Tőkéstárs az állam

Üzleti angyal költségvetési támogatással

Sok mikro- és kisvállalkozás küszködik tőkehiánnyal az országban, így aztán hiába a versenyképes projekt, a zseniális üzleti terv, az alultőkésítettség miatt a bankok nem adnak hitelt, s persze a szükséges mértékű saját forrás hiánya okán az állami támogatás is csak hiú ábránd marad a legtöbb kisvállalkozás számára. Erre a régi problémára már évekkel ezelőtt felhívták a mindenkori aktuális kormányzat figyelmét a vállalkozások képviselői, ám a gond érdemi megoldása érdekében eddig érzékelhető intézkedés nem történt. Most viszont, végre lesz valami... Tavaly december 20-án ugyanis a Pénzügyminisztérium – néhány jelentős hazai pénzintézettel közösen – megalapította a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Részvénytársaságot.

Megosztani a kockázatot

A probléma persze nem csupán "Magyarország-specifikus", az Európai Unióban is hasonló gondok okoznak nehéz pillanatokat a kisebb vállalkozások vezetőinek. A fejlődés korai szakaszában lévő, éppen hogy megalakult és még alig működő kis cégek ugyanis szinte lehetetlenre vállalkoznak, ha piaci alapon akarnak tőkéhez vagy akár más hasonló jellegű forráshoz jutni. A tőkehiány viszont a további fejlődésüket gátolja. A látszólag megoldhatatlan problémára az Európai Unióban már régen megtalálták a gyógyírt: az Unió központi forrásból igyekszik segíteni, de az egyes tagállamokban is számos olyan – köztük nemcsak állami, hanem magán – intézmény létezik, amely tőkét biztosít ezeknek a nagy perspektívával rendelkező kisvállalkozásoknak. Mindennek gyakorlati kivitelezésére egyébként többféle formát is alkalmaznak a fejlett országokban: annyi csak a közös bennük, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a hatékonyabb, visszatérülő, illetve a kockázatmegosztást segítő eszközök. A nemzetközi tapasztalatok azt is igazolják, hogy azokban az országokban fejlődnek dinamikusabban a némi tőkével valamilyen módon megsegített vállalkozások, ahol a saját tőke a finanszírozásban nagyobb arányban vesz részt.

A nemzetközi tapasztalatok alapos vizsgálatát követően hozták létre nálunk a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Részvénytársaságot, amely az alapítással együtt járó technikai-szervezeti keretek kialakítását követően már tavasszal elkezdi az érdemi munkát. Az új nagyvállalat alapításába a Pénzügyminisztérium 3 milliárd forintja mellett "beszállt" a Hitelgarancia Részvénytársaság és 7 hazai bank is, amelynek köszönhetően a cég alaptőkéje 3,5 milliárd forint lett. (Egyébként a Hitelgarancia Rt. a most alakult céghez hasonlóan a Pénzügyminisztérium és számos bank, valamint takarékszövetkezet közös "vállalkozása", amelyet még a '90-es évek elején hoztak létre azzal a céllal, hogy segítse a kisvállalkozásokat a hitelhez jutásban.) Az új társaság megalapítását aktívan segítették a bankok is, hiszen annak létrejötte számos előnyt hozhat: a tőkejuttatás révén hitelképessé válnak az érintett ügyfeleik, stabilan gazdálkodnak, dinamikusan fejlődnek, a banki szolgáltatásoknak egyre nagyobb körét igénylik. Tekintve, hogy a tőkeemeléshez kapcsolódó banki hitelnyújtáshoz a Hitelgarancia készfizető kezessége is igénybe vehető, ez megosztja az ügyletben jelentkező kockázatokat a vállalkozások, a hitelintézetek és a központi költségvetés között.

Újabb plusz a Széchenyi-tervhez

A pénzügyminisztériumi szakértők véleménye szerint az rt. rendelkezésére álló több mint 3 milliárd forint már lehetővé teszi az érdemi segítségnyújtást az érintett kisvállalkozóknak. Az új cég ugyanis elsősorban a kisvállalkozások piaci alapú tőkejuttatásával foglalkozik annak érdekében, hogy növelje azok versenyképességét, javítsa tőkeellátásukat. Az ugyanis nem kétséges, hogy a tőkeerő növelése ezen cégeknél komoly nehézségekbe ütközik. Az új társaság kapcsolódik a Széchenyi-terv programjaihoz, mintegy kiegészíti azokat, hiszen bővíti a kisvállalkozók saját forrásait, s így az érintettek a korábbiaknál sikeresebben vehetnek részt a Széchenyi-terv pályázatain. Az alapítók úgy kalkuláltak, hogy a kisvállalkozási tőkejuttatási program keretében évente több száz, gyors növekedésre képes kisvállalkozás fejlődését tudják támogatni. A Kisvállalkozás-fejlesztő Rt.-nél azzal számolnak, hogy a tőkebefektetési lehetőség megismertetésében segítségükre lesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a helyi vállalkozási központok országos hálózata, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a területi kamarák egész sora. Mindez annyit jelent, hogy ezen szervezeteknél, illetve ezek internetes oldalairól tájékozódhatnak rövidesen azok a kisvállalkozások, amelyek kedvezményezettjei szeretnének lenni az új típusú segítségnyújtásnak.

Üzleti alapon

A részvénytársaság vezérigazgatója Szombathi Zsigmond közgazdász, bankszakember lett – tudtuk meg Tállai Andrástól, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárától, aki elmondta még, hogy várhatóan március elejére véglegesen megteremtődnek az rt. személyi-technikai feltételei. Egyelőre csupán 5 alkalmazottal kezdik el a munkát, akiknek az lesz a feladatuk, hogy március végére kidolgozzák az üzleti alapú tőkejuttatás elméleti hátterét. Vagyis a tőkejuttatás pontos feltételeit még csak ezután határozzák meg. "Az azonban egyértelmű, hogy a tőkejuttatásban részesülőknek komoly feltételrendszernek kell megfelelniük, így dinamikus üzleti tervvel, perspektivikus stratégiával kell rendelkezniük" – hangsúlyozta Tállai András. Tehát szó sincs arról, hogy felelőtlenül – ellenkezőleg, szigorúan üzleti alapon történik – osztogatná a tőkét az állami többségi tulajdonban lévő rt. a kisebb vállalkozásoknak.

Az ugyancsak bizonyos, hogy az új társaság a mikro-, illetve a kisvállalkozói kör fejlődését akarja befektetéseivel előmozdítani. "Mégpedig azért, mert ezt a vállalkozói kört elkerülik a kockázatitőke-társaságok, amelyek inkább a középvállalkozásokban látnak jó üzletet, megfelelő befektetési lehetőséget" – hangsúlyozta Tállai András. A többségi állami tulajdonban lévő társaság elsősorban a 2-3 év óta sikeres piaci pozícióval, illetve további fejlődési lehetőségekkel rendelkező kisebb cégeket célozza meg, amelyek már az alapításuk óta eltelt idő alatt is dinamikusan fejlődtek: folyamatosan növelték árbevételüket és a saját tőkéjüket is. Emellett az újonnan alakuló, perspektivikus üzleti tervvel, új termékkel, esetleg találmánnyal rendelkező kezdő vállalkozások tőkejuttatását is elősegítheti majd a társaság.

Az is bizonyos, hogy az új rt. ágazat- és szektorsemlegesen kíván működni. Ugyanakkor – a gazdaságfejlődés szempontjából – a tőkejuttatás elsődleges célcsoportjának a Széchenyi-tervben is kiemelt, perspektivikus húzóágazatnak minősülő területen tevékenykedők számítanak, ilyen például a turizmus, az információs technológia, az innováció, a környezetvédelem, de ebbe a körbe tartozik a feldolgozóipar, a kézműipar vagy bizonyos szolgáltatások is.

Gyakorlati kivitelezés

A tőkejuttatás egyébként úgy történik majd, hogy a Kisvállalkozás-fejlesztő Rt. a rendelkezésére álló saját forrásai terhére tőkét emel a kft. vagy rt. formájában működő kisvállalkozásban. A tőkeemelés mértékére különböző megkötések lesznek: a maximum 50 millió forint lehet. Annak érdekében, hogy a kisvállalkozó ne veszítse el státusát, feltétel az is, hogy a tőkejuttatás összege a kisvállalkozás felemelt jegyzett tőkéjének kevesebb mint 25 százaléka legyen. Bár kivételes esetben lehetőség lesz arra is, hogy a tőkejuttatás elérje a 49 százalékot. A jelenlegi elképzelések szerint a befektetés átlagosan 3 évre szólna. Persze ennél rövidebb időre is adnak majd tőkét, mint ahogy hosszabb időre is, de valószínű, hogy maximum 6 év lenne a befektetés időtartama. A kisvállalkozásokban lévő befektetéseit az rt. egy idő után értékesíti, amelynek révén a kis cég többi tulajdonosa kedvező feltételekkel növelheti a tulajdoni részét, illetve esetleg más, külső befektetők is szerezhetnek érdekeltséget, sőt a tőzsdei értékesítés sem kizárt. A Kisvállalkozás-fejlesztő Rt. egyébként a tőkejuttatást követően sem vesz részt a kisvállalkozás oparatív vezetésében vagy stratégiai irányításában, tehát sem az igazgatóságba, sem az ügyvezetésbe nem "ülnek be" képviselői, azonban ellenőrzési jogosítványai lesznek.

Tőkejuttatásban várhatóan legkorábban április végén, májusban részesülhetnek a kérelmezők. Ekkor a "próbaüzemben" részt vevő, területi elv alapján kiválasztott vállalkozók juthatnak tőkéhez, vagyis azok, akik már hitelért fordultak a Kisvállalkozás-fejlesztő Rt. alapításában részt vevő bankokhoz, ám kevés tőkével rendelkeznek. A többi vállalkozás várhatóan május végén, júniusban igényelhet tőkejuttatást az rt.-től. Vagyis az év közepétől már teljes kapacitással működik a Kisvállalkozás-fejlesztő Rt., s a mikro- és kisvállalkozások ezen időponttól bízhatnak abban, hogy esetleg megoldódik többéves problémájuk: némi friss tőke révén végre nem utasítják el a bankok hitelkérelmüket, arra hivatkozva, hogy tőkehiányosak.

A Hitelgarancia Rt. kezességvállalása

A kormány az utóbbi években igyekezett a mind több piacképes – fejlesztési tervvel igen, de kellő hitelfedezettel, biztosítékkal nem rendelkező – kis- és középvállalkozást is hitelhez juttatni, ennek érdekében továbbfejlesztették a hitelgarancia-intézményeket. E célokat szolgálta a bankokkal szoros együttműködésben tevékenykedő, többségében állami tulajdonú Hitelgarancia Rt. (HG) fokozatos "megerősítése". Az rt. költségvetési viszontgaranciával támogatott kezességvállalási kerete az utóbbi években jelentősen emelkedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kisvállalkozási hitelezés is dinamikusan fejlődhessen. A Hitelgarancia Rt. költségvetési garanciakerete 1998-ban még csak 55 milliárd forint volt, tavaly viszont már 150 milliárd, erre az évre pedig még többet terveztek (180 milliárd).

Az rt. tavaly gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tette kezességvállalási szolgáltatását: 2001-ben már ötször annyi – több mint hatezer – kis- és középvállalkozást segített hitelhez jutni, mint 1998-ban. A növekedés a mikro-vállalkozások körében volt a legnagyobb: a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások aránya az új kezességvállalások esetében csaknem elérte a kétharmadot. Ebben az évben a tevékenység további bővítését segíti, hogy 40 millió forint összegű hitelig 50 százalékos mértékű garanciadíj támogatás vehető igénybe. Az egy-egy vállalkozás esetében vállalható készfizető kezesség mértéke pedig 600 millió forintra nőtt.