A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
Számlavezetők
Az értékpapír-tulajdonos részére a befektetési szolgáltató, a befektetési szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról pedig az elszámolóház vezet értékpapírszámlát. Az elszámolóház – a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódóan – árutőzsdei szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról is vezethet értékpapírszámlát.
Értékpapírszámla-szerződés
Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerződéssel jön létre. Ebben a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint értesíti a számlatulajdonost a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről.
Az értékpapírszámla tartalma
Az értékpapírszámla tartalmazza:
– a számla számát és elnevezését,
– a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
– az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
– az értékpapír zárolására való utalást.
Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
Visszaigazolás, számlakivonat
Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki, és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
Rendelkezés az értékpapírszámla felett
Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezetővel szemben a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezektől a személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.
A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására formanyomtatvány alkalmazását írhatják elő.
Központi értékpapírszámla
Ha az értékpapírszámla-vezető az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani. A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követően az értékpapírszámla-vezető a nála vezetett értékpapírszámlán – a központi értékpapírszámlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
Zárolt értékpapír-alszámla
A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik. Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapírszámla-vezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
Amennyiben a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt jogosult elidegeníteni az értékpapírt, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapírt jóváírják az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az értékpapírt az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára utalják át.
Az értékpapírszámla megszűnése
Az értékpapírszámla-szerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülésének kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl. Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámla-szerződést nem szünteti meg.
A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni.
A felmondás minden esetben csak írásban érvényes.