Vásárlói klubok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
A rendszerváltás hozta be Magyarországra az elsősorban ingatlan, gépjármű vagy más tartós fogyasztási cikk megvásárlására szerveződő vásárlói klubokat, fogyasztói csoportokat. Népszerűségükben szerepet játszottak az akkor még igen magas kamatozású áruhitelek, illetve a részletfizetéses vásárlási lehetőségek hiánya is. A gyakorlatban azóta számos fogyasztóvédelmi probléma felmerült, ezért az idén már szigorú jogszabályi feltételeknek kell megfelelniük a fogyasztói csoportokat szervező cégeknek és a csoportok működési elveinek is.

A fogyasztói csoportok jellemzője, hogy a tagok által havonta fizetett törlesztőrészletekből a csoport a futamidő szerint meghatározott, szerződésben rögzített számú árucikket vagy ingatlant vásárol, amelyhez a tagok a rendszeresen megtartott sorsoláson, illetve licitáláson juthatnak hozzá. Az árverésen a hátralévő törlesztőrészletekkel lehet licitálni, s az a tag viheti haza az árut, aki több részlet egyszeri megfizetését vállalja. A futamidő lejártával és az összes törlesztőrészlet hiánytalan befizetésével természetesen az a fogyasztó is megkapja a kiválasztott dolgot, akit a futamidő alatt nem sorsoltak ki, vagy anyagi forrásai nem tették lehetővé, hogy részt vegyen a licitálásokon.

Fogyasztói problémák

A fogyasztói problémák az évek során többek között abból adódtak, hogy a tagok nem olvasták el figyelmesen a működési feltételeket. A hangzatos hirdetések, a reklámcélú összejöveteleken elhangzottak alapján aláírták a szerződést, majd később szembesültek azzal, hogy amennyiben nem sorsolják ki őket, és nincs elegendő készpénzük licitálni, csak hónapokkal vagy akár évekkel később szerezhetik meg a kívánt árut vagy ingatlant, s addig a pénzüket a csoportot szervező cég használja. Szintén sok probléma adódott abból, hogy azok a tagok, akik szerettek volna kilépni a csoportból, gyakran igen kedvezőtlen feltételekkel élhettek ezzel a lehetőséggel. Nemegyszer volt gond abból, hogy nem azt az árut kapták meg a tagok, amit kiválasztottak, vagy nem szállították azt időben. A csoportot szervező cég megszűnése esetére pedig nem mindig volt megfelelő garancia arra, hogy a tagok visszakapják a befektetett pénzüket.

A vásárlói klubok nagy része azonban sikeresen működik, hiszen olyan részletvásárlási lehetőséget kínálnak, amelynek jelentős szerencseeleme is van, ugyanis sorsolás útján a tagok közül bárki jóval a futamidő letelte előtt, tehát olcsóbban hozzájuthat a kiválasztott termékhez. Emellett elsősorban azoknak érdemes belépniük a fogyasztói csoportba, akiknek nincs szükségük azonnal a termékre, de biztosak benne, hogy legkésőbb a futamidő végével meg kívánják szerezni azt.

A jogi szabályozás célja elsősorban az volt, hogy olyan feltételrendszert írjon elő a fogyasztói csoportot szervező vállalkozásoknak, amely megfelelő garanciát teremt a befektető tagoknak, valamint a működési szabályok pontos meghatározásával a fogyasztók védelmét szolgálja. A 18/2001. (X. 11.) Korm. rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, a fogyasztói csoportot szervező vállalkozásoknak 2003. július 1-jéig – a vonatkozó okiratok csatolásával – a nyilvántartásba vétel céljából igazolniuk kell a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, hogy megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek. 2003. július 1-jétől már csak a nyilvántartásba vett szervezők működtethetnek fogyasztói csoportot.

Fogyasztói csoport

A fogyasztói csoportok a jogszabályi definíció szerint ingó vagy ingatlan tulajdonjogának megszerzésére alakulnak. A csoport tagja a szervező közreműködésével meghatározott időtartamon belül szerzi meg a tulajdonjogot, mégpedig úgy, hogy

– a szerződés létrejöttétől kezdődően, előre meghatározott esedékesség szerint egyszeri, illetve időszakos fizetést teljesít a szervezőnek;

– az adásvételi szerződés megkötésére való jogosultság időpontját a fogyasztói csoport tagjai között rendszeres időközönként megtartandó kiválasztás (sorsolás) eredménye határozza meg;

– a megvásárolandó dolgot a fogyasztó választja ki, és köti meg az adásvételi szerződést a tulajdonossal, a szervező csak a beszerzésben, a kiválasztásban és az adásvételi szerződés előkészítésében működik közre;

– a vételár kiegyenlítése – a fogyasztó kiválasztásának napján érvényes aktuális szerződéses érték erejéig – a fogyasztói csoportonként elkülönítetten kezelt, a szervező saját pénzeszközeitől elkülönített számlán elhelyezett, a fogyasztók által teljesített időszakos havi alaprészletek terhére történik.

A szervező szerződéses kötelezettségei

A szervező kötelezettségei a következők:

– megszervezi a fogyasztói csoportot;

– közreműködik az áru beszerzésében, kiválasztásában és az adásvételi szerződés megkötésében;

– a fogyasztók befizetéseit fogyasztói csoportonként elkülönítetten, naprakészen nyilvántartja és kezeli;

– a részvételi szabályzatban meghatározott rendszerességgel, de legalább negyedévenként kedvezményezetti kiválasztást (sorsolást) tart;

– amennyiben ingóknál 60, ingatlanoknál és építőanyagoknál 120 hónapon belül nem választják ki kedvezményezettként a fogyasztót, akkor az aktuális szerződéses érték rendelkezésre bocsátásával lehetővé teszi, hogy a fogyasztó megszerezze az általa kiválasztott áru tulajdonjogát;

– a fogyasztói csoport folyamatos működésének biztosítása érdekében ellátja a szervezési feladatokat;

– a fogyasztó nem teljesítése esetén gondoskodik a követelések és a jogkövetkezmények érvényesítéséről;

– tájékoztatja a fogyasztót, és ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket a részvételi szabályzat a feladatkörébe utal.

A fogyasztó szerződéses kötelezettségei

A szerződés alapján a fogyasztó köteles a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek az ott meghatározott időközönként eleget tenni, valamint a részvételi szabályzat szerint vállalt egyéb kötelezettségeit teljesíteni. Amennyiben pedig a feltételek (részvételi szabályzat) ismeretében, a szerződés aláírásától számított 15 napon belül visszavonja a részvételi szándékát, illetve a későbbiekben fel kívánja mondani a szerződést, ezt írásban kell bejelentenie a szervezőnek.

A fogyasztót az alábbi fizetési kötelezettségek terhelik:

– egyszeri regisztrációs díj;

– a szerződés időtartama alatt a havi alaprészlet, a szervezői tevékenységért fizetendő havonkénti megbízási díj, a szerződésben meghatározott biztosítási díj és a mindenkori közterheket tartalmazó részletek esedékesség szerinti megfizetése;

– a szervezőnek fizetendő, a tulajdonszerzéshez kapcsolódó, egyszeri jutalékos megbízási díj.

Szervezési feltételek

Kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság, illetve külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe szervezhet fogyasztói csoportot. Az ezzel foglalkozó gazdálkodó szervezeteket a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vétel feltételei:

– a kérelmezőt bejegyezzék a cégjegyzékbe;

– amennyiben külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepéről van szó, a kérelmező rendelkezzen legalább 20 millió forint dotációs tőkével és a külföldi vállalkozás olyan kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatával, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kinyilvánítja, hogy a magyarországi fióktelepe által kötött szerződésekből eredő kötelezettségeknek a fióktelep fizetésképtelensége esetére is maradéktalanul eleget tesz, illetve a hitelezői igények kielégítésére biztosítékot nyújt;

– a kérelmezőnek ne legyen adó-, járulék-, illeték-, vám-, illetve egyéb, adók módjára behajtandó köztartozása, s ezt az illetékes hatóságok 1 hónapnál nem régebben kiállított igazolással igazolják,

– a kérelmező részvételi szabályzata megfeleljen a jogszabályban foglalt feltételeknek;

– a kérelmező vezető tisztségviselői büntetlen előéletűek legyenek;

– a kérelmező vezető tisztségviselője ebben a minőségében ne szerepeljen olyan gazdálkodó szervezetben, amelyet a GM EKH hivatalból, vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőség kezdeményezésére – öt éven belül – törölt a nyilvántartásból;

– a kérelmező rendelkezzék vagyoni biztosítékkal;

– a kérelmező rendelkezzék a fogyasztói csoport szervezésére alkalmas irodahelyiséggel, és legalább heti két alkalommal eltérő napszakban hat órát nyitva tartó ügyfélszolgálati és információs helyiséggel;

– a kérelmező megfizesse a GM EKH-nak a nyilvántartásba vételi eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat, és a befizetést igazolja.

Az irodahelyiség akkor alkalmas fogyasztói csoport szervezésére, ha a szervező rendelkezik egy elkülönített, legalább 20 m2-es ügyfélszolgálati és információs helyiséggel, valamint a nyilvántartások vezetéséhez szükséges és az adatok kezelését, védelmét biztosító informatikai rendszerrel. Az ügyfélszolgálati és információs irodában ki kell függeszteni a GM EKH által jóváhagyott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt részvételi szabályzatot és a nyilvántartásba vételről rendelkező határozatot.

Amennyiben a kérelem nem felel meg a fentieknek, a GM EKH a hiányok megjelölése mellett hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újra hiányosan nyújtja be, vagy a hiánypótlási határidőt elmulasztja, a nyilvántartásba vételt megtagadja. A GM EKH a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, illetve azoknak a szervezőknek a jegyzékét, akiket a nyilvántartásból határozatával törölt.

Vagyoni biztosíték

A szervező gazdálkodó szervezetnek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, amelynek összege a fogyasztók által a tárgyévet megelőző évben befizetett havi alaprészletek összegének 8 százaléka, de legalább 20 millió forint.

Vagyoni biztosíték lehet:

– pénzbeli letét, amelyet hitelintézetnél kell lekötni és elkülönítetten kezelni, vagy

– belföldi biztosítóintézettel kötött olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely fedezetet nyújt a fogyasztói csoport tagjainak kártérítési igényeire.

A vagyoni biztosítéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia, amelyet a szervező minden év május 31-éig köteles a megfelelő okiratok benyújtásával igazolni a GM EKH-nak.

A működés megkezdése

A fogyasztói csoport működése, reklámokon népszerűsítése csak a nyilvántartásba való bejegyzésről szóló határozat kézhezvétele után, a GM EKH által jóváhagyott részvételi szabályzatban szereplő megnevezéssel, címen és feltételekkel kezdhető meg. Ugyanez áll a szerződéskötésekre is.

A nyilvántartásba vett szervező a fogyasztói csoport szervezésén és működtetésén kívül más, üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. A szervező, az alkalmazottak és tisztségviselői nem lehetnek a szervező által szervezett fogyasztói csoport kedvezményezettjei.

Elkülönített számla

A fogyasztói csoport tagjai által teljesített havi alaprészlet-befizetéseket a szervező köteles fogyasztói csoportonként a saját pénzeszközeitől elkülönített számlán elhelyezni. Az elkülönített számlán elhelyezett összeg felett a szervező tulajdonosként nem rendelkezhet, a számlán elhelyezett összeg és annak a pénzintézet által jóváírt kamatai a felhasználásig – befizetéseik arányában – a fogyasztói csoport tagjait illetik meg.

Az elkülönített számlán elhelyezett összeg terhére a szervező kizárólag szerződés alapján, a kedvezményezettet a kiválasztásakor megillető aktuális szerződéses érték kifizetésének jogcímén, a megvásárolandó ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosának vagy megbízottjának teljesíthet kifizetést.

Nyilvántartás

A szervező a fogyasztók befizetéseiről naprakészen, elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

– a fogyasztói csoport számát;

– a fogyasztó nevét, lakcímét, levelezési címét, anyja nevét;

– a szerződés sorszámát;

– a fogyasztó jogcímek szerinti részletességgel kimutatott befizetéseit, azok időpontját;

– a fogyasztót kiválasztásakor megillető, előre meghatározott ingó vagy ingatlan tulajdonjogának megszerzésére fordítható aktuális szerződéses értéket.

A csoport tagjai betekinthetnek a nyilvántartásba, de csak a rájuk vonatkozó adatokat ismerhetik meg. A szervező minden év július 31-ig, illetve január 31-ig írásban tájékoztatja a fogyasztót a befizetéseiről.

A működés ellenőrzése

A GM EKH folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervező megfelel-e a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek, és ellenőrzi, hogy ezek a feltételek a szervező működése során is folyamatosan fennállnak-e. Az ellenőrzés során a hivatal munkatársai beléphetnek a szervező irodájába, felvilágosítást kérhetnek a vezető tisztségviselőitől és vezető állású munkavállalóitól, betekinthetnek a fogyasztói csoport szervezésével és működtetésével kapcsolatos nyilvántartásokba és másolatokat készíthetnek azokról.

Az ellenőrzés jogkövetkezményeként a GM EKH

– kötelezheti a szervezőt, hogy megadott határidőn belül küszöbölje ki a jogsértést, illetve a jogszabályoknak megfelelően végezze tevékenységét;

– azonnal végrehajtható határozatával megtilthatja a szervezőnek, hogy új szerződéseket kössön;

– 10 millió forintig terjedő bírságot állapíthat meg;

– törölheti a szervezőt a nyilvántartásból.

Törlés a nyilvántartásból

Amennyiben a szervező jogutód nélkül megszűnik, kérelmére a GM EKH törli a nyilvántartásból. Ilyenkor a szervezőnek

– igazolnia kell, hogy a szerződésekből eredő kötelezettségeit valamennyi fogyasztóval szemben maradéktalanul teljesítette, vagy

– közjegyzői okiratba foglalt szerződés egyidejű csatolásával kell igazolnia, hogy gondoskodott arról, hogy az általa megkötött szerződéseket más szervező változatlan feltételekkel átveszi, továbbá

– igazolnia kell, hogy nincs köztartozása.

A GM EKH a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozatát megküldi az illetékes cégbíróságnak, az ügyfélszolgálati és információs helyiség működési engedélyén szereplő önkormányzati hatóságnak, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek.

Ajánlattétel és szerződéskötés

A szerződés a fogyasztó írásbeli szerződéses ajánlata alapján, a szervező ajánlatot elfogadó nyilatkozatával jön létre. A szerződéses ajánlat megtételét megelőzően ismertetni kell a fogyasztóval a részvételi szabályzatot. A fogyasztói csoportról szóló nyomtatott vagy elektronikus reklámnak legalább a hirdetési felület 5 százalékát elérő nagyságban tartalmaznia kell, hogy a hirdetés fogyasztói csoport szervezésére irányul. Emellett arra is utalni kell, hogy a fogyasztó a szerződés részleteiről és feltételeiről további tájékoztatást kérhet az ügyfélszolgálati irodán.

Az ajánlat visszavonása

Miután a fogyasztó aláírta és átvette a részvételi szabályzatot és a szerződéses ajánlatot, még 15 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, ajánlatát mégis visszavonja. A részvételi szabályzatban erre a jogra külön fel kell hívni a fogyasztók figyelmét. Az ajánlat visszavonását írásban kell közölni a szervezővel, mégpedig a szerződésben megjelölt székhelyre vagy ügyfélszolgálati irodába címezve. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a belépni szándékozó tagok alaposan áttanulmányozhassák a szerződést.

A szervező az ajánlat visszavonására nyitva álló határidő lejárta előtt semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el a fogyasztótól fizetést – az egyszeri regisztrációs díj kivételével. Amennyiben pedig a fogyasztó visszavonja ajánlatát, a regisztrációs díj ezer forintot meghaladó részét vissza kell neki fizetni.

A szerződés tartalma

Ingó és ingatlan tulajdonjogának megszerzésére egyaránt köthető szerződés. Az egy fogyasztói csoportba tartozó fogyasztókkal kötött szerződéseknek azonos árucsoportba tartozó dolgok megszerzésére kell irányulniuk. Azonos árucsoportnak minősül az ingatlanok árucsoportja, ideértve az építőanyagokat is, illetve az ingók árucsoportja.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

– a GM EKH által kiadott működési engedély és a jóváhagyott részvételi szabályzat számát;

– a szerződés sorszámát és a csoportszámot;

– a fogyasztó azonosításához szükséges adatokat;

– a fogyasztói csoportban részt vevők számának tervezett felső határát, a szerződés időtartamát;

– az árucsoport megnevezését;

– ingónál a szerződéskötéskori vételárat, ingatlan és építőanyag esetén pedig a szerződéses értéket, a részletfizetések számát, összegét, részletezését, esedékességének időpontjait;

– figyelmeztetést arra, hogy a részvételi szabályzat – a szerződés mellékleteként – annak elválaszthatatlan részét képezi;

– a fogyasztó nyilatkozatát, hogy a részvételi szabályzatot és annak tartalmát a szervező részletesen ismertette;

– olyan kikötést, amelynek értelmében a fogyasztót a szervező felé a részletfizetési kötelezettségen kívül az áru tulajdonjogának megszerzéséért semmiféle további fizetési kötelezettség nem terheli;

– a felek aláírását, a szerződés keltét.

A szerződést írásba kell foglalni, és egy példányát át kell adni a fogyasztónak.

Az a szerződés, amely nem tartalmazza a fenti kötelező tartalmi elemek valamelyikét, vagy a részvételi szabályzatban foglaltakkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, semmis.

Részvételi szabályzat

A fogyasztói csoport részvételi szabályzatának tartalmaznia kell:

– a szervező, valamint a csoport azonosításához szükséges adatokat;

– az árucsoport megnevezését;

– a szerződéskötés feltételeit;

– a fogyasztói csoportban részt vevők számának tervezett felső határát;

– az aktuális szerződéses érték és ezzel összefüggésben a fogyasztó által fizetendő havi alaprészletek emelésének (indexálás) gyakoriságát, feltételeit és számítási módját;

– a fogyasztó által fizetendő havi alaprészletek százalékában kifejezett, a szervező által meghatározott jogcímeken felszámított valamennyi egyéb, a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség arányát (költség-arány mutató);

– a fogyasztó késedelmes vagy nem teljesítése esetén követendő eljárást és annak jogkövetkezményeit;

– a fogyasztó általi rendes felmondás feltételeit, módját és az elszámolás szabályait;

– a szerződésnek a szervező általi azonnali hatályú felmondásakor, valamint a szerződés időtartamának végén a fogyasztóval való elszámolás szabályait;

– a szervezőnek fizetendő, a tulajdonszerzéshez kapcsolódó jutalékos megbízási díjnak a teljesítéskori aktuális szerződéses érték százalékban kifejezett arányát;

– rendelkezést arról, hogy a tulajdonszerzéshez kapcsolódó jutalékos megbízási díj a szervezőt csak akkor illeti meg, ha az előre meghatározott áru tulajdonjogára irányuló szerződés a fogyasztó és az áru tulajdonosa között érvényesen létrejön;

– a fogyasztó kedvezményezettként történő kiválasztásának módját és részletes szabályait;

– az áru beszerzésében, kiválasztásában és az adásvételi szerződés megkötésének előkészítésében való közreműködés feltételeit, módját;

– a fogyasztó tulajdonszerzését követően esedékes részletfizetések biztosítékaként elfogadható fedezetek körét és azok rendelkezésre bocsátásának szabályait.

Működési szabályok

A fogyasztói csoport nem rendelkezik önálló jogalanyisággal. A csoport akkor tekinthető megalakultnak, amikor a GM EKH által nyilvántartásba vett szervező a kedvezményezetti kiválasztás első időpontjáról írásban értesíti a fogyasztót. Az egy fogyasztói csoportba tartozó fogyasztók számának felső határa a szerződések időtartama alatt nem változtatható meg, a kedvezményezettként kiválasztott fogyasztó helyére – kivéve a fogyasztói jogok átruházását – új fogyasztó nem szervezhető be.

Kiválasztás

A részvételi szabályzatban meghatározott rendszerességgel, de legalább negyedévente nyilvános kiválasztást kell tartani az egy fogyasztói csoportba tartozó fogyasztók részvételével, amelyen valamennyi szerződéssel rendelkező fogyasztó részt vehet. A kiválasztásra – a helyszín és időpont pontos megjelölésével – a szervező hívja össze a fogyasztókat. Az értesítést legkésőbb a kiválasztás időpontja előtt nyolc nappal kézbesíteni kell.

Amennyiben a fogyasztót ingóknál 60 hónapon, ingatlanoknál és építőanyagoknál pedig 120 hónapon belül nem választják ki kedvezményezettként, a szervező köteles a mindenkori aktuális szerződéses érték rendelkezésére bocsátásával lehetővé tenni, hogy a fogyasztó megszerezze a kiválasztott dolog tulajdonjogát.

A fogyasztói csoport kedvezményezettjének kiválasztása előtörlesztés vállalásával (licitálással), illetve sorsolás útján történhet. Sorsoláson való részvételre, illetve előtörlesztés vállalására kizárólag az a fogyasztó jogosult, aki a kiválasztás megkezdésének időpontjáig valamennyi esedékes fizetési kötelezettségének eleget tett.

Licitálás

Előtörlesztéssel az a fogyasztó szerezheti meg a dolog tulajdonjogát, aki a számára előírt legtöbb havi részlet esedékesség előtti befizetését ígéri és teljesíti. Az előtörlesztés vállalása személyesen vagy a fogyasztó által írásba foglalt és a kiválasztás helyén a szervező által ismertetett előtörlesztési ajánlattal gyakorolható. Az előtörlesztés vállalásának nagysága nem irányulhat az előre meghatározott áru vételárának növelésére, és összege nem lehet nagyobb, mint az előtörlesztést vállaló fogyasztónak a szerződés időtartama alatt esedékes hátralévő havi törlesztőrészleteinek összege. Azonos nagyságú előtörlesztés vállalásakor követendő eljárást a részvételi szabályzat határozza meg, ennek hiányában a kedvezményezett fogyasztót sorsolás útján kell kiválasztani.

Sorsolás

Sorsolásos kiválasztáskor az a fogyasztó szerezheti meg a dolog tulajdonjogát, akinek sorszámát a közjegyző jelenlétében megtartott sorsoláson kisorsolják.

A fogyasztói jogok átruházása

Az a fogyasztó, aki a szerződésben meghatározott esedékes fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, a szerződésben foglalt feltételeket vállaló más személyre ruházhatja a csoportban elfoglalt helyét, az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. A fogyasztó személyében történő változás a belépő tag és a szervező írásbeli elfogadó nyilatkozataival válik hatályossá.

Felmondás

Amennyiben az a fogyasztó, akit még nem választottak ki kedvezményezettként, jelzi, hogy a szerződést rendes felmondással fel kívánja mondani, a szervező a befizetett havi alaprészletek összegét, a szerződésben meghatározott időtartam lejártát megelőzően a részvételi szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően visszafizetheti. Ez azonban csak lehetőség és nem kötelezettség, a fogyasztó nem követelheti a visszafizetést a szervezőtől. A visszafizetés további feltétele, hogy az csak a szervező saját pénzeszközei terhére történhet.

Amennyiben a fogyasztó a szerződésben megjelölt valamennyi fizetési kötelezettségét esedékesség előtt teljesíti, és ezáltal a szerződés a fogyasztó és a szervező között közös megegyezéssel megszűnik, akkor a szervező a szerződés hátralévő időtartamára a fogyasztóval való elszámolás során a szervezői tevékenységért felszámított jövőbeli esedékességű havi megbízási díjakat nem követelheti.

Az a fogyasztó, akit kedvezményezettként kiválasztottak, a szerződést rendes felmondással nem szüntetheti meg mindaddig, amíg a szerződésben meghatározott valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett.

A szervező azonnali hatályú felmondással felmondhatja a kedvezményezettként még ki nem választott fogyasztóval szemben a szerződést, amennyiben a fogyasztó a szerződésben foglalt rendelkezéseket megszegi, így különösen, ha kettőnél több havi részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A szerződés azonnali hatályú felmondásakor a fogyasztóval – a felmondástól függetlenül – a szerződésben rögzített időtartam végén számol el a szervező, a visszafizetési lehetőséggel azonban már ilyenkor is élhet.

Amennyiben a szerződést olyan fogyasztóval szemben mondja fel azonnali hatállyal a szervező, aki már megszerezte a kiválasztott dolog tulajdonjogát, a szervező jogosult arra, hogy a még hátralévő részletek teljes összegét azonnal lejárttá tegye és a követelést érvényesítse a fogyasztóval szemben.

Adásvételi szerződés

A szervező közreműködik az áru vagy ingatlan beszerzésében, kiválasztásában és a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződés megkötésének előkészítésében. A szerződésben szereplő ingóságot vagy ingatlant – kedvezményezettkénti kiválasztását követően – a fogyasztó választja ki, és az adásvételi szerződést a dolog tulajdonosával maga köti meg.

Amennyiben a fogyasztó által kiválasztott dolog ellenértéke magasabb a kiválasztása napján aktuális szerződéses értéknél, az értékkülönbözet kifizetéséről és a felmerülő esetleges többletköltségek fedezéséről a fogyasztó maga köteles gondoskodni.

A szervező a kedvezményezett személyének kiválasztását követően, a fogyasztó választásától számított 45 napon belül köteles előkészíteni az adásvételi szerződést. A kedvezményezett legkésőbb az előtörlesztés vállalásának napjától számított 30 napon belül köteles a vállalt esedékesség előtti előtörlesztést egy összegben megfizetni.

A kedvezményezett köteles legkésőbb az adásvételi szerződés aláírását megelőzően a szervezőnek a később esedékes további részletfizetések összegének megfelelő fedezetet nyújtani, amely lehet jelzálogjog, kezesség, bankgarancia, vagy a részvételi szabályzatban meghatározott más alkalmas biztosíték. A fedezet alapjául szolgáló ingó vagy ingatlan vonatkozásában a kiválasztott fogyasztó jogszavatossággal tartozik.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!