó kihasználtsággal működhet.
Tavaly év végén négy újabb pályázatot nyújtottak be (SZT-TU-3) a kastélyfelújítás 344 milliós keretére. A négy pályázóból három összesen 246 millió forintos támogatást kapott, ami 891 millió forintos beruházást tesz lehetővé. A bókaházi Botka-kastély parkkal, négy lakosztállyal, három szobával és kiemelt színvonalú szolgáltatásokkal várja majd a látogatókat. Tulajdonosai elsősorban a Hévízhez kötődő gyógyturizmus vendégeire és vállalati vezetőkre számítanak. A dunapataj-szelidi Bence-kastély régi épületében 28, a mellette létesítendő új szárnyban 26 szoba és számos más vendégváró létesítmény kap helyet. Az új szálloda négycsillagos lesz. A csertői Festetics-kastélyban négy lakosztályt és tizenhárom szobát alakítanak ki. A kastélyszálló kizárólag a konferenciaturizmus céljait szolgálja majd.
Megfejelt segítség
A Gazdasági Minisztérium sikeresnek tekinti a tavalyi pályázatokat, hiszen az állami támogatás megmozgatta a magántőkét: minden 1 forintnyi szubvencióhoz 2,5-et tettek hozzá a vállalkozók. Emellett az is sikerként könyvelhető el, hogy nőtt az érdeklődés a műemlékek és a műemléki védelem alatt nem álló kastélyépületek turisztikai célú hasznosítása iránt, ezért 2002-ben – az előző évinél jobb feltételekkel – további támogatásokért lehet pályázni. Az idén a kastélytulajdonos önkormányzatok kiállító-, illetve koncertterem kialakítására is kaphatnak pénzt, amennyiben az üzemeltetést maguk vagy az általuk létrehozott nonprofit szervezetek végzik. Bővült a támogatható beruházások köre, kétszeresére nőtt az elnyerhető támogatás összege. A feltételként előírt legalacsonyabb beruházási összeg 40 százalékkal csökkent.
Amennyiben egy kastélyban szállót alakítanak ki, vagy a már meglévő szállodát magasabb színvonalúvá akarják fejleszteni, a beruházás összköltségének legfeljebb 30 százaléka (maximum 200 millió forint) nyerhető el. Ennek feltétele, hogy a fejlesztés összköltsége érje el a 60 millió forintot. Támogatás kapható kastélypanziók kialakítására, illetve már működő panziók fejlesztésére, ha azt magasabb besorolási kategória elérése érdekében teszik. Ez esetben is az összköltség legfeljebb 30 százaléka (maximum 200 millió forint) adható. Itt is feltétel, hogy a beruházás összköltsége legalább 30 millió forint legyen.
Koncert- vagy kiállítóterem létesítése legfeljebb a fejlesztés összköltségének 30 százalékával (maximum 40 millió forinttal) támogatható, amennyiben a beruházás összköltsége legalább 15 millió forint.
Az ötcsillagos SasvárAz ország első ötcsillagos kastélyszállója a Mátra szívében, Parádsasváron található. Károlyi György 1876-82-ig Ybl Miklóssal terveztette és építtette meg a kastélyt, amelyet a feleségének, az akkor Kossuth Lajossal együtt emigrációban tartózkodó Zichy Karolinnak szánt. Karolin 1893-1903-ig élt a kastélyban, ő nevezte el Sasvárnak. Később Károlyi György unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Õ nem, de felesége, Andrássy Katinka kedvelte a vidéki életformát. Akkoriban a kastélyt a "duzzogó" jelzővel illették, mert a legendák szerint a grófnő mindig oda bújt el, ha összeveszett a férjével. Károlyi az épület egy részét kiadta bérlőknek, akik azt szállodaként hasznosították. * A szocializmus idején gyermeküdültetésre használt kastély a rendszerváltás után került ismét magánkézbe. Jelenlegi tulajdonosa, a Baumag Holding Rt. 1996-ban vásárolta meg az épületet és a parkot, s felújította az ingatlant, amely 1998 decembere óta várja az igényes utazókat. * Az 52 szoba és 5 lakosztály mindegyike elegáns és kényelmes. A vendégek három épületszárny közül választhatnak, amelyeket föld alatti folyosó is összeköt. * A biedermeier és empire stílusú bútorokkal berendezett Reneszánsz-szárny igencsak exkluzív. A lakosztályokhoz külön hidromasszázskád és szauna is tartozik. * A Rendez-vous-szárny nyolc szobáját a nászutasok és a szerelmespárok igényeihez igazították. A szobák az erdőre, a parkban csillogó, szív alakú tóra néznek. * A Romantique-szárny a családosokat, illetve a rendezvények, tréningek vendégeit várja. A 32 szoba mellett itt található a gyerek-játszóhelyiség és a mozgássérülteknek kialakított szoba is. * Valamennyi épületből föld alatti folyosón érhető el az elegáns élményfürdő, ahol víz alatti masszázs, ellenárammal működő medence, pezsgőfürdő, szauna és gőzfürdő, szolárium, fitneszterem és napozóterasz is hívogatja a vendégeket. |
Lakosztályok, pipázószalon, pezsgőfürdő
Jelenleg 100 olyan műemlék épületünk van, amelyik vendéglátóhelyként (is) működik. Közéjük nemcsak várak és kastélyok, hanem kolostorok is tartoznak. A kastélyszállók 4-30 szobásak. A legnagyobb érdeklődés a dunántúli négycsillagos kastélyszállók iránt mutatkozik. A kastélyszállók célközönségének számító felső középosztály számára már alacsony színvonalúak a háromcsillagos kastélyok szolgáltatásai, az ötcsillagosok viszont egyelőre csak egy szűk réteg számára megfizethetők. Az országban mindössze két luxuskastélyszálló működik: a parádsasvári Sasvár és a röjtökmuzsaji Szidónia.
Tavaly év végén adták át a hőgyészi négycsillagos kastélyszállót. (A hőgyésziek kétszer is pályáztak.) Az 1,5 milliárd forintos beruházást a kastélyhasznosításra, illetve a termálturizmus fejlesztésére kiírt állami pályázatok 270 millió forinttal támogatták. A befektetés – becslések szerint – legkésőbb hét év alatt megtérül.
A tulajdonos-üzemeltető Termál Kastélyszálló Rt. 1999-ben vásárolta meg az ingatlant a Tolna Megyei Önkormányzattól. A rekonstrukció 2000 októberében kezdődött a műemlék-felügyelet irányításával. A zárt négyszög alakú barokk kastély földszintje stílusosan kelheimi padlólap burkolatot kapott, az emeleti helyiségek fapadlósak. A főbejárattól vörösmárvány lépcső ível a felső szintre. Az emeleten szépség-, illetve pipázószalon áll a hölgyek-urak rendelkezésére. A kastélyban 4 lakosztályt és 27 kétágyas szobát alakítottak ki, az udvarházban pedig 4 apartman és 26 kétágyas szoba található. A vendégszobák építésekor a mozgáskorlátozottakra is gondoltak. A Gróf Apponyi Kastélyszállót – a helyi termálvízforrásra alapozva – elsősorban gyógyturizmusra hasznosítják, de négy, zeneszerzőkről elnevezett nagy termének köszönhetően konferenciák, rendezvények megtartására is alkalmas. A kastély 5,5 hektáros ősparkját szintén helyreállították.
Az ország legújabb kastélyszállója a mintegy egymilliárd forintos beruházással épült négycsillagos tiszaroffi Borbély Szálloda. Az 1789-ben elkészült, késő barokk stílusú épület felújítását – és bővítését – 1995-ben kezdte meg a 160 millió forintos alaptőkéjű Átrium Mobil Kft. A Tiszától 150 méterre lévő, eredetileg 500 négyzetméteres épületet 3500 négyzetméterrel "megtoldották". Így a vendégeket 41 szoba, 4 antik bútorokkal berendezett lakosztály, étterem, pinceborozó, sörözőpavilon, nyitott és zárt pezsgő-, illetve merülőmedence, szauna, gőzkamra, szolárium, futball-, streetball-, strandröplabda-, minigolf-, teke- és teniszpálya és 3,5 hektáros park várja.
A komplexum konferenciaturizmusra is hasznosítható: két – 100, illetve 40 férőhelyes – nagy tanácsterem és egy 20 személyes kis tárgyaló kapott benne helyet. A tárgyalók és a lakosztályok a kastélyban megfordult híres személyiségek (gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Szinyei Merse Pál) nevét viselik.
Az ibériai példaA történelmi szálláshelyeket (paradorokat) népszerűsítő spanyolok 2004 végéig 30 milliárd pezetát – 180 millió eurót – költenek ilyen jellegű turisztikai fejlesztésekre. Tavaly összesen 9000 szállóvendég befogadására alkalmas paradort tartottak nyilván Spanyolországban. 14 kastélyban, 14 kolostorban, 7 palotában, 4 műemlék lakóházban és 3 történelmi emlékhelyen, továbbá 46, eredeti tervek alapján újjáépített létesítményben működtetnek szállodát. * Portugáliában a történelmi szálláshelyeket két kategóriába sorolják. Az elsőbe a nemzeti műemlékekben, várakban, kastélyokban üzemelő szállók tartoznak, a másodikba pedig azok, amelyek történelmi eseményekről híres, építészeti emlékekben gazdag vagy különleges természeti adottságú helyeken létrehozott új épületekben találhatók. Az első ilyen szálloda 1942-ben, Elvasban nyílt meg. Alapítójának az volt a célja, hogy az utazók hamisítatlan, rusztikus portugál környezetben múlathassák az időt. |
Pénzes-gondos gazdára várva
Bár tavaly többen is érdeklődtek, végül senki sem pályázott a gyönki Magyary-Kossa-kúria tulajdonjogának megszerzésére, illetve az épület felújítására. Az 1830 körül épült, 800 négyzetméter alapterületű, egyhektáros parkkal körülvett Tolna megyei kastélyt a XX. század elején egy jogász vásárolta meg az anyagi csődbe jutott birtokosoktól, majd 1947-ben állami tulajdonba került. A kezelésével megbízott termelőszövetkezet – bár évtizedekig használta – elhanyagolta az ingatlant, így az a nyolcvanas évekre teljesen leromlott. Pénz szűkében akkor csak a legfontosabb, "tűzoltó" helyreállítási munkákat végezték el, ezért jelenlegi értéke mindössze 15 millió forint. Újjáépítéséhez azonban ennek sokszorosa kellene...
Negyedszer írnak ki vagyonkezelői hasznosítási pályázatot a bajnai (Komárom-Esztergom megye) Sándor-Metternich-, továbbá a nágocsi Zichy-kastélyra. Az előbbi, 12 hektáros parkban lévő, 3600 négyzetméteres fő- és 2200 négyzetméternyi melléképületet magában foglaló ingatlan a legértékesebb, turisztikai célra hasznosítható magyar főúri kastélyok egyike. A Magyar Műemlékek Állami Gondnoksága és az Országos Műemlékvédelmi Főfelügyelőség körülbelül tíz éve – mintegy 200 millió forintos ráfordítással – megkezdte a leromlott állapotú épületek helyreállítását, de a 1,5-2 milliárdot igénylő teljes felújítás befektető hiányában egyelőre várat magára. Bár a létesítményt elsősorban oktatási, illetve konferencia-központnak szánják, más, ésszerű hasznosításának támogatásától sem zárkóznak el az illetékesek, csak végre történjen már valami...
Négy éve keres gazdát a nágocsi Zichy-kastély. Az 1710-es években épült barokk épületet többször is átalakították, ám állagának megóvására soha nem fordítottak elegendő pénzt és figyelmet. Az 1700 négyzetméter alapterületű főépület átépítése – klasszicista stílusban – Zichy János nevéhez fűződik. Az 1860-as években romantikus stílusjegyeket kapott a kastély, oldalszárnyának nyitott árkádsorát befalazták, északi homlokzata elé teraszt építettek. Az 1950-es években gépállomásként működött az ingatlan, később gyermekotthonná alakították. Az épületegyüttes teljes felújítása – becslések szerint – legalább 200 millió forintba kerülne...
Vár állott...
A Széchenyi-terv várprogramjának támogatásából azok a műemlékek részesülhetnek, amelyekhez részletes rendezési terv kapcsolódik. Az állami "ösztönzés" mértéke általában 50 százalékos (a kedvezményezett területeken 2001-ig megkaphatták a munkálatokhoz szükséges summa 60 százalékát is). Eddig a füzéri és a szigligeti vár, továbbá a vajai és az ozorai várkastély nyert támogatást. A két utóbbi helyreállításának költsége 73, illetve 180 millió forint. Szigligeten és Füzéren a romok konzerválására – hogy legalább látogathatóak legyenek – vállalkoztak, összesen 160 millió forintért.
Esztergom önkormányzata is nyert tavaly a Széchenyi-terv pályázatán. A 29 millió forintos támogatásból és a hozzáadott önrészből valósították meg a vár díszkivilágítását.
Az SZT-TU-4 tenderre tavaly decemberben két újabb, a szigetvári, illetve a boldogkőváraljai vár átépítésére vonatkozó pályázatot nyújtottak be. (A szigetvári végvár alapját a XIV. században építették, majd Török Bálint hajtott végre rajta nagymértékű átalakításokat. Jelenlegi formáját 1996-ban nyerte el. A Zempléni-hegység lábánál található Boldogkő várát a XIII. században kezdték építeni. Hosszan tartó viszontagságok után a XVIII. században – sok magyar várral együtt – felrobbantották.) Az elnyert 262 millió forintos támogatás révén 437 millió forintos beruházás valósulhat meg.
A Gazdasági Minisztérium kérésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kidolgozta tizenhat vár – 2011-ig tartó – teljes vagy részleges felújításának tervét. A várak kezelési jogát általában önkormányzatoknak vagy vállalkozásoknak adja át a KVI. (A budai Vár a főváros I. kerületéé, a visegrádi vár a Pilisi Parkerdőgazdaságé, a diósgyőri vár a miskolci önkormányzaté.) Elkészült az egri vár felújítási koncepciója is. Előzetes számítások szerint a munkálatok 240 millió forintba kerülnének, aminek felét az állam, a többit a KVI és a megyei önkormányzat állná.
A tervekben szerepel még a diósgyőri, a cseszneki, a rezi, a siroki és a gyulai vár (ez utóbbi az ország egyetlen téglavára), továbbá a sárvári Nádasdy-várkastély és a szécsényi Forgách-kastély kertjének megújítása, amelyekre elnyerték a támogatást, a konkrét megvalósítási programokon azonban még dolgoznak.
LuxuskastélyláncAz Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának kastélyok, kúriák, várak albizottsága több mint két éve tárgyal a franciaországi FIPE-szervezettel, amely mögött az ottani postabank áll. A FIPE olyan luxusszállodalánc létrehozását tervezi, amelybe a négy visegrádi ország állami tulajdonban lévő kastélyai tartoznának. * Európai uniós források is mozgósíthatók az Európai Hagyományok konzorciumán keresztül, amelynek tagja a Vendégváró Ódon Házak Egyesülete is. Műemlékvédelemre és munkahelyteremtésre olyan, legfeljebb tízszobás szálláshelyek kaphatnak támogatást, amelyek tulajdonosa az üzemeltetést résztevékenységként végzi, és ahol a vendégek a sajátjuktól eltérő életformákkal ismerkedhetnek meg. |