Egy könnyű háttéripar

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a magyarországi műanyaggyártás és -feldolgozás az elmúlt évtizedben sokkal gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság egésze. Az ágazat termelése tavaly – becslések szerint – két százalékkal növekedett. A felhasználás a termelésnél jobban emelkedett, a hiányt a behozatalból pótolták. Az egy főre jutó műanyag-felhasználás öt év alatt 53 százalékkal nőtt. Az iparág ugyanakkor tetemes mennyiségű, hosszú idő alatt lebomló hulladékot is "előállít", aminek elhelyezése, újrahasznosítása egyelőre megoldatlan.

Műanyaggyártás: töretlenül felfelé

A műanyag a huszadik század elején jelent meg, a közepére terjedt el, s ma már az élet szinte minden területén nélkülözhetetlen. Számos olyan ágazata van a technikának és a tudománynak, melyek az új anyag nélkül sohasem jutottak volna el mai fejlettségi szintjükre. Az első általánosan használt műanyag a bakelit volt. Ma már a hőre lágyuló polimerek adják a feldolgozandó műanyagok 90 százalékát. A más iparágaktól átvett technológiák továbbfejlesztésével napjainkban gyakorlatilag már bármilyen méretű és formájú tárgy – az injekciós tűtől a hajótestig – elkészíthető belőle. Ráadásul a hagyományos szerkezeti anyagoknál alkalmazott módszereknél lényegesen gazdaságosabban.

A két nagy

A Borsodchem Rt. tavalyi nyeresége a rekordnyereséget hozó 2000-es évtől 34 százalékkal elmaradt. Az év elején közzétett gyorsjelentés szerint mindössze 8,1 milliárd forintos adózott nyereséget ért el 2001-ben a cég. Az árbevétel a forinterősödés ellenére nyolc százalékkal nőtt – százhúszmilliárd forint körül alakult -, a kibocsátás minden fő termékkör esetében emelkedett. A Borsodchem-részvények tavaly 6000 forintot értek, az idén 4500 forint körül mozognak. * A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. tavaly 150 milliárdos árbevétel mellett 8,95 milliárd forint nyereséget ért el. A cégcsoport költségei kedvezően alakultak, jelentősen csökkent az eladósodottság. Bár a termékek ára 16 százalékkal csökkent, ennél nagyobb mértékben estek vissza az alapanyagárak. A cég részvényeit márciusban 3000 forintért kínálták.

Növekvő termelés, bűvülő export

A műanyaggyártás, elsősorban a -feldolgozás jellemzően háttéripari tevékenység. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló árucikként bukkan fel a mindennapi életben, hanem alkatrészként vagy részegységként.

Magyarországon az ágazat a nyolcvanas évek végén nem omlott össze, a belső piac zsugorodott ugyan, ám ezzel párhuzamosan sikerült exportpiacokat szerezni. Wappel Kálmán, a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) titkára szerint a nemzetközi tendenciáknak megfelelően a magyarországi műanyaggyártás és -feldolgozás az elmúlt évtizedben sokkal gyorsabban fejlődött, mint a nemzetgazdaság egésze. Az egy főre jutó műanyag-felhasználás öt év alatt 53 százalékkal nőtt, és 2001-ben – az MMSZ becslése alapján – meghaladta a 70 kilogrammot, ami nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető.

A termelés az 1970. évi 56 ezer tonnáról 1994-re 743 ezer tonnára növekedett, 2000-ben 1,009 millió tonnát állítottak elő. (1995-2000 között a hazai műanyagipar termelése 38, exportja 49 százalékkal növekedett. A felhasználás ugyanezen időszak alatt 53, importja 91 százalékkal bővült. A termelt műanyagok kétharmadát exportálták, főként a fejlett országokba. 2000-ben a kivitel értéke 582 millió, az importé 459 millió dollár volt. Jellemző, hogy az importált termékek átlagára lényegesen meghaladta az exportáltakét.) Végleges adatok ugyan még nincsenek, de a hatvan tagvállalatot tömörítő Magyar Műanyagipari Szövetség előzetes összesítéséből kiolvasható: a cégek 2001-ben 1,035 millió tonna műanyagot gyártottak, ez a mennyiség mintegy 2,6 százalékkal haladta meg a 2000-es évben regisztráltat.

A legnagyobb mennyiségben igényelt műanyagok – az úgynevezett tömegpolimerek – majd mindegyikét gyártják hazánkban. Polietilént és polipropilént a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Rt., PVC-t a BorsodChem (BC), polisztirolt a Dunastyr állít elő. Egyéb műanyagfélékből nem számottevő a hazai termelés, holott lenne igény például speciális, úgynevezett pásztázható PVC-re, valamint műszaki műanyagokra. Bár tény, hogy több terméket olcsóbban lehet importálni, mint idehaza gyártani.

A tömegműanyagok közül tavaly a legdinamikusabban a polipropilén (PP) gyártása nőtt, 30 ezer tonnával többet, 260 ezer tonnát gyártottak. A bővülés döntően annak köszönhető, hogy a TVK Rt. – még 1999-ben beindított – évi 140-150 ezer tonna kapacitású gyára gyakorlatilag teljes kihasználtsággal működött. (A TVK 120 milliárd forintos stratégiai fejlesztési projektjének mindhárom beruházási programja az eredeti elképzeléseknek megfelelően halad. A német Linde cég tavaly szeptember végére fejezte be az évi 250 ezer tonna kapacitású olefinüzem tervezését. Megkezdődtek a tárgyalások az új, évi 200 ezer tonna kapacitású polietiléngyár lehetséges kivitelezőivel, és megszületett a megállapodás a polipropiléngyár kapacitásának 40 ezer tonnával való bővítéséről. A fejlesztésekhez szükséges 280 millió euró hitel felvételével kapcsolatos tárgyalások is elkezdődtek.)

A PVC-ből 1,3 százalékkal többet, 267 ezer tonnát állított elő az ipar, a polisztirolgyártás viszont 94,9 ezer tonnáról 84,9 ezerre mérséklődött. Polietilénből 291,8 ezer tonnát gyártottak

Az elmúlt évben – az enyhe világgazdasági recesszió ellenére – az ágazat megismételte korábbi kimagasló exportteljesítményét. A kivitel 763 ezer tonna volt. (Az első negyedévben még 11 százalékos növekedést regisztráltak, ám a következő időszak korántsem sikeredett így, a további dinamikus bővülés helyett lejtmenet jött.) Az import ugyancsak bővült, sőt növekedése jelentősen meghaladta a kivitelét: a korábbi 407 ezer tonnával szemben 423 ezer tonna érkezett az országba. Túlnyomórészt a drágább alapanyagokból érkezett be több – például a padlókárpithoz használt E-PVC-ből vagy a üdítőitalos palackok alapanyagául szolgáló PET-ből. Ráadásul ezeket belföldön nem is gyártják, így – valószínűsíthető – behozataluk növekedése a jövőben legfeljebb csak lassulhat.

A műanyagipar helye az ipar és a vegyipar egészében (termelési értékben)

 

1996

1997

1998

1999

2000

00/96

00/99

Mrd Ft

%

Ipar

4359

5957

7521

8865

11 740

269,3

132,4

Vegyipar

821

1041

1157

1232

1 764

214,9

143,2

Műanyagipar

232

308

354

385

542

233,6

140,8

Műanyag-feldolgozó ipar

117

145

192

213

268

229,1

125,8

Forrás: KSH

Forinterősödés és árverseny

A cégek eredményességét – főleg a sokat exportálókét, illetve a kis- és közepes vállalatokét – kedvezőtlenül érintette a forint múlt évi erősödése. (Az érintett társaságok ugyanis továbbra sem – vagy csak ritkán – kötnek árfolyam-kockázati biztosítást.) Emiatt a műanyagalapanyag-gyártás jövedelmezősége 2001-ben egyértelműen romlott.

A műanyagipar nyereségességét a felvevőpiac beszűkülése is ronthatja. A dekonjunktúra elsősorban az elektronikus berendezések piacán volt érzékelhető 2001-ben. Tőlünk keletebbre olcsóbban termelnek, így az európai – magasabb költségekkel működő – műanyagipari cégek erős árversenybe kerülnek. A hazai illetékesek ennek ellenére úgy látják, hogy a közép-európai, ezen belül a magyar ágazat is dinamikusan fejlődhet, a késztermékgyártás belföldi növekedési üteme – várhatóan – évente 5-6 százalékos lesz 2005-ig.

Nyugat-Európában tavaly mintegy 34 millió, Magyarországon körülbelül 1 millió tonna műanyagot állítottak elő. Ha a Lajtán túl nem is, a kelet-európai régióban a hazai vállalatok meghatározó szerepet tölthetnek be.

TVK-adatok (IAS, konszolidált)

 

1999

2000

2001

2000

2001

IV. negyedév

Alkalmazottak száma

3 304

2 587

2 185

2 587

2 185

Árbevétel (M Ft)

122 360

194 942

150 008

54 206

39 843

– export (M Ft)

81 501

122 336

69 340

n. a.

15 439

Üzemi eredmény (M Ft)

6 030

7 312

8 954

-2 930

3 626

Adózás előtti eredmény (M Ft)

5 666

8 260

8 648

-3 419

1 783

Nettó eredmény (M Ft)

7 196

1 451

8 568

-9 634

1 940

Jegyezett tőke (M Ft)

22 605

24 700

24 623

24 700

24 623

Saját tőke (M Ft)

72 655

57 754

95 149

87 754

95 149

Összes eszköz (M Ft)

154 618

166 178

137 770

166 179

137 770

Forrás: TVK Rt.

Élen a csomagolás

A műanyag-feldolgozás – a 2000-es igen magas bázishoz képest – körülbelül 5 százalékkal bővült tavaly. 2000-ben a műanyag termékek mennyisége 510 ezer tonna, értéke 265 milliárd forint volt. Ebből 196 ezer tonnát exportáltak 417 millió dollár értékben. A legdinamikusabban a csomagolóanyag-gyártás növekedett. Szintén kiemelkedően gyarapodott az építőiparnak előállított termékek (például csövek, hőszigetelő anyagok) és a járművekbe, elektromos berendezésekbe és háztartási gépekbe beépített alkatrészek mennyisége.

Wappel Kálmán szerint a hazai műanyag-feldolgozó cégek számáról nincs hiteles adat. Az e körbe tartozó tevékenységek viszonylag kis tőkével beindíthatók, és ha nincs kereslet, a vállalkozás szüneteltethető, illetve akár fel is számolható. Az üzemek többsége azonban valamely vertikumhoz tartozik, azaz a néhány nagy nemzetközi cég beszállítója. Napjainkra jellemző az erőteljes koncentráció: a tíz legnagyobb cég – ezek közé tartozik például a Pannonpipe és a Graboplast – állítja elő a hazai műanyag termékek 30 százalékát (a külföldi tulajdonú cégek az 50 százalékát, értékben már a hatvan százalékát). A tisztán műanyag-feldolgozással foglalkozó társaságok gépparkjának jelentős része elavult, ami versenyhátrány a nyugat-európai piacon. (Ez a megállapítás nem vonatkozik a legnagyobb hazai és a külföldi műanyag-feldolgozó társaságok magyarországi leányvállalataira.) A gyors korszerűsítést hátráltatja, hogy a műanyag-feldolgozás jövedelmezőségi szintje alacsony, így alig képződik forrás.

A műanyag csomagolóanyagokat gyártó magyarországi cégek körében is nagy a fluktuáció. A hőre lágyuló műanyagok gyártásával foglalkozó egykori pilisszántói ipari szövetkezet termelésének legnagyobb részét a fröccsöntött műanyagok teszik ki, ezenkívül műanyag csomagolóanyagokat, leginkább polietilénfóliákat készítenek. A szövetkezet fénykorában havonta mintegy 90 tonna csomagolóanyagot gyártott, tavaly alig 7 tonnát. Töröky Gyula, a Plastline Kft. ügyvezetője – a szövetkezet tavaly alakult át kft.-vé – a termelés visszaesését az egyre magasabb alapanyagárakkal és a megrendelések apadásával indokolja. A kilencvenes évek végén az olajárrobbanás miatt a csomagoló-alapanyagok – elsősorban a polietilén és a polipropilén – ára 80-90 százalékkal emelkedett. Az alapanyagárak azóta ugyan fokozatosan csökkennek, de tapasztalatuk szerint a környezetvédelmi termékdíj 1997-es bevezetése visszafogta a műanyag csomagolóanyagok iránti keresletet: számos megrendelő újra az olcsóbb papír felé fordult.

A főleg multinacionális vállalatokat ellátó, csak csomagolóanyagokat gyártó, lajosmizsei Folplast Műanyagfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. az elmúlt négy évben megduplázta a termelését. A cég polietiléntasakokat, -zsákokat, -szatyrokat, -táskákat és zsugorfóliákat gyárt, tavaly mintegy 3 ezer tonnát állított elő. A versenyben maradáshoz minimálisra szorították költségeiket, megszüntették a fröccsöntő üzemet, partnereik igényeihez alakították a csomagolóanyag-termelést, és speciális, többrétegű csomagolóanyagokkal is előrukkoltak... Folyamatosan fejlesztenek: eddig mintegy 150 millió forintot fordítottak gépbeszerzésre és épületfelújításra.

Biztos megrendelői vannak a kizárólag flakonokat gyártó Almand Műanyagipari Kft.-nek. Forgalmukat – mint mondják – sem az alapanyagok drágulása, sem a termékdíj nem vetette vissza. 2000-ben 23 millió flakont állítottak elő, tavaly 2,5 millióval többet. Időközben váltottak: kisebb s olcsóbb palackokat készítenek, termékeik súlyának csökkenésével párhuzamosan a fizetendő termékdíj is mérséklődik.

A műanyagipar jövőjét illetően Veress Árpád, az MMSZ elnöke optimista. Noha a fejlődő országokban nő a legrohamosabban – évi 6-8 százalékkal – a műanyagok felhasználása, a kelet-európai régió sem panaszkodhat a maga 4-5 százalékos piacbővülésével. Veress szerint nem szabad lebecsülni a hazai lehetőségeket, még ha a fejlődési ütem lassulása várható is.

A TVK Rt. főbb termelési adatai

 

2000

2001

Kapacitás(kt/év)

Termelés(kt)

Kapacitás- kihasználás (%)

Kapacitás(kt/év)

Termelés(kt)

Kapacitás- kihasználás (%)

Etilén

360

368,0

102,2

370

359,1

97,1

LDPE

120

107,9

88,9

120

104,9

89,5

HDPE

200

191,1

95,6

200

184,4

92,2

PP

285

226,7

81,0

290

260,3

89,8

Forrás: TVK Rt.

BorsodChem-adatok (IAS, konszolidált)

 

1999

2000

2001

2000

2001

IV. negyedév

Alkalmazottak száma

3 468

4 303

4 138

4 303

4 138

Árbevétel (M Ft)

72 593

110 347

119 580

29 762

30 612

– export (M Ft)

53 386

88 463

91 623

24 273

22 856

Üzemi eredmény (M Ft)

7 942

11 267

7 440

439

761

Adózás előtti eredmény (M Ft)

8 628

12 574

8 351

964

2 168

Nettó eredmény (M Ft)

8 393

12 367

8 134

984

1 951

Jegyezett tőke (M Ft)

10 524

12 311

12 311

12 311

12 311

Saját tőke (M Ft)

46 498

74 207

80 734

74 207

80 734

Összes eszköz (M Ft)

64 271

132 562

145 543

132 532

145 543

Forrás: BorsodChem Rt.

Lassan bomló hulladék

Az iparág jelentős mennyiségű, hosszú idő alatt lebomló hulladékot is "előállít". Nyugat-Európában az összes szilárd hulladéknak egy százaléka, a kommunális hulladék tömegének pedig mintegy 10 százaléka műanyag. Magyarországon az egy főre jutó műanyag-felhasználás fele a nyugat-európai átlagnak, így a képződő hulladék is kevesebb. Az általános szemétproblémának tehát nem a műanyagok a főszereplői, legalábbis mennyiségi értelemben nem.

A természetben szétdobált, elsősorban csomagolási hulladékból (papír, üveg, műanyag, fém) álló szemét azonban súlyosan szennyezi a környezetet, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával foglalkozni kell. A hulladékok gyűjtésének, előkezelésének és hasznosításának a nemzetközi gyakorlatban sokféle módját alkalmazzák. A tiszta és azonos fajtájú műanyaghulladékok általában újra feldolgozhatók, a gyártásközi hulladékok esetében ez ma már csaknem 90 százalékban meg is valósul. Az elhasznált, feleslegessé vált termékek (hulladék) újrafeldolgozása szintén lehetséges, a szükséges berendezések és technológiák már léteznek. Az újrafeldolgozás arányának növelése elsősorban nem műszaki, hanem gazdasági és piaci probléma.

A gyűjtés, a szétválogatás és az újrafeldolgozásra történő előkészítés költségeit a gazdasági élet szereplőinek, végső soron a lakosságnak kell viselnie. Piaci korlátok is vannak, hiszen a másodnyersanyagból készíthető termékek értékesítési lehetőségei korlátozottak. Fentiekkel magyarázható, hogy a csomagolási műanyaghulladékok újrafeldolgozása sok gazdag nyugat-európai országban is csak 2001 végére érte el a kitűzött 15 százalékos arányt, Nagy-Britanniában pedig még ekkora sincs. Magyarországon az elmúlt évben megközelítette a 10 százalékot – ez a gyakorlatban 15 ezer tonna hulladék visszagyűjtését jelentette -, és a hulladékgazdálkodási törvény 2005-re írja elő a 15 százalék elérését. Akkor várhatóan 180 ezer tonna ilyesféle szemét keletkezik, amiből legalább 27 ezer tonnányit kell visszaforgatni.

A műanyagok magas energiatartalma lehetővé teszi, hogy energetikailag is hasznosítsuk a fölöslegessé vált dolgokat. Nyugat-Európában jelenleg ez a hasznosítás dominál: kétszerese az újrafeldolgozásnak. Kinyerhető az energia kommunális égetőművekben vagy cementgyárakban. A hazai cementgyárakban 20 ezer tonnányi hulladék hasznosítható, a rákospalotai hulladékégetőben szintén ugyanennyi.

A hulladékok gyűjtésének és hasznosításának költségeit a környezetvédelmi termékdíjból kellene fedezni. Csak hát egyelőre a beszedett összeg jelentős része máshova megy... A szakma szerint a hatékonyság növelése érdekében a közeli jövőben – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően – létre kellene hozni a licencdíjon alapuló, a befizetők által ellenőrzött, koordináló testület által irányított hulladékhasznosítási rendszert.

A BorsodChem Rt. árbevétele termékcsoportonként (M Ft)

 

2000

2001

PVC-por

45 237,0

35 511,6

PVC-kompaundok

5 265,9

4 868,1

MDI-termékek

1 690,4

18 359,7

TDI-termékek

0,0

2 569,9

Marónátron

4 522,7

8 455,6

Anilin

3 729,5

5 257,2

Műanyag félkész és késztermék

10 066,8

10 994,3

Egyéb termékek

24 620,1

33 564,1

Összesen

110 346,9

119 580,5

Forrás: BorsodChem Rt. 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!