Adagolt kibocsátás
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.
Allokáció
Túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről.
Anyavállalat
Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
– a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
– más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
– a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
– a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.
Aukció
A forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre, és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek.
Állampapír
A magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Áru
Minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt.
Befektetési alap
Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetésialap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel.
Befektetésialap-kezelési tevékenység
A befektetésialap-kezelő által a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetésialap-kezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.
Befektetésialap-kezelő
Befektetésialap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság.
Befektetésialapletét-kezelési tevékenység
Az a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetésialap-kezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is –, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi.
Befektetésialapletét-kezelő
A befektetésialapletét-kezelési tevékenységet végző hitelintézet.
Befektetési alap saját tőkéje
A befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos.
Befektetési eszköz
Befektetési eszköznek minősülnek az átruházható értékpapírok, a pénzpiaci eszközök, az értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket, a határidős kamatlábügyletek, a kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek, a vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.
Befektetési hitel
Értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában.
Befektetési jegy
Befektetési alap nevében (javára és terhére) – meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
Befektetési jegy folyamatos forgalmazása
A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása.
Befektetési tanácsadás
Befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele.
Befektetési szolgáltató
A befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat.
Befektető
Az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetésialap-kezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.
Befolyásoló részesedés
Valamely személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, avagy alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
Bizományosi tevékenység
Megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége.
Csereügylet
A számviteli törvény szerinti swapügylet, azaz valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után. Az úgynevezett kamatswap-ügylet valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és – bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított – változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréjét jelenti.
Deltatényező
Az opció alapjául szolgáló befektetési eszköz, áru vagy deviza árfolyamának (árának) egy pénzegységnyi változása hatására az opció értékében bekövetkező változást jelző mutatószám.
Dematerializált értékpapír
Elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.
Devizabelföldi
Devizabelföldinek minősül
– az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet,
– a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót – ideértve az egyéni céget is – és az önfoglalkoztatót) is,
– az előbb említett vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
– a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (ide nem értve a vámszabad területi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó, úgynevezett külföldön tevékenységet végző társaságot),
– a külföldön lévő külképviselet.
Devizakülföldi
Devizakülföldinek tekintendő
– a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
– a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
– a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
– a vámszabad területi társaság,
– a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó, úgynevezett külföldön tevékenységet végző társaság.
Dotációs tőke
A fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.
Egyedi kockázat
Az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata.
Elfogadott ország
Magyarország, valamint minden olyan ország, amely kielégíti a következő feltételeket:
– a befektetési szolgáltatási tevékenység prudens folytatása biztosított és megfelelően felügyelt,
– rendelkezik a pénzmosás megelőzését szolgáló megfelelő jogszabályi előírásokkal,
– rendelkezik megfelelő adatvédelmi előírásokkal, és
– illetékes felügyeleti hatóságával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének együttműködési megállapodása van.
Elismert (szabályozott) piac
Az elfogadott ország tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik, és kielégíti az alábbi feltételeket:
– a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,
– rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
– a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
– biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
– a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,
– a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),
– a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, és
– a piacot az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elismeri (nyilvántartásba veszi és közzéteszi).
Ellenőrző részesedés
Valamely személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján
– a személy a vállalkozással, illetőleg a vállalkozás tulajdonosaival kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illetőleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja,
– a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll: a nyereség átadása vagy a veszteség viselése, a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja és egyidejűleg legalább befolyásoló részesedésnek is minősül,
– a közös irányítás az igazgatóság vagy egyéb vezető testületek – részben vagy teljesen azonos – összetételén keresztül.
Ellenőrzött társaság
Az olyan részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság, amelyben annak működése során valaki jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. (Jelentős befolyással rendelkezik a tag [részvényes], ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes [uralkodó tag], ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével rendelkezik.)
Elszámolási rendszer
Pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás.
Elszámolóház
A tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet.
Értékpapír
A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz.
Értékpapírkód (ISIN-azonosító)
A központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja.
Értékpapír-sorozat
Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.
Értékpapír-kölcsönzés
Értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.
Értékpapír-letéti őrzés
Értékpapír befektetési szolgáltató által megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása.
Értékpapírletét-kezelés
Értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás.
Értékpapírszámla
A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Felügyeleti hatóság
A külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet.
Felosztott hozam
A tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetésialap-kezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetésialap-kezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni.
Forgalomba hozatal
Az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás.
Forgalmazó
Az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató.
Főiroda
Az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik.
Független pénzügyi szakértő
Olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel.
Garanciaalap
Tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál.
Harmadik ország
Az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak.
Hátralévő átlagos futamidő
Fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration).
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Hosszú pozíció
Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg.
Indexkövető befektetési alap
Olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely elismert (szabályozott) piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott.
Intézményi befektető
Intézményi befeketőnek minősül:
– a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetésialap-kezelő, a kockázatitőke-társaság, kockázatitőke-alap, a biztosító részvénytársaság, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,
– mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő.
Járulékos vállalkozás
Olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás vagy befektetésialap-kezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez.
Jegyzés
Az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére.
Jegyzési garancia vállalása
Az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás.
Jegyzett tőke
Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke, a létesítő okiratban meghatározott összegben. Jegyzett tőke a dotációs tőke is.
Kapcsolt vállalkozás
A vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelőbizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
Kereskedelmi tevékenység
Befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje.
Kibocsátási program
Egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő, egymást követő értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait.
Kibocsátó
Az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.
Klíring
Fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven).
Klíringtag
Az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy.
Kockázatvállalás
Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történő kockázatvállalás, így különösen
– befektetési hitel nyújtása az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,
– halasztott pénzügyi teljesítés engedése az ügyfélnek, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,
– az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlása, tulajdonban tartása,
– tulajdoni részesedés megszerzése, tulajdonban tartása az ügyfélvállalkozásban, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó bármely vállalkozásban,
– minden olyan pozíció, amely az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott értékpapírra vezethető vissza,
– az ügyfél, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személy által kibocsátott, a befektetési szolgáltatónál óvadékba helyezett értékpapír,
– értékpapír-kölcsönzés,
– az ügyféllel, illetőleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen egyéb követelés, ide nem értve a szavatoló tőke kiszámítása során a befektetési szolgáltató által levont tételeket, valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló követelést, értékpapír-adásvételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelést.
Kollektív befektetéskezelés
A kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység.
Kollektív befektetési értékpapír
A befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító – bemutatóra vagy névre szóló – okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja – az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva – az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés.
Kollektív befektetési forma
Azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást.
Központi értékpapír-nyilvántartás
A központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás.
Központi értékpapírszámla
A központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként és értékpapírszámla-vezetőnként vezetett összesített nyilvántartás.
Közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás
Egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
Leányvállalat
Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Likvid eszköz
A pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét.
Másodlagos értékpapír
Letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír.
Nettó eszközérték
A befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is.
Nyílt végű befektetési alap
Az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyeket folyamatosan forgalmaznak.
Nyilvános ajánlattétel
Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat.
Nyilvános forgalomba hozatal
Az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala.
Nyitott pozíció
A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem, vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke.
Nyitva szállítás
Olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik.
Pénzpiaci eszköz
Sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló – értékpapírnak nem minősülő – okirat.
Pénzügyi eszköz
A befektetési eszköz és a deviza.
Portfólió
A portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége.
Portfóliókezelés
Az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli.
Pozíciólezáró nettósítás
Azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repóra vagy fordított repóra, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik.
Repó- és fordított repóügylet
Minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet), vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet).
Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg.
Rövid pozíció
Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg.
Sorozatban kibocsátott értékpapír
Az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír.
Szavatoló tőke
A befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéjének azon része, valamint azok az egyéb források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonhatók.
Származtatott (derivatív) ügylet
Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).
Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír
Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
Teljesítés
A klíringtagok egymással szemben – valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között – fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása).
Tőzsde
A hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet.
Tőzsdei adat
A tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorba rendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek.
Tőzsdére bevezetett értékpapír
A tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír.
Tőzsdei kereskedő
A tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy.
Tőzsdei termék
A tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru.
Ügyfél
Az a személy, aki törvény alapján arra felhatalmazott szervezettől, személytől befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást vesz igénybe.
Ügyfélcsoport
Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport, a vegyes tevékenységű csoport, a pénzügyi holding társaság tagja) kockázatot vállalt, és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert
– az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,
– az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni. Ilyen kapcsolatnak számít különösen a kezesség, a készfizető kezesség, a garancia és az egyéb biztosíték, a jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség, a közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni, a közeli hozzátartozói viszony (közös háztartásban élő hozzátartozók esetén).
Ügyfélszámla
Az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál.
Ügynök
A befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi, és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli. Ügynök az is, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet végez.
Üzletszerű tevékenység
Az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.
Vállalkozás
Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell.
Vezető állású személy
Vezető állású személynek minősül a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg.
Zárt végű befektetési alap
Az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra.
Az összeállítást készítette: