Élet az euróvilágban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
Vége a márka és schilling világának, az eddig csak ködképnek tűnt euró az év elejétől immár valósággá vált a közös pénz zónáján kívüli országokban is. A magyar vállalkozók többek közt külföldi szerződéseik kapcsán vagy többféle itthoni devizaszámlájuk hirtelen összevonásakor eshettek "eurócsapdába", tömeges problémák azonban nem voltak. A külkereskedelemben érintettek számára viszont akad újabb gond is: kérdéses, hogy elegendők-e a forint erősödése miatti állami és banki árfolyam-biztosítási szolgáltatások.

Utolsó esélyek a megszűnő valuták átváltására

Tavasztól bizonyosan rosszul járnak azok a cégek és magánszemélyek, amelyek, illetve akik az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) tartozó valamelyik ország – gyakorlatilag megszűnt – valutájával rendelkeznek, vagy korábbi szerződéseik révén még befolyik hozzájuk ilyen. A 12-féle EMU-pénz – közte a német márka és az osztrák schilling – beváltása február közepéig többé-kevésbé lezárult itthon. Mentő "kiskapuk" még lehetnek a konverzióra, ezek azonban egyre drágábbak és körülményesebbek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején rendeletben tiltotta meg a hazai kereskedelmi bankoknak, hogy január 15-étől a megszűnő nemzeti valutákat forgalmazzák. Egy korábbi jegybanki ajánlás pedig azt javasolta, hogy a hitelintézetek már 2001 augusztusától ne nyissanak számlát EMU-valutákban.

A bankoknak a nemzetközi forgalomból kivonandó pénznemeket február 15-éig kellett – még az 1998 utolsó napján nemzetközileg rögzített árfolyamkulccsal – elfogadniuk a hazai ügyfelektől. A vásárlási határidőt a pénzintézetek persze maguktól meg is hosszabbíthatják, de erre nincs semmiféle garancia. A pénzváltók saját belátásuk szerint ugyanakkor még bármeddig vásárolhatnak a megszűnő valutákból (azt forintért megvéve, vagy a forint árfolyamán konvertálva).

Tavaly a vállalati vagy lakossági devizaszámlák egyenlegeinek átszámítását euróra a bankoknak ingyen kellett elvégezniük (legtöbbjük ezt már 2001 őszén vagy a tél elején, mások viszont csak szilveszter éjjelén tették meg). Ezt követően február közepéig a hitelintézetek átlagosan 0,5-3 százalék jutalék fejében helyeztek el EMU-tagvalutákat devizaszámlákon. Üdítő kivétel volt a Commerzbank és az ING Bank, ahol nem volt ilyen jutalék, illetve az Erste Bank és a Daewoo Bank, ahol csak bizonyos összeghatár (több ezer euró) felett kértek ilyet.

Tavaszi hosszabbítás

A februárig megadott átváltási határidő gyorsan lejárt, márpedig akadhattak feledékeny ügyfelek. Szerencsére van olyan itthoni társaság – nevezetesen az Erste –, amely már korábban deklarálta: 2002. március 31-éig még hajlandó befogadni (s akár eurószámlára is helyezni) a régi valutákat. Igaz, február közepétől a készpénzváltás költsége vaskos, 20 százalékos e társaságnál.

A legnagyobb hazai lakossági pénzintézet, az OTP Bank – közleménye szerint – szintén tervez tavaszi hosszabbítást a beváltásnál, de ezt, úgymond, a piaci folyamatoktól teszi függővé. Hasonlóképpen lebegteti az esetleges (júniusig vagy decemberig tartó) folytatást a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a CIB és a Magyarországi Volksbank is. Akadtak azonban olyanok is – például a Budapest Bank (BB) –, amelyek már most közölték: bizonyosan befejeznek mindenféle tranzakciót a régi típusú bankókkal.

A bankok szakembereit mindenesetre elgondolkodtatja, hogy már év eleje óta rendkívül megugrottak a régi valuták eladási költségei a nemzetközi bankközi piacokon. A K&H Bank közlése szerint nem zárják ki, hogy – ha folytatják – tavasztól visszatérnek az addigra nyilván alaposan módosuló vételi/eladási árfolyamra (addigra ugyanis megszűnik a kötött euróárfolyam).

EMU-tagvaluta eurószámlára helyezési költsége*

Társaság

Költség (%)

ÁÉB

2

BB

2

CIB

1

Citibank

0,01

Commerzbank

nincs

Daewoo Bank

nincs**

Erste Bank

nincs***

Hanwha Bank

3

ING Bank

nincs

Inter-Európa Bank

5

Konzumbank

1

K&H Bank

4

MKB

5****

OTP Bank

2

Postabank

2*****

Raiffeisen Bank

0,5

febr. 15-től a szolgáltatást továbbra is ajánló bankok költségei jelentősen drágulhatnak,

**3 E dollár felett 0,15%, *** 5 E euró felett 0,4%, **** 3 hónapos lekötésnél 0%,

***** min. 3 dollár

Forrás: banki tájékoztatások

Gyors átállás

A közös európai pénzre történt gyors hazai átállás oka, hogy maguk az érintett EMU-tagállamok is erőltetett "valutaváltó" tempót diktálnak. Az euró a készpénzforgalomban éppen csak januártól vált elérhetővé, de a legtöbb érintett országban március 1-jétől már csak ez az egyedüli törvényes fizetőeszköz (Írországban, Hollandiában és Franciaországban még korábbtól, Németországban pedig januártól).

Afféle utolsó szalmaszál a magyar bankok határidejeit lekésett ügyfeleknek, hogy a 12 EMU-tagállam többségének kereskedelmi bankjainál általában 2002 júniusáig, esetleg december végéig még elfogadják országuk volt nemzeti fizetőeszközét. A legtöbb hazai valutatulajdonost érdeklő Ausztriában azonban hitelintézetenként változó az utolsó beváltási nap, Németországban pedig február 28-a volt a végső határnap.

Némi öröm az ürömben, hogy az állami nemzeti bankok mindegyike még 10-30 évig, vagy (mint Németországban) egyenesen korlátlan ideig befogadja a régi pénzeket. E tranzakciók azonban első látásra rendkívül bonyolultnak ígérkeznek itthonról nézve.

A hitelintézetek számadása szerint a számlaátállítások nyomán nemigen regisztráltak ügyfélpanaszokat. Egy tipikus, sokakat foglalkoztató probléma adódott: ha az ügyfél egyszerre többféle EMU-devizaalapú számlát is vezetett egy banknál, ráadásul – ez vállalati berkekben nem ritka – a különböző számlákhoz nem ugyanazok a meghatalmazottak férhettek hozzá. A témáról az MNB említett ajánlása szűkszavúan annyit javasolt: e számlákat, ha látra szólóak, tulajdonosuk rendelkezése alapján vonják össze a pénzintézetek.

Számlaátállítások – bonyodalmak nélkül

Az MKB-nál a számlaösszevonás automatikusan történt meg, de az ügyfél természetesen ettől eltérő megbízást is adhat – nyilatkozták a társaságnál. A Budapest Bank (BB) az ügyfelek előzetes tájékoztatása nyomán az idén január végén automatikusan összevonta azokat az (euró)számlákat, ahol nem voltak eltérések a rendelkezési jogosultságban. Természetesen e banknál is hagytak módot az ettől eltérő rendelkezésre.

A CIB Bank közlése szerint már tavaly nyár óta levelezett ügyfeleivel a témáról. Az érintett társas vállalkozások külön nyilatkozhattak a megszűnő tagdevizák eurószámlá(k)ra való átvezetéséről, egyes számlák lezárásáról, illetve arról, hogy ki kapjon rendelkezési jogot az új számlákhoz. A több eurószámlát igénylőknek csatolták az azok nyitásához szükséges dokumentumokat is.

Egyszerű megoldást választott a K&H: annyi eurószámlát nyitottak (még 2001 novemberében), ahány eltérő kedvezményezettet tüntetett fel az "elődszámlákon" az ügyfél. Ezután azonban írásban javasolták az érintett vállalatnak a számlák összevonását, hiszen ezzel az megspórolhatja magának a többszöri számlavezetési díjat.

A bankok szemszögéből egyébként az átállás természetesen a 12-féle valuta egymás közti átváltási jutalékától való elesést jelenti, arról nem is beszélve, hogy a számlaösszevonások miatt szintén fix díjas bevételek sorának kell búcsút inteniük. A K&H számításai szerint például devizás ügyfeleik esetében átlagosan 0,5 darab számlától "esnek el" a változások miatt. Egy ilyen ügyfél ugyanis átlagosan 2,3 devizaszámlát vezetett a második legnagyobb hazai banknál, csakhogy ezek között jó pár – továbbra is megmaradó – amerikai dollár vagy angol font alapú is volt.

A gyors euróátállás dacára a hazai valutatulajdonosok jelentős része időben eszmélt, és még tavaly térítésmentesen euróra váltotta vagy ilyen számlára helyezte "régi" bankóit, részben bizonyára a jelentős nemzetközi "eurókampány" felvilágosító munkájának is köszönhetően. Szakértők korábban úgy becsülték: a lakossági ügyfeleknél 60-70 milliárd forintnak megfelelő EMU-valuta található készpénzben a "dunyhák alatt". A vállalkozóknál lévő lekötetlen összeg ennél minden bizonnyal jóval kisebb lehetett.

A lakossági valutákból mintegy 40 milliárd forintnyi az OTP Bankhoz folyt be 2001 szeptembere és 2002 januárja között – tudatta a társaság. Az OTP – amely ügyfélcsalogatóként a korábbi 300-ról 100 euróra szállította le a devizaszámla-nyitási minimumot, ráadásul elengedte az első évi számlavezetési díj megfizetését – januárra 24 ezer új lakossági eurószámlát tudott nyitni. Összes, a közös pénzben vezetett számlájuk száma 220 ezerre nőtt, amelyek együttes volumene 160 milliárd forintra rúgott.

Bő 40 százalékkal növelte a devizaszámlákon lévő állományt a BB. E bank akciója szerint a vállalati ügyfeleknek januárig nem kellett számlavezetési díjat fizetniük, a lakossági számlabetétesek esetében viszont továbbra is eltekintenek ettől.

A K&H Bank mintegy 300 ezres számlavezető tábora 10 százalékkal nőtt az euró beáramlása révén. A társaság már az év első hónapjában 500 millió forintnyi – szintén döntően lakossági – új számlabetétet könyvelhetett el. Nem tudott viszont számot adni nagyarányú év eleji betételhelyezésről a Postabank, hiszen itt már sokan tavaly ősszel nyitottak eurószámlát.

A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) összesítése szerint az euróátállás kapcsán már januárban 0,5 millió eurót fizettek be számlára a – többségében céges – ügyfelek. Az MKB a tavaly szilveszterig nála új eurószámlát nyitók számlavezetési díjától tekintett el idén március végéig, ennek köszönhetően a lakossági nyitások száma enyhén nőtt.

Talán az ügyfelek korán megkezdett tájékoztatásának köszönhető, hogy a CIB Bankhoz kötődők közül sokan már 2001 utolsó négy hónapjában nyitottak eurószámlát pénzintézetüknél. A számlák mennyisége 3 százalékkal nőtt (ez a számlaösszevonások miatt jó eredmény), a látra szóló valutaállomány 22, a lekötött betéteké 23 százalékkal gyarapodott e periódusban.

A betételhelyezés, számlanyitás mellett a "hétköznapi" átváltások volumene az év elején érdekes módon még nemigen ugrott meg. Az egyesek által várt január eleji roham elmaradását jelzi, hogy az utólagos összesítések az OTP Banknál mindössze 60 millió, az MKB-nál pedig 3,5 millió euró átváltásáról szóltak ebben az időszakban. Mérsékelt felfutásról adott hírt a Postabank is, ahol a forgalom az ilyenkor szokásos négyszerese volt. Kérdésünkre a K&H-nál is mindössze enyhe év eleji boomot említettek.

A bankok tanácsa szerint a (külkereskedelmi forgalomban érintett) vállalatok – ha eddig még nem tették volna meg – sürgősen vizsgálják meg, hogy meglévő szerződéseikben milyen devizanemet tüntettek fel. Szükség esetén azonnal módosítsák megállapodásukat. Fölöttébb kellemetlen volna ugyanis számukra, ha minden egyszerűbb átváltási lehetőség lezárulta után kapnának egy-egy nagyobb tételt – például egy euróövezeten kívüli üzleti partnerüktől – e pénztípusokból. Szerencsére úgy tűnik, a tanácsot már korábban sokan megszívlelték: a CIB Bank exportőr ügyfelei például már 2001 második felében revízió alá vették saját élő szerződéseiket.

Euró a hitelpiacon

A forrásoldali eseményekhez képest a hitelpiacot kevésbé rázta meg az átállás. Jó pár bank ugyanis már egy-két éve kínál euróalapú hiteleket (természetesen ez még nem készpénzként jelent meg, de így számítottak kamatot). Az ismertebb euróalapú lakossági kölcsönök között említhető az MKB jelzálogkölcsöne vagy a K&H-nak az ABN-Amro Banktól "örökölt" személyi kölcsöne (ennek kamata 1 millió forint alatti összegnél jelenleg 17 százalék).

Hitelintézeti szakemberek szerint a devizahitelek a hazai kis- és középvállalkozók (kkv-k) körében legföljebb a külföldi árubeszerzéssel foglalkozók vagy a partnerberuházások ellenértékét kifizetők körében népszerűek. A K&H Bank teljes devizahitel-portfólióján belül például mindössze 10 százaléknyi kötődik a kisebb cégekhez (azért e piacon is vannak új termékek, az említett pénzintézet például tavaly szeptembertől rukkolt elő devizaalapú folyószámlakölcsönével).

Az euróátállás mellett a hazai vállalkozóknak – elsősorban a külföldi partnerekkel is kapcsolatban állóknak – még egy, az árfolyammozgásokhoz kötődő jelenségre, a forint erősödésére is figyelniük kell. A hazai valuta árfolyamsávjának tavaly májusi szélesítése nyomán a forint tavaly az utolsó negyedévben 5 százalékot erősödött az euróval szemben, s ezt követően is erős maradt.

Így rosszul járnak például azok a jelentős exporthányaddal bíró cégek, amelyek az itthon, a forintzónában – hazai alapanyagokkal, sok élőmunkával – megtermelt árujuk, szolgáltatásuk ellenértékét később olcsó euróban kapják meg, mert így szólt a szerződésük. (Nem kis pénzről van szó, hiszen egyedül a hazai kkv-k éves kivitele eléri a 400-500 milliárd forintot, s akkor még nem szóltunk a nagy cégekről.)

A nemzeti bankjegyek ingyenes beváltásának határideje a helyi kereskedelmi bankoknál

Ország

Határidő

Ausztria

bankonként változó, max. 50 E schilling

Belgium

2002. dec. 31.

Finnország

bankonként változó, nincs korlát

Franciaország

2002. jún. 30.

Görögország

bankonként változó, nincs korlát

Hollandia

2002. dec. 31.

Írország

bankonként változó*

Luxemburg

2002. jún. 30., max. 1 E euróig**

Németország

2002. febr. 28.

Olaszország

n. a., max. 500 euróig***

Portugália

2002. jún. 30., egyszeri 500 euróig

Spanyolország

2002. jún. 30., nincs korlát

  • legalább 500 ír fontig lehetséges

**e fölött euróközpontokban

*** egynapos bejelentés mellett

Forrás: MNB honlapja

Árfolyam-biztosítás

E csapda kivédésére 2001. novembertől a kkv-k számára kínált árfolyam-biztosítási módozatokkal rukkolt elő az állami Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib). A társaság a devizakövetelés futamideje alatt garantált vételi árfolyamot kínál partnereinek, így veszteség esetén kifizetik a különbözetet.

A Mehib első módozatánál – amelynek díja a forintosított devizaösszeg mintegy 0,5 százaléka – esetleges árfolyamnyereség esetén viszont az ügyfélnek be kell fizetnie az elért többletet a biztosítónak. A másik módozatnál az árfolyamnyereség megtartható, viszont ennek díja 2-4 százalék.

A biztosítások akár éven belüli követelésekre is köthetők, már 5 ezer dollár vagy euró volumenű exportkötésnél (ez ötöde-tizede a bankok által bevállalt hasonló ügyletek mininális limitjének). A Mehib nem kér letétet kockázatvállalásához, de a hitelvizsgálatnál természetesen ügyelnek arra, hogy valódi, devizás és számlás exportügyletről legyen szó. Az idén ráadásul elindultak a beutaztató turisztikai cégek árfolyam-biztosításával is.

Váratlan és tartós forinterősödés

Az állami akció oka, hogy a forinterősödés váratlanul érte a hazai cégek egy részét, amelyek nagy bevételkieséstől tartanak. Számukra védelemként eddig csak azok a banki – többek közt a Citibanknál, CIB-nél, Deutsche Banknál, ING Banknál, K&H-nál, MKB-nál, Raiffeisen Banknál – fedezeti, opciós ügyletek nyújthattak segítséget, amelyek kvázi árfolyam-biztosításként működnek. Ezek általában nem fix jutalékúak, a hitelintézet a jövőben várható vételi vagy eladási árfolyamok-különbözetéből szerzi a maga hasznát.

Csakhogy a több száz ilyen jellegű szerződést kötött Raiffeisen Banknál a kötés alsó limitje például 50 ezer euró, a többtucatnyi ügyféllel rendelkező CIB Bank treasuryjében pedig általában szintén legalább 50-100 ezer euróban gondolkodnak. Kisebb cégeknek így nemigen van esélyük a védelemre. Ennek ellenére mindkét társaság növekvő érdeklődésről számolt be az utóbbi időben. A vállalkozók jellemzően 1 esztendőre szerződnek, de akad példa 2,5 éves ügyletre is.

Meglehet persze, hogy a bankok előbb-utóbb bevállalják a feltehetőleg kisebb hasznot hozó kkv-ügyfeleket e terméknél (is). Erre utal a BB ígérete, amely szerint a bank a tavasz elején kifejezetten kisvállalati, árfolyamkockázatra szóló módozattal áll majd elő. A K&H-nál úgy fogalmaztak: keresik a lehetőségét, hogy lejjebb szállítsák a mai, 100 ezer eurós/dolláros limitet a kis- és közepes vállalkozások számára.

Csalóka kamatok

Bizonyos bankoknál rosszul járhatnak azok az ügyfelek, akik nem túl nagy összegű eurót vagy más devizát helyeznek el lakossági számlájukon, és nem kívánják tartósan lekötni azt. Ebben az esetben ugyanis – a rendkívül alacsony mértékű betéti kamatlábak miatt – számlavezetési díjuk meghaladhatja a kapott kamatot, így összességében akár kevesebb pénzt kaphatnak vissza, mint amennyit betettek – derült ki körkérdésünkből. * Az ország legnagyobb lakossági hitelintézeténél, az OTP Banknál például – ahol minimum 300 euróval lehet számlát nyitni – havi 0,4 euró a számlavezetési díj, miközben a látraszóló kamat mindössze 0,75 százalék évente. Nem sokkal jár jobban az ügyfél, ha 1 hónapra leköti pénzét (ez csak 380 euró felett lehetséges), hiszen éves kamata akkor is csak 1,188 százalék lesz, igaz, 3000 euró felett 0,5 százalék kamatprémium jár számára. Még rosszabbul járnak azok, akik időnként hozzá is akarnak nyúlni devizájukhoz. A bonyolultabb tranzakciók díjai ugyanis 0,25 százalékra, minimum 3 euróra rúgnak. * Banki szakemberek szerint így azoknak éri meg kis összegű euró elhelyezése, akik számára fontos, hogy kiviteli engedély nélkül kártyával külföldön is hozzájuthatnak e pénznemhez, ráadásul az eurózóna országaiban átváltási költség sem terheli őket. * Akadnak olyan társaságok, amelyek viszont ingyen vezetik a lakossági ügyfelek devizaszámláit. A Raiffeisen Banknál 20 ezer forintnak, az Általános Értékforgalmi Banknál (ÁÉB) 350 eurónak megfelelő összeg fölött lehet eurószámlát nyitni, s annak fenntartása nem kerül semmibe. * Az ügyfél ezzel együtt e pénzintézeteknél sem számíthat nagy nyereségre, hiszen a Raiffeisen évi 0,3 százalék, az ÁÉB 0,5 százalék látra szóló kamatot ad. Előbbi társaságnál 1000 dollárnak megfelelő összeg feletti devizát hajlandók lekötni (az 1-6 havi lekötés itt 1,65-1,8 százalék közötti kamattal kecsegtet). Az ÁÉB 1000 euró felett vállalkozik lekötésre, évi 1,5 százalékért, változó kamat esetén 3 hóra 2,25 százalékért.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!