Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében, a megbízó javára a saját nevében köt szerződést. A Ptk. az adásvételi szerződésre kötött bizományt nevesíti tipikusként, de ettől függetlenül az úgynevezett vételi és eladási bizományon kívül egyéb ügyletekre is köthető bizományi szerződés. Nincs lehetőség azonban bizományosi konstrukcióban fuvarozásra szerződni, mert az ilyen tartalmú megállapodás a szállítmányozási szerződés körébe tartozik, emellett kizárt a bizományosi konstrukció alkalmazása olyan szerződéseknél is, melyeket csak személyesen lehet megkötni.
A bizományi szerződés a polgári jogban úgynevezett vegyes típusú szerződésfajta: a megbízási szerződés elemei mellett magában hordoz vállalkozási jellegű ismérveket is. A bizományi szerződés a tevékenység gondos kifejtésére irányul, ezért elsősorban úgynevezett gondossági kötelem, de a bizományos főkötelezettsége mégis egyfajta eredmény létrehozása, azaz a szerződés megkötése. Emellett a felelősségre, a díjazásra és a költségviselésre vonatkozó szabályok is az eredménykötelemre jellemző sajátosságok.
A szerződő felek
A bizományi szerződés alanyai a bizományos és a megbízó. A jogviszonynak harmadik alanya is van: a bizományossal szerződő harmadik személy, akinek azonban a megbízóval nincs közvetlen kapcsolata, mert a bizományos a harmadik személlyel a megbízó javára, de a saját nevében köti meg a szerződést. Ilyenkor két szerződés jön létre, és a bizományos mindkét szerződésnek az alanya.
A szerződés kötelező tartalma
A bizományi szerződés meghatározott megállapodás megkötésére irányul, így létrejöttéhez nem elegendő annak meghatározása, hogy a bizományos milyen típusú szerződést köteles kötni, hanem a feleknek meg kell határozniuk a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit is.
Az ellenszolgáltatás a bizományosi díj. A bizományi szerződésnek fogalmi eleme a visszterhesség, ezért annak ingyenes megkötésére nincs lehetőség. A bizományosi díj összegszerű meghatározásának hiánya azonban a szerződést nem teszi érvénytelenné, illetőleg nem jelenti azt, hogy a felek között más szerződéstípus jött volna létre. A bizományos díja ugyanis lehet a limitár és az eladási ár közötti különbözet is.
Eltérés a szerződéses feltételektől
Ha a szerződés alapján a bizományosnak adásvételi szerződést kell kötnie, a bizományi szerződésben meg kell határozni a limitárat. Amennyiben eladási bizományról van szó, a limitár a legalacsonyabb eladási ár, vételi bizomány esetén pedig a legmagasabb vételár. A bizományosnak minden esetben a megbízó érdekeit szem előtt tartva kell a limitárat figyelembe vennie.
Az eltérés jogkövetkezményei attól függnek, hogy az eltérés a bizományos javára történt-e, illetve hogy jelentős volt-e.
Szerződés kedvezőbb feltételekkel
Abban az esetben, ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg.
Az előny többnyire abban jelentkezik, hogy a bizományos a limitárnál magasabb áron ad el, illetve a limitárnál olcsóbban vásárol. Nincs akadálya azonban annak, hogy a felek a bizományi szerződésben megállapodjanak arról, hogy az elért előnyön az általuk meghatározott mértékben osztoznak, avagy ez a vagyoni előny a bizományost illeti meg.
Eladás áron alul
Amennyiben a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót nem tudta idejében értesíteni.
Utasításkérési kötelezettség
A felek együttműködési, tájékoztatási kötelezettségéből és abból, hogy a megbízottnak a megbízó utasításai szerint és a megbízó érdekének megfelelően kell teljesítenie, az következik, hogy ha a bizományos a megállapított áron alul tud eladni, vagy a megállapított áron felül tud vásárolni, ki kell kérnie a megbízó utasítását. Előfordulhat azonban, hogy a bizományosnak nincs elég ideje arra, hogy a megbízó utasítását kikérje, mert ez alatt az idő alatt olyan körülmények következnének be, amelyek miatt a megbízót a díjkülönbözeten túlmenően további érdeksérelem érné. Ezért a bizományos köteles az árkülönbözetet a megbízónak megfizetni, ha a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el.
Mentesülés az árkülönbözet megfizetése alól
A bizományos az árkülönbözet megfizetése alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést – a szerződés megkötését követően bekövetkezett körülményváltozások miatt – a megállapított áron megkötni nem lehetett, és az eladással a megbízót kártól óvta meg, továbbá a fentiekről a megbízót idejében értesíteni nem tudta. Ilyen eset lehet például, ha a dolog az értékesítés hiányában megromlana.
Lényeges eltérés
Ha a bizományos lényegesen eltér a bizományi szerződésben kikötött feltételektől, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, azonban az értékkülönbözetet megtéríti.
A szerződés visszautasítása
A megbízó jogosult az adásvételi szerződés visszautasítására, ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltért. Ebből következően lényegtelen eltérés nem ad alapot az adásvételi szerződés visszautasítására. A megbízó ezen túlmenően akkor sem utasíthatja vissza az adásvételi szerződést, ha a bizományos a vételi bizománynál a limitár és a vételár közötti különbözetet megtéríti, hiszen ilyenkor a megbízót nem éri semmilyen hátrány.
Bizomány és megbízásA bizomány lényegében a megbízás önállóan nevesített alakzata, mögöttes joganyagként azonban erre a szerződésfajtára a megbízás szabályait kell alkalmazni. * Eljárás a megbízó nevében * Különbség a megbízási és a bizományosi ügylet között, hogy a megbízott minden esetben a megbízó nevében, a megbízó képviselőjeként eljárva köti meg a szerződést (ha a szerződéskötés a megbízással együtt jár). A megbízott által kötött szerződés alapján közvetlenül a megbízó lesz jogosított, illetve kötelezett. Bizományi szerződésnél a bizományos a saját nevében köti meg a szerződést, a megbízó nem lesz közvetlenül alanya ennek a szerződésnek, azaz a harmadik személlyel nem áll jogviszonyban. * A szerződés tárgya * A két szerződés között mindezeken túlmenően lényeges különbség az is, hogy megbízás tárgya bármely tevékenység lehet, a bizományé azonban kizárólag csak szerződéskötés. * Ingyenesség, visszterhesség * A megbízási szerződés lehet továbbá visszterhes és ingyenes is, a bizomány azonban – mint korábban már említettük – minden esetben visszterhes jogügylet. |
A bizományos felelőssége
A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. Ennek alapján a bizományos követelheti a harmadik személytől a szerződésszerű teljesítést, ugyanakkor a harmadik személlyel szemben felelős azért, hogy a megbízó is eleget tegyen a bizományi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.
Igényérvényesítés
A megbízó közvetlenül a bizományossal szemben érvényesítheti az igényét, ha a bizományossal szerződő fél valamely kötelezettségének nem tesz eleget, és a megbízó e harmadik személlyel szemben közvetlenül nem léphet fel.
Ezért a bizományosnak megfelelő körültekintéssel kell kiválasztania a szerződő felet, mert annak szerződésszegéséért a megbízója irányában felelősséggel tartozik. Ezt a felelősséget nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti (erről a feleknek a szerződésben kell megállapodniuk).
Igényérvényesítési korlát
A bizományi szerződés alapján megkötött szerződésnek a megbízó nem válik közvetlenül alanyává, így a megbízó és a harmadik személy egymással szemben semmilyen igényt nem támaszthat és egymással szemben pert sem indíthat.
A hitelezők igényérvényesítésének kizárása
A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
– a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
– vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra, valamint
– a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy azok a megbízót illetik.
Ezek a követelések és dolgok egyébként a bírósági végrehajtási eljárásban sem foglalhatók le.
Helytállási köztelezettség
A bizományos köteles helytállni a megbízóval szemben a harmadik fél szerződésszegéséért.
Önszerződés
A Ptk. elismeri a bizományos önszerződési jogát. Ilyenkor a megbízó és a bizományos között nemcsak bizományi szerződés, hanem annak alapján az adásvételi szerződés is létrejön. Az önszerződéssel kettős jogviszony keletkezik a felek között, és ilyen esetben hiányzik a bizományossal szerződő harmadik személy. A bizományost és a megbízót nemcsak a bizományi szerződésből, hanem az adásvételi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek is megilletik, illetve terhelik. A bizományos az önszerződéskor is jogosult a bizományi díjra.
A belépési jog korlátozása, kizárása
A felek eltérhetnek a bizományi szerződésben, korlátozhatják vagy ki is zárhatják a bizományos önszerződési, illetve belépési jogát a megkötendő szerződésbe.
Bizományi díj és költségviselés
A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették, azaz a bizományos csak abban az esetben tarthat igényt bizományos díjra, ha az általa kötött szerződés teljesedésbe megy.
A bizományosi díj összetevői
A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat.
A díj meghatározása
A szerződés megkötésekor a bizományi díjat úgy kell meghatározni, hogy az fedezetet nyújtson a bizomány teljesítésével rendszerint együtt járó költségekre is. Nem tartoznak ebbe a körbe azok a költségek, amelyekkel a bizományi szerződés megkötésekor nem lehetett előre számolni. Az előre kalkulálható költségek lehetnek a dolog kezelésével, megvizsgálásával, értékesítésével vagy beszerzésével kapcsolatos költségek.
A költségek előlegezése
Főszabály szerint a bizományos nem köteles a költségek előlegezésére, de a felek a bizományi szerződésben kiköthetik, hogy a költségeket (vagy azok egy részét) a bizományos előlegezi meg. Ilyen esetben a feleknek a bizományi szerződés megszűnésekor kell egymás között elszámolniuk.
Költségviselés
A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti, de a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor, ha az adásvételi szerződés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.
Ilyen költségek lehetnek a dolog fenntartásával kapcsolatban utólag felmerült ráfordítások, de többletköltség például a forintleértékelésből származó árkülönbözetet is.
A szerződés teljesítésének hiánya
Amennyiben a harmadik személy a szerződést nem teljesíti, a bizományos nem tarthat igényt díjra, úgyszintén akkor sem, ha az általa megkötött szerződés érvénytelen, mert ebben az esetben is hiányzik a díjfizetés feltétele, vagyis a szerződés teljesítése.
Lehetetlenülés
Ha a bizományos által megkötött szerződés ellehetetlenül, a bizományost nem illeti meg a bizományi díj, hiszen a szerződés teljesítés nélkül szűnt meg. Amennyiben azonban a lehetetlenülésért a megbízó felelős, a bizományos kártérítés címén követelheti az elmaradt bizományosi díját.
A szerződés megszűnése
Felmondás
A megbízó azonnali hatállyal, a bizományos pedig 15 napos felmondási idővel felmondhatja a bizományi szerződést. Azonnali hatályú felmondásnál a szerződés a felmondás közlésével azonnal megszűnik, a rendes felmondás esetén a szerződés a felmondási idő elteltéig fennmarad.
A feleket a szerződés felmondásának a joga csak addig illeti meg, amíg a bizományos az adásvételi vagy más típusú szerződést nem köti meg. Ez a rendelkezés a bizományos érdekeit védi, hiszen ennek hiányában előállhatna az a helyzet, hogy a megbízó a bizományi szerződést megszünteti, ugyanakkor a bizományost továbbra is terheli az általa megkötött külön szerződésből eredő valamennyi kötelezettség.
A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis, folyamatos megbízási jogviszonynál azonban lehetőség van arra, hogy a felek korlátozzák a felmondás lehetőségét, s például hosszabb felmondási időben állapodjanak meg.
Megszűnés teljesítés hiányában
A bizományi szerződés megszűnésére irányadók a fentieken túlmenően a megbízás megszűnésére vonatkozó szabályok is, ha azok az említettekkel nem állnak ellentétben. Ennek megfelelően a szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha
– bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van;
– a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti, illetve ha
– a megbízás tárgytalanná válik.
A megszűnés időpontja
Amennyiben a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez.
Külkereskedelmi bizományA felek a külkereskedelemben többnyire exportbizományi, illetve importbizományi szerződéseket kötnek. Az ilyen bizományi szerződésnél figyelemmel kell lenni az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11-én kelt egyezmény szabályaira, amelyet hazánkban az 1987. évi 20. törvényerejű rendelettel hirdettek ki. Az alkalmazandó jog tekintetében a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet szabályait is alkalmazni kell. A nemzetközi magánjogi rendelkezések értelmében a bizományi szerződésre az a jog az irányadó, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában a bizományosnak a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy a telephelye van. * Kereskedelmi képviselet * A kereskedelmi képviseleti szerződés alapján a képviselő tartós jogviszony keretében, díjazás ellenében, a megbízó érdekében külkereskedelmi szerződések közvetítésére vállal kötelezettséget. A képviselőnek a külkereskedelmi szerződés megkötésére, valamint a megbízót kötelező nyilatkozat megtételére csak akkor van lehetősége, ha arra a szerződés kifejezetten feljogosítja. A kereskedelmi képviselő jogállása a megbízott jogállásához hasonló, nem a saját, hanem a megbízó nevében köti meg a szerződést, vagyis a megkötött szerződés alapján a megbízó válik közvetlenül jogosítottá, illetve kötelezetté. Külkereskedelmi vonatkozású bizomány esetén a harmadik személlyel a bizományos a saját nevében köti – a megbízó javára – a külkereskedelmi szerződést |