Úton, sínen, vízen és a levegőben a túlélésért

Liberalizáció előtti békeévek a közlekedésben

Lendületben a gépjárműeladás

A hazai gépjárműimportőrök és -kereskedők újabb rekordot döntöttek meg 2001-ben: minden eddiginél több új autót adtak el. Az előrejelzések szerint a folyamat az idén sem szakad meg. Az élen a helyzet változatlan: abszolút darabszámban a Suzuki maradt az első helyen, bár összességében – a Swift öregedése miatt – nem olyan ütemben fogytak "a mi autóink", mint korábban.

A képzeletbeli dobogó második helyére évek óta magabiztosan lép fel az Opel. 2000-ben a Volkswagen volt a harmadik, tavaly ide a Reanult kapaszkodott fel. Mindkét német gyárnak azonban alaposan fel kell kötnie a fehérneműt, hiszen amit 2000-ben a francia márkák megkezdtek, azt tavaly gőzerővel folytatták. A Citroën-Peugeot-Renault trió ugyanis a piac legmagasabb százalékos javulását érte el, és ezzel az összesített eladásban is igen előkelő helyre rukkoltak elő. A Renault előretörésének érdekessége, hogy ebben óriási szerep jutott egy, mondhatjuk, speciális magyar modellnek, a Thaliának, amelynek most tavasszal már a második nemzedékét mutatják majd be. A Renault piaci előnyeit javíthatja, hogy a gyár 2002-ben visszatér a Formula-1-be, amely önmagában is óriási reklám. A másik érdekesség, hogy két futurisztikus vonalvezetésű autóval, a Vel Satis-val és az Avantime-mal, újra rohamot indítanak a luxuskategóriában is.

A Peugeot sikeres szereplését immár évek óta nagyszerű modellek alapozzák meg. A sort a 206-os kisautó nyitotta, majd következett a 607-es zászlóshajó, és az elmúlt ősszel a 307-es is begördült. A 307-es iránti érdeklődést javíthatja, hogy nemzetközi szakújságírókból álló zsűri az "Év autójának" választotta a modellt, amely az idén újabb változatokkal (3 ajtós, kombi) egészül ki. A Peugeot esetében sem szabad megfeledkezni a sportsikerekről, hiszen a 206-osból épített raliautóval a gyár a világbajnokságot és – ifj. Tóth János eredményes szereplésének köszönhetően – a magyar bajnokságot is megnyerte.

A Citroënnek a Xantia és az XM típusok együttes pótlását adó C5-ös limuzin és kombi adott az elmúlt év második felében kellő lökést, az idén pedig a gyár avantgárd hagyományait folytató kisautó, a Kacsa utódjaként is beharangozott C3-as lehet a siker biztos záloga.

Kapaszkodó japánok

Visszakanyarodva az élbolyhoz, természetesen az Opel és a VW sem ül tétlenül babérjain, hiszen a "villámosok" az egyik legnagyobb darabszámban eladott autójukat, a Vectrát újítják fel. A kocsi mind méreteiben, mind technikai innovációiban túltesz elődjén. A Volkswagen már bemutatta a Polo legújabb generációját. A márka soha eddig nem látott kategóriában is versenybe száll a Phaeton luxuscirkálóval, és a közeljövőben egy szabadidő-autó is érkezik majd, amelynek előfutáraként mutatták be a Magellan koncepcióautót Detroitban.

A Volkswagen csoporton belüli más márkák, a Ωkoda és a Seat "karrierje" is töretlenül ível felfelé. A csehek fő attrakciója a hatalmas Superb limuzin, a spanyolok pedig az Alfa Romeótól átcsábított Walter da Silva konstruktőr első mestermunkájától, az Ibizától várnak sokat.

Az elmúlt évben kicsit gyengébben muzsikáltak a Fiat márkái, "köszönhetően" annak is, hogy a 147-es Alfát leszámítva nem igazán volt újdonságuk. A reményeik szerint a Bravo/Brava testvérduót felváltó Stilóval újra lépéselőnybe kerülhetnek. A Lancia mindig is egy speciális szegmenst jelentett, így a Thesis luxusautó csak minimális kihatással lehet a magyar piacra. Az Alfa az átdolgozott 156-os modellel szeretné a lendületet tartani, amelyhez párosítva egy speciális túraautós recept szerint épített csúcsmodellt (GTA) is tervez.

A japán gyárak kevés újdonsággal rukkoltak elő, ráadásul az őket sújtó vámterhek miatt az árversenyben is alulmaradtak. A szigetországi márkák közül talán a Toyota fordíthatja vissza a folyamatokat, hiszen három új modellel (Corolla, Avensis Verso, Camry) is megjelent a magyar piacon, valamint a Ferrari után másodikként saját konstrukcióval és motorral szállnak harcba a Formula-1-ben. A Nissan a futurisztikus vonalvezetésű Primera-családdal és az X-Trail szabadidő-autóval kívánja felvenni a kesztyűt, a Mazda pedig sportos filozófiát szőtt a márkához, és ezt az új jelölésű 6-os sorozattal indítja el tavasszal. A Honda a megújult Civic után a Jazz kisautótól vár sokat Európában. A Subarunál pedig minden bizonnyal továbbra is a ralipályákon befutott Impreza lesz a sztár.

A felsőbb kategóriákban a BMW a vadonatúj 7-essel okozhat meglepetést a konkurenseknek. Érdekes módon az Audi és a Mercedes-Benz éppen más kategóriában újított, mint a bajorok, hiszen a "négykarikások" az A4 kombi, majd kabrió változatával léptek elő újdonsággal, a "csillagosok" nagy dobása pedig az E-osztály totális megújítása.

Jól megy a Jaguárnak, hiszen a sportos, fiatalos X-type világszerte sikeres. A mindig kedvezően fogadott Chrysler modellek közül most a Sebring a legfrissebb. Rohamléptekkel megy előre a Volvo is, legutóbb a megújított dízelmotor-paletta után XC90 néven egy vadonatúj szabadidő-autót mutattak be. Hasonló modell bemutatására készül a Saab is.

Műholdas navigációs rendszer

Minden kornak megvannak a maga technikai vívmányai, s nincs ez másképp az autógyártásban sem, ahol szinte napról napra kitalálnak valami újdonságot a gyártók. Az autózás minden egyes korszakában más volt a fontos, hiszen 40 évvel ezelőtt még a biztonsági öv is különlegességnek számított, ma pedig 4 légzsák és blokkolásgátló nélkül már nem is versenyképes egy alsó középkategóriás kocsi sem. Az ezredfordulón új extra felszerelés került reflektorfénybe: a műholdas navigációs rendszer.

A műholdas navigációs rendszer, akárcsak sok más korszakalkotó találmány, a luxusautó-kategóriában debütált, mégpedig az 1994-ben útjára indított BMW 7-es sorozatában. A konkurenciaharcnak köszönhetően a rendszer járványszerűen terjed a felső kategóriában, jelenleg már a közép- és a kiskategóriában is komoly harc folyik ennek szériatartozékként történő bevezetésére.

A műholdas helymeghatározást az amerikai hadsereg fejlesztette ki a nyolcvanas évek elején, és jó 10 évvel később engedélyezték a polgári alkalmazását. A rendszer lényege, hogy az autó pillanatnyi helyzetét az autóból sugárzott jelek alapján a Föld körül keringő 24 műhold közül az egyik befogja, és egy állandó földrajzi ponthoz viszonyítva, háromszögbe fogva meghatározza az autó helyzetét – méterre pontosan, mozgás közben is. Az ilyen védelmi rendszer a tolvajok dolgát is megnehezítheti, hiszen az állandó ügyeletet tartó diszpécserközpontban azonnal látható, ha egy autót elkötöttek, és nyomon követhető az ellopott jármű.

A navigációs rendszer része a monitor, amelyen megjelennek az utazással kapcsolatos információk. A képernyő elhelyezése az autóban kezdetben gondot okozott a tervezőknek, hiszen "elrontotta" a hagyományos műszerfalat. Az azóta napvilágot látott modelleknél (például 166-os Alfa Romeo, Mercedes S-osztály) a középkonzolra került a monitor. Természetesen vannak kivételek, például a Volvo S70-esben a műszerfal tetejébe rejtették azt, és a vezérlőegység is takarásba, a kormányoszlopra került.

Az autógyárak és az elektronikai cégek (Philips, Blaupunkt, Siemens stb.) együttműködésének köszönhető technikai vívmány szépséghibája, hogy a "szerkezet" csak akkor tud navigálni, ha megkapja a megfelelő térképet, amit általában CD-n vihetünk be. A nyugat-európai országokról teljes a naprakész térképkínálat, onnan keletre, felénk viszont még meglehetősen nehéz pontos információkhoz jutni. Magyarországról sincs igazán használható adatállomány, az érdeklődőknek a műholdas védelmi rendszerek (cégek) nyújthatnak segítséget, amennyiben áttöltik "térképüket" a jármű memóriájába.

A monitor egyéb feladatokat is ellát, így az esetek többségében a hifiberendezés, az autótelefon, sőt még a légkondicionáló is róla vezérelhető. A komolyabb rendszerek már arra is képesek, hogy televízióként üzemeljenek, de a baleset elleni védelem érdekében az adás csak 15 km/óra sebességig élvezhető, hiszen ennél nagyobb tempónál jobb, ha a vezető az utat figyeli.

A számítógépek által diktált hallatlan tempónak köszönhetően már a jövő is látható. A műholdas navigációs rendszert a gyártók személyi számítógéppel kívánják kombinálni, így az adattárhoz az interneten fellelhető információk (időjárás, forgalmi akadályok, határhelyzet stb.) is társulnak. És csökken a kockázat, ha a vezetőnek a jövőben gombokat sem kell nyomkodnia az információkért, egyszerűen csak megbeszéli az aparáttal (hangfelismerő, hanggenerátor), amire éppen kíváncsi – így már nemcsak térképet, hanem útitársat is kap.