Az önbizalom ébredése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Szentgyörgyi Albert professzor mondta egyszer: Egy ország nagysága attól függ, hogy mennyiben tud hozzájárulni a közös emberi értékekhez. A Nobel-díjas kutató kívánságot is csatolt kijelentéséhez: arra vágyott, hogy Magyarország a nagyhatalmak közé tartozzon, és legyen nagy mindenben, amiben egy kis ország nagy lehet. Magyarország világelső az egy lakosra jutó Nobel-díjasok számát illetően - büszkélkedünk külföldi ismerőseink előtt. Ugyanakkor tudjuk, hogy a kutatás és az annak bázisául szolgáló oktatás színvonala, anyagi lehetőségei és a kutatói pálya megbecsültsége az elmúlt évtizedekben nemigen járultak hozzá hírnevünk öregbítéséhez. A kutatók szerint azonban a legutóbbi években valami elkezdődött: az állam felismerte azt, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek rendkívül jól hasznosulnak, s egyre nagyobb forrásokat juttat a kutatóhelyeknek. Ezzel párhuzamosan pedig a nemzetközi vállalkozások között is egyre nagyobb a magyar szellemi kapacitás megbecsültsége: több világcég telepítette már hazánkba kutató-fejlesztő központját. A szakemberek szerint a reálgazdaság térnyerése a kutatásban hamarosan elvezethet minket arra a szintre, hogy a hazai kutatások zömét már a vállalati fejlesztések tegyék ki.

Kutatják a fejlesztés lehetőségeit

A magyar gazdaság tudásalapú gazdaság. Ennek felismerése vezethet oda, hogy Magyarország a küszöbön álló európai uniós csatlakozás után is megőrizheti fejlődési potenciálját - véli Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. A professzor szerint ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés financiális háttere megteremtődjék, egyre inkább a vállalati szférának kell bekapcsolódnia.

MTA: új stratégiák

Hazánkban ma már kivitelezhetetlennek tűnik az a megoldás, amelyet például Finnországban 15 évvel ezelőtt kezdtek alkalmazni, amikor is a kutatás-fejlesztésre költött pénzek 70 százalékát az állam adta. Az ottani - azóta beigazolódott - elképzelések szerint az innovációra költött összegek a későbbiekben busásan megtérülnek, hiszen a felhasznált kutatási eredmények révén nő a vállalatok profittermelő képessége, ezzel költségvetési befizetéseik is. Mára Finnországban az innovációra fordított költségeknek mindössze 30 százalékát állja az állam, igaz - teszi hozzá a főtitkár -, ez abszolút értékben több, mint amit a program elején az innovációra fordítottak. Hazánkban a tervek szerint az idén a K+F tevékenységre fordított pénzeknek körülbelül 50 százalékát a civil szféra adja. Az állami szerepvállalás szintje számottevően emelkedik: 2001-ben a kutatás-fejlesztésre fordított pénz a GDP 1,1 százalékát tette ki, az idei tervek szerint ez az összeg elérheti az 1,5 százalékot.

A vállalkozások számára a kormányzat minden eddiginél kedvezőbbé kívánja tenni az innovációs tevékenységet. A Széchenyi-terven belül külön program foglalkozik a K+F támogatásával, s az is növelheti az innovációs kedvet, hogy a vállalkozások a kutatás-fejlesztési ráfordítások immár 200 százalékával csökkenthetik adóalapjukat, az eddigi 120 százalék helyett, amennyiben azok magyarországi befektetésekre irányulnak.

Megteremtődni látszik az összhang a politika által kitűzött prioritások és a tudomány között. A Széchenyi-tervben például a szakma által befogadott projektek élveznek előnyt. Ezek az életminőség javítására szolgáló fejlesztések, a társadalmi környezet megváltoztatását célzó projektek, a számítás- és információtechnológiai kutatások, az agrárágazati fejlesztések, illetve az új anyagok felhasználását és a környezetvédelmet szorgalmazó programok.

Az idén Stumpf István kancelláriaminiszter közlése szerint 130 milliárd forint jut a K+F támogatására. A számottevően gyarapodó támogatási rendszer ellenére is komoly gond, hogy továbbra is rendkívül kevés a rendelkezésre álló pénz. Nyugaton a pályázati rendszerek egésze a teljes kutatói kapacitás számára kínál támogatást, oly módon, hogy a legéletképesebb fejlesztések egészére jut keret, s még a leggyengébben teljesítő kutatóegységek is hozzájuthatnak bizonyos fejlesztési pénzekhez. Magyarországon ezzel szemben a rendelkezésre álló keret szűkössége miatt még a legjobbak is a szükségesnél kevesebb támogatásban részesülnek, arról pedig szó sem lehet, hogy a kisebb hatékonyságú projektekben dolgozók számára akár a minimális megélhetést biztosítsa az állami pályázatokon elnyerhető fejlesztési összeg.

Kroó Norbert szerint el kell oszlatni azokat a fals nézeteket, amelyek szerint Magyarországon túlságosan magas a kutatásban dolgozók aránya. A nyugat-európai országokban átlagosan több mint öt kutató jut ezer emberre, miközben itthon ez a szám tartósan négy alatt van. Ahhoz, hogy maradéktalanul ki tudjuk használni a K+F tevékenységben rejlő lehetőségeket, az innovációban élenjáró országok ezer főre jutó 7-8 fős kutatói létszámát sem ártana megcélozni.

Ehhez persze fontos lenne, hogy a hazai kutatók anyagi megbecsülése is igazodjon a nyugati színvonalhoz. A főtitkár szerint ezen a téren is óriási változások láthatók: ha a kutatói bérek összege néhány évig olyan mértékben tud emelkedni, mint 2001-ben, illetve várhatóan 2002-ben, néhány éven belül magunk mögött hagyhatjuk ezt a problémát is. Korszakalkotó lépés ,hogy 2001. január 1-jétől az akadémiai kutatók bérét az egyetemi oktatói bérekhez rendelték. Ezzel ugyanis megszűnt az a méltatlan helyzet, hogy a kutatói keresetek számottevően elmaradtak az egyetemi oktatók fizetésétől. Mindez a kutatás iránti kedvet növelheti, s az sem elhanyagolható szempont, hogy így az akadémiai kutatók egy sokkal nagyobb létszámú csoporttal együtt próbálhatnak lobbizni komolyabb anyagi megbecsülésük érdekében.

A magyar kutatási potenciál itthon tartásában a versenyképes bér csak az egyik elem. A kutatói pálya vonzóvá válásához legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb a megfelelő kutatói háttér. A bérkérdés rendezése után épp ezért az akadémia új prioritásai között kap helyet, hogy megfelelő anyagiak álljanak rendelkezésre az alapellátás fejlesztésére. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a kutatói pályázati pénzek egy jelentős részét kénytelenek a kutatóhelyek - elsősorban az egyetemek - a rezsire költeni. Változás történt a műszerpark fejlesztésére jutó pénzek terén is: az Oktatási Minisztérium műszerpályázatán szétosztható keretek közel 200 százalékkal nőttek. Ugyanakkor továbbra sincs igazi megoldás arra, hogyan szerezhető forrás némely igen komoly, ám rendkívül drága berendezés beszerzésére.

Ugyancsak kedvezővé teheti a hazai kutatást a szakemberek előtt az, ha érzik a társadalom megbecsülését. Az MTA Szociológiai Intézetének a közelmúltban végzett felmérése szerint a megkérdezettek a kutatást az egyik legjelentősebb fejlődési lehetőséggel bíró területnek tartják. A tanulmány arra is kíváncsi volt: a megkérdezettek szívesen adnák-e gyermeküket tudományos pályára. A főtitkár szerint rendkívül magas volt az igenlő válaszok aránya.

Gyógyszeripari óriás

2000. december 27-én a londoni és a New York-i tőzsdéken megkezdték a GlaxoSmithKline (GSK)-részvények forgalmazását. A GSK két nagy múltú gyógyszeripari vállalat, a GlaxoWellcome és a SmithKline Beecham cégek egyesüléséből jött létre, amely cégek külön-külön is úttörő szerepet töltöttek be számos tudományos és orvosi területen. Jean-Pierre Garnier, a GlaxoSmithKline vezérigazgatója így fogalmazott: Szeretném, ha dolgozóink összefogását azon cél közös vállalása biztosítaná, amely a jobb közérzet, a fokozott teljesítmény és a hosszabb földi lét elérésével világszerte javítja az emberek életminőségét. A GSKl az öt legnagyobb terápiás terület közül négyben (fertőzés elleni hatóanyagok, a központi idegrendszer megbetegedései, a légúti megbetegedések, valamint az emésztőrendszeri és táplálkozási zavarok), továbbá az oltóanyaggyártásban piacvezető szerepet tölt be. 25 új vegyi és 17 oltóanyaga áll klinikai fejlesztés alatt. Fájdalomcsillapításra, nikotinhelyettesítő terápiára, dermatológiai problémák kezelésére szolgáló termékei szintén élvonalbeliek, és a szájápolási termékeket tekintve is az elsők között van. Az eredmények elérésében az is közrejátszik, hogy a vállalat 100 000 alkalmazottja közül Európában és Észak-Amerikában mintegy 43 000 foglalkozik kereskedelmi és marketingtevékenységgel. A GSK Magyarországon az innovatív gyártók között a második helyet foglalja el, 5,84 százalékos piaci részesedéssel. A 2000-es év összesített forgalma 14 milliárd forint volt. A gyermekláz- és fájdalomcsillapítók, antibiotikumok, védőoltások, asztma, migrén, gyomorfekély, depresszió elleni gyógyszerek, továbbá a fogkefék értékesítésében piacvezető. A magyarországi GlaxoSmithKline-nál 230 munkatárs dolgozik azon, hogy a hazai betegekhez is eljussanak a legmodernebb gyógyszerek és egészségvédelmi termékek. A multinacionális vállalat hatalmas kutatási és fejlesztési kapacitással bír, amely kiterjed a genetikai kutatásokra, a biotechnológiára, továbbá más vezető modern technológiákra is (erre a célra évente mintegy 3,7 milliárd dollárt költ), és kiemelten fontos feladatának tartja a szakma továbbképzését. A Magiszter és Medicom programsorozaton 2000-ben több mint 5000 házi- és szakorvos vett részt, a PharmAssist Program rendezvényein 2500 patikus jelent meg. A GSK Officina ismertetőfüzetein keresztül 3000 gyógyszerészasszisztens kap rendszeres képzést. A GSK klinikai vizsgálatsorozatokat végez kórházakban, egészségügyi központokban. 175 intézményben mintegy 450 orvos és 1800 beteg bevonásával folynak - többek között - AIDS-, onkológiai, légúti, epilepszia- és migrénvizsgálatok.

Innovatív légkör

A kutatás megbecsülését szolgálhatják azok a hírek is, amelyek szerint mind több külföldi nagyvállalat dönt úgy, hogy hazánkban fejlesztőközpontot létesít. A vállalati kutatóintézetek számának növekedése mellett immár kormányzati segítséggel mind több innovációra érzékeny kisvállalat alakulhat. A Széchenyi-terv tavaly első alkalommal kiírt K+F pályázatai révén kiderült, hogy a megfelelő ötlettel rendelkező cégeknek viszonylag könnyű megszerezniük a pályázáshoz szükséges 30 százalékos önerőt, hiszen az elképzeléseket a vállalati szféra, illetve az ilyen jellegű befektetések iránt egyre inkább érdeklődő kockázati tőke az esetek többségében felkarolja. A befektetői aktivitás egyedül a környezetvédelmi projekteknél visszafogottabb - állítja a főtitkár, aki szerint ennek kapcsán a döntéshozók változásra szánták el magukat. A 2002. évi Széchenyi K+F pályázatok tekintetében a támogatás odaítélésének már nem feltétele a 30 százalékos önerő felmutatása.

Azt persze tudni kell, hogy a vállalkozások számára döntően az alkalmazott kutatások fontosak, az alapkutatásokra ők nem igazán áldoznak. Ugyanakkor ésszerűen összehangolható a kétfajta kutatási tevékenység. Az Akadémia kutatóintézeteiben dolgozók számos esetben vesznek részt oktatási, képzési programokban, illetve dolgoznak alkalmazott kutatási projekteken, több esetben külső megrendelőknek. Mind a Széchenyi-terv, mind az Európai Unió kutatási pályázatain külön fejezetként igényelhetők pénzek alapkutatásokhoz. A magyar kutatóhelyek nemzetközi megbecsültsége olyan magas, hogy számos kutatóintézet esetében előfordult már, hogy annyi kutatási pénzt nyertek különböző projektekhez, hogy a végrehajtáshoz külső kutatóhelyeket is be kellett vonniuk alvállalkozóként. Az MTA főtitkára nem kis büszkeséggel számolt be arról, hogy az Európai Unió által térségünk országai számára kiírt Kiválósági Központ pályázaton 12 ország 185 jelentkezője közül a kiválasztott 34 között hat magyar díjazott is van, ebből öt akadémiai kutatóintézet. Az ilyen sikerek is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai kutatás iránt még jobban megnőjön az érdeklődés, amely a már meglévő intézményeknek újabb megrendeléseket hozhat, illetve teljesen új kutatói bázisok létrejöttét válthatja ki.

Presztízs és lobbierő

1999 óta tendenciaváltás figyelhető meg az állam kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos álláspontjában, ettől az időponttól kezdve drasztikusan nő a központi fejlesztési források mértéke. Amennyiben teljesülnek a 2002-re kitűzött tervek, vagyis a GDP 1,52 százalékát fordítják majd különböző kutatás-fejlesztési támogatásra, akkor három év alatt több mint duplájára nő a központi források összege. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke szerint komoly gondot okoz ugyanakkor az, hogy még az állami döntéshozók előtt sem teljességgel ismert, hogy a források megnyitásának az eredményei ma még nem látszanak. Amíg egy-egy K+F ráfordításból valódi innováció, s ebből tényleges gazdasági eredmény születik, ahhoz 3-5 évre van szükség.

A fentiek miatt tekint igen komoly várakozással a MISZ elnöke az idei Innovációs Nagydíj pályázatra, mivel a február 18-i határidőre épp olyan időszakból származó pályázatok beadására került sor, amikor mélyponton volt a kutatás-fejlesztésre fordított állami támogatás mértéke. A szövetség ennek ellenére az előző évekhez hasonlóan 60-70 sikeres innovációval számol. Az elmúlt tíz év során a szövetség által kiosztott elismerések közel felét az innovatív nagyvállalatok (gyógyszergyártók, vegyipari cégek) söpörték be, ám a mostani évek sikersztorijait jegyző vállalatok közül nagyon sok először az Innovációs Nagydíj pályázaton tűnt ki. A Kürt, a Graphisoft, az Innomed vagy az Elektronika 77 Kft. jelenlegi sikere mutatja meg a leginkább azt, hogy a tudásalapon szerveződő cégek számára rendkívül komoly kitörési lehetőségek nyílnak. A fent említett cégek kicsiny kft.-ként kezdtek el kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozni, s a folyamatos innováció hatására jutottak el mára oda, hogy a legnagyobb nyereségtartalommal bíró árbevétellel rendelkező cégek között tarthatják őket nyilván.

Természetesen ehhez közel tízéves életpálya befutására volt szükség. A kezdeti időszak küzdelmeit nem lehet megspórolni. Ugyanakkor az Innovációs Szövetség elnöke arról tud beszámolni, hogy a pályázatukon elindult és a 15 fős zsűri által sikeresnek ítélt innovációt végrehajtó cégek ma már joggal számíthatnak arra, hogy presztízsük jelentősen megemelkedik. A tavaly Innovációs Nagydíjat elnyert Elektronika 77 vezetői szerint azzal, hogy megkapták a díjat, mintegy 60 százalékos árbevétel-növekedés következett be. A cég iránt olyan mértékű érdeklődés nyilvánult meg, amelyet klasszikus marketingeszközökkel lehetetlen lett volna elérni.

Az innovációs pályázatok kedvező visszhangja, az innovatív vállalkozások gazdasági sikerei a szövetségnek is rendkívül komoly presztízst kölcsönöztek. A ma már 450 intézményi taggal és hat társult szövetségi partnerrel rendelkező Magyar Innovációs Szövetség képviselői valamennyi olyan fórum és szervezet állandó meghívottjai, ahol a kutatás-fejlesztéssel bármilyen módon foglalkoznak. Megtalálhatóak a MISZ képviselői a pályázati kuratóriumokban, az egyéb szakmai szervezetekben, és konzekvens innovációpolitikai állásfoglalásaik jelentős mértékben alakítják a döntéshozók véleményét, lobbitevékenységük igen sikeresnek minősíthető. Az a tény, hogy a hazai GDP növekedésének már 1999-ben is 43 százalékát adta az innováció, olyan érv, ami miatt lehetetlen elképzelni azt, hogy a gazdaságpolitika prioritásai között ne kapjon helyet a kutatás-fejlesztés támogatása. Az OMFB 1994-ben készült felmérése szerint a központi műszaki fejlesztési ráfordítások 60-65 százalékából lett piaci siker, s a sikeres innovációk esetében a 40-60 százalékos megtérülés sem ritka.

Mindazonáltal minden állami segítség kevésnek bizonyult volna, ha a Magyarországra beruházó cégek nem ébredtek volna rá arra, hogy hazánk nemcsak az olcsó munkaerő, hanem a nemzetközi viszonyokhoz képest szintén rendkívül olcsó, ám magas kvalitású szellemi kapacitás miatt is vonzó lehet. Az igazi áttörést napjainkban lehet érezni, mind több ugyanis az olyan vállalati innováció, amellyel a Magyarországon kitalált fejlesztések az adott cég hazai leányvállalatánál hasznosulnak. Az állam segíti az ilyen beruházásokat: 30-40 százalékban megtéríti a ráfordítást.

A hozzáadott érték

A legújabb terület, amelynek sikeréért komolyan kell dolgozni, az az, hogy egyre jobban nőjön a Magyarországon dolgozó multik által felhasznált hazai termék aránya. A MISZ elnöke szerint ehhez arra van szükség, hogy a külföldiekkel beszállítói kapcsolatban lévő hazai vállalkozásoknak is legyen módjuk arra, hogy újabb és újabb fejlesztések révén olyan terméket állítsanak elő, amelyeket multinacionális partnerük csak tőlük tud beszerezni. Amennyiben sikerül ezeknek a beszállító cégeknek az innovációs fejlesztéseit támogatni, mind többen érik el azt, hogy megrendelőik a korábbi alárendelt, bedolgozói viszony helyett egyenrangú partnerként kezelik őket. A mellérendelt viszonyból következően ugyanis a megrendelő érdeke is az lesz, hogy a számára legjobb minőségben szállító partner fejlesztéseit segítse, kutatásait finanszírozza. A magyar beszállítónál létrejövő termék ugyanis a multi saját termékét fogja tovább javítani, s emiatt megtérülhet a támogatás.

A Széchenyi-tervből 20 milliárd

A kormány által 2001-ben meghirdetett Széchenyi-terv külön fejezetben foglalkozik a kutatási és fejlesztési programok támogatásával. A kabinet által előzetesen meghatározott keretszámok szerint 2001-ben pályázati célra 17,5 milliárd, 2002-ben 34 milliárd forint áll rendelkezésre. A K+F programok működésének koordinálásával kapcsolatos feladatokat az oktatási miniszter által megbízott Programirányító Testület látja el, amelynek tagjai az érdekelt minisztériumok s a versenyszféra kiemelkedő képviselői közül kerülnek ki. A beadott pályázatok elbírálását, a támogatott projektek szakmai ellenőrzését programtanácsok végzik - mondta Szabó Gábor, az oktatási tárca kutatás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Az elmúlt évben összesen 412 darab pályamű érkezett be, amelyek közül a programtanácsok 124-et értékeltek úgy, hogy az adott projekt érdemes a támogatásokra. A pályázatokon nyertes cégek között összesen 20,730 milliárd forintot osztottak szét. A pályázatok közül kiemelkedően magas forrásigényt jelentettek a környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások, ahol a pályázók több mint 16 milliárd forintnyi összegre aspiráltak, ezek közül a 25 nyertes pályázat közel 5,5 milliárd forintos támogatásban részesült. Ez volt az egyetlen terület, ahol a nyertes pályázók az általuk igényelt teljes összeget megkapták. Az igényelt és a megítélt támogatások között a legjelentősebb különbség az életminőség javítását célzó pályázatok esetében volt, ahol a 18 nyertes pályázatban szereplő közel 7 milliárd forint értékű igény helyett a bírálóbizottság csak 5,25 milliárd forint értékű támogatást ítélt oda. A legnagyobb érdeklődés az egyedi, nagy értékű, korszerű műszerek és K+F eszközök beszerzését támogató programpont iránt nyilvánult meg. Erre 305-en pályáztak összesen 5,666 milliárd forintos támogatási igénnyel.

Az Oktatási Minisztérium által megítélt kutatás-fejlesztési támogatások átlagos összege a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) esetében 20,99 millió forint, míg a Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMűFA) által meghirdetett pályázatokon elnyert támogatások átlagos összege 32,07 millió forint volt. A tavaly megítélt támogatások közül a NKFP-pályázatokon 182 kis- és középvállalkozás kapott támogatást, míg a KMűFA keretéből 130 kis cég részesült.

A minisztériumon belül működő Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által meghirdetett pályázatokon szintén nőtt a szétosztható összeg. Az NKFP-program keretében 5,442 milliárd forint értékű új forrás jelent meg, míg a KMűFA által szétosztható pénzek mintegy 2 milliárd forinttal emelkedtek.

Az idei évre szóló NKFP-pályázatok beadási határideje 2001. október 31-én lejárt, a bírálati eljárások folyamatában a következő jelentős lépés a pályázatok nyilvános prezentációja 2002. február 1-jén, illetve 9-én.

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) több mint száz tanszék működik, munkáját közvetett vagy közvetlen módon támogatja valamilyen külső cég - mondta Papp László, az egyetem stratégiai rektorhelyettese. A külső támogatásra a mindennapi munkához szükség van, hiszen a központi források mindössze az egyetem működési költségeinek felét teszik ki. A fennmaradó összeget, mintegy 6 milliárd forintot a BME saját maga termeli ki. Ezen összeg domináns részét jelenti a kutatási eredmények hasznosításából befolyó összeg, a másodlagos bevételi forrást pedig az oktatás bevételei adják. Mindezek függvényében jól látható, hogy a központi forrásokból az egyetemi kutatási tevékenységre csak rendkívül szerény összeg jut: az ilyen jogcímeken érkező pénzek döntő részét elviszi az alaptevékenységek finanszírozása, a villany-, fűtés- stb. számlák kifizetése.

BME: kivívott elismertség

A rektorhelyettes szerint a saját bevételek, illetve az állami támogatások 50-50 százalékos aránya nemzetközi szinten is teljességgel elfogadható. Ugyanakkor az állami oktatáspolitika célja, hogy tovább növeljék a felsőoktatási képzésben részt vevők létszámát. Ezért törekedni kell arra, hogy az egyetem bevételeinek többségét vállalkozási tevékenységből szerezze be.

Ahhoz, hogy az egyetemi képzéshez a BME a reálgazdaság képviselőitől egyre növekvő mértékű támogatáshoz tudjon hozzájutni, a vállalatoknak el kellett fogadniuk, hogy a budapesti intézményben olyan minőségű a munka, amely érdemes a támogatásra, az itteni szürkeállomány képes arra, hogy hatékonyan hozzájáruljon a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységéhez. A rektorhelyettes visszaemlékezése szerint a rendszerváltást követő években, 1990-92 között rendkívüli mértékű visszaesést tapasztaltak. Ekkor ugyanis elapadtak azok a költségvetési megbízások, amelyek a korábbi rendszerben folyamatos munkát és bevételt hoztak az egyetemnek. A rendszerváltás előtti évtizedekben a BME mint egy háttérkutató rendszer támogatta az önmagukban kutatás-fejlesztésre nem költő vállalkozásokat.

A megrendelések elmaradása és az újabb megbízások hiánya miatt a 90-es évek első felében alaposan leértékelődött a műszaki szakma megbecsülése. Ez nemcsak az egyetem által felhasználható források megcsappanásában, de a műszaki képzés iránt megnyilvánuló érdeklődés lanyhulásában is érzékelhető volt. Ezekben az években az egyetemre igen alacsony pontszámmal is bekerülhettek hallgatók.

A Magyarországon megtelepedett multik szakemberigénye hamarosan változást hozott. A cégek java része belátta, hogy az egyetemek támogatása kettős hasznot hoz: segít abban, hogy a számukra legmegfelelőbb tudással rendelkező fiatal műszaki értelmiségieket tudjanak a későbbiekben megszerezni, illetve az önálló fejlesztésekhez képest olcsóbb kihelyezett kutatásokat hajtsanak végre az egyetemen. Papp László szerint óriási előnyt jelent az, hogy a műszaki képzésben részesülők tudásszintje nagyon könnyen konvertálható át más országokba is. Nem véletlen az, hogy a BME által kiadott diplomát a világon szinte mindenütt elismerik és elfogadják.

A szakmai megbecsülést mindennél jobban jelzi, hogy ha egy cég magyarországi megtelepedésben gondolkodik, akkor az illetékes kormányzati szervek megkeresése után szinte azonnal felveszi a kapcsolatot az egyetemmel a szükséges szakember-utánpótlás érdekében. Talán a leghíresebb együttműködést az egyetem a Knorr-Bremse közlekedésgépészeti társasággal alakította ki. Az egyetem közlekedésmérnöki karával megkezdett együttműködésnek köszönhetően a világ egyik legnagyobb közlekedésigép-gyártójának számító társaság a közelmúltban Magyarországon alapította meg kutatás-fejlesztéssel foglalkozó divízióját.

Projektalapú kutatások

A vállalatokkal folyó közös kutatások jelentős része projektalapú kutatást jelent. Ezeknél a döntően egy-két éves kutatási programoknál egy-egy előre meghatározott cél elérése érdekében dolgozik együtt a megbízó és az egyetem. Ez a kutatási forma az elmúlt időben kissé háttérbe szorult. Ugyanis azok a vállalatok, amelyek hosszabb távú együttműködésben gondolkodnak, egyre szívesebben létesítenek közös laboratóriumot az egyetemmel. Az ilyen kutatóhelyek berendezése révén távlati stratégiai kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú távú fejlesztési témák kidolgozásában működjék együtt az egyetem és a vállalatok. Ez a kapcsolat azon túl, hogy állandó lehetőséget teremt a fiatalok bevonására, a doktoranduszok foglalkoztatására és egyéb más ösztöndíj-lehetőségekre, lehetővé teszi, hogy az egyetem a számára oly fontosnak tartott alapkutatásokkal is foglalkozhasson. A stratégiai rektorhelyettes szerint ugyanis számos európai uniós program csak jól dokumentált alapkutatási projektek esetében nyújt támogatást.

A BME igen sikeres pályázónak számít a nemzetközi kutatás-fejlesztési programok terén, sok kutatásukhoz sikerült támogatást szerezniük a uniós Copernicus, illetve a Streamwork programokból. A magyarországi kutatás-fejlesztési pályázatokon (OTKA, OMFB, Széchenyi-terv) a BME közel egymilliárd forint értékű fejlesztési forráshoz jutott az elmúlt év során.

Richter: közös pályázatok

Éves árbevételének 7-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre a Richter Gedeon Rt. Az egyetlen független magyar gyógyszercég a hazánkban működő gyógyszeripari társaságok közül egyedüliként folytat a teljes vertikumot felölelő originális gyógyszerkutatást - tájékoztat Beke Zsuzsa, a cég PR-vezetője. A mintegy 600 kutatót foglalkoztató vállalat preklinikai, klinikai, illetve a törzskönyvezést célzó kutatásokat egyaránt folytat. Ezek közül a klinikai kutatás számít a legköltségesebbnek, ezért a társaság ilyen esetben többnyire stratégiai partnerrel együttműködve finanszírozza a projektet. A kutatások jellegéből adódóan külső megbízásokat a Richter szinte kivétel nélkül olyan programokra ad, ahol egy-egy előzetesen meghatározott termék fejlesztése a cél. Az általános kutatásokat a vállalat saját maga végzi.

Beke Zsuzsa elmondása szerint az elmúlt években szinte valamennyi szakmai képzést nyújtó egyetemmel szoros kutatói kapcsolatot sikerült kiépíteniük. Kiemelkedően jónak minősíthető kapcsolat alakult ki a veszprémi, a szegedi egyetemmel, a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel és természetesen a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel. A gyógyszercég a legtöbb esetben valamely egyetemmel összefogva indul egy-egy alkalmazott kutatási projekttel állami támogatásért. Az elmúlt időszakban sikerrel pályázott az OMFB-nél, az oktatási tárcánál és a Széchenyi-terv K+F programjához is. Korrekt és jónak minősíthető együttműködés alakult ki az MTA szakmai kutatóintézeteivel és a Központi Orvostudományi Kutató Intézettel. Ez utóbbinál egyébként jelenleg egy, a központi idegrendszer gyógykezelését elősegítő kutatási projekten dolgozik a társaság.

Egy-egy megbízásos kutatási feladat akár 3 évre is szólhat. Tudni kell, hogy egy humán gyógyszer évekig tartó fejlesztése után az ilyenkor előírt vizsgálatok, tesztek miatt 3-5 évig is elhúzódhat a törzskönyveztetési folyamat.

A Richter PR-vezetője külön kiemelte a gyógyszergyártók közötti K+F együttműködést. Ennek intézményes formáját a Kooperációs Kutatási Központ (KKK) biztosítja. Az itteni kutatások döntő részben a műveletfejlesztési területre koncentrálnak. A befejezett kutatások jellegükből adódóan olyanok, amelyek eredményét valamennyi, a központhoz csatlakozott társaság hasznosítani tudja. Beke Zsuzsa a KKK-n belül megvalósult sikeres projektek között tartja nyilván az oldószer-generáló, illetve számos környezetvédelmi programot.

Nokia: három magyar K+F központ

A Nokia kutatás-fejlesztési hálózatának 1998-ban lett tagja Magyarország. A jelenleg 14 országban innovációs tevékenységet folytató telekommunikációseszköz-gyártó multi Simai Anna PR-menedzser tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló magasan képzett mérnökök miatt döntött a magyarországi K+F bázis létesítése mellett.

Mára a finnországi központú társaság három kutatórészleget működtet hazánkban. Az első az IP Mobility Networks (IMN) részleg, amely a Nokia infrastruktúrával foglalkozó üzletágának, a Nokia Networksnek kutatás-fejlesztési egysége. Feladata a GSM-hálózatok, a GPRS- és a 3G-hálózatok fejlődéséhez kapcsolódó kutatások megvalósítása a teljes termékpaletta esetében. A magyarországi fejlesztő szorosan együttműködik a cég Helsinkiben, Tamperében és az egyesült államokbeli Dallasban létesített hasonló IMN-központjaival.

A második hazai kutatóközpont a Nokia mobiltelefon-üzletágához kapcsolódva wap-alkalmazások, mobilterminál-kezelő szerverek, illetve a mobilitást szolgáló middleware (köztes szoftver) fejlesztésével foglalkozik - természetesen a Nokia globális fejlesztési hálózatának részeként.

A magyarországi szellemi kapacitás elismerését mutatja, hogy a Nokia Magyarországra hozta központi K+F részlegét is. A Nokia Research Center célja, hogy a meglévő technológiákon túllépve már a jövő termékeit tervezze, megteremtve a kivitelezéshez szükséges technológiákat. Ennek a munkának a hálózatok modellezése, tervezése és a kezelőrendszeri megoldások kidolgozása, valamint a mobilkészülékek szoftverplatformjának a fejlesztése a fő elemei.

A három kutatóközpontban foglalkoztatott szakemberek - a legtöbben szoftvermérnökök - döntő részét alkotják a 600 fősre tehető magyarországi Nokia-"különítménynek". Simai Anna szerint ehhez a rendkívül nagynak számító fejlesztéshez az első években százszámra vettek fel végzős egyetemi hallgatókat. A jelenlegi létszám mellett ez a tendencia természetesen már nem tartható fenn, ám a vállalat évről évre folyamatosan új és új kutatókat vont el közvetlenül az egyetemekről, illetve a reálgazdaságból. A PR-menedzser azt sem tagadja, hogy működik a "belső agyelszívás": számos magyarországi kutató a Nokia más országaiban lévő egységeinél kap munkát.

A szakember-továbbképzésben a társaság kiemelt szerepet tulajdonít a hazai felsőoktatási intézményeknek. A jövendő munkának jó előszobája lehet a Nokia és több egyetem (BME, Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi Egyetem) közös kutatási programja. A vállalat támogatásával több műszaki egyetemen és főiskolán épült ki szoftverlaboratórium, ahol a hallgatók a kezdetektől a legbonyolultabb kutatásokig kipróbálhatják magukat. A távközlési társaság ezen szponzorálási tevékenység mellett rendszeresen ösztöndíjakat hirdet meg a műszaki felsőfokú képzésben részt vevő hallgatóknak, illetve a végzősök számára lehetőséget teremt arra, hogy diplomaírásukhoz a Nokia fejlesztési projektjeivel kapcsolatos témákból is ismereteket szerezzenek.

A vállalat több felhívással, illetve fórumokon lehetőséget ad fejlesztői közösségeknek arra, hogy azok bekapcsolódhassanak a Nokiánál folyó K+F tevékenységbe is. A társaság megítélése szerint a hazai innovációval foglalkozó kis- és középvállalatoknak a közeljövőben számos lehetősége nyílik arra, hogy egy-egy részterületen kutatásaikkal bekapcsolódhassanak a globális fejlesztési programokba.

Ericsson: életpálya kutatóknak

Az Ericsson 1991 óta van jelen, és önálló kutatólabort 1996-ban létesített Magyarországon. A 450 fős létszámot foglalkoztató K+F központ fő vizsgálódási területe a mobil- és az IP-kommunikáció, valamint a hálózati forgalom vizsgálata.

Az Ericsson az elmúlt időszakban a Budapesti Műszaki Egyetemen és az ELTE-n is olyan kutatólaboratóriumot hozott létre, ahol egyebek mellett a számára fontos kutatásokat is el lehet végezni. Az egyetemi kutatócsoportokra támaszkodó fejlesztések révén az egyetemisták és a doktoranduszok is kapcsolatba kerülhetnek a céggel, ahol később bekapcsolódhatnak a kutatómunkába. A magyarországi egyetemekről kikerülő mérnökök szoftverszakértők, line-managerek vagy project managerek lehetnek, és a cég más vállalatainál is kutathatnak.

Miután az Ericsson a számára fontos kutatásokat cégen belül, illetve az általa finanszírozott egyetemi laboratóriumokban el tudja végeztetni, nem von be külső kis- és középvállalkozásokat a kutatási projektjeibe.

GKI: hírnevet hozó marketing

Bár a közgazdasági kutatásoknak nincs olyan kézzelfogható eredményük, mint egy-egy termékinnovációnak, az idén tízéves GKI Gazdaságkutató Rt. története bizonyság arra, hogy ebből a tudományágból is sikeres vállalkozást lehet teremteni. Mint Karsai Gábor ügyvezető igazgató elmondta, a részvénytársasági formában működő vállalkozás a kezdetektől fogva az üzleti szféra kiszolgálására törekedett. Miután azonban elsősorban ismertséget kellett szerezniük, kutatásaik egy részét a nyilvánosság elé tárják. A társaság havonta közreadott kamat-, árfolyam- s inflációs prognózisai, illetve az üzleti és lakossági várakozások vizsgálatának eredményei mára számottevő ismertséget s elismerést szereztek a cégnek.

A nyilvánosság számára is publikált kutatásokat eddig senki sem támogatta, a lakossági és üzleti várakozások vizsgálatára a GKI tavaly nyert el először uniós támogatást. Állandó publikációiknak köszönhetően ismertségük az üzleti szférában jelentős, jelenleg magyar és angol nyelven kiadott hírlevelüknek 1700 előfizetője van, s mind többen válnak egyedi szolgáltatásaik megrendelőivé is.

A társaság fő "termékének" a félévente kiadott, középtávú (hároméves) prognózis számít: az elmúlt évben sikeresnek bizonyult ennek korszerűsítése. Az addig elsősorban makrogazdasági szemléletű előrejelzést szakágazati kiterjesztéssel kínálják. Megrendelőik így a főbb makrogazdasági adatok mellett az ipar és építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a turizmus, a közlekedés, a távközlés, az ingatlanpiac, illetve a pénzügyi rendszer korábbiaknál sokkal mélyebb elemzését is olvashatják. A sikert mindennél jobban jelzi, hogy a középtávú prognózisból származó árbevételük tavaly csaknem megháromszorozódott, s ennek köszönhetően a 2000. évi 210 millió forintos árbevételüket tavaly körülbelül 25 százalékkal sikerült növelniük.

A GKI elsősorban saját, mintegy 20 fős kutatói bázisára épít, ám bizonyos speciális területek, illetve egyedi kívánságok esetén külső szakértőket is bevon a munkába. A kutatói utánpótlást azok az egyetemisták adják, akik a kutatási kérdőívek lekérdezésében, az adatrögzítésben nyújtanak segítséget. Az egyetemista csapatból időről időre kiválasztják a legtehetségesebbnek tartott szakembereket, akiket egyre jelentősebb munkákkal bíznak meg. Az elmúlt években a GKI kutatói köre négy friss diplomással bővült.

Az ügyvezető igazgató szerint a felsőoktatással való kapcsolatuk ugyan nem intézményesített, ám számos esetben volt példa arra, hogy valamely egyetemmel közösen pályáztak egy-egy kutatási területen. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel fut egy közös projektjük, korábban pedig a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemmel volt sikeres az együttműködésük.

MAFE: támogatáspótló "kalapozás"

Az innováció témakörét körüljárva nem számít jelentős mellékvágánynak az, ha említést teszünk az invencióról, azaz a találmányok magyarországi helyzetéről. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) főtitkára szerint a hazai feltalálók rendkívül nehéz helyzetben vannak, hiszen az esetek többségében nem állnak olyan jól anyagilag, hogy a találmányaikért a különböző országokban külön-külön is megkövetelt oltalmi költségeket kifizessék. Egy-egy komoly piacon az oltalmi díj a 10-20 millió forintot is elérheti. A gondot az okozza, hogy a feltalálók olyan termékeket nem is tudnak igazán hasznosításra felajánlani, amelyeket csak egy-egy kis országban szabadalmaztattak. A szabadalmi oltalom nélkül ugyanis azokon a piacokon, ahol hiányzik a bejegyzés, ez a termék azonnal másolhatóvá válik. A megoldást a világszabadalom bevezetése jelentené, amelyért a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetsége (IFIA) is küzd. A MAFE főtitkára ugyanakkor érzékelteti: meglehetősen kicsi a remény arra, hogy ez a törekvésük gyors eredményt hozzon, hiszen az érintett államok makacsul ragaszkodnak a biztos forrást jelentő szabadalmi bevételükhöz, ami a főtitkár szerint hazánkban is évi 2-3 milliárd forintra tehető.

Az egyesület épp ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy az általuk fontosnak tartott találmányok minél több helyen történő szabadalmaztatásához, illetve a hasznosulásukhoz szintén rendkívül fontos marketinghez szükséges pénzt "összekalapozzák". Az egyesület bel- és külföldi üzleti fórumokon igyekszik népszerűsíteni tevékenységét, s eredményességüket jelzi, hogy a hazai találmányok megvalósítási aránya magasabb, mint bárhol a világon.

A főtitkár szerint a független találmányok hasznosulásában a Magyarországon lévő multik szinte semmilyen szerepet nem játszanak. Bár ezen cégek fejlesztőhelyein is számos szabadalom születik, a külső megkeresésekre általában nem reagálnak, nem fogadnak be semmilyen külső találmányt. A feltalálók épp ezért találmányaik megvalósításában csupán a független vállalkozásokra és a kockázati tőkére támaszkodhatnak.

Raktározott őssejtek

Hazánkban is hamarosan létrejön egy úgynevezett köldökvérbank, amelyben majd az egyelőre halálos kimenetelű betegségek gyógyítására alkalmazható őssejteket őrzik. Az őssejtek olyan, még nem specializálódott sejtek, amelyek képesek bármilyen sejttípussá (például vér-, izom-, vese-, agysejtté) fejlődni, ezért tökéletesen alkalmasak a beteg szövetek, szervek pótlására, kivált akkor, ha - akár több év elteltével is - ugyanabba a szervezetbe kerülnek vissza, amelyből származnak. A kutatók már régóta tudják, hogy az újszülöttek köldökzsinórjának vérében rengeteg olyan őssejt van, amelyek éretlenségüknél, úgymond semlegességüknél fogva sokkal jobban megfelelnek a gyógyítás céljára, mint a már többé-kevésbé specializálódott testi őssejtek (például a csontvelőéi). Kézenfekvő, mindennél jobb és az egyedek szempontjából létfontosságú megoldás tehát, ha a köldökzsinórvérből kinyerik és raktározzák az őssejteket. A köldökvérbankban időtállóan, lefagyasztva tartják az újszülöttkori őssejteket. A jövő nemzedékek tagjai nemcsak akkor mennek majd bankba, ha fel kell tölteniük kiürült házi kasszájukat, hanem akkor is, ha fogytán a sejttőkéjük. Ha évek, évtizedek múlva kinek-kinek kimerül, megbetegszik a szervezete, egyszerűen kiveszi a bankból a tartalékait. A vérbankban tárolt köldökvérsejteket persze nemcsak azok eredeti "tulajdonosának" gyógyítására lehet használni, hanem olyan betegek szerveinek pótlására is, akiknek hasonlóak a sejttani jellemzőik. Belátható közelségben van az az idő, amikor a valóságos vérbankok mellett egy világméretű virtuális trezor is segíti majd az életmentő szövet- és szervátültetéseket. * A köldökvérbank program a Széchenyi-terv keretében nyújtott 230 millió forintos támogatásból mintegy 30 milliót kapott. A konzorciummá szerveződött pályázó orvosi egyetemek, kórházak, kutatóhelyek és biotechnológiai cégek 200 millió forintos önrésszel járultak hozzá a fejlesztésekhez. Amint azt Sarkadi Balázs, az Országos Gyógyintézeti Központ osztályvezető főorvosa, a konzorcium vezetője mondja, a köldökvérbank létrehozását is magában foglal jó teljes projekt célja, hogy megteremtsék a sejt-, a szövet- és a szervátültetésekhez szükséges infrastrukturális hátteret, bevezessék az azokhoz kapcsolódó génterápiás módszereket, és folytassák az őssejtek kutatását. Az első magyar köldökvérbank a Krio Intézetben működik majd. A donor saját testébe történő transzplantáció engedélyeztetési eljárása megkezdődött. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélye fogja rögzíteni a működési jogszabályokat, a részletes protokollt az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kell benyújtani. Vélhetően hamarosan megkezdhetik a köldökvérőssejtek tárolását. Minthogy a saját őssejtek későbbi felhasználása is transzplantációnak minősül, már a köldökvér levételekor biztosítani kell az előírt szakmai feltételeket, ezért a szülésben közreműködő kórháznak is be kell tartania a szigorú előírásokat. A köldökvér-adományozás az EU irányelvei alapján történik. Egyelőre nem tudni, itthon mikor kerül sor a más számára történő tárolásra és az első transzplantációra.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére