Anyanyelvünk a gazdaságban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Milyen szabályok vonatkoznak a magyar nyelv használatára a gazdaságban a shopok és marketek Magyarországán? Milyen nyelvi követelményeknek kell megfelelniük a reklámoknak, a cégek, üzletek nevének?

A globalizáció, a gazdaság nyitottá válása Magyarországon sajátos módon azzal járt, hogy az élet számos területén, így a gazdaságban is megszaporodtak az idegen nyelvű kifejezések, egyfajta anglománság ütötte fel a fejét. A reklámokban nyakló nélkül röpködnek a jól-rosszul összetákolt angol nyelvű mondatok, az áruk és a szolgáltatások is csak akkor érnek valamit, ha idegen nevük van, a legtöbb cég pedig úgy gondolja, hogy sokkal komolyabb színben tűnik fel, ha valamilyen idegen nyelvből választ magának elnevezést. Jóllehet, az információs társadalom megjelenése minden nyelvre hatással van, a nemkívánatos nyelvi hatásokat azonban valahogyan ellensúlyozni kell. Az alábbiakban áttekintjük a magyar nyelv használatával kapcsolatos fontosabb előírásokat.

Gazdasági reklámok

A február 17-étől hatályos 2001. évi XCVI. törvény szerint a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízió-műsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (Grtv.) meghatározott gazdasági reklámban - függetlenül a közzététel módjától - magyar nyelven meg kell jeleníteni a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot is. Mindez nem vonatkozik a vállalkozás nevére, megjelölésére, illetve az árujelzőre. A törvény alkalmazásában árujelzőnek minősül az 1997. évi XI. törvényben szabályozott védjegy és földrajzi árujelző, valamint minden más jellegzetes elnevezés vagy megjelölés, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az elnevezés vagy a megjelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.

A Grtv. szerint gazdasági reklám minden olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (összefoglalóan: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.

A magyarnyelvűséggel kapcsolatos követelmény akkor is teljesül, ha ugyanabban a reklámban - az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelője is megjelenik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveg (szövegrész). Szó sincs tehát arról, hogy a törvény száműzné az idegen kifejezéseket a reklámokból, csupán azt írja elő, hogy a reklám szövege magyarul is megjelenjen.

Mindez megfelelően irányadó a magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízió-műsorban, továbbá az azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra is.

Ellenőrzés

A törvényi előírások érvényesülését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi, s jogsértés esetén a Grtv.-ben meghatározott jogkörében eljárva intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről. Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, illetve megtilthatja a további jogsértő magatartást.

A felügyelőség bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés miatt halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértés ismétlődésére - tekintettel kell meghatározni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és az adókkal egy sorban hajtják be. (Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét is megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. Ilyenkor azonban bírságot nem lehet kiszabni.)

Ideiglenes intézkedés

Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.

Jogorvoslat

A felügyelőség első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a főfelügyelőség vezetője bírálja el. A főfelügyelőség vezetője elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól.

Türelmi idő

A február 17. előtt közzétett reklámokra 2003. január 1-jétől kell alkalmazni a törvény előírásait. Ezt követően a törvény hatálybalépése előtt közzétett reklám csak a fentebb ismertetett előírásoknak megfelelő megváltoztatásával (kiegészítésével) tartható fenn.

Cégnév

A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni. * A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

Üzletfeliratok

A 2001. évi XCVI. törvény előírja azt is, hogy az üzlet feliratain magyar nyelven meg kell jeleníteni az üzlet elnevezését, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott, a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket. (Fogyasztó: az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.)

A kötelezettség - a gazdasági reklámokhoz hasonlóan - nem vonatkozik a vállalkozás nevére, a vezérszóra és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelzőre. A magyar nyelv kizárólagos használata itt sem kötelező, csupán azt követeli meg a törvény, hogy ugyanazon a feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítsék, természetesen legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).

Ellenőrzés

A követelmények érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy megsértik az előírásokat, a jegyző az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen akár be is zárathatja az üzletet. Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. A jegyző visszavonja a működési engedélyt, ha a kereskedő nem tesz eleget az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozatnak.

Türelmi idő

A február 17. előtt elhelyezett feliratokat legkésőbb 2003. január 1-jén a törvény előírásainak megfelelően kell megváltoztatni (kiegészíteni), vagy kicserélni.

Közérdekű közlemények

Az üzletek idegen elnevezésénél jóval nagyobb gyakorlati problémát jelent, ha a vásárlók, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségekbe betérőket idegen nyelvű tájékoztató feliratok fogadják. Nem mindenki köteles például tudni, mit jelent a push vagy a pull felirat az ajtón, illetve hogy mit takar a Dangerous! jelzés. A 2001. évi XCVI. törvény biztosítja, hogy a magyar állampolgárok magyar nyelven megismerhessék a hozzájuk címzett, nekik szóló, közérdeklődésre számot tartó közleményeket, információkat, s megteremti az elemi feltételeit annak, hogy az emberek ténylegesen gyakorolhassák az információszabadság alkotmányos elvéből fakadó jogaikat.

Február 17-étől a közterületen, a középületeken, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló, valamint a Magyarországon nyilvántartásba vett közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett, az utasoknak a közlekedésbiztonsággal, illetve a közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételével összefüggő tájékoztatását szolgáló - a gazdasági reklámtevékenység körén kívül eső - közleményeket tartalmazó feliratokat magyar nyelven kell megjeleníteni. Itt sem arról van szó, hogy a törvény kizárólagossá tenné a magyar nyelvet, hiszen az említett követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon a feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).

(A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a magyarnyelvűségre vonatkozó előírás alól kivételt képeznek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védett területeken, épületeken és építményeken lévő eredeti feliratok. A felirat eredetiségének kérdésében vita esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalást ad az eljáró hatóság megkeresése alapján.)

A követelmények érvényesülését a felirat helye szerint illetékes jegyző, a fővárosban (a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) előírásai szerint, a közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén pedig a közlekedési eszközt üzemeltető szervezet székhelye szerint illetékes területi közlekedési felügyelet a hatáskörére és eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések szerint ellenőrzi, és intézkedik a jogsértő állapot megszüntetéséről.

Nemzeti kisebbségek

A törvényben meghatározott követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában meghatározott kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat azokon a településeken, ahol az érintett anyanyelvű kisebbségnek kisebbségi önkormányzata működik.

Mi a magyar?

A törvény alkalmazásában a Magyarországon már meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság az Áe. rendelkezései szerint szerez be.

A fogyasztók tájékoztatása

A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről, illetve a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel. * Címke * Az áru akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza az áru * pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet; * gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon; * származási helyének megjelölését. * Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének tartalmaznia kell az áru * méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban, * előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét), * rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, * alapvető műszaki jellemzőit, * minőségi osztályba sorolását, u energiafelhasználásának ismérveit, * környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), illetve azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az esetében, amelyek után - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján - környezetterhelésidíj-, továbbá termékdíj-fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét, * megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot. * Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előre látható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni, és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket. * Használati és kezelési útmutató * A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról, így különösen az áru * - rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről, * minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják. * Az importáruknál az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell biztosítani a fogyasztó számára. * Felelősség * A fogyasztók tájékoztatására a címkézés, a használati és kezelési útmutató tekintetében a gyártó köteles. Ha a gyártó nem tesz eleget e kötelezettségének, a forgalmazó köteles azt pótolni. A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy megadta a tájékoztatást a fogyasztónak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére