Tevékenységi és költségvetési háttér

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Az állam, az önkormányzatok és költségvetési szerveik látszólag teljes körű jogképességgel rendelkeznek. A Ptk. 28. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis - mint jogi személyek - jogképességük alapvetően kiterjed mindazon jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek. Ez azt jelenti elméletileg, hogy korlátlanul szerezhetnek magánjogi jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket, a magángazdaság szereplőiként annak többi szereplőjével azonos jogállásuk van.

Kötelezettségvállalás

A magánjog rendszerében a vagyoni, különösen az üzleti-gazdasági forgalom biztonsága, a jogi személyek nyilvántartásainak közhitelessége védelmének céljából kikristályosodtak olyan elvek és joggyakorlat, hogy a jogi személyek képviselői által vállalt kötelezettségek a jogi személyt akkor is terhelik, ha

- az olyan tevékenység gyakorlása közben keletkezik, amely nem tartozik jogi személy alapító dokumentumában felsorolt tevékenységi körök közé,

- a kötelezettség teljesítésére a vagyona elvileg nem nyújt fedezetet,

- valamilyen belső szervezeti szabály megsértésével vállalta azt a képviselő-ügyintéző szerv, pl. nem rendelkezett a gazdálkodás alapkérdéseiben döntésre jogosult szerv (taggyűlés, közgyűlés, képviselő-testület, alapító, Országgyűlés) felhatalmazásával, előzetes jóváhagyásával; nem tartotta be a működési rendben előírt ügyletkötési és eljárási szabályokat, nem szerezte be a szükséges ellenjegyzéseket.

Az előbbieknek nem megfelelő kötelezettségvállalás legfeljebb az ügyintéző-képviselő szervek, személyek, illetve a felügyeleti szervek polgári jogi, közszolgálati-munkajogi, esetleg büntetőjogi felelősségét vonhatja maga után.

Fizetési kötelezettség a költségvetést meghaladóan

A 4-es metró ügyében hozott döntésig úgy tűnt, hogy az állam, de különösen az önkormányzatok tekintetében alkalmazandók a fenti elvek (pl. a polgármester által az önkormányzat képviseletében, a belső előírások megsértésével vállalt garancia). A költségvetési szervek esetében az elveket alátámasztotta a Ptk. 37. §-ában foglalt azon rendelkezés is, hogy a költségvetési szervet a költségvetését is meghaladó mértékben is terheli a kártérítési (pl. államigazgatási jogkörben vagy magánjogi károkozás esetén), megtérítési (pl. az állam vagyonát károsodástól megóvó fél költségei tekintetében), kártalanítási felelősség (pl. kisajátítás vagy közérdekű használati jogok alapítása miatt), illetve az olyan kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányában vállalt. Így születtek olyan bírósági döntések, melyek szerint a költségvetési szerv vezetője által vállalt váltókötelezettség a költségvetési szervet kötelezi.

A közjog primátusa

Az állam, az önkormányzat és a költségvetési szervek gazdálkodása azonban nem azonosítható teljes egészében a magánvállalkozásokéval. Ennek oka az, hogy ezen szervezetek közpénzekkel, költségvetési keretek között gazdálkodnak, vagyis nem alaptalan annak az elvárása, hogy a vonatkozó közjogi előírások akár a fenti magánjogi elvek ellenében is érvényesüljenek. A részletek vizsgálata, illetve bármilyen irányú állásfoglalást mellőzve azt lehet megállapítani, hogy a 4-es metró ügyében a Legfelsőbb Bíróság által meghozott döntés is ezen gondolatkörön alapul.

A vállalkozás felelőssége

Meg kell azt is jegyezni, hogy bár a költségvetési szervekre vonatkozó fenti előírás, miszerint a jóhiszemű személyekkel szemben a költségvetését is meghaladó mértékben terhelik a vállalt kötelezettségek, és a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint a fedezetről is gondoskodni kell, nem szolgálhat jolly joker szabályként. A közszférával üzleti kapcsolatba lépő, professzionális magánvállalkozásoktól ugyanis sokkal magasabb fokú gondosság várható el a szerződések előkészítése, megkötése, teljesítése során, amely arra vonatkozó jóhiszemű hivatkozásukat is megkérdőjelezi, hogy az előbbiekben felsorolt körülményekről nem rendelkeztek tudomással.

Alaptevékenység

Az előbbiek miatt a közszférával való magánjogi jogviszony kialakítása során a szerződő partnerek számára célszerű annak gondos vizsgálata, hogy a megkötni szándékozott ügylet beletartozik-e a közszférabeli szerződő fél működési, tevékenységi körébe? Ez az állam és az önkormányzatok esetében nem is annyira élesen jelentkező kérdés, mint a költségvetési szervek működésénél. Az állam és az önkormányzat esetében is azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy azok közfeladataik teljesítésével összefüggésben, illetve más esetekben csak annak alárendelten és azok előmozdítása érdekében válnak, válhatnak a magángazdaság szereplőivé. Az ezen elveknek nem megfelelő ügyletek támadhatók.

A költségvetési szervek esetében viszont az alaptevékenység kulcsfontosságú. Az alapító aktusban rögzítendő alaptevékenységre és azzal összefüggő kiadásokra használható fel az adott szerv költségvetési támogatási előirányzata. A jogszabályi rendelkezések azt is meghatározzák, hogy a költségvetési szervek bevételeiket milyen célokra használhatják fel. Az alapító aktusban rögzítendő az is, hogy milyen jellegű és arányú vállalkozási tevékenység folytatására jogosult a költségvetési szerv. Az e tevékenységi korlátokba ütköző ügyletek kifogásolhatók, és alapul szolgálhatnak a magánjogi kötelezettségek teljesítése megtagadásának megkísérlésére.

A kötelezettség fedezete

Vizsgálni kell azt is, hogy rendelkezésre áll-e a megkötni szándékozott ügylet költségvetési fedezete, vagy legalábbis a költségvetési fedezet biztosítására jogosult szervnek a fedezet biztosítására vonatkozó ígérete, akaratnyilvánítása. Az állam, a központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek költségvetéséről és annak végrehajtásáról (zárszámadás), esetleges módosításáról az Országgyűlés kizárólagos jogkörben törvényt alkot. Ugyancsak a költségvetési törvényben rögzíti az Országgyűlés az állami kezességvállalás keretfeltételeit, amelynek figyelembevételével a kormány az állam terhére kezességet vállalhat. Ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az önkormányzatok költségvetési támogatási rendjének meghatározása is.

Az önkormányzatok és költségvetési szerveik tekintetében a költségvetés megállapítása és végrehajtása, illetve módosítása a képviselő-testületek (közgyűlések) hatáskörébe tartozik.

Az államháztartás működésére vonatkozó szabályok szigorúan szabályozzák a költségvetési előirányzatok, bevételek elköltésének rendjét, és lehetővé teszik ugyan a költségvetési éven túli, vagy akár több költségvetési évet érintő kötelezettségek vállalását, de ennek feltétele, hogy a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett a kötelezettség az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható [Áht. 12/A § (2) bek.]. A 4-es metró ügyében hozott ítélet óta a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő akaratnyilvánítása is a feltételek közé tartozik.

A fedezethiány elkerülése

Annak érdekében, hogy a fedezethiányra történő hivatkozás ne hiúsíthassa meg a szerződés közszférabeli szerződő fél általi teljesítését, célszerű a szerződéskötések előtt megkövetelni a fedezet igazolását (erre vonatkozó nyilatkozatot kérni). Célszerű továbbá a fedezetet biztosító, a költekezésre felhatalmazást adó döntés, vagy legalábbis az arra vonatkozó szándékot kifejezésre juttató határozat meghozatalától függővé tenni a szerződés hatályát.

Jóváhagyás, engedély, ellenjegyzés

A közszférával szerződni szándékozó vállalkozásnak a fedezetet biztosító, a költekezést engedélyező döntésen kívül vizsgálnia kell azt is, hogy belső szervezeti előírás szerint nincs-e szükség más jóváhagyásra, engedélyre, ellenjegyzésre? Ugyan feltehetően a magánjogi viszonyokban az ilyen szabályok be nem tartására való hivatkozások lennének a legkevésbé érvényesíthetők, elfogadhatók, mégis célszerű tájékoztatást kérni a szerződő féltől az irányadó belső eljárási rendről, a jóváhagyási-ellenjegyzési szabályokról. Nem haszontalan az ilyen szabályokba betekinteni, de legalábbis a másik felet a szerződésben nyilatkoztatni, hogy a megkötéshez szükséges jóváhagyásokra nincsen szükség, vagy azokkal rendelkezik (ilyenkor azok a szerződés mellékletét képezik).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére