Jogszabályváltozások

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke – 2002. január 22-étől – 9,00 százalék, február 19-étől 8,50 százalék (lásd a 29. oldalon levő táblázatunkat!).

(Magyar Közlöny, 2002/9. szám)

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet legújabb módosítása 2 új támogatási formát is bevezetett.

Munkahelyteremtés támogatása

Munkahelyteremtés támogatásaként vissza nem térítendő tőkejuttatás nyújtható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás azonban csak a beruházással egybekötött munkahelyteremtésre jár. A rendelet szerint a támogatás esetében a támogatási intenzitás kiszámításánál figyelembe vehető költségek a következők: a számviteli törvény szerint elszámolható eszközök bekerülési értéke, melyen belül az immateriális javak beszerzésének értéke nem haladhatja meg a bekerülési érték 25 százalékát. A szinten tartó beruházásra fordított költségek nem számolhatók el.

Támogatást pályázati eljárás alapján az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az az egyéni vállalkozó kaphat, aki, illetőleg amely kötelezettséget vállal arra, hogy

– a beruházást a megkezdésétől számított 2 éven belül megvalósítja, és

– a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenntartja és működteti, és

– a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig a beruházásra tekintettel felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal,

– az új munkahely létesítéséhez – a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő – saját forrással hozzájárul,

– a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésre állását igazolja, továbbá

– a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza.

Nem nyújtható támogatás költségvetési szervnek, továbbá annak, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben a pályázatában megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült. Nem kaphat támogatást az a munkaadó sem, aki a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 2 éven belül munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, feltéve ha a bírság összege, illetve több bírság esetén a bírságok együttes összege az 500 ezer forintot elérte, illetve az sem, aki a Munkaerőpiaci Alapból, valamint az aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette.

Az a munkaadó sem pályázhat sikeresen, aki a beruházás helye szerinti munkaügyi központ illetékességi területén a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.

A támogatásról – a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének meghallgatásával – a gazdasági miniszter dönt.

Munkahelymegőrzés támogatása

Munkahelymegőrzés támogatása annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból rendes felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát (idetartozik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya is).

A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó

– a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát – a támogatás iránti kérelem benyújtásával együtt – a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti, és

– írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, és

– nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, és

– a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább 6 hónapja foglalkoztatja, továbbá

– vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását.

Nem nyújtható támogatás a munkaadónak

– azon munkavállalója foglalkoztatásához, aki után a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja,

– ha a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet. A támogatás akár a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékben is megállapítható,

– ha az érintett munkavállaló személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével,

– ha a munkavállaló megváltozott munkaképességű személy, vagy

– ha a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben foglalkoztatják, feltéve hogy a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg.

A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát. A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható.

(Magyar Közlöny, 2002/10. szám)

Munkaerő-piaci program

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) új munkaerő-piaci programot indított a magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatása 2002-ben címen. A Gazdasági Minisztérium a vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének terhére indított munkaerő-piaci programra – a megyei (fővárosi) munkaügyi központok közreműködésével – pályázatot hirdet a minimálbér-növelés esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatásainak ellensúlyozását szolgáló foglalkoztatási támogatásra, a vállalkozás szintjén 2002. évre számított járulékteher-többlet, illetve élőmunka-többletköltség részben vagy egészben történő átvállalására.

A pályázat célja az alacsony átlagkeresetű és magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-megtartó és létszámbővítő képességük elősegítése.

A pályázaton a belföldi székhelyű

– gazdasági társaságok,

– állami, önkormányzati, szövetkezeti és egyesületi vállalatok, trösztök,

– szövetkezetek,

– egyéni vállalkozók

vehetnek részt.

Pályázhatnak azok a közhasznú társaságok és közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett alapítványok is, amelyek az alapító okiratuk alapján rehabilitációs foglalkoztatást végeznek, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását végzik, és a 2001. évi átlagos statisztikai létszámukban a megváltozott munkaképességű munkavállalók, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek aránya az 50 százalékot meghaladja.

A pályázat keretében a támogatás a vállalkozás szintjén a 2002-re számított élőmunka-többletköltség, a főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén a járulékteher-többlet részben vagy egészben történő átvállalására nyújtható. A vissza nem térítendő, egy összegben folyósított támogatás normatív alapú, a támogatás arányait az összesített pályázatok alapján a MAT határozza meg. A legalább 20 főt foglalkoztató – 2000. évi mérlegbeszámolóval rendelkező – vállalkozások esetében a vállalkozás átlagkeresetszintjét és élőmunka-igényességi mutatóját – a MAT döntése alapján – a normatív rendszerben differenciáló tényezőként veszik figyelembe.

A pályázatot a pályázók kizárólag az előírt (és csatolt) adatlapon nyújthatják be, amely – a munkaerő-piaci programra vonatkozó tájékoztatóval együtt – a Gazdasági Minisztérium honlapjáról letölthető, illetve 2002. február 15-től a munkaügyi központok kirendeltségeinél is beszerezhető. A pályázatot 3 eredeti példányban az adatlapon – az adatlap mellékleteiben közölt számítási módszer alkalmazásával – a pályázó székhelye szerinti illetékes munkaügyi központ központi szervezeti egységéhez kell benyújtani.

Az alkalmazottat is foglalkoztató főfoglalkozású egyéni vállalkozó a saját járulékteher-többletére és alkalmazottai élőmunka-többletköltségére egy adatlappal is pályázhat. Ennek a pályázatnak a benyújtási határideje 2002. március 18.

A normatív támogatás arányáról és az egyes munkaügyi központoknál felhasználható pénzügyi keret nagyságáról – az országos szinten összesített támogatási igények és a támogatási keret figyelembevételével – 2002. május 15-ig dönt a MAT.

A támogatásról 2002. május 31-ig a pályázó székhelye szerint illetékes munkaügyi központ igazgatója államigazgatási határozatot hoz.

(Magyar Közlöny, 2002/16. szám)

Külföldiek foglalkoztatása

A Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma összesen nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. (Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát is.)

Az új rendelkezések szerint az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.

Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha

– a külföldit nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál foglalkoztatják,

– a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg.

A rendelet pontosította a foglalkoztató érdekkörében keletkezett ok meghatározását. Eszerint ilyen oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató

– a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy

– a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

– a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért.

Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni a magyar igazolvánnyal, valamint magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (Szátv.) 15. §-ában meghatározott elbánást biztosító nemzetközi szerződés, illetőleg megállapodás hatálya alá tartozó személy magyarországi foglalkoztatásához, ha az nem haladja meg a Szátv. 15. §-ában, illetőleg a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott – vagyis a 90 napos – időtartamot. A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély kiadásának további feltétele, hogy a külföldi rendelkezzen a munkavállalási jogosultságot igazoló okiratokkal. Feltétel továbbá, hogy ha a külföldi magyarországi foglalkoztatására egy naptári éven belül több alkalommal kerül sor, a foglalkoztatás együttes időtartama nem haladhatja meg a 90 napot.

A magyar igazolványt a foglalkoztatás megszűnését követő 5 napon belül a foglalkoztatást engedélyező munkaügyi központnak be kell mutatni. A munkaügyi központ az igazolások adatai alapján az igazolványba bejegyzi a munkavállalás napjainak, valamint az adott naptári évben igénybe vett összes munkavállalási napok számát.

Magyarországon foglalkoztatható külföldiek száma 2002-ben

2002-ben Magyarországon – az erről szóló GM közlemény alapján – egyidejűleg összesen 81 ezer külföldit lehet engedéllyel foglalkoztatni.

(Magyar Közlöny, 2002/13. szám)

Távközlés

A távközlési piac felszabadulása után megszületett, és 2002. február 1-jén hatályba lépett a távbeszélő-szolgáltatások, valamint az egyetemes távközlési szolgáltató által nyújtott szolgáltatás díjairól szóló rendelet. A 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet kizárólag a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról rendelkezik.

A rendelet meghatározza, hogy melyek azok a hívások, ami után nem kell díjat fizetni (a pl. segélyhívásokért), rendelkezik a nyilvános távbeszélő-állomásokról kezdeményezett hívások díjazásáról és az időalapú díjazásról is. A rendelet szerint hívásfelépítési díj csak eredményes hozzáférés és tényleges jelátvitel esetében számítható fel. Eredményes hívásnak minősül, ha a hívó és hívott előfizetői hozzáférési pontok között a beszédkapcsolat ténylegesen létrejött (így akkor is, ha a hívott alközpontja, üzenetrögzítője, telefaxkészüléke, más berendezése a vonalra kapcsolódik), vagy az adatátvitel ténylegesen létrejött (sikeres hívás).

Díjazási időszakok 2002. június 30-ig:

– csúcsidőszak: hétfőtől péntekig 9 és 15 óra között,

– nappali időszak: hétfőtől péntekig 7 és 9 óra, valamint 15 és 18 óra között,

– kedvezményes időszak: hétfőtől péntekig 5 és 7 óra között, valamint 18 és 22 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 22 óra között,

– éjszakai kedvezményes időszak: mindennap 22 és 5 óra között.

2002. június 30-ig a nemzetközi hívásoknál a hívásdíjak mértéke nem függ a díjazási időszaktól.

A rendelet mellékletében megtalálhatók minden, a távbeszélőpiacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra (így a Matáv Rt.-re, a VivendiTelecom Hungaryra, a Monor Telefontársaságra, az Emitel Rt.-re, a HUNGAROTEL Távközlési Koncessziós Rt.-re) érvényes díjak (előfizetési díjak, forgalmi díjak, hívásfelépítési díj stb.). A rendelet melléklete tartalmazza a 6 nemzetközi távbeszélő-díjzónába tartozó országok megnevezését is.

(Magyar Közlöny, 2002/8. szám)

Tűzvédelem, polgári védelem

A tűzoltó-technikai eszközökre, felszerelésekre, készülékekre, valamint a tűzoltó járművekre és oltóanyagokra vonatkozó alapvető műszaki követelményeket a nemzeti szabványok tartalmazzák. A nemzeti szabványok, valamint a műszaki követelmények előírásaitól a BM OKF főigazgatója kérelemre eltérést engedélyezhet.

A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet alapján a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, székhelyét, a műszaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, a szabad tér, a dolog stb. megnevezését, az érintett műszaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik, illetve a műszaki követelménytől való eltérés indokát. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított műszaki követelményben foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.

A rendelet 2002. január 31-én hatályba lépett, az akkor már folyamatban levő eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(Magyar Közlöny, 2002/9. szám)

Konzuli okirat

A konzuli tisztviselő a konzuli okirat készítését és tanúsítvány kiállítását jogszabályban meghatározott konzuli díj ellenében végzi, ezért őt külön díjazás nem illeti meg. A konzuli okirat eredeti példányát, az arra vonatkozó nyilvántartással együtt, az a diplomáciai vagy konzuli képviselet őrzi, ahol azt készítették. Sem az okirat, sem a nyilvántartás nem selejtezhető. A konzuli tisztviselőnek az általa készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet adatairól – nyilvántartásba vétel céljából – értesítenie kell a Végintézkedések Országos Nyilvántartását.

A konzuli tisztviselőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa készített konzuli okiratokról és az általa kiállított konzuli tanúsítványokról is. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügy számát, az érkezés időpontját, a fél (felek) nevét, állampolgárságát, a személyazonosság megállapításának módját, az ügy tárgyát, a konzuli díjat, a konzuli tisztviselő megjegyzéseit.

A konzuli tisztviselő konzuliokirat-készítési és konzulitanúsítvány-kiállítási tevékenységének részletes szabályairól szóló 1/2002. (I. 23.) KüM-IM együttes rendelet 2002. január 31-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/9. szám)

Szövetkezeti üzletrész

A kormány annak érdekében, hogy a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosai az ilyen eljárás alatt nem álló szövetkezetek üzletrész-tulajdonosaihoz képest indokolatlan hátrányt ne szenvedjenek, és őket az üzletrészeik önhibájukon kívül bekövetkezett értékvesztése az üzletrészeik értékesítésében ne akadályozza, lehetőséget adott arra, hogy az ilyen üzletrészeket az érintettek felajánlhassák az államnak megvételre.

A rendelet szerint a szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásának nem akadálya, ha az üzletrész által érintett szövetkezet tekintetében csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Az üzletrészek megvásárlása érdekében az állam – a vásárlást végző, illetve abban közreműködő szervezetek útján – az 1992. évi névértéken tesz vételi ajánlatot. A szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet 2002. január 30-án hatályba lépett.

(Magyar Közlöny, 2002/10. szám)

Használt, sérült gépjárművek

A 6/2002. (I. 28.) KöViM-KöM-PM együttes rendelet módosította az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendeletet.

A vámkezelési engedély kiadásáért 2002. február 5-től a kérelmezőnek

– motorkerékpár esetében 14 500 forint,

– személygépkocsi esetében 18 200 forint,

– tehergépkocsi, autóbusz, vontató és nyerges vontató esetében 19 300 forint,

– számozott fődarab esetében (darabonként) 5700 forint

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj – a számozott fődarab kivételével – tartalmazza a közúti járművek egyedi forgalomba helyezésének engedélyezésének a díját is.

(Magyar Közlöny, 2002/12. szám)

Légi közlekedés

A 2002. április 1-jétől hatályos 10/2002. (II. 6.) KöViM rendelet a magyar vagy külföldi vállalkozók által végzett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet szabályozza.

A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzéséhez tevékenységi – hatósági – engedély szükséges, amit a légiközlekedési hatóság kérelemre ad ki.

Tevékenységi engedély annak a vállalkozónak adható, aki/amely

– főtevékenységként gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végez,

– igazolja, hogy megfelel a jó hírnévvel szemben támasztott követelményeknek,

– igazolja pénzügyi teljesítőképességét,

– rendelkezik érvényes működési engedéllyel,

– tulajdonosként vagy tartós bérleti jogviszony alapján rendelkezik legalább egy magyar lajstromozású, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre alkalmas légi járművel.

Ha a légifuvarozó olyan légi járművet használ, amelyet más légifuvarozótól – személyzettel vagy anélkül – bérel, illetve ha a légi járművét más légifuvarozó rendelkezésére bocsátja, a tartós bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötéséhez a légiközlekedési hatóság jóváhagyása is szükséges.

A jó hírnévvel kapcsolatos követelményeknek az a vállalkozó felel meg, aki/amely ellen sem csőd-, sem felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá ha a vállalkozó vezetőjénél és szakmai irányítójánál nem áll fenn személyes megbízhatóságot kizáró ok.

A légifuvarozó köteles minden év május 31-éig a légiközlekedési hatósághoz benyújtani az előző év auditált elszámolásait.

A tevékenységi engedélyt a légiközlekedési hatóság az engedély első alkalommal történő megadásakor 1 évre, ezt követően 5 évre adja ki. A gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet, valamint a légifuvarozó pénzügyi teljesítőképességét a légiközlekedési hatóság ellenőrzi.

(Magyar Közlöny, 2002/17. szám)

Pénzügyi intézmények

A hitelintézeteknek – a 3/2002. (II. 6.) PM rendelet alapján – a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében havi, negyedéves, félévenkénti, illetve évenkénti, valamint időszakos jelentést kell készíteniük, amelyet meg kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részére.

A pénzügyi intézmények a rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával kötelesek elkészíteni és továbbítani a felügyeleti jelentésüket.

A hitelintézet

– a havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 13. munkanapjáig, kivéve azt a hónapot, amikor a hitelintézet negyedéves jelentést is készít,

– a negyedéves jelentést – a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó havi jelentéssel együtt – a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig

köteles a felügyelet részére megküldeni.

Az évenkénti jelentéseket – az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével – a IV. negyedéves jelentésekkel együtt kell megküldeni. Az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentésekkel együtt a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a felügyelet részére.

A pénzügyi vállalkozás

– a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,

– az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt a beszámoló elfogadását követő 15. munkanapon belül,

– a vállalkozás alapadataira, vezető állású személyeire, könyvvizsgálójára, illetve a befolyásoló részesedésű tulajdonosra vonatkozó adatokat az engedélyezési eljárás keretében a Hpt.-ben előírtak szerint, valamint évenként a december 31-ei állapotnak megfelelően január 20-áig

köteles megküldeni a felügyelet részére.

A rendelkezések 2002. február 9-én már hatályba léptek.

(Magyar Közlöny, 2002/17. szám)

Munkavédelem

Ha csatlakozunk az Európai Unióhoz, az egyéni védőeszközökről és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről új rendelet lép majd hatályba.

Egyéni védőeszköz

A jogszabály meghatározásában egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető kockázatok ellen. Az egyéni védőeszközre be kell szerezni a megfelelőségvizsgálat – típusvizsgálat – alapján kiadott típusbizonyítványt, vagy a gyártó által kiadott megfelelőségi bizonyítványt. A védőeszközök a védelmi szintjük alapján 3 kategóriába fognak tartozni. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 17.) SzCsM rendelet meghatározza a tanúsítási folymatban szükséges eljárási kötelezettségeket, a bejelentett (notifikált) szervekre vonatkozó feltételeket, a típusbizonyítvány-kiadásra, az ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó szabályokat is. A mellékletek a bizonyítványt, a megfelelőségi nyilatkozatot, a védőeszközök alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeit, illetve a gyártói műszaki dokumentációra vonatkozó szabályokat tartalmazzák.

Munkavédelmi követelmények

A munkáltatónak feladata lesz, hogy a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben meghatározott követelményeknek. A rendelet külön szól a menekülési utakról és vészkijáratokról, a tűzjelzésről, a tűzoltásról, a zárt munkahelyek szellőztetéséről, a helyiségek, a terek hőmérsékletéről, a helyiségek természetes és mesterséges megvilágításáról, a helyiségek padlózatáról, falazatáról, falairól, mennyezetéről és tetőzetéről, az ablakokról és a tetőablakokról, az ajtókról, a kapukról, a közlekedési útvonalakról, a veszélyes területekről, a mozgólépcsőkről, a rakodókról is. Az EU-csatlakozás után a terhes nők és a szoptatós anyák részére biztosítani kell, hogy a munkaszünetekben – illetve, ha szükséges, a munkaidő alatt is – megfelelően kialakított, fekvőhellyel ellátott helyiségben pihenhessenek. Az öltözők, a tisztálkodó- és mellékhelyiségek kialakítására is a mainál szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.

(Magyar Közlöny, 2002/18., 19. szám)

Húsvizsgálat

2003. január 1-jén lép hatályba a vadon élő állat és a tenyésztett vad elejtéséről, húsvizsgálatáról és forgalmáról, valamint a házinyúl húsvizsgálatáról szóló 9/2002. (I. 23.) FVM rendelet. A rendelet alapján valamennyi közfogyasztásra szánt vadat állatorvosi húsvizsgálatnak kell alávetni, ideértve a vadászatra jogosultak által vadászrészként kiosztott vad is.

A vadászatra jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon, az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. Az elejtett vadat az elejtéstől számított legfeljebb 12 órán belül a vadbegyűjtő helyre vagy vadhúsfeldolgozó üzembe kell szállítani, ahol a vadhús tárolási hőmérséklete nem haladhatja meg nagyvad esetében a +7 °C-ot, apróvad esetében a +4 °C-ot.

A tenyésztett vadra más szabályok vonatkoznak. A vadat az állat-egészségügyi hatóság által engedélyezett vágóhídon szabad levágni. Állatvédelmi okok miatt azonban a levágás a tenyésztés helyszínén lévő, a kivéreztetésre alkalmas, az állat-egészségügyi hatóság által engedélyezett létesítményben is elvégezhető. A levágásról az állatorvost legalább 24 órával annak tervezett időpontja előtt értesíteni kell, aki az ante-mortem vizsgálatot a helyszínen elvégzi.

A nagyvad és apróvad húsvizsgálatát engedélyezett vadbegyűjtő helyen vagy vadfeldolgozó üzemben kell elvégezni a vad beérkezését követő 18 órán belül, annak megállapítása érdekében, hogy a vadhús alkalmas-e emberi fogyasztásra. A vadbegyűjtő helyekről és a vadfeldolgozó üzemekről az állomás nyilvántartást vezet.

(Magyar Közlöny, 2002/9. szám)

Monitoringvizsgálat

Új rendelet született az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok országosan egységes megfigyelő vizsgálatairól és ellenőrzéséről. A rendelet meghatározása szerint az egészségre ártalmas maradékanyag (reziduum) nem más, mint a környezetszennyezés, agrokemizáció és az állatgyógyászati szerek és készítmények alkalmazása következtében az élelmiszerekben jelen lévő, az emberi egészségre ártalmas anyag(ok)nak és az átalakulási, illetve bomlástermékeinek az együttes menynyisége.

A 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet szerint a gazdaságok ellenőrzését végző hatósági állatorvosok feladatköre és felelősségi köre kiterjed a tartási körülmények és kezelések formáinak ellenőrzésére is. Az állatokat ellátó állatorvosnak – a saját nyilvántartásán felül – a gazdaságban vezetett nyilvántartásba be kell jegyeznie minden elrendelt vagy elvégzett kezelés módját és időpontját, az alkalmazott szer vagy készítmény nevét, dózisát, valamint a kezelt állat vagy állatcsoport azonosító adatait és a várakozási időt. Az állattartó pedig köteles az általa vezetett nyilvántartásba bejegyezni az elvégzett kezelés módját és időpontját. Köteles továbbá meggyőződni a várakozási idők betartásáról. Az ezt bizonyító iratokat 3 évig meg kell őriznie.

Ha jogellenes kezelés gyanúja áll fenn, a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás felszólítja a tulajdonost, az állatokért felelős személyt vagy a gazdaságot ellátó állatorvost, hogy mutasson be minden olyan dokumentumot, amely a kezelést indokolja.

A zárolt állatok nem hagyhatják el a származási gazdaságot, és nem adhatók át más személynek. A tiltott szerrel kezelt állatokat a kerületi főállatorvos határozata alapján, kártalanítás nélkül le kell ölni, és veszélyes hulladékot ártalmatlanító üzemben meg kell semmisíteni. Ha az ismételt mintavétel során vett minták fele vagy annál több pozitívnak bizonyul, a gazdálkodónak választási lehetőséget lehet adni, hogy a gazdaságában lévő összes állatot vizsgálat alá vegyék-e, vagy öljék-e le ezeket az állatokat.

Az ugyanannak a tulajdonosnak a birtokában lévő állatállományokat, illetve gazdaságokat legalább 12 hónapig az adott maradékanyagra vonatkozóan fokozottan ellenőrizni kell.

A rendelet 2002. február 23-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/9. szám)

Szarvasmarha-ágazat

Megváltozott a szarvasmarha-ágazat fejlesztéséről, az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelhez kapcsolódó kezességvállalás felhasználásáról szóló 7/2000. (II. 29.) FVM rendelet. A kezességvállalást az állam abban az esetben is fenntartja, ha a felek a tőketörlesztési moratórium határidejét 2002. december 31-ig meghosszabbítják. A korábbi szabályok szerint a tőketörlesztési moratórium 2001. december 31-ig tartott. Az állami kezességvállalást – változatlanul – legfeljebb 2005. december 31-i lejáratú hitel felvétele esetében lehet érvényesíteni. A tőketörlesztési moratórium után a futamidő még fennálló részében a tőketartozást a hitelszerződésben foglaltak szerint meghatározott időközönként kell törleszteni.

(Magyar Közlöny, 2002/8. szám)

Tehéntej

Az extrának minősített tej irányára 2002-ben 72 forint/liter + áfa, amely nem tartalmazza a minőségjavítási támogatást. Az extra minősítésű tehéntej alsó intervenciós ára 66,8 forint/liter + áfa, a felső intervenciós ára pedig 86,8 forint/liter + áfa.

Ha a tej zsírtartalma a 3,6 százaléktól, illetőleg fehérjetartalma a 3,25 százaléktól eltér, az árat a Tej Terméktanács közgyűlése által meghatározott és az Agrárrendtartási Hírlevélben 2002. március 31-ig meghirdetett zsír-, illetve fehérjeárral többlet esetén korrigálni kell, hiány esetén pedig korrigálni lehet.

A tehéntej irányáráról, valamint az alsó és felső intervenciós áráról szóló 11/2002. (I. 28.) FVM rendeletet 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

A termelőnek a 2002. január 1-jét követően felvásárolt, extrának minősített tejre literenként 5 forint 20 fillér minőségjavítási támogatás jár. A jogosultság érvényesítése a feldolgozón keresztül történik.

Az igénylés feltétele, hogy

– a feldolgozó a termelő telephelyén szállításra előkészített tejért legalább a 11/2002. (I. 28.) FVM rendeletben meghirdetett irányárat legkésőbb a támogatás igénybevételéig megfizesse,

– a feldolgozó és a tejtermelő is tagja legyen a Tej Terméktanácsnak,

– a tejet külön jogszabályban engedélyezett laboratóriumokban minősítsék,

– a tejtermelő a tejátvételről szóló szerződést a feldolgozókkal megkösse.

A tejtermelő – ha a saját termelésű tejét maga dolgozza fel – közvetlenül igényelheti a támogatást, amennyiben teljesíti a rendeletben meghatározott feltételeket, valamint belső átadási bizonylattal igazolja az átadott extra minőségű tej mennyiségét.

A tejtermelő és a -feldolgozó a szállítási szerződésben megállapodhat abban, hogy a minőséghez kötött támogatást a feldolgozó csak akkor fizeti meg a termelőnek, ha azt részére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal már folyósította. A megállapodásban a feldolgozónak kötelezettséget kell vállalnia arra nézve, hogy az APEH-től beérkezett támogatás összegét 5 munkanapon belül a termelő részére átutalja. Amennyiben a feldolgozó ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, és ezért nem jogosult a támogatás felvételére, akkor a támogatást a tejtermelő közvetlenül is igényelheti. Ha a feldolgozó a 11/2002. (I. 28.) FVM rendeletben meghatározott irányárnál literenként legalább 1 forinttal alacsonyabb árat fizet, akkor a Tej Terméktanács-tagsággal rendelkező termelő közvetlenül jogosult a támogatás igénybevételére, amennyiben megfelel a feltételeknek, valamint rendelkezik a feldolgozó igazolásával arról, hogy a feldolgozó a támogatást nem vette igénybe.

A támogatás a rendelet kihirdetése napjától a felvásárolt tejre havonta, a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjától igényelhető az illetékes adóhatóságnál a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatások folyósítási számláról.

(Magyar Közlöny, 2002/12. szám)

A jegybanki alapkamat változásai
Időszak	Mértéke, %	Hivatkozás
1994. VI. 15.-1995. I. 31.	25,00	1/1994. (MK 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31.	28,00	1/1995. (MK 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30.	27,00	1/1996. (MK 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15.	26,00	2/1996. (MK 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31.	25,50	3/1996. (MK 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30.	24,50	4/1996. (MK 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15.	23,00	5/1996. (MK 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28.	22,50	1/1997. (MK 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30.	21,50	2/1997. (MK 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14.	21,00	3/1997. (MK 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31.	20,50	4/1997. (MK 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7.	20,00	1/1998. (MK 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8.-1998. V. 31.	19,50	2/1998. (MK 30.) MNB közlemény
1998. VI. 1.-1998. VII. 31.	19,00	3/1998. (MK 45.) MNB közlemény
1998. VIII. 1.-1998. XII. 14.	18,00	4/1998. (MK 69.) MNB közlemény
1998. XII. 15.-1999. I. 31.	17,00	5/1998. (MK 112.) MNB közlemény
1999. II. 1.-1999. V. 31.	16,00	1/1999. (MK 4.) MNB közlemény
1999. VI. 1.-1999. XI. 14.	15,50	2/1999. (MK 45.) MNB közlemény
1999. XI. 15-1999. XII. 21.	15,00	3/1999. (MK 99.) MNB közlemény
1999. XII. 22.-2000. I. 19.	14,50	4/1999. (MK 119.) MNB közlemény
2000. I. 20.-2000. II. 29.	13,00	1/2000. (MK 6.) MNB közlemény
2000. III. 1.-2000. IV. 2.	12,00	2/2000. (MK 15.) MNB közlemény
2000. IV. 3.-2001. VII. 12.	11,00	3/2000. (MK 29.) MNB közlemény
2001. VII. 13.-2001. IX. 9.	11,25	1/2001. (MK 82.) MNB közlemény
2001. IX. 10.-2001. X. 24.	11,00	2/2001. (MK 100.) MNB közlemény
2001. X. 25.-2001. XI. 12.	10,75	3/2001. (MK 119.) MNB közlemény
2001. XI. 13.-2001. XII.10.	10,25	4/2001. (MK 125) MNB közlemény
2001. XII. 11.-2002. I.7.	9,75	5/2001. (MK 141.) MNB közlemény
2002. I. 8.-2002. I. 21.	9,50	1/2002. (MK 2.) MNB közlemény
2002. I. 22-2002. II. 18.	9,00	2/2002. (MK 9.) MNB közlemény
2002. II. 19-étől	8,50	Lapzártánkig a Magyar Közlönyben nem jelent meg