A befektetők tájékoztatása

Rendszeres tájékoztatás

Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. (A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni.) A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

A tájékoztató tartalma

Az éves gyorsjelentésnek, a féléves gyorsjelentésnek, illetve az éves jelentésnek a társaság évközi, illetve éves beszámolóit kell tartalmaznia, és a hozzá kapcsolódó elemzéseknek a beszámolókon kell alapulni azzal, hogy az egyes jelentések alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosnak kell lenniük (ha a kibocsátó az általa alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is biztosítani kell). Az éves jelentés kötelező tartalmi eleme a könyvvizsgálói jelentés is.

Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a rendszeres tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.

Az éves és féléves gyorsjelentésnek, valamint az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.

Határidők

A kibocsátó a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – a könyvvizsgálói felülvizsgálat után – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. (A befektetők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak.)

Hozzáférhetőség, nyilvánosság

A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A közleményt egy országos napilapban és egy, a PSZÁF által működtetett, vagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyilvános elektronikus adattovábbítási és tárolási rendszerben, vagy egy, a PSZÁF által kiadott vagy ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilapban kell közzététetni.

A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni vagy az előbb említett közzététellel, vagy úgy, hogy valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre bocsátják a jelentéseket. (A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a PSZÁF által engedélyezett szabályzatában az előzőekben ismertetett közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.)

A kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a fentiek értelemszerűen irányadók. Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatót megismerhessék.

A jelentések megküldése a PSZÁF-nak

Az éves és féléves gyorsjelentést az üzleti év, illetve a félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül meg kell küldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A felügyelet határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti a kibocsátót, ha a jelentés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek.

Mentesség

Az a kibocsátó, amely az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül tájékoztatót tesz közzé, mentesül az adott időszakra vonatkozó jelentéskészítési és -közzétételi kötelezettség alól, feltéve hogy a tájékoztató tartalma megfelel az adott éves jelentésre vagy gyorsjelentésre előírt követelményeknek. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó gyorsjelentést vagy éves jelentést nem tesz közzé.

Üzletszabályzat A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni az üzletszabályzatát, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás esetén azt az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé tenni. * Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapírügylet, illetőleg az áruügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.

Rendkívüli tájékoztatás

A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója – az állampapír kivételével – köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a PSZÁF-nak megküldeni, és legalább a rendszeres tájékoztató közzétételére meghatározott helyen közzétenni a következő adatokat:

– az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,

– zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

– a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye,

– az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,

– bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van,

– olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,

– jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),

– tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása),

– a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével,

– a kibocsátó bankszámlájának zárolása,

– csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,

– az alaptőke vagy a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése,

– az alaptőke vagy a saját tőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,

– olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,

– peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen, vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja,

– vezető állású személyekben bekövetkezett változás, és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége,

– a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van,

– vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

– a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

– a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,

– ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétenni,

– a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási szándéka,

– a kockázati tényezők jelentős megváltozása,

– a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,

– kötvény esetén a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény,

– kötvény esetén a kibocsátási célként megjelölt projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása,

– a kibocsátó társaság székhelyének, elérhetőségének megváltozása (új cím, új központi telefonszám, faxszám stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége,

– a kibocsátó társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés,

– egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír, különös tekintettel az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információra.

Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.

Felelősség Az éves és féléves gyorsjelentést, az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. A jelentések tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik. * A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. * Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan közzétételére. A kibocsátói nyilatkozatot nemcsak a jelentésekre előírt helyen, hanem a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik

– az értékpapír lejártával;

– nyilvános részvény kibocsátása esetében a PSZÁF engedélyével;

– az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.

Mentesítési engedély

Amennyiben a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a PSZÁF mentesítse a nyilvánossággal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség alól. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni, amelyben tájékoztatja az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól.

A felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha az említett feltételek nem állnak fenn. A határozatot a kibocsátó a jelentésekre előírt közzétételi helyeken köteles megjelentetni.

Befektetési alapok tájékoztatási kötelezettsége

Rendszeres tájékoztatási kötelezettség

Az alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként jelentést készíteni, megküldeni a felügyeletnek, s az alapkezelőnél és a forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni. A fentebb már említett helyen közleményben közzé kell tenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni.

Portfóliójelentés

Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazónál hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.

Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:

– az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;

– a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

– a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

– a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal;

– a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján;

– az alapkezelő engedélyének visszavonását két munkanapon belül;

– a befektetésialap-kezelési tevékenység átadását legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;

– a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

– a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását két munkanapon belül,

– az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;

– a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

– az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül.

A befektetési alap mint kibocsátó A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeknek az alap nevében az alapkezelő köteles eleget tenni. A befektetési alapról, az alapkezelőről szóló, a befektetőknek szánt minden olyan dokumentum, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, legkésőbb a befektetők részére való hozzáférés napjával be kell nyújtani a PSZÁF-hoz. * Tilos a tájékoztató és a kezelési szabályzat tartalmától eltérő adatok közlése, valamint a befektetési alap hozamára, tőkéjének növekedésére vonatkozó ígéret. * A befektető részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót minden esetben, kibocsátáskor a tájékoztatót, a folyamatos forgalmazás során pedig a kibocsátási tájékoztatót, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést a befektető kérésére át kell adni, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt ingyenes dokumentumokat