A VÉDJEGY

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 47. számában (2002. március 1.)
A védjegynek kardinális szerepe van a vállalkozások arculatának alakításában, az üzleti kommunikációban (szlogenek), különösen pedig a reklámban. Szerzőnk összefoglalja a védjegyre vonatkozó szabályozás főbb elemeit.

A védjegyek úgynevezett árujelzők, amelyeket a védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. törvény (Vft.) szabályoz. Az árujelzők (védjegy, földrajzi árujelzők, kereskedelmi név) olyan rendkívül változatos formában (szó, ábra, földrajzi név, kereskedelmi név, cégnév stb.) megjelenő és jogi oltalom alatt álló megjelölések, amelyek alkalmasak valamely gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, valamint annak árui és szolgáltatása megkülönböztetésére, reklámozására és más gazdasági funkciók ellátására.

Az árujelzők közös funkciója a megkülönböztetőképesség:

– a védjegyek az árukat és szolgáltatásokat különböztetik meg,

– a földrajzi árujelzők a termékeket földrajzi származás és az azzal összefüggő minőség szerint különböztetik meg,

– a kereskedelmi nevek pedig a gazdálkodó szervezeteket különböztetik meg.

Az árujelzők használatát a gazdasági versenyben betöltött szerepük indokolja. A jó hírnevű vállalkozások nemzetközi mércével is ismertnek tekinthető védjeggyel és eredetmegjelöléssel ellátott termékeiért (kiváló minőségű sajtok, húsfélék, borok, pezsgők stb.) a vásárlók többszörös árat hajlandók fizetni annak ellenére, hogy tudják, ezek előállítása, forgalomba hozatala, marketingje nem követel a magas árral arányos többletráfordítást.

A Vft. 1. §-ának (1) bekezdése szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

A védjegyoltalom alapelemei

Grafikai ábrázolhatóság

A védjegyek valamennyi fajtáját grafikailag ábrázolni lehet, beleértve az ábrákat (lenyomattal, fényképpel), színárnyalatokat (ábrával és a Pantone-skálán való árnyalat megjelölésével), hangvédjegyeket (kottával).

Megjelölés

A megjelölés gyűjtőfogalom, amely rendkívül sokféle formagazdagságot kínáló külső kialakítási lehetőséget biztosít a bejelentőnek.

Megkülönböztetőképesség

A megkülönböztetőképesség mindig az adott vállalkozás áruit és szolgáltatásait másokétól különbözteti meg. Ez részben azt a követelményt jelenti, hogy adott vállalkozás védjegye ne legyen azonos vagy hasonló más vállalkozás védjegyével, részben pedig azt, hogy egy adott vállalkozás védjegyei viszont egymáshoz hasonlók lehetnek. Ez marketingszempontból kifejezetten kívánatos.

Lajstromozás

A törvény direkt módon nem tünteti fel fogalmi elemként a lajstromozást, azonban Magyarországon a védjegyoltalom alapvető feltétele, hogy a védjegyet a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartásba vegye.

Védjegyfajták

A védjegyeket a kialakítás vagy a kivitelezési forma szerint, másrészt pedig az oltalom tartalma szerint lehet osztályozni.

Védjegyek a kivitelezés formái szerint

Csak grafikailag megjeleníthető megjelölés lehet védjegy. A védjegyfajtának döntően három fő kategóriája van:

– szóvédjegyek: például Kalmopyrin, Cavinton, Raissa, Cini, Salánki Családi Borpince, Hungarovin – a minőség pincészete. Idetartoznak a családnevek, a fantázianevek, a szavak, a szóösszetételek, a jelmondatok, a szlogenek;

– ábrás védjegyek: például a gépkocsik (Renault, Opel, Peugeot) közismert emblémái;

– ábrával kombinált szóvédjegyek: például az Unicum híres vizes plakátja, a Herz és a Pick szalámi védjegyek, a borcímkék.

Védjegyek lehetnek továbbá:

– betűk (térhatással, színnel, különleges kialakítással): például az "Y" az Yves Saint-Laurent cég parfümje;

– számok: például 501 (Levis modell), 4711 parfüm, 205 (Peugeot-modell);

– térbeli és csomagolási védjegyek: sörösrekeszek, sajtosdobozok, kávé csomagja, formája, például coca-colás palack, az Unicum likőr palackja stb.;

– színösszetételek: például a VICO cég fekete-sárga színösszetétele;

– hologramok (fényképábrák negatívjai lézersugárral megvilágítva különleges térhatást biztosítanak);

– hangok (MÁV-hangszignál).

Védjegyek az oltalom tartalma szerint

Itt is több kategória különböztethető meg. Eszerint vannak:

– áruvédjegyek (Omnia, Hubertus, Dreher stb.);

– szolgáltatási védjegyek (IBUSZ, Burger King, Pizza Hut stb.);

– kereskedelmi védjegyek (Skála, Spar stb.);

– belföldön jó hírnevet élvező védjegyek (Zwack, Törley, Videoton stb.);

– tanúsító védjegyek (Kiváló Áruk Fóruma, KERMI stb.);

– együttes védjegy (Egri Bikavér);

– nemzetközi védjegyek (A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Protokoll rendszerében lajstromozott védjegyek. Ezeket úgy kell tekinteni, mintha Magyarországon szabályszerűen bejelentették és lajstromozták volna.).

Árujegyzék

Az árujegyzék a védjegyoltalom alá eső áruk és szolgáltatások körét jelöli meg. A védjegy árujegyzékének a védjegyoltalom egésze szempontjából kiemelkedő jelentősége van. A védjegyjogosultat csak az árujegyzékben foglalt árukra, illetve szolgáltatásokra illeti meg az oltalom. Az árujegyzék a bitorlás vonatkozásában is meghatározó, hiszen védjegybitorlást – a belföldön jó hírnevet élvező védjegyek kivételével – csak az árujegyzékben levő termékekre és szolgáltatásokra lehet elkövetni.

A megkülönböztető jelleg fennállását nem abszolút követelményként kell értelmezni, hanem csak az adott áruosztályra vonatkoztatva kell vizsgálni, így például fakanál mint az adott újság neve oltalomképes, mivel e kategóriában fantázianévnek minősül. Ezzel szemben: fakanál – mint konyhai eszköz – nem oltalomképes.

Az árujegyzéknél alapvető szerepet játszik az úgynevezett nizzai osztályozás, amely 34 áruosztályt és 8 szolgáltatási osztályt foglal magában.

A védjegy árujegyzékének összeállításánál alapvető szempont, hogy a bejelentés eltérő árukra és szolgáltatásokra vonatkozzék, mint amelyeket az azonos és már védett védjegyek árujegyzéke tartalmaz. Például a Pilvax megjelölés foglalt a kávéféleségekre és a vendéglátó-ipari szolgáltatásokra, azonban autók (12. osztály) vagy hangszerek (15. osztály) minden további nélkül lajstromozhatók lennének.

Az ugyanabba az áruosztályba tartozás azonos védjegy mellett nem feltétlenül jelent védjegyjogszempontból lajstromozási akadályt.

Különösen a szolgáltatásoknál feltűnő, hogy ugyanabba az osztályba sorolt szolgáltatások mennyire különböznek egymástól. Így pl. a 42. osztályba sorolt

– fodrászati szolgáltatások,

– ruhakölcsönzés,

– éttermi szolgáltatások

teljesen eltérő rendeltetésűek, és nyilvánvalóan nem hasonlók egymáshoz.

A védjegyek funkciói

Megkülönböztető funkció * A védjegy megkülönböztető funkciója a védjegy fogalmi eleme. A megkülönböztető funkció a védjegynek más védjegyektől eltérő, sajátos jelleget biztosít. * Eredetjelző funkció * Eredetjelző funkció révén az áru és a földrajzi származás között asszociális kapcsolat alakul ki, mint például a Soproni Ászok, a Lánchíd brandy, a Pannónia sajt, a Csepel kerékpár esetében. * Minőségjelző funkció * A védjegyhez rendszerint a minőség valamely, a fogyasztó számára kívánatos tulajdonság képzete kötődik. Ez a magyarázata annak, hogy a tartós fogyasztási cikkeket a fogyasztó szinte mindig védjegy szerint vásárolja (Singer varrógépek, Renault autók, JVC televíziók). Számos esetben tanúi lehetünk annak, hogy a védjegy és a fogyasztók tudata között tartós asszociatív kapcsolat kialakulásának köszönhetően, a termékmegnevezés nemritkán szükségtelenné válik. A fogyasztó sokszor csak egy Parkert, Johnny Walkert, Marlborót kér. A védjegy minőségjelző funkciója egyben garanciát jelent a fogyasztó számára, hogy mindig ugyanazt a minőséget fogja kapni, és ez a minőség jó lesz; a garanciális funkció alkalmas stabil vásárlói kör kialakítására. * Reklámfunkció * A védjegy a marketingben, különösen a piacbefolyásolásban mind fontosabb szerephez jut. A védjegy a marketingben a márka (közgazdaság-tudományi fogalom) szerepét tölti be, amely különbözik a védjegy fogalomtól. A márka lényegesen tágabb kört (pl. cégneveket és szerzői alkotásokat is) ölel fel, azonban nem feltétlenül jogvédett megjelöléseket jelent. A védjegy rendkívül sokféle módon felhasználható akár hagyományos nyomtatásos formában (prospektus, katalógus, szórólap, reklámeszközök), akár a médiumokban (audiovizuális reklám), akár az interneten és bármely reklámhordozón (pl. mozgólépcsőn). * Védő funkció * A védjegy védő funkciója nem minden esetben kap kellő hangsúlyt, pedig erre a védjegyelnevezés első szótagja kifejezetten utal. A védő funkció a védjegyjog abszolút jellegéből és negatív tartalmából ered. A védjegytörvény a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít a használatra, viszont minden kívülállónak tartózkodnia kell a megjelölés jogtalan használatától. A védjegyjog által biztosított hatékony védelmi eszköz a védjegybitorlási per, amely a védő funkció bírósági érvényesítésére ad lehetőséget. A védjegyoltalom védő funkcióját a polgári jog területén a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, minőségvédelmi, fogyasztóvédelmi, eredetvédelmi és reklámjogi előírások is támogatják.

Lajstromozási tilalmak

A Vft. 2-6. §-ai lajstromozási tilalmakat állítanak fel. Vannak elvileg az árujegyzék egészére vonatkozó tilalmak, amelyek alól felmentés nem adható. Ezek a feltétlen kizáró okok, amelyeknél a lajstromozási tilalom minden áru és szolgáltatás tekintetében fennáll. Például horogkereszt, nyilaskereszt vagy vörös csillag – semmilyen áru vagy szolgáltatás vonatkozásában sem lajstromozható.

Vannak továbbá viszonylagos kizárási okok, amelyek egyrészt az árujegyzék egészére vonatkoznak, másrészt amelyeknél a korábbi akadályozó jog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata a lajstromozási akadályt elhárítja (konszent).

Feltétlen kizáró okok

Elsőként az árujegyzék egészére vonatkozó, úgynevezett abszolút tilalmakat kell megemlíteni, amelyek közül a védjegy fogalomnak meg nem felelés, a megkülönböztetőképesség hiánya, a közrendbe, közerkölcsbe ütközés és a fogyasztók megtévesztése a leggyakoribbak. Kizártak az oltalomból a közérdekű, de nem hivatalos állami megjelölések, a valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erősen kifejező jelképek, a rosszhiszeműen lajstromozott megjelölések.

Védjegyoltalomnak meg nem felelő megjelölések

A Vft. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha grafikailag nem ábrázolható. Nem kaphat oltalmat az olyan megjelölés sem, amelyet a Vft. 1. §-ának (2) bekezdése nem sorol fel a védjegykialakítások között. Grafikailag nem ábrázolható a megjelölés, ha az ábrás védjegy túlzottan apró, elmosódó részleteket tartalmaz, vagy ábrázolása technikai eszközökkel nem valósulhat meg. Grafikailag nem ábrázolható (pl. a több színből a Pantone-skálán egymáshoz nagyon közel álló színárnyalatokból összetevődő színösszetétel) továbbá az állandóan változó fényjelzés.

Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések

A megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések is kizártak az oltalomból, a Vft. 2. §-ának (2) bekezdése alapján. Ide elsősorban azok a megjelölések tartoznak, amelyeket mindenki használ és használhat, azaz amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak, vagy ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból állnak, amelyeket a forgalomban az áru és a szolgáltatás fajtájának, minőségének, mennyiségének jelzésére, rendeltetésének, értékének, földrajzi származásának megjelölésére, előállítási, teljesítési idejének, illetve egyéb jellemzőjének feltüntetésére használnak.

Ki van zárva továbbá a védjegyoltalomból az a megjelölés, amely olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. Például a sörösrekesz vagy a dugóhúzó ábrázolása – önmagában – más megkülönböztető elem nélkül nem lajstromozható.

Közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések

Nem lajstromozhatók az olyan megjelölések, amelyek közrendet vagy közerkölcsöt sértenek. Ugyancsak kizártak a lajstromozásból az önkényuralmi jelképek, továbbá a fajgyűlöletre, kábítószer-fogyasztásra felszólító és durván szeméremsértő megjelölések.

Fogyasztók megtévesztésére alkalmas megjelölés

A Vft. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az áru, illetve szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása, vagy egyéb tulajdonságai tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

Megtévesztésre alkalmas a megjelölés különösen akkor, ha az áru fajtája (tiszta gyapjú helyett műszállal kevert anyag), minősége (a védjegyen utalás van arra, hogy a termék házilagos előállítású, kisipari kézi munka, noha ez nem igaz), rendeltetése (környezetkímélő helyett szennyező termék), származása (magyar terméken közös piaci felségjel) tekintetében félrevezeti a fogyasztókat.

A fogyasztók megtévesztésére alkalmasak továbbá a megtévesztő jellegű, feldicsérő állítások, mint például utánozhatatlan, felülmúlhatatlan, felejthetetlen és hasonlók. Ilyen utalások gyakran fordulnak elő bejelentett védjegyekben.

Állami felségjelek, hatóságok vagy nemzetközi szervezetek jelzése

A Vft. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ki van zárva a védjegyoltalomból az a megjelölés, amely a Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll. Mind az állami felségjelek, mind pedig az állami jelvények kiválóan alkalmasak a földrajzi származás jelzésére.

A magyar címer, a Szent Korona, a magyar nemzeti színek egyértelműen azonosítják a földrajzi származást. A külföldi felségjelzések is alkalmasak erre: így például a kanadai juharlevél (feltüntetést nyert Kanada nemzeti olajtársasága védjegyén), a brit zászló (feltüntetést nyert a Reebok sportszer védjegyén) stb. Szintén egyértelműen tanúsítják a földrajzi származást a hatóságokat megillető jelvények, emblémák és elnevezések. Itt elég a magyar vármegyék, a lengyel vajdaságok, a francia departement-ok, a svájci kantonok, az orosz oblasztyok megjelöléseire utalni.

Az ilyen megjelölések védjegy részeként, elemenként az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhetnek. Így például hazánk egyik nemzeti jelképe, az úgynevezett Kossuth-címer – engedély alapján – szerepel a Zwack barackpálinkán.

Megkülönböztetőképesség

A megkülönböztetőképesség azért számít a védjegyjogban alapvető követelménynek, hogy a fogyasztó hasonló, vagy azonos külső kialakítás, vagy csomagolás mellett is lehetőséget kapjon az általa keresett (kedvelt) áru kiválasztására. Sokkal nehezebb azonosítani egy szabványcsomagolású dobozos sört, magnókazettát, videokazettát, mint kimondani, hogy: "Holsten sört kérek", vagy "Agfa magnókazettát kérek", illetve "Sony videokazettát akarok venni". A kereskedelmi forgalomban mindenki által használt megjelöléseknek nincs megkülönböztetőképessége. * Szerzett megkülönböztetőképesség * A törvény 2. §-ának (3) bekezdése elismeri az úgynevezett szerzett megkülönböztetőképességet. Az eredetileg megkülönböztető jelleggel nem rendelkező megjelölések nincsenek kizárva az oltalomból, ha használatuk révén akár a bejelentés napja előtt, akár azt követően megszerezték a megkülönböztetőképességet, például a világhírű Audi gépjárműgyár egymást metsző négy azonos nagyságú karikából álló emblémája vagy a Renault-rombusz. A szerzett megkülönböztetőképesség különösen gyakori újságok esetében. Lásd pl. a Magyar Hírlap, a Képes Újság esetét, amely elnevezések az általános megjelölések mintájának tekinthetők. * Idegennyelvűség * Az idegennyelvűség nem biztosítja a megkülönböztetőképességet, különösen akkor, ha közismert, gyakori szavakról vagy kifejezésekről van szó. Például a shop üzlet, a service szolgáltatás, a remedy orvosság. * Összekapcsolás * A két megkülönböztetőképességgel nem rendelkező jelzés összekapcsolása nem eredményezi az összetett megjelölés megkülönböztetésre való alkalmasságát. Például sem a pogácsa, sem a sajt elnevezés mint élelmiszer-fajtanév nem számít oltalomképesnek, és a belőlük alkotott szóösszetételek sem.

Viszonylagos kizárási okok

A viszonylagos kizáró okoknál az ütközés csak az áruk és szolgáltatások egy része vonatkozásában áll fenn. Például a Pilvax kávé lajstromozható volt kávéra és élelmiszerekre (Douwe Egberts), az éttermekre viszont – az ismert és védett névre tekintettel – nem részesíthető oltalomban a Pilvax név. A viszonylagos kizáró okoknál egy oltalomra később bejelentett védjegy ütközik már a korábban oltalomban részesülő jogokkal. Viszonylagos kizárási ok alá esik a képviselő és ügynök által engedély nélkül bejelentett védjegy, a korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogba ütköző megjelölés.

A korábbi védjeggyel azonos megjelölések

Védjegyjogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi szempontból egyaránt megengedhetetlen két azonos megjelenési formájú, azonos árujegyzékű védjegy lajstromozása és használata.

Korábbi védjeggyel összetéveszthető megjelölés

Ez lényegében több alesetre bontható:

– két hasonló védjegy azonos árujegyzékkel,

– két azonos védjegy hasonló árujegyzékkel,

– két hasonló védjegy hasonló árujegyzékkel.

A Vft. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel akár a megjelölés és védjegy azonossága vagy hasonlósága, akár az érintett áruk azonossága vagy hasonlósága miatt.

Összetéveszthető két termék például akkor, amikor eltérő gazdálkodó szervezetek azonos vagy hasonló védjeggyel gyártják és hozzák forgalomba ugyanazt a terméket, és e körülmény miatt a fogyasztók azt gondolhatják, hogy a gyártó és a forgalomba hozó egy és ugyanazon vállalat.

Az ütközések fő esetei:

– egyszerű szavak ütközése: Auva – Aiwa (híradástechnika);

– szóösszetételek ütközése egyszerű szavakkal: Lee Cooper – Lee (farmernadrág);

– ábrás védjegyek ütközése ábrás védjeggyel: bikaábrázolással ellátott Egri Bikavér megjelölések ütközése (borvédjegyek körében).

Belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel való ütközés

A Vft. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében eltérő árujegyzék ellenére is kizárt az oltalomból a belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel (Videoton, Stollwerck, Tungsram, EGISZ, Törley) azonos vagy hasonló megjelölés használata, amely a jó hírnevű védjegy megkülönböztetőképességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül használná. Az ütközés nem áll fenn sem az azonos, sem az összetéveszthető, sem a belföldön jó hírnevet élvező védjeggyel ütközés esetén, ha a korábbi védjegyet nem használják.

Személyiségi jogokat sértő megjelölés

Számos olyan védjeggyel találkozunk, amely valamilyen élő vagy történelmi személynévvel azonos, avagy ilyen személyt ábrázol:

– Dr. Oetker, Váncza, Kotányi, Herz, Pick,

– Metternich, Bismarck, Rákóczi, Petőfi.

A Vft. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amely sértené más személyiségi – különösen névhez vagy képmáshoz fűződő – korábbi jogát.

A név vagy képmás védjegyként való felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Történelmi személyekre vonatkozó megjelölések esetén a Magyar Tudományos Akadémia véleményét célszerű kikérni.

Ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelöléssel azonos megjelölés

A Vft. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélküli használata jogszabályba ütközne.

Megszűnt védjegyekkel azonos, vagy hasonló védjegy

A Vft. tiltja a megszűnt védjeggyel azonos árujegyzékű, azonos védjegy bejelentését. Ez a tilalom a lejárt védjegyek oltalmának megszűnésétől számított két évig tart.

A védjegyoltalomból eredő jogok

A védjegyre vonatkozó jog kizárólagos. A védjegy abban különbözik a nem lajstromozott megjelölésektől, hogy mindig pontosan tisztázható, hogy ki a jogosultja, mely árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, és hogy jogosultját mikortól illeti meg a védjegyhez való jog. A védjegyjog forgalomképes jog, az részben vagy egészben átruházható, továbbá megterhelhető. A védjegyoltalom – amellett hogy jogosultjának kizárólagos jogot biztosít – minden harmadik személyt arra kötelez, hogy tartózkodjon a megjelölés használatától.

A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzéken szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon.

A Vft. 12. §-ának (2) bekezdése bírósági jogorvoslati lehetőséget biztosít – az árujegyzék figyelembevételével – a védjegyjogosult számára, amennyiben az engedélye nélkül más

– a védjegyét használja;

– a védjegyével összetéveszthető megjelölést használ;

– a belföldön jó hírnevet élvező védjegyével azonos vagy hasonló megjelölést használ, eltérő árujegyzék esetén is.

A védjegy jogosulatlan használata egyben versenyjogi, fogyasztóvédelmi, minőségvédelmi és más előírásokba is ütközik. A védjegytörvény 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a védjegy jogi oltalma azt illeti meg, aki a megjelölést a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.

Védjegyhasználat

A védjegyhasználat a Vft. 12. §-ának (3) bekezdése értelmében az árun, csomagoláson, üzleti levelezésben, reklámozás során, az exportban és importban való használatot foglalja magában. A védjegyhasználat fogalmi körébe tartozik továbbá a védjeggyel ellátott áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, valamint a szolgáltatás nyújtása, vagy annak felajánlása a megjelölés alatt.

A védjegyhasználat elmulasztása

A védjegyjogosult alapvető kötelezettsége a védjegy használata (Vft. 18. §), az oltalom fenntartása céljából. A védjegy oltalma megszűnik abban az esetben, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztja. Az oltalom megszűnését a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatában állapítja meg.

A védjegyhasználat elmulasztásának más rendkívül súlyos következményei is vannak. A nem használt védjegy később bejelentett, azonos árujegyzékű, azonos vagy hasonló megjelölés esetén mint lajstromozási akadály egyáltalán nem vehető figyelembe. A védjegyhasználat elmulasztását azonban igazolni lehet.

Az oltalom fenntartása szempontjából védjegyhasználatnak minősül:

– a védjegynek előzőekben ismertetett mindennemű használata, továbbá

– a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak megkülönböztetőképességet nem érintő elemekben tér el,

– a védjegy elhelyezése a belföldön levő árun vagy annak csomagolásán, kizárólag az országból való kivitel céljából,

– a védjegyjogosult engedélyével történő használat.

Korlátozások

A védjeggyel kapcsolatos jogosultságoknak és a védjegyhasználatnak számos, a Vft.-ben előírt korlátja van.

Használati korlátozások

A védjegyjogosult jogainak korlátozását jelenti, hogy a Vft. 15. §-a értelmében nem tiltható el a védjegyjogosult által az, aki gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség következményeivel összhangban – használja:

– a saját nevét és címét (Opel Kovács – Gyöngyös, Renault Baumgartner – Budapest, Mercedes szerviz – Szabó, Makó) (A védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat saját nevére és címére.);

– az áru vagy szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítésére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést (pl. magyar Suzuki, 1995-ös Opel);

– a védjegyet, ha az szükséges, az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

Jogkimerülés

A védjegyoltalom alapján a Vft. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott belföldi forgalomba, vagy amelyeket kifejezetten a hozzájárulásával hoztak forgalomba belföldön. Ez a jogkimerülés intézménye.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.

Belenyugvás

Belenyugvásról beszélünk, ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról. A belenyugvás következménye az, hogy a továbbiakban nem léphet fel a későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyére való hivatkozással nem kérheti a későbbi védjegy törlését.

A belenyugvás csak azokra az árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre a későbbi védjegyet ténylegesen használták. A belenyugvás nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be használatra.

A védjegyjogosult belenyugvása azonban nem ad lehetőséget a korábbi védjegy törlésére, azaz a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja nem kifogásolhatja.

Oltalmi idő

A védjegyoltalom időtartama tíz év. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik, s az oltalmi idő lejártát követő napon megszűnik, ha az oltalmi idő megújítás nélkül lejár. * A védjegyoltalom a 10 éves oltalmi határidő lejártát követően tetszés szerinti alkalommal újabb 10 évre meghosszabbítható. Elvileg tehát a védjegyek oltalma időben nem korlátozott, tehát tetszés szerint akár 100 évre vagy még hosszabb időszakra is biztosítható

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 1.) vegye figyelembe!